Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-10-30 / 87. szám

A Zselízi Állami Gazdaság új­­majori részlegén egy korszerű művelődési ház, étterem, iroda és fürdőhöz épül. A tanyavilág­ban is több milliót fektetnek be, hogy a mezőgazdasági dolgozók művelődhessenek, szórakozhas­sanak, kulturáltabban éljenek. Még ebben az évben szeretnék átadni rendeltetésének az épüle­tet. Minden azon múlik, hogy a lévai járási építkezési üzemve­zetői állják-e adott szavukat. Az ott dolgozók kételkednek eb­ben, mert néhány szakmunkás képtelen a kitűzött határidőre az épületet befejezni. Rövidesen meglátjuk kinek lesz igaza.-tő-Bratlslava, 1963. október 30. • Ara: 30 fillér • XIII. évfolyam 87. szám. Csúcsértekezlet az algériai*marokkói viszály elhárítására Több afrikai politikus javaslatára az algériai—marokkói viszályban érin­tett felek beleegyeztek, hogy Barná­kéban a Mali Köztársaság fővárosá­ban csúcsértekezletet rendezzenek a határkérdés megoldására. A kedden ■megnyílt értekezleten Hailé Szelasz­­szié etiópiai császár elnökölt. A két közvetlenül érintett fél, Ma­rokkó és Algéria képviselői az érte­kezlet megnyitása előtt nyilatkozatban foglalkoztak a helyzettel. Ben Bella algériai elnök Bamakóba történt el­utazása előtt rádióbeszédet intézett az algériai néphez, amelyben bizako­dásának adott kifejezést, hogy sikerül rendezni az algériai—marokkói határ­viszályt. — Ügyünk igazságos, ezért bizakodva ülünk le a tárgyalóasztalhoz — mondotta Ben Bella. II. Hasszán marokkói király is an­nak a meggyőződésének adott kifeje­zést, hogy Ben Bellával való találko­zása kedvező fordulatot hozhat a két ország közt támadt határviszály kér­désében. Egy csésze tea A múlt évben riportot készítettünk az éjjeli mélyszántásról a nemes­­ócsai szövetkezetben. A traktorosok jókedvűen dolgoztak. Elégedetten em­lékeztek az elmúlt éjjeli műszakra, amikor a szövetkezet elnöke és agro­­nómusa az éjjeli órákban forró teát vitt ki nekik a mezőre. Csekélység az egész, a szövetke­zetnek sem került sokba, de az em­berekre mégis jó hatást gyakorolt. Érezték, hogy valaki törődik velük és munkájukat is nagyobb lelkesedéssel végezték. Általában az emberek el­várják, hogy a napi munka forgatagá­ban néha-néha meglepjék őket egy kis figyelmességgel, közvetlenebb han­gon beszéljenek velük problémáikról. A munka mindig jobb minőségű, ha ■ a dolgozó nemcsak azért végzi, mert a normája előírja, hanem önfegye­lemből, kötelességtudásból dolgozik. Természetes, hogy az ember anyagiak­ból él és a jó szó mellé nem árt egy kis pénzbeli buzdító sem. Nemesócsán az éjjeli szántást, a normák túlteljesítését is premizálják. De hasonló esettel találkozunk más üzemekben is. Viskújmajoron az éj­jeli műszakban dolgozó traktoros 25 százalékkal magasabb fizetést kap. Aki pedig több mint 100 hektárt szánt, 200 korona jutalomban részesül. A Pár. kányi Állami Gazdaság traktorosait is az elvégzett munka minősége és mennyisége szerint díjazzák és az éjjeli műszakra, itt is megkapják a megállapított jutalmat. Morvay Lász­ló traktoros már több mint egy hó­napja dolgozik traktorospárjával két műszakban. Az első hónapra már meg is kapta a túlteljesítésért és éjjeli műszakért járó 300 korona prémiumot. Mondanunk sem kell, hogy a pré­mium gyors kifizetése szintén ser­kentőleg hat a munkára. Az éjjeli műszakról nem elég csak beszélni és határozatokkal sem érünk el kellő eredményt. Az éjszakai munka több erőfeszítést követel, mint a nappali, ami azt jelenti, hogy jobban kell dí­jazni és nem árt, ha a traktorosokat olykor-olykor egy-egy vezetőségi tag vagy akár az éjjeliőr meglátogatja. Az éjjeli műszaknak hatalmas jelen­tősége van az őszi munkák végzésé­ben. Egyes mezőgazdasági üzemekben az őszi munkák idején éjjel szántot­ták, nappal pedig szállították a ter­mést a raktárakba, vagy a földet ké­szítették elő. Ahol az éjjeli műszakot jól kihasználták, agrotechnikai határ­időn belül elvetették a gabonaféléket. Sajnos, nem mindenütt tették ezt így. Szlovákiában a hernyótalpas trak­torok heti teljesítménye csak 19,4 hektárt tesz ki. A nyugat-szlovákiai kerület 23,8 százalékkal vezet, de a többi kerület egyáltalán nem dicse­kedhet. Eltérő a járások eredménye is. Amíg a dunaszerdahelyi járásban 35,6 hektár jut egy lánctalpas trak­torra, a losonci járásban csak 22. Bár az élenjáró traktorosok, köztük' Lecz­­kési Vendel, a gutái szövetkezetből és Gnapp József a plechoticei szövet­kezetekből már több mint 500 hek­tárt szántottak, az átlag teljesítmény­nyel mégsem lehetünk elégedettek. A mélyszántás bizony nagyon lassan ha­lad. Sok helyen kitűzték, hogy no­vember 5-10-én befejezik, ám, hogy ez tetté váljék, sokat kell javítani a munkaszervezésen. Hisz szlovákiai méretben a mélyszántás tervét még alig 60 százalékra teljesítették. Pe­dig az idő kedvez, nincsenek olyan nehézségeik, mint a múlt évben, ami­kor a nagy szárazság miatt összetör­tek az ekék. Ne legyünk kicsinyesek. Tegyünk meg mindent az éjjeli műszak meg­szervezésének érdekében. Díjazzuk érdem szerint az embereket, mert ez a befektetés kamatostul megtérül. Sokszor a kicsinyesség miatt a mező­­gazdasági üzemekben vontatottan ha­lad a munka, vagy kárt szenved az üzem. Például aratás alatt a losonci járás ipolymenli szakaszán még sok szövetkezet, köztük a leszenyei, kő­vári, haraszti, apátújfalusi, sok ga­bonafélét aratott kévekötőgéppel. De a kereszteket nem hordták asztagba, mert azzal számoltak, hogy igy több munkaegység fogy el. De a későbbi esős időjárás következtében nagy­­mennyiségű gabona csírázott ki és ment tönkre a mezőn. A múlt évben ezer meg ezer hektár föld fagyott be, mert nem végeztük el idejében a mélyszántást. Bizonyára ha minden mezőgazdasági üzemben érdem sze­rint díjazták volna a két műszakban dolgozó traktorosokat, a munka ered­ménye nem így festene. Sok szövetkezetben maguk a trak­torosok vetik fel a premizálás kérdé­sét. Nemrég az inámi traktorosok pa­naszkodtak, hogy minden évben be­szél a szövetkezet a prémiumról, de eddig még egy fillért sem kaptak. Ha­sonló a helyzet száz meg száz szövet­kezetben. A nemesócsaiak mintájára legyünk egy kicsit bőkezűbbek azokkal szem­ben, akik akkor is dolgoznak, mikor mások alszanak. Díjazzuk a jó mun­kásokat és vigyünk nekik néha-néha e9y-egy csésze teát a mezőre, beszél­gessünk velük meghittebben problé­máikról, munkájukról. Ha így cselek­szünk, bizonyára több traktoros dol­gozik majd éjjeli műszakban. I^R íg szlovákiai méret­­* * ben a nyugatszlo­vákiai kerület, addig a já­rások közül a dunaszerda­helyi járás az őszi mező­­gazdasági munkák élenjá­rója. Például ez a járás már 100 %-on felül telje­sítette búzavetési tervét, eleget téve az agrotechni­kai követelmények és ha­táridők betartásának (ok­tóber 17-én végeztek az ősziek vetésével). Ami a kapások betakarí­tását illeti, ugyancsak nincs szégyenkezésre okuk a járás mezőgazdasági üze­meinek. A cukorrépát né­hány hektár kivételével már felszedték és több Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra I mint háromnegyed részét a gyárakba szállították. Ugyancsak betakarult a ku­korica mintegy 65 száza­léka. S miként halad ebben a járásban a mélyszántás? Jó érzéssel állapítható meg, hogy a mélyszántás­nak már a felénél tartanak, ami annyit jelent, hogy közel húszezer hektárnyi szántó készen várja az őszi-téli csapadék befoga­dását, a nyugalmi idősza­kot. Élenjár az őszi mély­szántásban a Gombai Álla­mi Gazdaság, az arany­kalászi, királyfiakarcsai, nagyabonyi, nagymegyeri, kulcsodi, szapi, békéi, mi­­hályfai, balázsfai és a vőki szövetkezet. Ezekben a me. zőgazdasági üzemekben ál­talában érvényesül a jő munkaszervezés, a kétmű­­szakos, illetve hosszított műszakos gépüzemeltetés, valamint az anyagi érde­keltség. Habár még egy egész hónap áll rendelkezésre a járás által kitűzött határ­időig, elbizakodásra, a ver­senyszellem lanyhulására semmi ok: a közmondás is azt tartja: Amit ma meg­tehetsz, ne halaszd hol­napra! Főleg szem előtt tarthatnák ezt az elvet a Várkonyi Állami Gazdaság­ban, a jánoki, somorjai, felsőpatonyi, cséfai, vár­konyi, dunaszerdahelyi, pa­­dányi és nyáradi szövetke­zetben, ahol bizony kissé lemaradtak az őszi mély­szántással. A traktorok kétmüszakos üzemelteté­sével, valamint a traktoro­sok premizálásával még be­hozhatják a lemaradást. (ko) Önzetlen segítség Mások is okulhatnak belőle Az albári szövetkezetben évek foly­tán számos vezetőt leváltottak. Ter­mészetesen ez a körülmény nem volt jó hatással a gazdálkodásra. Solva Gábor alig két hónapja végzi a zootechnikusi teendőket. A király­­fiakarcsi EFSZ-ből jött ide^ hogy rendbeszedje az állattenyésztést, ame­lyet elődje bizony eléggé gyenge 'ál­lapotban hagyott hátra. Jelenleg a te­hénállomány felújításán dolgozik, mert éveken keresztül annyira lerom­lott, hogy közülük sokat vágóhídra kell szállítani. Fölmerül a kérdés, mi­ért? Elsősorban takarmányhiány vé­gett, azonban vitatkozni lehet, ho­gyan jött létre az említett takar­mányhiány. Részben külső természeti tényezők, részben pedig az elégtelen üzemszervezés hatására keletkezett, ami behatással volt a szövetkezet pénzügyi helyzetére is, mire a tagság bizonyos része hátat fordított a kö­zös gazdálkodásnak. Az EFSZ jelenlegi vezetősége látva á helyzetet, kénytelen volt segítsé­gért folyamodni a védnökségi üzem­hez, ahol mérlegelték a lehetőségeket és elhatározták, hogy a fölvásárló üzem mind szakmai téren, mind pe­dig munkaerővel támogatást nyújt az EFSZ-nek. Az idei répabetakarításnál két hétre húsz munkaerőt bocsátottak az EFSZ rendelkezésére, s négy na­pon keresztül tehergépkocsijukkal 12 vagon cukorrépát hordtak a begyűjtő­helyre. Ennek következtében a szö­vetkezet október 5-ig 100 százalékra teljesítette répaeladását és 18 000 ko­rona többletjövedelemre tett szert. Amikor a védnök felvásárlóüzem vezetői látták, hogy a tejtermelésben lényeges hibák mutatkoznak, úgy döntöttek, hogy e téren is segítséget nyújtanak az EFSZ-nek. Az üzem dol­gozói közül megbeszélésre hívták Ko­vács Istvánt, Huri Gézát, Szamarán­­szki Mihályt és Kiss Jenőt, akik rö­vid tanácskozás után úgy döntöttek, hogy egy esztendőre a szövetkezet állattenyésztésének megjavítására si­etnek. A négy dolgozó gondjaira bíz­ták egyik istálló szarvasmarha állo­mányát, szám szerint 90 tehenet. Kez­detben gyakorlat hiányában nehezen ment a munka, ugyanis tíz éven át más vonalon dolgoztak, de rövidesen begyakorolták a munkát, s ezzel a tejtermelés is növekedett. Még nem is régen történt, hogy a tehenenkénti napi fejési átlag alig érte el a 4,2 littert, de jelenleg a jobb, szakszerűbb, higienikusabb gondosko­dás révén 5,5 literre emelkedett a tejtermelés. Szükséges azonban, hogy az EFSZ vezetősége jobban gondos­kodjon ezekről az embereiből. Le­gyenek segítségükre minden tekintet­ben, hogy amire vállalkoztak, mara­déktalanul teljesíthessék.-hai.­Százezer helyett 350 ezer korona prémium © -w i © '4) £ « JJ'CO * N Öí w W) O .. O o i: SuE « « u -*-» “ o*« «S» N §.* J! fl Ő f SS á £'S A fűri EFSZ-ben a cu­korrépa utolsó szállít­mányát még október 5- én átvette a felvásárló üzem. Ezért minden má­zsa után 2 korona fel­árat kaptak, ami a 179 vagon répánál 40 ezer korona többletjövedel­met jelent. A szerző­désen felül még 27 va­gonnal adtak el, mely­nek mázsája után 15 kg takarmányárpát vásárol­hatnak. A szövetkezetben már a répa talajának előké­szítésénél is alkalmaz­ták a prémiumot. így a tagság minden munkát agrotechnikai határidő­ben és jó minőségben végzett el, amely leg­jobban a hektárhoza­mokon látszik. Három­száz mázsát terveztek, de szedéskor 335 má­zsás termésátlagot mu­tathattak ki. A többlet­termés értékének har­minc százalékát pré­miumként osztották szét. Dicséret illeti a szál­lítókat is, Pocs Jenőt, Benyák Sándort, Vas Imrét, akik mindent metgettek, hogy a ré­pát minél előbb a cukor­gyárakba juttassák. A szövetkezet 100 ezer koronát szánt idény­prémiumokra. Hozzáve­tőleges számítások sze­rint viszont már 350 000 koronát fizetett ki pré­miumként. Felvetődhet a kérdés, hogy miből? A válasz egyszerű: a terven felül termelt ter­mények árából. Hacsak a növénytermesztést vesszünk, a 3 353 000 ko­ronával szemben 4 mil­lió 681 ezer korona lesz a jövedelem. A fűri szö­vetkezetben tehát van miből jutalmazni a ki­tartó és szorgalmas ta­gokat. Gábris József, Érsekújvár Elnézést kérünk Lapunk október 26-i számában a Befejezték a vetést a galántai járásban című cikk, technikai hiba következtében sajnálatos félreér­tésekre adott okot. A vitára okot adó rész helyesen így hangzik: El­sőként fejezték be a galántai járásban a vetést (csaknem 450 hek­tárnyi területen) a nádszegi szövetkezetesek. Október 4-én pontot tettek e fontos munka végére. Szerkesztőség A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA A szocialista mezógozdosógér

Next

/
Thumbnails
Contents