Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-10-27 / 86. szám
Űj mezőgazdasági gép a láthatáron • Ma még csak bemutatkozás, de holnap már a termelésben • Gyors és olcsó megoldás a vadvizes területek lecsapolására • Rugalmas intézkedést várunk a külkereskedelemtől • A gyakorlat igent mondott • B. Bachmann a hangosbcszélönél ◄◄◄◄◄◄◄ Az NDK-bőI behozott gépek munkájáról szerte az ország mezőgazdasági üzemeiben jó véleménnyel vannak. Bevált például az RS—09-es jelzésű univerzális traktor s az előző esztendők folyamán, de az idei szalmabetakarításnál is hasznos szolgálatot tett a K—441-es magasnyomású szalmaprés és még több behozott gép járult hozzá a munka megkönnyítéséhez és a termelékenység emeléséhez. Örömmel vettük tudomásul, hogy német barátaink további gépújdonságokkal léptek a nyilvánosság elé, melyek világviszonlatban is nagy érdeklődést keltettek. Az új gépek nagy jelentősége abban rejlik, hogy az eddigitől olcsóbbá, gyorsabbá és könynyebbé teszik a nehéz talajjavító munkát. Az elmúlt héten csütörtökön került sor a korszerű mezőgazdasági gépek bemutatására a Malackyi Állami Gazdaság Plaveck^ Stvrtok-i részlegén. A jelenlevők üzemeltetés közben látmeg, mivel a műanyag polyvinylchlorídból készült, ami biztosíték arra, hogy az említett rágcsálók távol tartsák magukat a csövektől. A dréncsövek életképességét 15—20 évre becsülik. ' A gép „megszületése" meglehetősen hosszú időt vett igénybe. A kísérletezők egész sora dolgozott rajta, mire üzembe helyezhették jelenlegi formájában. A Német Demokratikus Köztársaságban már néhány esztendeje működik, de jól bevált Lengyelországban, Finnországban, Angliában s egész sor más országban is. Bemutató után a szakemberek elmondták véleményüket, észrevételüket. Egybehangzó elismerést nyilvánítottak. Egyik központi kiküldött azonban okoskodőan bejelentette, hogy csak egy-két darab behozataláról van szó, kísérletezési célokra. A bejelentés csalódást váltott ki gyakorlati szakembereink körében. Többen megjegyezték, hogy ha így történne, nem Cakajda elvtárs, az SZNT mezőgazdasági megbízottjának helyettese megjegyezte: — Egyetértünk a kollektíva véleményével, s a B—750-es dréncsövezőgépet rövidesen beszerezzük és munkába állítjuk. A bejelentés felvidította a jelenlevőket: — Ez már beszéd! — mondogatták. így lesz helyes, mert ez nem zárja ki lehetőségét annak, hogy a kísérletezők megfigyeljék a gép munkáját és följegyezzék észrevételeiket. Lényegében az lenne az ideális, ha a kísérletezők és a gyakorlati szakemberek szorosan együttműködnének. Ha ez megtörténne, akkor nem fordulna elő egyetlen esetben sem, hogy csak akkor jönnek rá a hibákra, amikor az elképzelések formát öltöttek, és több százezres befektetést igényeltek. B. Bachmann, az NDK mezőgazdasági gépgyárainak központi képviselője egyenesen kérte szakembereinket, hogy a gép tökéletesítése céljából tegyék meg észrevételeiket. Ilyen értelmű segítséget most is, de a jövőben is köszönettel nyugtáznak. A továbbiakban megjegyezte, hogy náluk is megvannak a mezőgazdasági gépesítés kerületi szervei, amelyeket a gépgyáhatták, s rövid ismerkedés is elegendő volt arra, hogy szakembereink a bemutatott gépekről saját véleményt alkossanak és munkájukról elismerőleg nyilatkozzanak. Sokan érdeklődéssel figyelték a B 750-es jelzésű dréncsövező munkáját, ökonómiai szempontból ítélve az eddigi szokásos dréncsövezési módszertől mintegy 40 %-kal olcsóbban dolgozik. Nagy előnyére szolgál például, hogy a cső számára nem kell árkot ásni. További előnye pedig, hogy alkalmazása esetén nincs szükség a szokásos égetett dréncsövekre, minek következtében mentesülnek a téglagyárak és fölszabadulnak a tehergépkocsik más célokra. Ezek a tényezők részben konkrét, részben pedig közvetett formában hatnak a gazdaságosságra, de mindenképpen megtakarítást jelentenek majd nemzetgazdaságunknak. Elegendő néhány tekercs 12 cm széles filmszerű müanyagszalag, amely egy acélcső közreműködésével a gép egyenletes mozgása révén a szó legszorosabb értelmében a müanyagcsövet előre megszabott esésre — amelyet a nivellációs berendezés szavatol — a vadvizes talajba befűzi. Műszakonként a gép mintegy 2000 m cső „befűzésére“ képes. Az NDK-ban jelenleg 40 ilyen felszereléssel dolgoznak a lápos, vizenyős talajokon Kísérletezőik megfigyelték, hogy a 36 mm-es műanyag-A műanyagcsövet a gép elindítása előtt az ábrán feltüntetett módon rögzítik, hogy szilárdan álljon. A befűzést mélység rendszerint 130 cinnél kezdődik és 50—60 cm-nél fejeződik be. rak saját szerelőikkel egészítenek ki. Ezek a szakemberek értesítés esetén azonnal a helyszínre sietnek és eltávolítják a műszaki hibákat. Hasonlóan járnak el a külföldön üzemeltetett hibás gépekkel is. Kétségtelen, hogy ilyen szakember gárdára nálunk is szükség lenne. Kívánatos, hogy mezőgazdasági gépgyáraink a jövőben a gépeket necsak előállítsák, hanem figyelemmel kísérjék A B—750-es dréncsövező 60 lóerős lánctalpas traktor vontatja. Működtetése kardánmeghajtással történik. Nagy előnye, hogy a rákapcsolt erőgépet más fontos mezőgazdasági munkáknál is alaklmazhatjuk. csövön percenként 26 liter víz folyt el a gyűjtő kanálisba. Fölvetődött olyan kérdés is, hogy a cső mennyire ellenálló a fagyokkal és a földben túró rágcsálókkakszemben. A német szakemberek erre elmondták, hogy a cső állománya mínusz 32 C fokon is hasonló maradt mint normális hőmérsékleten. A patkányok és egerek, vavalmint más rágcsálók nem támadják hatnának a termelékenység emelésére. Ha pedig nálunk erre belátható időn belül nincs kilátás, fontos, hogy olyan gépeket, mint a B—750-es onnan szerezzünk be, ahol van. A jelen esetben külkereskedelmi szerveinknek is rugalmasan kell eljárniuk, nehogy későn érkezzen hozzánk ez a nagyszerű gépalkotás, amikor helyét újabb, korszerűbb típusok foglalják már el. további sorsukat is. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha ők is megfelelő számú szerelőt képeznek ki erre a célra. Műszaki felügyeletről van sző, amely a jövőben hivatott lenne a hibák azonnali eltávolítására. Ez annál is inkább szükséges, mivel a mezőgazdasági gépekről történő gondoskodás nem kielégítő. Ezen pedig hamarosan változtatnunk kell. Hoksza István A len népgazdasági jelentőségét tekintve a legfontosabb rostnövényünk. A jóminőségü roston kívül olajban gazdag magot is szolgáltat, amelyre vegyiparunknak nagy szüksége van. Termesztése az utóbbi években nagyon elterjedt. Ez érthető is, hiszen textiliparunk és vegyiparunk évről évre nagyobb mennyiségre tart igényt. Termesztésénél nagy változást jelentett a gépi technika bevezetése, s a munka nehezét ma már gépekkel végzik. A hazánkban termesztett rostlenből — közepes termés mellett — el lehet érni hektáronként 30—40 mázsa rostot és 6—7 mázsa olajos magot. Ez azt jelenti — a jelenlegi felvásárlási árak mellett — hogy egy hektárról elérnek 10 000 koronát. Az értékesítését figyelembe véve tehát leszögezhetjük, hogy érdemes termeszteni. Akadnak azonban olyan mezőgazdasági üzemek is, ahol ugyan termesztenek lent, de eredménytelenül. Vagy a vetése, vagypedig a tbetakarítása késlekedik. De még az is megtörténik, hogy a betakarított lent kazalban hagyják tönkremenni. Élő példa erre a Rozsnyói Állami Gazdaság kisállomás melletti réten négy évvel ezelőtt kazalba rakott lenje — ami testvérek között is megvan négy vagonnal —, A képen a szétszórt len egy része látható melynek nagyrésze még ma is ott van szétszórtan. Az arrajárók minden nap látják. Már sokan megkérdezték az illetéseket, hogy miért hagyják tönkremenni, hiszen nagy érték. Az egyik helyen azt mondták azért ment tönkre, mert a víz elöntötte és iszapos maradt. Úgy pedig nem vásárolták fel. A másik válasz szerint nem ment volna tönkre, ha idejében gondoskodnak az értékesítéséről. A tisztát külön válogatták és külön kazalozták. Az általános vélemény arról tanúskodik, amit nem tépázott meg a vihar anynyira és nagyobb csomóban van, jelenleg is jó, nem rothadt meg. Erről az igazságról meggyőződtem magam is. Az eléggé nagy területen szétszórt lent azonban a mai napig sem vitték el sehová. Nem lenne szabad csak úgy gondatlanul elnézni a dolgok felett. Tudatosítani kellene már végre, hogy mindnyájunk rovására van, ha valamit kárba hagyunk vészni Ha kiszámítjuk, az összeg nem is kevés. Nem mindegy az, hogy a gazdaság kárára vagy jövedelmére írunk 120 000 koronát. Jablonci Lajos Használjunk ki minden talpalatnyi földet! Október 7-én összeült a kolárovói EFSZ vezetősége, a HNB mezőgazdasági bizottsága és a pártszervezetek, hogy megtárgyalják a CSKP Központi Bizottsága elnökségének szeptemberi határozatát a mezőgazdasági földterület gazdaságos kihasználásáról. Ezen az összejövetelen helyi bizottságot is szerveztek, amely október 14-én megkezdte működését. Ezzel a kérdéssel mi már régebben foglalkoztunk és szép eredményeket tudtunk felmütatni, jóllehet nem rendszeresen, nem holdanként és részlegenként jártuk a határt. így például már ebben az évben felszámoltunk egy szántóföldön létesített, 10 hektár kiterjedésű faiskolát. Ennek a területnek csupán egynegyedét használta fel az Állami Erdőigazgatóság nyárfacsemeték ültetésére, háromnegyed részén pedig árpát és herefélét vetett. Mi silókukoricát vetettünk belé és 350—400 mázsányi termést értünk el hektáronként. További földtartalékot tártunk fel a paéieroki részleg gátközötti területén (a Kis-Duna és a Vág összefolyásánál), ahol egy régi gyümölcsös helyén 25 hektáron 75 cm mélységig rigolíroztuk a talajt. Utána 12 hektárba új gyümölcsfacsemetéket ültettünk a fasorok közé pedig tavaszi keveréket, a megmaradt 13 hektáron silókukoricát vetettünk. A bő és jő minőségű termésből 500 mázsa termett hektáronként. A kikeleti részlegen, ugyancsak egy gátközötti területen, eltávolltottuk a legelőn szórványosan előforduló fákat, az összesen 9 hektárnyi területet felszántottuk és újabb szántóföldet nyertünk. A gazdasági udvarok körül újabb földek kihasználását tettük lehetővé ebben az éőben. Négy gazdasági udvaron ekképpen 12 hektárt nyertünk, amelyen silózásra alkalmas zöldkeveréket vetettünk. További területet nyertünk, szám szerint 4 hektár szántóföldet, egyes utak megszüntetésével a császtai rész. legen. A közeljövőben olyan 'csatornákat szándékszunk szabályozni, vagy megszüntetni, amelyekre szövetkezetünknek a rizstermesztés kapcsán volt szüksége, de ennek megszüntetésével elvesztették jelentőségüket. Néhány ilyen csatorna, valamint a nagyszigeti Száraz-csatorna feltöltésével 7 hektár jó minőségű szántóföldet nyerünk. Eredményes munkát várunk végül az újonnan szervezett bizottságból is. Ján Jány (Kolárovo) (Ford.: K. E.) Két hét «9V NDK-beii szövetkezetben A Nyltrai Mezőgazdaság! Főiskola ötödik évfolyamának hallgatói kéthetes termelési gyakorlatukat Németország Poleben községében töltötték. Gyakorlatuk ideje alatt úgyszólván naponta esett az eső, ennek ellenére soha nem voltak sárosak. A gazdasági udvarok és a falu minden utcája kövezett, bár az ország igen szegény kőbányákban. Feltűnt az is, hogy sehol nem láttak üzemképtelen vagy javíttatlan gépeket, s hiba esetén a bajt órák alatt eltávolították. A raktárban minden gép fontosabb alkatrésze megtalálható, gépenként csoportosítva. A gépek karbantartását nagy pontossággal, naponta egyszer végzik. A termelési eredmények szépek, a szövetkezet szántóterülete 1450 hektár. Búzából 40 mázsás, árpából 38 mázsás, rozsból 37 mázsás és zabból 30 mázsás hektárhozamot értek el. Négyévenként 250 mázsa szervestrágyát juttatnak a talajba. Száz hektár területre 80,2 számosállat esik. A szövetkezet Németország legelterjedtebb fajtáját, a fekete-tarka lapálymarhát tenyészti, mely évente átlag 2225 kg tejet ad, 3,5 % zsírtartalommal. A sertéstenyésztésben főleg a német nemesített sertést tartják. Egy anyától évente 13 malacot választanak el. Juhtenyésztésük szép múltra tekinthet vissza. Tenyészállataik Öt évvel ezelőtt országos viszonylatban első és második helyezést értek el. A szövetkezet 1000 darab hűstipusú Merino juhot tart. Tarlókon és utak mentén legeltetik, mivel nincs legelőjük. Ennek ellenére a juhtenyésztés az egyet, len rentábilis termelési ág. 4500 darab tyúkot tartanak, melyeknek tojáshozama darabonként 130. Évente 3000 kakast és 3400 kacsát hizlalnak fel. A szövetkezet gépparkja nagy. Három autóval, négy lánctalpas és 16 kerekestraktorral rendelkeznek. Emellett 9 pár nehéz igáslovat is tartanak. Egy munkaegység értéke 9,17 márka. (1 márka «« 3,13 korona) és 1 kg gabona. A növénytermesztésben dolgozók átlag keresete 350, az állattenyésztésben dolgozóké 450 márka. Kedvező a dolgozók korhatára. A tagok 30 %-a 28 évnél fiatalabb. Az átlagos életkor 44 év. A község kultúrházzal, mozlhelyiséggel, fürdővel és stranddal, sőt kisebb állatkerttel is rendelkezik (ami természetesen nincs minden faluban). A tagok üzemi konyhán olcsón étkezhetnek. A szövetkezet havonta szervez színházlátogatást. Csuka Gyula (Nyitra) £i-rT>'L etiimms 5 lenne helyes, mert a kísérletezés már megtörtént, semmi gyakorlati értelme sincs a gép újabb tüzetes vizsgálatának. Jobban tennék kísérletezőink, őa azon törnék fejüket, miként lehetne olyan gépújdonságokat megalkotni, amelyek egyszerre több irányban 1963. október 27.
