Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-10-27 / 86. szám

Űj mezőgazdasági gép a láthatáron • Ma még csak bemutatkozás, de holnap már a termelésben • Gyors és olcsó megoldás a vad­vizes területek lecsapolására • Rugalmas intézkedést várunk a külkereskedelemtől • A gyakor­lat igent mondott • B. Bachmann a hangosbcszélönél ◄◄◄◄◄◄◄ Az NDK-bőI behozott gépek munká­járól szerte az ország mezőgazdasági üzemeiben jó véleménnyel vannak. Bevált például az RS—09-es jelzésű univerzális traktor s az előző eszten­dők folyamán, de az idei szalmabeta­karításnál is hasznos szolgálatot tett a K—441-es magasnyomású szalma­prés és még több behozott gép járult hozzá a munka megkönnyítéséhez és a termelékenység emeléséhez. Örömmel vettük tudomásul, hogy német barátaink további gépújdonsá­gokkal léptek a nyilvánosság elé, me­lyek világviszonlatban is nagy érdek­lődést keltettek. Az új gépek nagy jelentősége abban rejlik, hogy az ed­digitől olcsóbbá, gyorsabbá és köny­­nyebbé teszik a nehéz talajjavító munkát. Az elmúlt héten csütörtökön került sor a korszerű mezőgazdasági gépek bemutatására a Malackyi Állami Gaz­daság Plaveck^ Stvrtok-i részlegén. A jelenlevők üzemeltetés közben lát­meg, mivel a műanyag polyvinylchlo­­rídból készült, ami biztosíték arra, hogy az említett rágcsálók távol tart­sák magukat a csövektől. A dréncsö­vek életképességét 15—20 évre becsü­lik. ' A gép „megszületése" meglehetősen hosszú időt vett igénybe. A kísérlete­zők egész sora dolgozott rajta, mire üzembe helyezhették jelenlegi formá­jában. A Német Demokratikus Köz­társaságban már néhány esztendeje működik, de jól bevált Lengyelország­ban, Finnországban, Angliában s egész sor más országban is. Bemutató után a szakemberek el­mondták véleményüket, észrevételü­ket. Egybehangzó elismerést nyilvá­nítottak. Egyik központi kiküldött azonban okoskodőan bejelentette, hogy csak egy-két darab behozataláról van szó, kísérletezési célokra. A bejelen­tés csalódást váltott ki gyakorlati szakembereink körében. Többen meg­jegyezték, hogy ha így történne, nem Cakajda elvtárs, az SZNT mezőgaz­dasági megbízottjának helyettese megjegyezte: — Egyetértünk a kollektíva véle­ményével, s a B—750-es dréncsövező­­gépet rövidesen beszerezzük és mun­kába állítjuk. A bejelentés felvidította a jelenle­vőket: — Ez már beszéd! — mondogatták. így lesz helyes, mert ez nem zárja ki lehetőségét annak, hogy a kísérle­tezők megfigyeljék a gép munkáját és följegyezzék észrevételeiket. Lénye­gében az lenne az ideális, ha a kísér­letezők és a gyakorlati szakemberek szorosan együttműködnének. Ha ez megtörténne, akkor nem fordulna elő egyetlen esetben sem, hogy csak ak­kor jönnek rá a hibákra, amikor az elképzelések formát öltöttek, és több százezres befektetést igényeltek. B. Bachmann, az NDK mezőgazda­­sági gépgyárainak központi képvise­lője egyenesen kérte szakembereinket, hogy a gép tökéletesítése céljából te­gyék meg észrevételeiket. Ilyen értel­mű segítséget most is, de a jövőben is köszönettel nyugtáznak. A továb­biakban megjegyezte, hogy náluk is megvannak a mezőgazdasági gépesítés kerületi szervei, amelyeket a gépgyá­hatták, s rövid ismerkedés is elegen­dő volt arra, hogy szakembereink a bemutatott gépekről saját véleményt alkossanak és munkájukról elismerő­leg nyilatkozzanak. Sokan érdeklődéssel figyelték a B 750-es jelzésű dréncsövező munkáját, ökonómiai szempontból ítélve az ed­digi szokásos dréncsövezési módszer­től mintegy 40 %-kal olcsóbban dol­gozik. Nagy előnyére szolgál például, hogy a cső számára nem kell árkot ásni. További előnye pedig, hogy al­kalmazása esetén nincs szükség a szo­kásos égetett dréncsövekre, minek következtében mentesülnek a tégla­gyárak és fölszabadulnak a tehergép­kocsik más célokra. Ezek a tényezők részben konkrét, részben pedig köz­vetett formában hatnak a gazdaságos­ságra, de mindenképpen megtakarí­tást jelentenek majd nemzetgazdasá­gunknak. Elegendő néhány tekercs 12 cm széles filmszerű müanyagsza­­lag, amely egy acélcső közreműködé­sével a gép egyenletes mozgása révén a szó legszorosabb értelmében a mü­­anyagcsövet előre megszabott esésre — amelyet a nivellációs berendezés szavatol — a vadvizes talajba befűzi. Műszakonként a gép mintegy 2000 m cső „befűzésére“ képes. Az NDK-ban jelenleg 40 ilyen fel­szereléssel dolgoznak a lápos, vize­nyős talajokon Kísérletezőik megfi­gyelték, hogy a 36 mm-es műanyag-A műanyagcsövet a gép elindítása előtt az ábrán fel­tüntetett módon rögzítik, hogy szi­lárdan álljon. A befűzést mélység rendszerint 130 cin­nél kezdődik és 50—60 cm-nél fejeződik be. rak saját szerelőikkel egészítenek ki. Ezek a szakemberek értesítés esetén azonnal a helyszínre sietnek és eltá­volítják a műszaki hibákat. Hasonlóan járnak el a külföldön üzemeltetett hibás gépekkel is. Kétségtelen, hogy ilyen szakember gárdára nálunk is szükség lenne. Kí­vánatos, hogy mezőgazdasági gépgyá­raink a jövőben a gépeket necsak elő­állítsák, hanem figyelemmel kísérjék A B—750-es dréncsövező 60 lóerős lánctalpas traktor vontatja. Működte­tése kardánmeghajtással történik. Nagy előnye, hogy a rákapcsolt erő­gépet más fontos mezőgazdasági mun­káknál is alaklmazhatjuk. csövön percenként 26 liter víz folyt el a gyűjtő kanálisba. Fölvetődött olyan kérdés is, hogy a cső mennyire ellenálló a fagyokkal és a földben túró rágcsálókkakszemben. A német szak­emberek erre elmondták, hogy a cső állománya mínusz 32 C fokon is ha­sonló maradt mint normális hőmér­sékleten. A patkányok és egerek, va­­valmint más rágcsálók nem támadják hatnának a termelékenység emelésére. Ha pedig nálunk erre belátható időn belül nincs kilátás, fontos, hogy olyan gépeket, mint a B—750-es onnan sze­rezzünk be, ahol van. A jelen esetben külkereskedelmi szerveinknek is ru­galmasan kell eljárniuk, nehogy későn érkezzen hozzánk ez a nagyszerű gép­alkotás, amikor helyét újabb, korsze­rűbb típusok foglalják már el. további sorsukat is. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha ők is megfelelő számú szerelőt képeznek ki erre a célra. Mű­szaki felügyeletről van sző, amely a jövőben hivatott lenne a hibák azon­nali eltávolítására. Ez annál is inkább szükséges, mivel a mezőgazdasági gé­pekről történő gondoskodás nem ki­elégítő. Ezen pedig hamarosan változ­tatnunk kell. Hoksza István A len népgazdasági jelentőségét te­kintve a legfontosabb rostnövényünk. A jóminőségü roston kívül olajban gazdag magot is szolgáltat, amelyre vegyiparunknak nagy szüksége van. Termesztése az utóbbi években na­gyon elterjedt. Ez érthető is, hiszen textiliparunk és vegyiparunk évről évre nagyobb mennyiségre tart igényt. Termesztésénél nagy változást jelen­tett a gépi technika bevezetése, s a munka nehezét ma már gépekkel vég­zik. A hazánkban termesztett rostlen­ből — közepes termés mellett — el lehet érni hektáronként 30—40 mázsa rostot és 6—7 mázsa olajos magot. Ez azt jelenti — a jelenlegi felvásár­lási árak mellett — hogy egy hektár­ról elérnek 10 000 koronát. Az értéke­sítését figyelembe véve tehát leszö­gezhetjük, hogy érdemes termeszteni. Akadnak azonban olyan mezőgazda­­sági üzemek is, ahol ugyan termesz­tenek lent, de eredménytelenül. Vagy a vetése, vagypedig a tbetakarítása késlekedik. De még az is megtörténik, hogy a betakarított lent kazalban hagyják tönkremenni. Élő példa erre a Rozsnyói Állami Gazdaság kisállo­­más melletti réten négy évvel ezelőtt kazalba rakott lenje — ami testvérek között is megvan négy vagonnal —, A képen a szétszórt len egy része látható melynek nagyrésze még ma is ott van szétszórtan. Az arrajárók minden nap látják. Már sokan megkérdezték az illetéseket, hogy miért hagyják tönk­remenni, hiszen nagy érték. Az egyik helyen azt mondták azért ment tönk­re, mert a víz elöntötte és iszapos maradt. Úgy pedig nem vásárolták fel. A másik válasz szerint nem ment vol­na tönkre, ha idejében gondoskodnak az értékesítéséről. A tisztát külön válogatták és külön kazalozták. Az általános vélemény arról tanúskodik, amit nem tépázott meg a vihar any­­nyira és nagyobb csomóban van, je­lenleg is jó, nem rothadt meg. Erről az igazságról meggyőződtem magam is. Az eléggé nagy területen szétszórt lent azonban a mai napig sem vitték el sehová. Nem lenne szabad csak úgy gondat­lanul elnézni a dolgok felett. Tuda­tosítani kellene már végre, hogy mindnyájunk rovására van, ha valamit kárba hagyunk vészni Ha kiszámít­juk, az összeg nem is kevés. Nem mindegy az, hogy a gazdaság kárára vagy jövedelmére írunk 120 000 koro­nát. Jablonci Lajos Használjunk ki minden talpalatnyi földet! Október 7-én összeült a kolárovói EFSZ vezetősége, a HNB mezőgazda­­sági bizottsága és a pártszervezetek, hogy megtárgyalják a CSKP Központi Bizottsága elnökségének szeptemberi határozatát a mezőgazdasági földte­rület gazdaságos kihasználásáról. Ezen az összejövetelen helyi bi­zottságot is szerveztek, amely októ­ber 14-én megkezdte működését. Ezzel a kérdéssel mi már régebben foglalkoztunk és szép eredményeket tudtunk felmütatni, jóllehet nem rendszeresen, nem holdanként és részlegenként jártuk a határt. így például már ebben az évben felszá­moltunk egy szántóföldön létesített, 10 hektár kiterjedésű faiskolát. Ennek a területnek csupán egynegyedét hasz­nálta fel az Állami Erdőigazgatóság nyárfacsemeték ültetésére, háromne­gyed részén pedig árpát és herefélét vetett. Mi silókukoricát vetettünk belé és 350—400 mázsányi termést értünk el hektáronként. További földtartalékot tártunk fel a paéieroki részleg gátközötti terüle­tén (a Kis-Duna és a Vág összefolyá­sánál), ahol egy régi gyümölcsös he­lyén 25 hektáron 75 cm mélységig ri­­golíroztuk a talajt. Utána 12 hektárba új gyümölcsfacsemetéket ültettünk a fasorok közé pedig tavaszi keveréket, a megmaradt 13 hektáron silókukori­cát vetettünk. A bő és jő minőségű termésből 500 mázsa termett hektá­ronként. A kikeleti részlegen, ugyan­csak egy gátközötti területen, eltávo­­lltottuk a legelőn szórványosan elő­forduló fákat, az összesen 9 hektárnyi területet felszántottuk és újabb szán­tóföldet nyertünk. A gazdasági udvarok körül újabb földek kihasználását tettük lehetővé ebben az éőben. Négy gazdasági udva­ron ekképpen 12 hektárt nyertünk, amelyen silózásra alkalmas zöldkeve­réket vetettünk. További területet nyertünk, szám szerint 4 hektár szántóföldet, egyes utak megszüntetésével a császtai rész. legen. A közeljövőben olyan 'csatorná­kat szándékszunk szabályozni, vagy megszüntetni, amelyekre szövetkeze­tünknek a rizstermesztés kapcsán volt szüksége, de ennek megszüntetésével elvesztették jelentőségüket. Néhány ilyen csatorna, valamint a nagyszigeti Száraz-csatorna feltöltésével 7 hektár jó minőségű szántóföldet nyerünk. Eredményes munkát várunk végül az újonnan szervezett bizottságból is. Ján Jány (Kolárovo) (Ford.: K. E.) Két hét «9V NDK-beii szövetkezetben A Nyltrai Mezőgazdaság! Főiskola ötödik évfolyamának hallgatói kéthe­tes termelési gyakorlatukat Német­ország Poleben községében töltötték. Gyakorlatuk ideje alatt úgyszólván naponta esett az eső, ennek ellenére soha nem voltak sárosak. A gazdasági udvarok és a falu minden utcája kö­vezett, bár az ország igen szegény kő­bányákban. Feltűnt az is, hogy sehol nem láttak üzemképtelen vagy javít­­tatlan gépeket, s hiba esetén a bajt órák alatt eltávolították. A raktárban minden gép fontosabb alkatrésze meg­található, gépenként csoportosítva. A gépek karbantartását nagy pontos­sággal, naponta egyszer végzik. A termelési eredmények szépek, a szövetkezet szántóterülete 1450 hek­tár. Búzából 40 mázsás, árpából 38 mázsás, rozsból 37 mázsás és zabból 30 mázsás hektárhozamot értek el. Négyévenként 250 mázsa szervestrá­­gyát juttatnak a talajba. Száz hektár területre 80,2 számos­állat esik. A szövetkezet Németország legelterjedtebb fajtáját, a fekete-tar­ka lapálymarhát tenyészti, mely éven­te átlag 2225 kg tejet ad, 3,5 % zsír­­tartalommal. A sertéstenyésztésben főleg a né­met nemesített sertést tartják. Egy anyától évente 13 malacot választanak el. Juhtenyésztésük szép múltra te­kinthet vissza. Tenyészállataik Öt év­vel ezelőtt országos viszonylatban első és második helyezést értek el. A szö­vetkezet 1000 darab hűstipusú Merino juhot tart. Tarlókon és utak mentén legeltetik, mivel nincs legelőjük. En­nek ellenére a juhtenyésztés az egyet, len rentábilis termelési ág. 4500 da­rab tyúkot tartanak, melyeknek to­­jáshozama darabonként 130. Évente 3000 kakast és 3400 kacsát hizlalnak fel. A szövetkezet gépparkja nagy. Há­rom autóval, négy lánctalpas és 16 kerekestraktorral rendelkeznek. Emel­lett 9 pár nehéz igáslovat is tarta­nak. Egy munkaegység értéke 9,17 már­ka. (1 márka «« 3,13 korona) és 1 kg gabona. A növénytermesztésben dol­gozók átlag keresete 350, az állatte­nyésztésben dolgozóké 450 márka. Kedvező a dolgozók korhatára. A ta­gok 30 %-a 28 évnél fiatalabb. Az át­lagos életkor 44 év. A község kultúr­­házzal, mozlhelyiséggel, fürdővel és stranddal, sőt kisebb állatkerttel is rendelkezik (ami természetesen nincs minden faluban). A tagok üzemi kony­hán olcsón étkezhetnek. A szövetke­zet havonta szervez színházlátogatást. Csuka Gyula (Nyitra) £i-rT>'L etiimms 5 lenne helyes, mert a kísérletezés már megtörtént, semmi gyakorlati értelme sincs a gép újabb tüzetes vizsgálatá­nak. Jobban tennék kísérletezőink, őa azon törnék fejüket, miként lehet­ne olyan gépújdonságokat megalkot­ni, amelyek egyszerre több irányban 1963. október 27.

Next

/
Thumbnails
Contents