Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-10-27 / 86. szám

SI Főleg az algériai-marokkói határviszály és két új nyugat-európai kor­mány bemutatkozása emelkedik ki a hét diplomáciai eseményei közül. Az algériai—marokkói határ mentén továbbra is súlyos harcok foly­nak, s közben az arab világban — beleértve a két érintett állam fővá­rosát —, valamint az ENSZ székhelyén lázas diplomáciai lépések történ­nek a szembenálló felek kibékítésére. Ennek ellenére a „tüzet szüntess“ felhívásnak, amelyet az Arab Liga adott ki, egyelőre nincs foganatja. A Bonnban és Londonban majdnem egyidőben közzétett új kormány­programok sejtetni engedik, hogy a közeljövőben merre kíván haladni a két nyugat-európai nagyhatalom. A konfliktus igazi háttere Függetlenül attól, hogy a lapzárta és az újság kézbesítése közti időben milyen újabb fejlemények állhatnak be az algériai—marokkói határviszály­ban, megpróbálunk rávilágítani a két szomszédos arab állam közt támadt vita igazi okára. Algéria és Marokkó közt régebbi keletű hát&rvltára került sor. A hét­éves algériai—francia háború idején ugyanis a Szaharán nem volt pontosan kijelölve a határ Marokkóval. Amikor azonban az algériai szabadságharco­sok kivívták végső győzelmüket és Algéria elnyerte függetlenségét, ma­rokkói részről rögtön követelésekkel léptek fel. A két ország képviselői meg is kezdték a határrendezésről szóló tárgyalásokat és nem is volt semmi akadálya annak, hogy ezek a tárgyalások megegyezésével végződ­jenek. Amikor azonban néhány héttel ezelőtt Ben Bella nagyarányú államo­sítást és földreformot jelentett be, a kabiliai tartományban a reakciós tisz­tek vezetésével zavargások keletkez­tek a forradalmi kormány intézkedései miatt. Ben Bella megalkuvás nélkül folytatta kitűzött programját, csupán néhány zászlóalj katonát rendelt az említett térségbe, hogy elfojtsa a za­vargásokat. Ekkor teljesen váratlanul nyílt katonai támadás érte Algériát Marokkó részéről. S ezzel máris itt vagyunk a dolog lényegénél. Bár Marokkó hét évvel ezelőtt el­nyerte függetlenségét, az országban azóta jóformán semmi sem változott. A franciák úgy érzik magukat volt gyarmati birtokukon, mintha semmi sem történt volna. A marokkói kor­mány tanácsadói franciákból állnak, a hadsereg tisztikara szintén francia, s a hatalmas szőlőültetvények tovább­ra is francia tulajdonban vannak. Érthető tehát, hogy a szomszédos Algéria kormányának intézkedései, amely a szocializmus építését tűzte ki célul, jogos aggodalmakra adnak okot a Marokkóban székében hosszában jelenlévő francia neokolonlalisták kö­zött. Más szóval az Algéria elleni nyílt marokkói katonai támadás kulisszái mögött ott találjuk a francia érdekek árnyékát, amely a lényegtelennek tű­nő határkérdésből nyílt háborút szít a két nép között. Párizs azt a látszatot akarja kelte­ni, hogy semmi köze az események­hez. Ezzel szemben a TASZSZ párizsi tudósítója arra a tényre hívja fel a figyelmet, hogy 1964-ben Franciaor­szág 27 millió frankot irányoz elő külföldi katonai segélyekre, s ebből 20 milliót Marokkó kap. A haladó emberiség jól tudja, hogy sem az algériai, sem pedig a marok­kói nép a sok évtizedes gyarmati ura­lom lerázása után nem kíván testvér­háborút folytatni egymást közt. Re­méljük, az algériai—marokkói határ­­viszály nem válik az imperialista nagyhatalmak elvesztett pozícióinak visszaszerzésére irányuló erőfeszíté­sek színterévé az arab világban. Régi nóta új dudával Nehéz vállalkozás lenne egyelőre komolyabb következtetést levonni az Erhard által előterjesztett új b'onnl kormányprogram várható gyakorlati megnyilvánulásairól. Nagyjából azt mondhatnánk, hogv az új kancellár lényegében csak elődjének dudáját nem vette szájába, de pillanatnyilag nagyon hasonló nótát fúj, mint már 14 éven keresztül megszoktuk Bonn­ból. Erhard szerint például a német békeszerződésben „Németország vég­ső határait lehet és kel! is megjelölni, amelyek tulajdonképpen 1937. decem­ber 31. óta érvényben vannak“. To­vábbá az is kiderült Erhard nyilat­kozatából, hogv Bonnban egyelőre váltózatiaftul vallják az NDK bekebe­lezésére vonatkozó kalandcr-elképze­­léséket. Ugyanakkor biztató az új bonni kancellár kijelentésében az, hogy „a szövetségi kormány nagy figyelmet fordít a jövőben a kelet-európai álla­mokkal való kapcsolatok fejlesztésé­re“. Ogylátszlk Bonnban kénytelenek tekintetbe venni Washington jelenlegi világpolitikai koncepcióját, amely az elzárkózás és vádaskodás helyett haj­landóságot mutat a Kelet—Nyugat közti kapcsolatok megjavítására. A TASZSZ által is megbírált ameri­kai—nyugatnémet erőfeszítések azon­ban, amelyek alapján a NATO kere­tén belül létrehozandó sokoldalú nuk­leáris terv szerint a Bundeswehr atombombához jutna, ellentmondanak ■ a Washingtonban és most már Bonn­ban is gyakran hangoztatott „reali­tásnak“. , Erhard tervezett amerikai útja és Rusk külügyminiszter hétvégi bonni látogatása azt bizonyítja, hogy az új bonni kormány — ahogy az várható volt — sokkal inkább az angolszász együttműködés híve, mint a Francia­­országgal való túlzott barátságé. Egyszóval: nemcsak új dudára, ha­nem új nótára is szükség lenne Bonn­ban. Az élet, a nemzetközi helyzet adta új feltételeknek érvényt kell szerezni most már a Schaumburg­­palotában is, mert Erhard fellépésé­vel a nemzetközi helyzet enyhülését óhajtó körök mind Nyugat-Németor­­szágban, mind pedig szerte a világon derűlátásunknak adtak kifejezést. A „senki" embere? Se vége, se hossza az új angol mi­niszterelnök személye körüli politikai mende-mondának. Találóan jegyezte meg a londoni rádió egyik tekintélyes hírmagyarázója, hogy bár az új kor­mányfő a „senkik embere", mégis annyit beszélnek és írnak róla, hogy talán egy kormányfővel sem foglal­koztak ennyit mint éppen ővele. Idézzük a New York Times című lapot, amely vasárnapi számában a londoni őrségváltást összekötötte a bogin! kormány új programjának is­mertetésével*: „lord Home és Erhard az atlanti egymásrautaltság és az erős, integrált észak-atlanti szövetség bajnoka. Mindkét államférfi realista, elismerik, hogy nincs más választás, mint a békés együttélés és ezért hí­vei a kelet—nyugati tárgyalások foly­tatásának. Továbbá, hogy a Nyugat jogainak csorbítása nélkül szükséges a nemzetközi feszültség csökkentése. Ugyanezek a célkitűzései Kennedy elnöknek is.“ Ehhez még azt kívánjuk hozzátenni, hogy a derűlátó felfogással egyelőre még szemben állnak bizonyos tények az egész atlanti táborban. Főleg az említett NATO-tanácskozások Párizs­ban, a meg-megismétlődő Kuba-elle­­nes támadások, a dél-vietnami -agresz­­szió, stb. A vezető amerikai lap ’úgylátszik próbálja kifogni a szelet a két új nyu­gat-európai kormány hajójából, ami­kor Erhardot és Hőmet Kennedy el­képzeléseinek európai támogatóivá lépteti elő. (tg) TVTTTVr Jugoszláviában az utó időben számos város és falu újjá­épült. A korszerű építkezések folya­mán azonban nem feledkeznek meg az egyes műemlékek­ről sem. Egyik legszebb jugoszláv városként emlegetik P ólát, amelynek ma már 30 000 lakása van. Különösen az Au­gusztus-temploma igen sok csodálót vonz a városba. Felvételünk: jel­legzetes pólai ut­carészlet. Foto: CTK JkAJkAÁAA A további együttmütöiiés térítéséért (A KGST végrehajtó bizottsága üléséről kiadott közleményből) A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottsága októ­ber 15—22-ike között Moszkvában ülésezett. A végrehajtó bizottság megtárgyal­ta és jóváhagyta azokat az intézkedé­seket és munkaterveket, amelyek a KGST tagállamok kommunista és munkáspártjai első titkárainak 1963 júliusi értekezletén elfogadott hatá­rozatok teljesítésére irányulnak. Az ülésen megtárgyalták a végre­hajtó bizottság irodájának jelentését a KGST-tagállamainak és szerveinek tevékenységéről, az 1964—1965-ös időszakra vonatkozó alapvető beruhá­zási tervek egyeztetésében. A végrehajtó bizottság foglalkozott a gazdasági-tudományos és műszaki együttműködés legfontosabb kérdé­seivel is. Továbbá megtárgyalták a traktorok és mezőgazdasági gépek gyártásának növelésére tett javasla­tot, á KGST tagállamainak 1964—65- ös évi szükségleteinek alapján. Ezen­kívül számos más javaslatot tett a tagállamok közti szoros gazdasági* és •tudományos együttműködés fejleszté­sére. — ■ • KGST-bank nyílik Moszkvában A KGST országok képviselői Moszk­vában egyezményt Utak alá a nem­zetközi rubelelszámolásokról, valamint a gazdasági együttműködés nemzet­közi bankjának létesítéséről. Az egyezmény értelmében a szerző­dő felek 1964. január 1-től az áru­kereskedelmet átszámítási rubelben fogják eszközölni. A bank tevékenységét, az egyez­ménnyel és az alapszabályzattal össz­hangban folytatja. Feladata, hogy sok­oldalú elszámolásokat átszámítási ru­belben eszközöljön, a szerződő felek külkereskedelmi-pénzügyi műveletei számára hitelt nyújtson. SvÓdOTSZáa mai szemmel dott, hogy a legnagyobb konkurrenciát Nyugat-Németország, Japán és az Egyesült Államok jelenti számukra. A meglátogatott üzemek legnagyobb része csak egy műszakban dolgozik, tudniillik nincsenek megrendeléseik. Skane déli tartományában — az or­szág gabonatermő vidékén — megis­merkedtünk a svéd mezőgazdasággal. A mlndenttudó füzetekből kiolvastuk, hogy a lakosságnak csak 12 °/o-a dol­gozik mezőgazdaságban, s hogy az or­szág területének csak kilenc százalé­kát képezi a szántóföld, ami 3,7 mil­lió hektárt tesz ki. Ezen a területen 10 °/o-kaJ több termést állítanak elő, mint amennyi az ország szükséglete. A farmerek átlagtulajdona Svédor­szágban 7 hektár, Skane tartomány­ban 18 hektár. Láttunk azonban na­gyobb birtokokat is: átnéztük Ramel báró birtokát, amely 6000 hetkáron terül el és kétharmadát bérelt telek képezi A vendéglátó G. Netzen kormányzó, volt földművelésügyi miniszter kész­ségesen megismertetett bennünket a farmokkal, a tudományos és kísérleti intézetekkel, a tejtermelő ’ farmokkal. Pontos számítások, ésszerű munka­­módszerek és gazdag tapasztalatok tették lehetővé a svédeknek a belter­jes növénytermesztés és az állatte­nyésztés kifejlesztését. Ikana tarto­mányban az évi fejési átlag eléri a 4000 litert. A tej zsírtartalma pedig 3,8 %. Az őszi búza hektárhozama a nagybirtokokon eléri az 50 mázsát. A tudományos és kísérleti magter­melő központokban a tudósok több mint 75 éve új magfajták termelésé­vel foglalkoznak. A Svalövben levő in­tézet 150 milliós nyereséget hoz az államnak. E tudományos központok, valamint a mezőgazdaságot támogató egyesületek tanácsokkal látják el a farmereket, hogy milyen magfajtákat 1863. október 21. vessenek, milyen füveket termeljenek, vagy pedig hogy a helyi adottságok szerint a növénytermelésre vagy pe­dig az állattenyésztésre összpontosít­­sák-e figyelmüket. Az egyesület gaz­dasági elemzést készít, amely szerint mindig a leghatásosabb irányú fejlő­dést követik. Meglátogattunk egy farmot, amely­nek tulajdonosa több mint 100 hektár­ra kiterjedő földet ad ki bérbe. A ma­gas terméshozamú birtok évente 55 ezer svéd korona hasznot hoz, de en­nek felét a farmer adó formájában fizeti le. Svédországban sok az apró gazda­ság, amelyek a versenyben nem állják meg helyüket és ennél fogva eladó* sódnak. Statisztikai kimutatások sze­rint naponta 15 törpebirtokos bukik meg. Az említett sorsra jutott föld­művesek telkeit és földjeit a nagybir­tokosok sajátítják ki, gmiben az ál­lam is támogatja őket. Stockholmban, az ország fővárosá­ban a legmagasabb épületet „felhő­karcolónak" nevezik a svédek. Ez pe­dig nem más, mint az adóhivatal, dinit azért hívnak így, mert a svéd adó a legmagasabb közé tartozik a vi­lágon. Van is belőlük több fajta: szol­gálati adó, állami adó, közvetett adó, kutyaadó, sőt adó a mozilütogatásért is. Az üzletekben például szabott árak vannak, ellenben a pénztárnál 6 szá­zalékkal többet kell fizetni — ez az úgynevezett közvetett adó. Karstadban meglátogattuk egy la­katost. Havi jövedelme 1400 korona, ebből 400 korona az egyenes adó és 300 koronát a lakbér visz el. Tehát egy munkás jövedelmének felét a „fel­hőkarcoló“ emészti fel. A nők helyzete még ennél is rosszabb: tudniillik a férfiakkal egyenértékű munkájukért kevesebb bért kapnak. Ezt is a sok­rétű svéd statisztika bizonyítja. Mindezt azonban nem nézhettük a statisztika szilárd oszlopain keresztül. Egyetlen egy brosúrából sem vehet­tünk tudomást az egyszerű svédek őszinteségéről és vendégszeretetéről, szenvedélyes vágyukról — békében élni a világ valamennyi népével. J. Golosubov (Izvesztyija) • Megérkezett Dél-Vietnamba az ENSZ ténymegáilapitó bizottsága, hogj kivizsgálja a buddhisták üldözését. Á diemista-rendszer gondos előkészüle­teket tett arra, hogy megakadályozza a nép elégedetlenségének megnyilvá­nulását .a bizottság működése idején. Jelentések szerint mintegy 30 000 sze­mélyt tartóztattak le. • Több mint 300 000 francia vasutas sztrájkolt, akik béremelést követeltek, A vasutasok szakszervezete a sztrájk befejezésekor közös nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy nem hajlandó áldozatokat hozni az „állandósítás tervéért“. • El Hadzs ezredes a kormány mellé állt. Ben Bella algériai elnök bejelen­tette, hogy El Hadzs ezredes, a kabi­liai ellenzék egyik vezetője csapatai­val együtt visszatért a kormány tá­borába. A nyilatkozat szerint a „haza­fias érzés ismét győzött“. Ben Bella közölte, hogy azok az erők, amelyekre a reakció számított, ismét az algériai néphadsereg soraiba tartoznak. • Sztrájkhullám Olaszországban. Rómából érkezett jelentések szerint az Olasz Általános Munkásszövetség, az Olasz Szabad Szakszervezetek Szö­vetsége és az Olasz Munkásszövetség közös nyilatkozatot adtak ki, amely­ben bejelentették az állami alkalma­zottak 24-órás sztrájkját. 9. A morvaországi Kromérizben az elmúlt hetekben egy háziasszony gom­bát vásárolt eléggé népes családja ré­szére. Megfőzte ebédre és a családta­gok jó étvággyal fogyasztottak el. Ju­­tott belöle az asztal körül somfordáló, dörzsölödve kéregetö macskának is. Mintegy félórával az ízletes ebéd után elszörnyülködve vették észre, hogy a macska borzasztó nyávogások közt vé­gignyúl a padlón és szinte fetreng fáj­dalmában. „A gomba! - kiáltott fel a családfő. — Azonnal rohanunk a kór­házba!“ Rövid időn belül ott is voltak es az ügyeletes orvos azonnal gyomor­mosást rendelt el az egész családnak, azonkívül elrendelte, hogy további megfigyelés céljából 48 óráig ott ma* raajanak. Időközben otthon a macská­ét kiscicának adott életet. ■ Különös forgalmi baleset zajlott le nemrég Kaliforniában. Merced vá­roska közelében az országút mentén elterülő legelő fakerítésébe becsapott a villáin Az ott legelő csorda erre megvadult, a tehenek ledöntöttek a kerítést és elözönlötték az országutat. Tizenhét állatot ütöttek el az arra szá­guldó autók, ugyanannyi kocsi megsé­­sült és három vezető megsebesült. • Egy ország, amely 150 évig errí ismerte a háborút • A sta­tisztika még a legyeket is számon tartja » Mit jelent a svéd „felhőkarcoló“ • Az érem másik oldala Négy év múlva Svédországban is áttérnek a baloldali hajtásról a jobboldalira. Már ma ismeretes, hogy az autóbuszok, trolibuszok és a villa­mosok átépítése, valamint a közleke­dési szabályokat jelző táblák és mu­tatók átdolgozása 340 millió svéd ko­ronát igényel. A svédekre jellemző a pontos számítás, a részletes, min­dent felölelő statisztika. Saját maguk jegyzik meg tréfásan, hogy náluk a statisztika még a legyeket is számon tartja. A sok számadatból megtudjuk például, hogy Svédországban, amely­nek hét és fél millió lakósa van, na­ponta 137 házasságot kötnek, 24 hiva­talosan engedélyezett válás van, a szü­letett gyermekek száma 282, ebből 13 vábbá megtudjuk még azt is, hogy Svédországban naponta 50 ezer tonna ércet bányásznak, egymillió újságot adnak el, stb. Svédország 150 évig nem ismerte, hogy mit jelent a háború. Ez a tény lehetővé tette gazdasági fejlődését, a lakosság életszínvonalának állandó emelkedését. Svédország ma igen fej­lett kapitalista állam, különösen Gö­teborg, Karlstad és VSskrase városok fejlett ipari központok. A fővárost’, 'Hockholmot is beleszámítva. Itt a legkorszerűbb berendezéssel ellátott nagyüzemi termelés folyik. Ahhoz, hogy a svéd ipar a legnagyobb kapi­talista államokkal folytatott verseny­ben megállja a helyét, a technika és tudomány világszerte elért sikereinek gondos követésére és ezek gyors al< kalmazáeára van szükség. Ha lema­radnának,, megfojtaná Okef a verseny. Kurt Nikolin, az ASEA-üzemek ve­zérigazgatója például arról panaszko­2 húsz évnél fiatalabb anyáé, továbbá hogy az elhalélozottak száma nnpontí 194, hárman követnek el öngyilkos­ságot, 28 embert börtönöznek be, 2í embert ér közlekedési szerencsétlen­ség és 200 ittas járművezető kerü összeütközésbe a rendőrséggel. To-

Next

/
Thumbnails
Contents