Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-10-27 / 86. szám

SI

Főleg az algériai-marokkói határviszály és két új nyugat-európai kormány bemutatkozása emelkedik ki a hét diplomáciai eseményei közül.

Az algériai—marokkói határ mentén továbbra is súlyos harcok folynak, s közben az arab világban — beleértve a két érintett állam fővárosát —, valamint az ENSZ székhelyén lázas diplomáciai lépések történnek a szembenálló felek kibékítésére. Ennek ellenére a „tüzet szüntess“ felhívásnak, amelyet az Arab Liga adott ki, egyelőre nincs foganatja.

A Bonnban és Londonban majdnem egyidőben közzétett új kormányprogramok sejtetni engedik, hogy a közeljövőben merre kíván haladni a két nyugat-európai nagyhatalom.

A konfliktus igazi háttere

Függetlenül attól, hogy a lapzárta és az újság kézbesítése közti időben milyen újabb fejlemények állhatnak be az algériai—marokkói határviszályban, megpróbálunk rávilágítani a két szomszédos arab állam közt támadt vita igazi okára.

Algéria és Marokkó közt régebbi keletű hát&rvltára került sor. A hétéves algériai—francia háború idején ugyanis a Szaharán nem volt pontosan kijelölve a határ Marokkóval. Amikor azonban az algériai szabadságharcosok kivívták végső győzelmüket és Algéria elnyerte függetlenségét, marokkói részről rögtön követelésekkel léptek fel. A két ország képviselői meg is kezdték a határrendezésről szóló tárgyalásokat és nem is volt semmi akadálya annak, hogy ezek a tárgyalások megegyezésével végződjenek. Amikor azonban néhány héttel ezelőtt Ben Bella nagyarányú államosítást és földreformot jelentett be, a kabiliai tartományban a reakciós tisztek vezetésével zavargások keletkeztek a forradalmi kormány intézkedései miatt. Ben Bella megalkuvás nélkül folytatta kitűzött programját, csupán néhány zászlóalj katonát rendelt az említett térségbe, hogy elfojtsa a zavargásokat. Ekkor teljesen váratlanul nyílt katonai támadás érte Algériát Marokkó részéről. S ezzel máris itt vagyunk a dolog lényegénél.

Bár Marokkó hét évvel ezelőtt elnyerte függetlenségét, az országban azóta jóformán semmi sem változott. A franciák úgy érzik magukat volt gyarmati birtokukon, mintha semmi sem történt volna. A marokkói kormány tanácsadói franciákból állnak, a hadsereg tisztikara szintén francia, s a hatalmas szőlőültetvények továbbra is francia tulajdonban vannak.

Érthető tehát, hogy a szomszédos Algéria kormányának intézkedései, amely a szocializmus építését tűzte ki célul, jogos aggodalmakra adnak okot a Marokkóban székében hosszában jelenlévő francia neokolonlalisták között. Más szóval az Algéria elleni nyílt marokkói katonai támadás kulisszái mögött ott találjuk a francia érdekek árnyékát, amely a lényegtelennek tűnő határkérdésből nyílt háborút szít a két nép között.

Párizs azt a látszatot akarja kelteni, hogy semmi köze az eseményekhez. Ezzel szemben a TASZSZ párizsi tudósítója arra a tényre hívja fel a figyelmet, hogy 1964-ben Franciaország 27 millió frankot irányoz elő külföldi katonai segélyekre, s ebből 20 milliót Marokkó kap.

A haladó emberiség jól tudja, hogy sem az algériai, sem pedig a marokkói nép a sok évtizedes gyarmati uralom lerázása után nem kíván testvérháborút folytatni egymást közt. Reméljük, az algériai—marokkói határviszály nem válik az imperialista nagyhatalmak elvesztett pozícióinak visszaszerzésére irányuló erőfeszítések színterévé az arab világban.

Régi nóta új dudával

Nehéz vállalkozás lenne egyelőre

komolyabb következtetést levonni az Erhard által előterjesztett új b'onnl kormányprogram várható gyakorlati megnyilvánulásairól. Nagyjából azt mondhatnánk, hogv az új kancellár lényegében csak elődjének dudáját nem vette szájába, de pillanatnyilag nagyon hasonló nótát fúj, mint már 14 éven keresztül megszoktuk Bonnból. Erhard szerint például a német békeszerződésben „Németország végső határait lehet és kel! is megjelölni, amelyek tulajdonképpen 1937. december 31. óta érvényben vannak“. Továbbá az is kiderült Erhard nyilatkozatából, hogv Bonnban egyelőre váltózatiaftul vallják az NDK bekebelezésére vonatkozó kalandcr-elképzeléséket.

Ugyanakkor biztató az új bonni kancellár kijelentésében az, hogy „a szövetségi kormány nagy figyelmet fordít a jövőben a kelet-európai államokkal való kapcsolatok fejlesztésére“. Ogylátszlk Bonnban kénytelenek tekintetbe venni Washington jelenlegi világpolitikai koncepcióját, amely az elzárkózás és vádaskodás helyett hajlandóságot mutat a Kelet—Nyugat közti kapcsolatok megjavítására.

A TASZSZ által is megbírált amerikai—nyugatnémet erőfeszítések azonban, amelyek alapján a NATO keretén belül létrehozandó sokoldalú nukleáris terv szerint a Bundeswehr atombombához jutna, ellentmondanak ■ a Washingtonban és most már Bonnban is gyakran hangoztatott „realitásnak“. ,

Erhard tervezett amerikai útja és Rusk külügyminiszter hétvégi bonni látogatása azt bizonyítja, hogy az új bonni kormány — ahogy az várható volt — sokkal inkább az angolszász együttműködés híve, mint a Franciaországgal való túlzott barátságé.

Egyszóval: nemcsak új dudára, hanem új nótára is szükség lenne Bonnban. Az élet, a nemzetközi helyzet adta új feltételeknek érvényt kell szerezni most már a Schaumburgpalotában is, mert Erhard fellépésével a nemzetközi helyzet enyhülését óhajtó körök mind Nyugat-Németországban, mind pedig szerte a világon derűlátásunknak adtak kifejezést.

A „senki" embere?

Se vége, se hossza az új angol miniszterelnök személye körüli politikai mende-mondának. Találóan jegyezte meg a londoni rádió egyik tekintélyes hírmagyarázója, hogy bár az új kormányfő a „senkik embere", mégis annyit beszélnek és írnak róla, hogy talán egy kormányfővel sem foglalkoztak ennyit mint éppen ővele.

Idézzük a New York Times című lapot, amely vasárnapi számában a londoni őrségváltást összekötötte a bogin! kormány új programjának ismertetésével*: „lord Home és Erhard az atlanti egymásrautaltság és az erős, integrált észak-atlanti szövetség bajnoka. Mindkét államférfi realista, elismerik, hogy nincs más választás, mint a békés együttélés és ezért hívei a kelet—nyugati tárgyalások folytatásának. Továbbá, hogy a Nyugat jogainak csorbítása nélkül szükséges a nemzetközi feszültség csökkentése. Ugyanezek a célkitűzései Kennedy elnöknek is.“

Ehhez még azt kívánjuk hozzátenni, hogy a derűlátó felfogással egyelőre még szemben állnak bizonyos tények az egész atlanti táborban. Főleg az említett NATO-tanácskozások Párizsban, a meg-megismétlődő Kuba-ellenes támadások, a dél-vietnami -agreszszió, stb.

A vezető amerikai lap ’úgylátszik próbálja kifogni a szelet a két új nyugat-európai kormány hajójából, amikor Erhardot és Hőmet Kennedy elképzeléseinek európai támogatóivá lépteti elő. (tg)

TVTTTVr

Jugoszláviában az utó időben számos város és falu újjáépült. A korszerű építkezések folyamán azonban nem feledkeznek meg az egyes műemlékekről sem.

Egyik legszebb jugoszláv városként emlegetik P ólát, amelynek ma már 30 000 lakása van. Különösen az Augusztus-temploma igen sok csodálót vonz a városba.

Felvételünk: jellegzetes pólai utcarészlet.

Foto: CTK

JkAJkAÁAA

A további együttmütöiiés térítéséért

(A KGST végrehajtó bizottsága üléséről kiadott közleményből)

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottsága október 15—22-ike között Moszkvában ülésezett.

A végrehajtó bizottság megtárgyalta és jóváhagyta azokat az intézkedéseket és munkaterveket, amelyek a KGST tagállamok kommunista és munkáspártjai első titkárainak 1963 júliusi értekezletén elfogadott határozatok teljesítésére irányulnak.

Az ülésen megtárgyalták a végrehajtó bizottság irodájának jelentését a KGST-tagállamainak és szerveinek tevékenységéről, az 1964—1965-ös időszakra vonatkozó alapvető beruházási tervek egyeztetésében.

A végrehajtó bizottság foglalkozott a gazdasági-tudományos és műszaki együttműködés legfontosabb kérdéseivel is. Továbbá megtárgyalták a traktorok és mezőgazdasági gépek gyártásának növelésére tett javaslatot, á KGST tagállamainak 1964—65- ös évi szükségleteinek alapján. Ezenkívül számos más javaslatot tett a tagállamok közti szoros gazdasági* és •tudományos együttműködés fejlesztésére. — ■ •

KGST-bank nyílik Moszkvában

A KGST országok képviselői Moszkvában egyezményt Utak alá a nemzetközi rubelelszámolásokról, valamint a gazdasági együttműködés nemzetközi bankjának létesítéséről.

Az egyezmény értelmében a szerződő felek 1964. január 1-től az árukereskedelmet átszámítási rubelben fogják eszközölni.

A bank tevékenységét, az egyezménnyel és az alapszabályzattal összhangban folytatja. Feladata, hogy sokoldalú elszámolásokat átszámítási rubelben eszközöljön, a szerződő felek külkereskedelmi-pénzügyi műveletei számára hitelt nyújtson.

SvÓdOTSZáa mai szemmel

dott, hogy a legnagyobb konkurrenciát Nyugat-Németország, Japán és az Egyesült Államok jelenti számukra. A meglátogatott üzemek legnagyobb része csak egy műszakban dolgozik, tudniillik nincsenek megrendeléseik.

Skane déli tartományában — az ország gabonatermő vidékén — megismerkedtünk a svéd mezőgazdasággal. A mlndenttudó füzetekből kiolvastuk, hogy a lakosságnak csak 12 °/o-a dolgozik mezőgazdaságban, s hogy az ország területének csak kilenc százalékát képezi a szántóföld, ami 3,7 millió hektárt tesz ki. Ezen a területen 10 °/o-kaJ több termést állítanak elő, mint amennyi az ország szükséglete. A farmerek átlagtulajdona Svédországban 7 hektár, Skane tartományban 18 hektár. Láttunk azonban nagyobb birtokokat is: átnéztük Ramel báró birtokát, amely 6000 hetkáron terül el és kétharmadát bérelt telek képezi

A vendéglátó G. Netzen kormányzó, volt földművelésügyi miniszter készségesen megismertetett bennünket a farmokkal, a tudományos és kísérleti intézetekkel, a tejtermelő ’ farmokkal. Pontos számítások, ésszerű munkamódszerek és gazdag tapasztalatok tették lehetővé a svédeknek a belterjes növénytermesztés és az állattenyésztés kifejlesztését. Ikana tartományban az évi fejési átlag eléri a 4000 litert. A tej zsírtartalma pedig

3,8 %. Az őszi búza hektárhozama a nagybirtokokon eléri az 50 mázsát.

A tudományos és kísérleti magtermelő központokban a tudósok több mint 75 éve új magfajták termelésével foglalkoznak. A Svalövben levő intézet 150 milliós nyereséget hoz az államnak. E tudományos központok, valamint a mezőgazdaságot támogató egyesületek tanácsokkal látják el a farmereket, hogy milyen magfajtákat

1863. október 21.

vessenek, milyen füveket termeljenek, vagy pedig hogy a helyi adottságok szerint a növénytermelésre vagy pedig az állattenyésztésre összpontosítsák-e figyelmüket. Az egyesület gazdasági elemzést készít, amely szerint mindig a leghatásosabb irányú fejlődést követik.

Meglátogattunk egy farmot, amelynek tulajdonosa több mint 100 hektárra kiterjedő földet ad ki bérbe. A magas terméshozamú birtok évente 55 ezer svéd korona hasznot hoz, de ennek felét a farmer adó formájában fizeti le.

Svédországban sok az apró gazdaság, amelyek a versenyben nem állják meg helyüket és ennél fogva eladó* sódnak. Statisztikai kimutatások szerint naponta 15 törpebirtokos bukik meg. Az említett sorsra jutott földművesek telkeit és földjeit a nagybirtokosok sajátítják ki, gmiben az állam is támogatja őket.

Stockholmban, az ország fővárosában a legmagasabb épületet „felhőkarcolónak" nevezik a svédek. Ez pedig nem más, mint az adóhivatal, dinit azért hívnak így, mert a svéd adó a legmagasabb közé tartozik a világon. Van is belőlük több fajta: szolgálati adó, állami adó, közvetett adó, kutyaadó, sőt adó a mozilütogatásért is. Az üzletekben például szabott árak vannak, ellenben a pénztárnál 6 százalékkal többet kell fizetni — ez az úgynevezett közvetett adó.

Karstadban meglátogattuk egy lakatost. Havi jövedelme 1400 korona, ebből 400 korona az egyenes adó és 300 koronát a lakbér visz el. Tehát egy munkás jövedelmének felét a „felhőkarcoló“ emészti fel. A nők helyzete még ennél is rosszabb: tudniillik a férfiakkal egyenértékű munkájukért kevesebb bért kapnak. Ezt is a sokrétű svéd statisztika bizonyítja.

Mindezt azonban nem nézhettük a statisztika szilárd oszlopain keresztül. Egyetlen egy brosúrából sem vehettünk tudomást az egyszerű svédek őszinteségéről és vendégszeretetéről, szenvedélyes vágyukról — békében élni a világ valamennyi népével.

J. Golosubov (Izvesztyija)

• Megérkezett Dél-Vietnamba az ENSZ ténymegáilapitó bizottsága, hogj kivizsgálja a buddhisták üldözését. Á diemista-rendszer gondos előkészületeket tett arra, hogy megakadályozza a nép elégedetlenségének megnyilvánulását .a bizottság működése idején. Jelentések szerint mintegy 30 000 személyt tartóztattak le.

• Több mint 300 000 francia vasutas sztrájkolt, akik béremelést követeltek, A vasutasok szakszervezete a sztrájk befejezésekor közös nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy nem hajlandó áldozatokat hozni az „állandósítás tervéért“.

• El Hadzs ezredes a kormány mellé

állt. Ben Bella algériai elnök bejelentette, hogy El Hadzs ezredes, a kabiliai ellenzék egyik vezetője csapataival együtt visszatért a kormány táborába. A nyilatkozat szerint a „hazafias érzés ismét győzött“. Ben Bella közölte, hogy azok az erők, amelyekre a reakció számított, ismét az algériai néphadsereg soraiba tartoznak.

• Sztrájkhullám Olaszországban.

Rómából érkezett jelentések szerint az Olasz Általános Munkásszövetség, az Olasz Szabad Szakszervezetek Szövetsége és az Olasz Munkásszövetség közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben bejelentették az állami alkalmazottak 24-órás sztrájkját.

9. A morvaországi Kromérizben az elmúlt hetekben egy háziasszony gombát vásárolt eléggé népes családja részére. Megfőzte ebédre és a családtagok jó étvággyal fogyasztottak el. Jutott belöle az asztal körül somfordáló, dörzsölödve kéregetö macskának is. Mintegy félórával az ízletes ebéd után elszörnyülködve vették észre, hogy a macska borzasztó nyávogások közt végignyúl a padlón és szinte fetreng fájdalmában. „A gomba! - kiáltott fel a családfő. — Azonnal rohanunk a kórházba!“ Rövid időn belül ott is voltak es az ügyeletes orvos azonnal gyomormosást rendelt el az egész családnak, azonkívül elrendelte, hogy további megfigyelés céljából 48 óráig ott ma* raajanak. Időközben otthon a macskáét kiscicának adott életet.

■ Különös forgalmi baleset zajlott le nemrég Kaliforniában. Merced városka közelében az országút mentén elterülő legelő fakerítésébe becsapott a villáin Az ott legelő csorda erre megvadult, a tehenek ledöntöttek a kerítést és elözönlötték az országutat. Tizenhét állatot ütöttek el az arra száguldó autók, ugyanannyi kocsi megsésült és három vezető megsebesült.

• Egy ország, amely 150 évig errí ismerte a háborút • A statisztika még a legyeket is számon tartja » Mit jelent a svéd „felhőkarcoló“ • Az érem másik oldala

Négy év múlva Svédországban is áttérnek a baloldali hajtásról a jobboldalira. Már ma ismeretes, hogy az autóbuszok, trolibuszok és a villamosok átépítése, valamint a közlekedési szabályokat jelző táblák és mutatók átdolgozása 340 millió svéd koronát igényel. A svédekre jellemző a pontos számítás, a részletes, mindent felölelő statisztika. Saját maguk jegyzik meg tréfásan, hogy náluk a statisztika még a legyeket is számon tartja. A sok számadatból megtudjuk például, hogy Svédországban, amelynek hét és fél millió lakósa van, naponta 137 házasságot kötnek, 24 hivatalosan engedélyezett válás van, a született gyermekek száma 282, ebből 13

vábbá megtudjuk még azt is, hogy Svédországban naponta 50 ezer tonna ércet bányásznak, egymillió újságot adnak el, stb.

Svédország 150 évig nem ismerte, hogy mit jelent a háború. Ez a tény lehetővé tette gazdasági fejlődését, a lakosság életszínvonalának állandó emelkedését. Svédország ma igen fejlett kapitalista állam, különösen Göteborg, Karlstad és VSskrase városok fejlett ipari központok. A fővárost’, 'Hockholmot is beleszámítva. Itt a legkorszerűbb berendezéssel ellátott nagyüzemi termelés folyik. Ahhoz, hogy a svéd ipar a legnagyobb kapitalista államokkal folytatott versenyben megállja a helyét, a technika és tudomány világszerte elért sikereinek gondos követésére és ezek gyors al< kalmazáeára van szükség. Ha lemaradnának,, megfojtaná Okef a verseny.

Kurt Nikolin, az ASEA-üzemek vezérigazgatója például arról panaszko2

húsz évnél fiatalabb anyáé, továbbá hogy az elhalélozottak száma nnpontí 194, hárman követnek el öngyilkosságot, 28 embert börtönöznek be, 2í embert ér közlekedési szerencsétlenség és 200 ittas járművezető kerü összeütközésbe a rendőrséggel. To-