Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-07-14 / 56. szám
zükk ér (lésekre válaszolunk • Hallottad már? • M sző gazdasági kis lexikon ® Csináld meg magad! • Milyen idő várható *• Gyiimölcsészet-szőlészet * Méhészét * Szakkérdésekre válaszolunk 9 Gyümölcsé szét-szőlészet * Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már ? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld Hogyan védekezzünk a vértetű ellen KÉRDÉS. Mostanában — talán az esős, ködös időjárás következtében - elég gyakran támadják meg almafáinkat a vértctvek. Mind a törzsön, mind a fiatal hajtásokon megjelentek. Hogyan védekezzünk ellenük? (Kelecsényi János, Csata.) VÁLASZ. Általában a fás részeken nyár derekán az azévi hajtásokon, sőt levélnyeleken is fehérgyapjas bevonatot képez a vértetű. Hófehér vattaszerű váladéka feltűnően jelzi a fertőzés helyét, amely leggyakrabban a törzsnek vagy a vastagabb ágaknak egy-egy repedése jég vagy ember-okozta sérülés ' stb. Szívása nyomán, ha nem szűnik, rákosodásra emlékeztető makacs daganatok keletkeznek, amelyek nemcsak a fa életerejét szívják el, hanem okai annak is, hogy a fölöttük levő korona vagy ágrész idővel elszárad. Gyümölcsöseinkben kizárólag almafákon károsít, s a korábbi évtizedekben e gyümölcsnemnek legsúlyosabb kártevője volt. Az erősen megtámadott fák koronája száradásnak indult, a termőrügyek képződése abbamaradt és a rendellenes jelentségeket vízhajtások gazdag képződése is kísérte. A vértetű sötét kékesfekete színű kis rovar, testnedvei pedig jellegzetesen vörhenyes színűek. Ezért szétmorzsolva alvadt vérre emlékeztető színű. Amerikából hurcolták be a múlt század második felében és a faiskolák révén rohamosan terjedt el. Európában azonban csak szűznemzéssel szaporodik és téli tojása nincsen. Tavassztól őszig számos nemzedék követi egymást. A továbbterjedést nyaranta több ízben fejlődő szárnyas alakjai segítik elő. Július végétől azonban rohamosan elpusztul, ennek oka a vértetűfürkész, ez a 2 mm hosszú élősködő rovar, a vértetű természetes ellensége, amelyet 1926-ban a vértetű leküzdésére mesterségesen telepítettek be hazánkba. Megtelepedése óta megszűnt a vértetű súlyos kártétele. Védekezés, az utóbbi évtizedek tapasztalatai szerint védekezésre rendszerint nincsen szükség, mert a vértetűfürkész a nyár második felében rohamosan fölébe kerekedik a vértetűnek és még mielőtt komolyabb rákos daganatokat kiválthatott volna, elpusztítja. Ha valahol mégis aggodalomra adna okot a vértetű koranyári szaporodása, úgy közönséges terpentinnel való ecseteléssal lehet a vértetű fészkeket elpusztítani. -gir-Építsünk olcsón kukoricagőrét Azok a szövetkezetek, amelyiknek nem volt módjukban még szerfás górék építése sem, vagy termésük olyan bőséges lett, hogy elhelyezése nehézséget okoz, kis költséggel ideiglenes kukoricagőrét építhetnek a közölt ábra szerint. A tetőszerkezetet Magyarországon g termelőszövetkezetek szalmából és kukoricaszárból készítik. Könnyen, kis költséggel és munkaerővel építik meg és éveken át megfelelő tárolóhelyként hasznosítják. Méretei! 1,5 X 2X70 m=»210 ma. Ez közel 10 vagon terménybefogadóképességet biztosit. Ha figyelembe veszszűk, hogy sok szövetkezet a szükséges faanyaghoz sdját kitermeléssel is hozzájárulhat, láthatjuk, hogy 1 q kukorica tárolási költsége minimális. Magyarországon van olyan termelőszövetkezet, melyben állandó jellegűvé vált az így Cukorrépafej tisztító t répa gépi fejezése után használják. A répát a gép a földben lefejezi, a fejet legyalulja, de a legtöbb esetben hagy még a répán levélmaradékot, A traktor motorjától hajtott forgó gumipálcák vagy a kefe a levélmaradékokat jól eltávolítja. Brazíliai traktorgyártás A Massey-Ferguson cég brazíliai gyára most fejezte be ezredik erőgépének gyártását. A típus alkatrészei legnagyobbrészt cserélhetők az Angliában gyártott MF—35 és MF—85 típuséval, amelyek egyébként is a zömét képezik a brazíliai traktorállománynak. A traktorokba ugyancsak hazai Motores Perkins S. A. gyártmányú, eredetileg angol tervezésű motorokat építenek be, Utóbbiak gyártása már 2 éve folyik licenjog alapián, (Agric. Mach. Journal, London, 1962 — 16, köt., 10. sz.) elkészített létesítmény. Időközben tetővel látták el, mint pl. a tápéi Tiszatáj Tsz-ben, ahol harmadik éve használják és nem is szándékozzák lebontani. EGY MÁSIK MÓDSZER Ott, ahol még ilyen kukoricagóré felépítésére sincs lehetőség, de faanyag van, könnyen el lehet készíteni egy hasonló létesítményt. Az előzőtől csak annyiban különbözik, hggy drótháló helyett vízszintesen Gyorsabb traktorokat követelnek Angliában Érdekes új szempont szerint vetik fel most Angliában a traktorszerelőknek a sebességi problémát. Míg a szocialista államokban elsősorban a gyorsszállítás megvalósítása érdekében dolgoznak a vonóerő gazdaságos növelésének megoldásán, addig Angliában a szállítás gyorsítása érdekében követelik a 30 mérföldes, azaz 48 kmlórás felső sebességhatárt. Ezt természetesen nem terepen, hanem jó úthálózat mellett a közúti szállításban kívánják jól kihasználni. Egyelőre a gyors szállít ást többnyire úgy oldják meg, hogy a Land-Rover terepjáró gépkocsihoz kapcsolnak egytengelyes pótkocsit. Ez a lehetőség azonban csak azokra a farmerekre korlátozódik, akik ilyen autó-traktorral rendelkeznek. Az új követelmény több új problémát vet fel, mint a növelt sebességű vontatásra alkalmas pótkocsik gyártásának és azok fékrendszerének kérdést, illetve az utak közlekedési szabályainak részbeni módosítását. (Agric. Mach. Journal, London, 1962. — 16. köt., 10. sz.) Termesszünk gombát ! A gomba közkedvelt árucikk és termesztése szép jövedelmet hoz bármely kollektív gazdaságnak. A gomba értékes táplálék, sok fehérjét, szénhidrátot és szerves savat tartalmaz, Joggal nevezték al ..növényi hús"-nak. Gombatermesztésre többféle helyiséget használnak: őszi termesztésre célszerűek a technikai fűtésű üvegházak és melegágyak: őszi és téli termesztésre a szőlő hajtatására szolgáló helyiségek, A régi várak és erődítések, az alagutak egész évben alkalmasak a gombatermesztésre, Tavaszi és őszi szüretekre jók még a földkunyhők és alagsorok is, őszi értékesítésére pedig a biológiai melegítésé melegágyak. A gomba a legjobban 12 — 18 fokos hőmérsékleten fejlődik. Ezt a hőmérskéletet a helyiség megfelelő kiszemelésével vagy fűtéssel, illetve a gombatermesztésnek az év megfelelő időszakára való korlátozásával biztosíthatjuk. Egy gazdaság péltjpul, amely fűtetlen pincével rendelkezik, évente két termésre rendezkedhetik be a következőképpen: A trágya előkészítése_________Vetés_____________Szüretelés I. Február— Március— Május — március április június II. Július— Augusztus— Október — augusztus szeptember________december________ A termesztésre használt helyiséget minden termesztési szakasz után 3 %-os kékkőoldatot, 2 %os formalinoldat és 1 %-os hexakloran oldat keverésével fertőtleníteni kell, A fertőtlenítést kén vagy formalin égetésével folytatbotfákat rakunk vagy napraforgószárral rakjuk be az oldalakat. A kukoricacsöveket függőlegesen rakjuk a szélső sorokban, úgy, hogy a kukorica súlyával tartsa fenn a botfát, vagy napraforgószáröt, odaszorítva, hogy ki ne dőljenek. Mindkét fajta górénál ügyelni kell arra, hogy a kukoricát ne a földre tegyük, legcélszerűbb a napraforgószárat lazán, máglyaszerüen 25-30 cm-es rétegben rakni és ezt vékonyan leszalmázni. Ugyanígy biztosítjuk a tető alatti szellőzést is. Lehet a kukoricát prizmában tárolni hosszabb ideig is. A kukoricacsöoeket végükkel bejeié rakjuk, a szélső sorokban és közéje szórjuk a kukoricát. Itt biztosítani kell a befelé ívelő vonalat, hogy a prizma össze ne omoljon. Befejezésül szalmával tetőzhetjük, L. P. juk, (köbméterenként 20-30 gramm-ként vagy 30 — 40 gramm formaiint számítunk), Legalább 24 őrára légmentesen le kell zárni a helyiséget, A gombatermeléshez táptalajként íótrágyát használunk, egymagában vagy különböző pótanyagokkal, búza, illetve árpaszalmával, kukorieaszárral, tehéntrágyával, fenyőfa fűrészporral keverve. A lótrágyának legalább 25-30 % ürüléket és 70 — 75 % szalmát kell tartalmaznia, nem szabad penészesnek vagy erjedtnek lennie. A megfelelő táptalaj gondos előkészítést igényel. A trágyát vasvillával egyenletesen össze kell keverni és 20-25 cm vastag rétegekben erjesztőpolcokra helyezni, Minden négyzetméter termőterületre körülbelül 80-90 kg friss trágyát kell szállítani, Az erjesztőpoleokat rendszerint 6 méter hosszúságban, 2 méter szélességben és 1,7 méter magasságban készítik és barakkokban vagy színek alatt helyezik el, hogy ne érje az eső, a szél és a napsütés. Az erjedést elősegítő aerob baktériumok fejlődési körülményeinek elősegítése érdekében a polcokon levő trágyát 4-5 naponként - amikor hőmérséklete el-A csemegeszőlő érésének gyorsítása A paradicsomtermesztésben a polietilénes takarással szerzett kedvező taapsztalatok alapján 1961-ben Bulgáriában 250 m3 területen fóliákat feszítettek ki a szőlőben. A takaró alatt a Bolgár és a Dánját fajta gyűrűzve 10 nappal előbb zsendült és 22, illetve 24 nappal korábban beérett. Gyűrüzés nélkülU, illetve 18 nappal korábbi érést értek el. A takart tőkék fürtjeinek és 100 bogyónak áz átlagsúlya nagyobb lett, 2—3%-kal több volt az extra minőség. Az 50 napig tartó takarás a szőlő minden fenofázisát meggyorsította. A 0,05 mm-es fóliákkal szerzett tapasztalat alapján áttértek a 0,10 mm-es lécrj. mákra feszített fóliák használatára. éri a 65—70 fokot —, vasvillával jól meg kell forgatni, A trágya 18-25 napig tartó erjedése folyamán tonnánként 14 — 18 kiló gipszet, 2,5 — 4 kiló szuperfoszfátot, 2—3 kiló ammoniumszulfátot, 2—3 kiló ammóniumnitrátot és 60—70 liter trágyalevet adnak hozzá. Az erjedési Időszak végén a trágya nedvessége 60-65 % legyen (ha kezünkben összenyomjuk, ne csorogjon, csak a kezünket nedvesítse meg), a szalma szakadjon könnyen, ne legyen ammóniák szaga, színe legyen barnásfekete, vegyi reakciója pedig semleges vagy gyengén lúgos (pH 7-7,5). Az így eiőkérzített trágyát a termesztési helyiségbon vízszintes rétegekben elterítjük, felhalrrtozzuk vagy ahol erre megvan a lehetőség, ladikéra, a földre vagy polcokra rakjuk. A leggyakrabban 45 cm alapszélessógű, 30 cm magas és 15-20 cm bakhátszélességű ágyasokra rakják. A beoltást akkor kell elvégezni, amikor a trágyaréteg belső hőmérséklete 30 fok alá szállt. Beoltás után a helyiség hőmérsékletét 18-22 fokon, nedvességét 80 — 85 %-on kell tartani, hogy a gombamieélium fejlődésnek induljon és áthálózza a táptalajt: 15 — 20 nappal a beoltás után, amikor a fészkek környékét sűrű, szürkésfehér szálak hálózzák be, az ágyésokat 1,5-2 cm vastag nedves földkeverékkel hintik be. Erre a célra a lehetőségek szerint az alábbi keverékek egyikét használhatjuk: a) Három rész homok, egy rész tőzeg; b) három rész homok, egy rész tőzeg, egy rész mésziszep (cukorgyárak hulladékanyaga); c) négy rész homok, egy rész gyepszinföld. Az ágyasok beszúrása után 15- 16 fokos hőmérsékletnek, 85-90 %-os légnedvességnek kell uralkodnia a helyiségben, amelyet mér. sékelten szellőztetni kell, Az első szüretelésre 35-55 nappal a beoltás és 20—30 nappal a beszőrás után kerül sor. A 49-90 napig tartó termelési időszakban 20 —30-szor szüretelünk és így négyzetméterenként 4-6 kiló átlagtermelést érhetünk el, A termő időszakban megfelelő gondozásra van szükség; a szüretelés után azért, hogy fenntartsuk az ágyások nedvességét, a tenyésztő helyiség hőmérsékletének megfelelő melegített vízzel kell permetezni, frissen készített földkeverékkel el kell tömni a szüretelés után maradó lyukakat; gondoskodni kell a helyiség alapos szellőzéséről, de anélkül, hogy huzat keletkezne; el kell távolítani a beteg gombákat. Állandóan fennkell tartani a 12-15 fokos hőmérsékletet és a 90 — 95 %-os légnedvességet. Ugyanazon helyiségben évente két-három gombakultúrát állíthatunk be. A trágyaréteget felhasználás után természetes trágyaként felhasználhatjuk a mezőgazdaságban. INDIKÁTOR NÖVÉNYEK = jelzőnövények. A helyi flóra értékes útbaigazítást ad a gyümölcsösök telepítése, vagy erdőállomány telepítése előtt a termőhely megválasztásához. Egyes növények tehát jelzőnövényekként szerepelnek a termőhely kijelölésénél. A gyomnövények nem teljes értékű jelzőnövények, mert gyökereik nem érnek le abba a talajmélységbe, ahol a gyümölcsfák gyökereinek zöme helyezkedik el. Gyümölcsösök telepítése szempontjából érdemes megfigyelni a vadon tenyésző Rosaceae családba tartozó vadnövényeket (vadrózsa, galagonya, kökény stb.), amelyeknek terméshozama összefüggést mutat az arra a helyre telepítendő gyümölcsfák várható termésképződésével. Értékes jelzőnövények lehetnek a betelepítendő helyen található vadgyümölcsfák (vadalma, vadkörte, tengeribarack, keserű mandula stb.), továbbá az örek kultúrgyümölcsfák. Erdőtelepítésnél különösen homokon, sziken és kopárokon a jelzőnövények megfigyelése döntő jelentőségű a fafajok megválasztása szempontjából, Öntözések időpontjának helyes megállapítására felhasználják azt a jelenséget, hogy egyes növények lankadásukkal jelzik a talaj vízellátottságának mértékét, s lankadásuk észlelhető már akkor is, amikor más növények még teljes turgort (duzzadságot) mutatnak. Tekintve, hogy a növény lankadása nem csupán hervadáspontjának és szervezeti felépítésének, hanem gyökerezési mélységének is függvénye, a jelzőnövények alkalmazása az öntözési Időpont meghatározására a gyakorlatban nem nagy jelentőségű. FLORA. A Föld valamely területén élő növényfajok öszszessége, amelyet az azt alkotó fajok származása, minősége és összetétele szab meg. A flóra szóval általában a virágos növényfajok összességét jelölik, tekintve, hogy a virág — flos szóból származik. Beleérthetjük azonban a virágtalan növényeket Is. BÉLFLÖRA. A belekben élő baktérlumokfajták összessége. AREA. Valamely növényfajnak, illetve ennél nagyobb vagy kisebb rendszertani egységnek jellemző elterjedési területe. to N a * I í* fl> I' 1 o ! is: o 0 *> §4 2 '>9 £ N Ot «Q ! Zr falt (4 ff ««*. 1 o jj 3 cv <Q 3 £ | © 3 a ©i & •«t a: o *»•4 o «'S. © Ä4 2 $ # • }3ZS$iqzs-idzsdsoigwntiQ # y}Di{am opt uanim • ipopviu Datu pivuis^ • uo^jxai sw iDmvpzüoozaw * tupui pvnoiWH • yuniozsoipn aj^asppua^vzs .
