Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-10-23 / 85. szám

A tejelő telién alaptakarmányának és pótabrakának szabvány szerinti összeállítása Sok és olcsón előállított tejet csak szakszerűen takarmányozott tehenektől Tárhatunk. A tehén termelését csak úgy tudjuk megfelelő színvonalra emelni és azon tartani, ha a takarmány minősége és mennyisége állandóan kielégíti a te­jelő állat igényeit. ALAPTAKARMÁNY A tejelő tehén takarmánymennyisége az életfenntartó szükségletből és a tej­termelés táplálóanyag-szükségletéből te­vődik össze. Az életfenntartó szükséglet a tehén testnagyságától függ. Ezt mu­tatja az 1. táblázat: A tehén Élősúlya kg napi életfenntartó táplálóanyag-szükséglete Szárazanyag Keményítőérték Emészthető fehérje ____________kg_______ kg___________________g_________ 400 9—12 2,4 230 500 10—15 2,8 260 600 Í2-18 3,0 290 700 14—21 3,3 320 800 14—21 3,7 350 Az életfenntartó szükséglétén felül ki kell elégíteni a tejelő tehén tejtermelé­sének táplálóanyag-szükségletét is. Eh­hez tudnunk kell, hogy 1 kg 3,8—3,9 •/* zsírtartalmú tej termeléséhez kb. 260 g kehié nyitóérték, és ebben 55 g emészt­hető fehérje szükséges. A tehén takarmányozását a gazdaságos tejtermelés érdekében az olcsó gazda­sági tömegtakarmányokra kell alapoz­nunk. A takarmányadagot úgy kell ösz­­szeállítani, hogy a gazdasági tömegta­karmányokból álló alaptakarmány 9—10 kg tej termelésére tegye képessé a tehe­net. Az olcsóbb alaptakarmánnyal, tehát az életfenntartó szükségleten kívül még jelentős tejtermelés táplálóanyag-szük­segletét is fedeznünk kell. Különösen ügyelnünk kell arra, hogy a zöldtakar­mányok fehérjetartalmával helyesen gaz­dálkodjunk. A takarmányadag össze­állításakor be kell tartani a fehérjesze­gény és fehérjében gazdag takarmány­félék helyes arányát. A 600 kg élősúlyú tejelő tehén alap­­takarmány adagjának helyes összeállítása a következő példa szerint történhet: Először megállapítjuk a tehén napi táplálóanyag-szükségletét. Ez az élet­­fenntartó szükségletből és az alaptakar­mánnyal fedezendő 10 kg tej tápláló­anyag-szükségletéből tevődik össze. A szükséges táplálóanyagmennyiséget a 2. táblázat mutatja: Szükséglet Szárazanyag Keményítőérték Emészthető fehérje ____________________________________________kg____________________________g_________ Életfenntartásra 12—18 3,0 290 10 kg tejre 2,6 550 összesen 12—18 5,6 840 Miután megállapítottuk, hogy tehenünk életfenntartására +10 kg, tej termelésé­re naponta 5,6 kg keményítőértéket és ebben 840 g emészthető fehérjét igényel, a rendelkezésünkre álló takarmányfé­lékből összeállítjuk az alaptakarmány­adagot. Ez pl. a következő szerint tör­ténhet: 600 kg-os tehén alaptakarmányadagjának összeállítása Az 1 kg takarmányban 1 Az etetett mennyiségben Takarmányok Száraz Kern. Em. Száraz Kern. Em. megnevezése y 9 anyag érték fehérje anyag érték fehérje _________________________f__________g_______g________g kg kg g Lucerna virágzás kezdetén 15 230 95 30 3,45 1,425 450 Kukoricacsalamádé címerhányáskor 30 250 130 13 7,50 3,900 390 Tavaszi árpaszalma 2 860 190 11 1,72 0,380 22 Alaptakarmányban összesen: 12,67 5,705 862 Szükséglet életfenntartásra +10 kg tejre: 12—18 5,600 840 Eltérés a szükséglettől: + 0,105 + 22 Az alaptakarmány-adag tehát 15 kg zöldlucernából, 30 kg kukoricacsalamádé­­ból és 2 kg tavaszi árpaszalmából áll. Ez fedezi a tehén életfenntartó szükségletét és ezen felül 10 kg tej termelésére ké­pesíti az állatot. A napi 10 kg-nál több tejet termelő tehenek — termelésük szerint — az alap­­takarmányon felül tejelési pótabrakot is kapnak. TEJELÉSI PÖTABRAK A helyesen összeállított alaptakar­mány a tejelő tehenet az életfenntartá­son kívül 9—10 kg tej termelésére teszi képessé. Az ennél nagyobb termelésű tehenek táplálóanyag-szükségletét kizá­rólag tömegtakarmányokkal fedezni nem tudjuk, ezért ezek részére tejelési pót­abrakot állítunk össze és azt a termelés­nek megfelelően adagoljuk. A pótabrakot a rendelkezésünkre álló abrakfélékből úgy állítsuk össze, hogy a fehérjét és a keményítőértéket 1:5 arányban tartalmazza. Ehhez a fehérjé­ben szegény (pl. kukorica) és a fehérje­dús (pl. extr. napraforgódara) abrak­féléket megfelelő arányban kell kever­nünk. Általában törekedjünk arra, hogy a pótabrak minél többféle értékes abrak­anyagból álljon, tehát változatos össze­tételben tartalmazza a táplálóanyagokat. ■ 1. A tejelési pótabrak összeállítá­sára lássunk most egy példát. Ha árpa, büzakorpa, kukorica, extrahált napra­forgódara és borsódara áll rendelkezé­sünkre, akkor ezekből a következő táb­lázat szerint állíthatjuk össze a pótab­rakot: >5 Q) C _ u o) »cO '<D •* W Jí •«-» SN <0 Ifl 14 <u hü -*-> m> * § Ja "g, o a E S A “ £ s < ß «tfe' É Mm w a Árpadara 25 180 20,2 Búzakorpa 25 115 26,7 Borsódara 10 71 19,1 Extra napraforgó­dara 15 75 48,4 Kukorica 25 200 18,0 összesen 100 641 132,4 * 1 Az ily módon megállapított pótabrak 1 kg-ja tehát 641 g keményítőértéket és ebben 132,4 g emészthető fehérjét tar­talmaz. ■ 2. Ezután meg kell állapítanunk, hogy 1 kg pótabrak hány kg tej terme­lésére elegendő. Ehhez tudnunk kell, hogy 1 kg átlagos, 3,8—3,9 Vt zsírtartal­mú tej termeléséhez kb. 260 g keményí­tőérték és ebben 55 g emészthető fehér­je szükséges. Ha az 1 kg pótabrakban levő keményítőérték-tartalmat (641 g) elosztjuk az 1 kg tej termeléséhez szük­séges keményítőérték-mennyiséggel (260 gramm) akkor megkapjuk, hogy a pót­abrak 1 kg-jának keményítőértéke hány kg tej termelésére elegendő. Tehát: 641 : 260 = 2,5. Egy kg pótabrak kemé­nyítőértéke a számítás eredménye sze­rint 2,5 kilogramm tej termelésére elég. ■ 3. Ugyanígy kell megállapítanunk, hogy a pótabrak emészthető fehérjetar­talma hány kg tej termelésére teszi ké­pessé a tehenet. A számítás menete ugyanaz, mint előbb, tehát egy kg pót­abrakban levő emészthető fehérje meny­­nyiséget (132,4 g) elosztjuk az 1 kg tej termeléséhez szükséges fehérjemennyi­séggel (55 g-mal): 132,4 : 55 = 2,4, tehát e9y kg pótabrak emészthető fehérje tar­talma 2,4 kg tej termelésére képesíti a tehenet. ■ 4. Megállapítottuk tehát, hogy az összeállított abrakkeverék 1 kg-ja 2,4— 2,5 kg tej termeléséhez elegendő. Ez a pótabrak tejtermelő értéke. Most azt kell még kiszámítanunk, hogy 1 kg tejre mennyit kell adagolni ebből a pótabrak­ból. Ezt úgy kapjuk meg, ha 100-at el­osztjuk a pótabrak tejtermelő értékével, tehát: 100 : 2,4 = 42. Tehát 42 dkg pót­abrakot kell adagolnunk. ■ 5. A tejelő tehén pótabrakolását az állat napi termelése alapján kell végez­nünk. Ha tehát az alaptakarmányt pl. 10 kg tejre állítottuk össze és tehenünk naponta 16 kg tejet termel, akkor az alaptakarmányon felül az ismertetett abrakkeverékből — 6 kg tejre — 6X42 dkg = 2,5 kg-ot kap. — Frissfejős és gyenge kondícióban levő, valamint a még ki nem fejlődött előhasi tehénnek a ter­melésen felül adjunk napi 1—2 kg tej­nek megfelelő pótabrakot, llymódon te­heneinktől több tejet nyerhetünk. D. J,

Next

/
Thumbnails
Contents