Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-10-23 / 85. szám
Néhány szó a nyugat-szlovákiai kerület vetoburgonya-hiányáról Idén elegendő korai burgonyánk volt, de az eddig felmerülő burgonyahiány kérdését nem a külföldről behozott szállítmánnyal oldottuk meg, hanem azoknak az EFSZ-eknek a termésével, amelyek az utóbbi esztendők folyamán fokozott gondot fordítottak a korai burgonya termesztésére. Kerületünkben a felvásárló vállalatok 12 %-kal szárnyalták túl a korai burgonya felvásárlásának tervét, s a szállítási határidőket is pontosan betartották. Az első korai burgonya június második hetében jelent meg a piacokon. Általában lakosságunk ellátása burgonyával az elmúlt évekhez viszonyítva alapvetően javult. Ez a kedvező állapot annak köszönhető, hogy Dél-Szlovákia területén jelentősen elterjedt a korai burgonya termesztése. A kolárovói, madari, farkasdi, köbölkúti és egyéb EFSZ-ek nagy területeken termesztenek korai burgonyát, miközben mind az ültetés előtt, mind a tenyészidő folyamán teljes mértékben alkalmazzák a korszerű agrotechnikai intézkedéseket. A fő probléma azonban továbbra is a megfelelő mennyiségű vetőgumó biztosítása. A legkorábbi fajtákból kevés van, bár Dél-Szlovákia területén valóban minden előfeltétel megvan a vetőburgonya sikeres termesztésére. Sajnos a korai és félkorai fajták vetőgumóit tárolásra szánt étkezési burgonya termesztésére használják fel. Nézzük csak meg közelebbről a vetőburgonya hiányának kérdését kerületünkben. A nyugat-szlovákiai kerületben a mezőgazdasági üzemeknek évente vagy a magasabb fekvésű burgonyatermesztő vidékekről kell beszerezniük a szükséges mennyiségű vetőgumót, vagy pedig a saját termesztésű, leromlott és kétes egészségi állapotú Ultetőanyagukat kell felhasználniuk. Ez az ültetőanyag olyan különböző fajtájú burgonyából áll, amelyet ezen a vidéken már évtizedek óta termesztenek, vagy pedig olyan újabb fajtákból, amelyek az adott viszonyok közt gyorsan degenerálódnak. A mezőgazdasági felvásárló és elosztó vállalatok a magasabban fekvő vidékekről szerzett vetőgumóva! természetesen nem tudják kielégíteni valamennyi szövetkezet szükségletét, s így azok a szövetkezetek, amelyeknek csak korlátolt mennyiségben, vagy egyáltalán nem jutott vetőgumó, — viszont a saját termesztésű, nem megfelelő vetőburgonyájukat nem akarják felhasználni, — korai étkezési burgonyát egyáltalán nem termeszthetnek. Ennek a kérdésnek a megoldására van egy eddig kevésbé kihasznált lehetőségünk, mégpedig az, hogy a szövetkezetek a saját magtermesztő részlegeiken termelhetik meg a vetőburgonyát. Ez esetben a vetőgumók termelését a kerületen belül ún. szaporítási nyilvántartásba kell hejelenteni. Miért beszélünk most a nyugat-szlovákiai kerületre vonatkoztatva a korai burgonya ún. nyilvántartott szaporításáról? Vetőburgonya csakis a burgonyatermesztő körzetekben vagy tájaltípusban szaporítható. A nyugat-szlovákiai kerületet az ún. leromlásos területek közé sorolták, s a kerületen belül tilos a vetőburgonya szaporítása. A mezőgazdasági 1963. október 23. üzemek azonban saját szükségletük fedezésére szaporíthatnak vetőburgonyát azzal a feltétellel, hogy a vásárolt elismert vetőburgonya növényállományát bejelentik a nyilvántartott szaporításba. Ezekben a növényállományokban negatív kiválasztást kell végezni, s a növényállományokat szántóföldi vizsgálatnak és elismerési eljárásnak kell alávetni. Az elismerési eljárás során a bejelentett termesztési fokon szaporított burgonya minőségi határértékét az érvényben lévő állami szabvány előírásai alapján határozzák meg. A vetőburgonyát felveszik a nyilvántartásba, miközben az utolsó termesztési fokon szaporított vetőburgonya szokásos termesztésre használható fel, de csak a kerületen belül, a többi termesztési fokon szaporított pedig továbbszaporításra alkalmazható. Tekintettel arra, hogy az utóbbi években a szövetkezetesek fokozott érdeklődést tanúsítanak a korai burgonya termesztése iránt, a magtermesztő részlegekről nyert ültetőanyag nagy segítséget jelent az egész kerület szövetkezetesei számára. Idén a nyugat-szlovákiai kerületben a nyilvántartott szaporításba 900 hektár korai és félkorai burgonya magtermesztő részlegét jelentették be. Ebből 500 hektár tartozik a senicai és trencíni járásba, ahol valóban a legkedvezőbbek a feltételek a korai vetőburgonya termesztésére. Erről a területről évente kb. 8000 tonna vetőgumót nyerhetünk a következő évi termeléshez. Mi a teendőnk a szokásos agrotechnikán kívül annak érdekében, hogy a magtermesztő részlegeken a növényállomány alkalmas legyen az elismerésre, s az ültetőanyagot teljes értékében megőrizzük a következő évre? Elsősorban ügyelnünk kell a fajtatisztaságra. A növényállományoknak, beleértve az alacsonyabb fokon szaporítottakat is, nem szabad idegen fajta keveréket tartalmaznia. Az idegen fajtájú töveket, ha egészségesek is, az érvényben lévő szabvány értelmében a második ellenőrzés előtt a szántóföldről feltétlenül eltávolítjuk (az alacsonyabb fokon szaporított növényállományban a szabvány egy hektáron legfeljebb 40 idegen burgonyatövet engedélyez). A bejelentett növényállomány és a szomszédos burgonyatábla között egy sornyi távolságot hagyunk. Célunk nem az, hogy a szaporító növényállományt a többi burgonyától elkülönítve, a vetésforgón kívül termesszük, hanem az, hogy eleget téve a követelményeknek, az egyes fajtákat a kapások tábláján megfelelő távolságban vessük. A két növényállományt elválasztó sávot egyéb fne9* felelő terménnyel, pl, napraforgóval, kukoricával, takarmánykáposztával, répával stb. vethetjük be. Ez évben a jókai EFSZ-nek (galántai járás) a Flora burgonyából igen szép növényállománya volt, látszott rajta, hogy a szövetkezetesek jól gondját viselték, de a forgókat az egész táblán más fajtával vetették be. A szövetkezeteseknek az a nézete, hogy az idegen fajtát úgyis korábban takarítják be, nem állja meg a helyét. Ilyen esetben a vizsgálóbizottság az idegen fajta haladéktalan betakarítását rendeli el. A nyilvántartott szaporításba bejelentett magtermesztő részleget legalább 40 méter távolságra helyezzük a többi olyan növényállománytól, amelyben 10 %-on felül fordultak elő vírusbetegségek. Ezzel jelentős mértékben korlátozzuk a vírusbetegségek áthurcolását rovarok útján. Ennek a határozatnak különösebb intézkedések nélkül könnyen eleget tehetünk. A negatív kiválogatást olyképpen végezzük, hogy a szántóföldről minden beteg tövet gumóstól eltávolítunk. A kitépett töveket nem hagyjuk a tábla szélén, hanem komposztáljuk vagy megfelelő módon megsemmisítjük. Az elismerési eljárásba felvett vetőburgonyát nem szeleteljük. Példás agrotechnikával saját érdekünkben is gondoskodunk arról, hogy magtermesztő részlegeink el ne gyomosodjanak, továbbá, hogy minden agrotechnikai beavatkozást időben és jó minőségben elvégezzünk. Nagy gondot fordítottak idén a magtermesztő részlegekre a senicai és a trencíni járás szövetkezetesei. A járási mezőgazdasági termelési igazgatóságok versenyt indítottak a negatív kiválasztást végző egyes csapatok között. Az eredmény meg is mutatkozott, mert ezeknek a szövetkezeteknek elég korai és félkorai vetőburgonyájuk van. S éppen erre akarom felhívni a délen elhelyezkedő szövetkezetek figyelmét. Kölcsönös megegyezés alapján takarmányburgonyájukat becserélhetik a dubovcei, Rohovské Rybky-i (senicai járás) és a Zemianske Lieskové-i, bzincei, podoliei stb. (trencíni járás) EFSZ-ekben korai és félkorai fajtájú vetőburgonyára. Az az igyekezetünk, hogy valamennyi szövetkezet, amely a következő évben fogyasztási célokra korai burgonyát akar termeszteni, elegendő jó minőségű vetőgumót szerezhessen be, hogy így a következő esztendők folyamán nemcsak közélelmezésre, hanem kivitelre is legyen elég burgonyánk. Jantner A. mérnök, a Královái Növénynemesítő Állomás dolgozója A negatív kiválasztás során a burgonya-tábláról gumóstól eltávolítjuk a beteg, csenevész és idegen fajtájú töveket. (A szerző felvétele)
