Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-07-14 / 56. szám
á többiek is követhetnék Társadalmunk fejlődése során szükségszerűvé vált nemcsak a közép-, de az alapfokú iskolákban is a gyakorlati (politechnikai) munkára nevelés bevezetése. Fontos, hogy a tanulóifjúság necsak megismerje, de szeresse is a munkát. E nemes gondolat eddigi gyakorlati alkalmazásából azt a következtetést vonhatjuk le, hogy nem minden esetben valósul meg alkotóan. Egyes iskolák a gyakorlati munkára nevelést a helyi szövetkezetekben vagy állami gazdaságokban, mások viszont saját parcellájukon végzik. Hogy milyen különbségek mutatkoznak meg a két forma között, látni fogjuk a Nagygéresi Alapfokú Kilencéves Iskola pionír-szövetkezetének 2,5 hektáros parcellán elért eredményéből. Kezdjük talán ott, hogy amikor az Iskola tanulói még a helyi szövetkezetben végezték a gyakorlati munkát, csak az idő leteltét várták és nem érdekelte őket közvetlen a növények fejlődése és az eredmények. Ezt tapasztalhatjuk több iskolánál is, ahol nincsen saját parcellájuk. A tanítói kar kezdte ezt a kérdést boncolgatni és minden igyekezetük a saját parcella megteremtésére irányult. Ez a gondolat vita tárgyát képezte a szövetkezet gyűlésein is. Elhatározták, hogy a szövetkezet átenged egy 2,5 hektáros parcellát az iskoláknak, melyet aztán úgy osztottak fel, ahogy azt a növények elhelyezése megkövetelte. Az első év nehezen indult. Minden legkisebbért a szövetkezethez kellett fordulni. Azonban, ha nehéz is volt a helyzet, bíztak abban, hogy a folytatás már jobb lesz. Főnövényként a kukoricát választották, melyet a terület egyharmadán termesztenek. A kukorica mellett helyet kapott a burgonya, káposzta, sárgarépa, petrezselyem, fokhagyma, vöröshagyma, dughagyma, paprika, paradicsom, bab, uborka és tök. A babot és a tököt mind köztesnövényt termesztik a kukorica között. A múlt évi eredményeiket megemlítve, elértek kukoricából 0,80 hektáron 85 mázsát csövesen, burgonyából 0,15 hektáron 35 mázsát. A többi növényeknél nem végeztek számítást a hozamról, de anynyit meg kell mondani, hogy a vöröshagyma közt volt olyan, nem is kevés, amely 0,45 kilogramos, petrezselyem-sárgarépa 0,70 kilogramos és a tök is volt 4—5 kg-os. A gyere-' kék nemcsak örültek a szép eredménynek, de büszkék is voltak rá. A munkálatokban átlagosan 180 gyerek vett részt a 6 — 9 osztályból Geri Zoltán igazgató, Gönczi Béla, Pandi László, Demeter Béla, Szúnyogh Géza és Szűrös Imre tanítók vezetése alatt. A főagronómusi tisztséget Pandi László tanító tölti be. A terméket részben a felvásárló üzemen keresztül, részben piacon értékesítették. A jövedelem a pionír-szövetkeze, tulajdonát képezi. Ebből vásároltak magnetofont és egyéb olyan kellékeket, melyeket közvetlen felhasználnak mind a termelésben, mind az iskolai oktatásban. Ebből fedezik azt a munkaegység-szükségletet, amelyet a tanulók a gyakorlati oktatáson kívül dolgoznak. Saját erejükből vásároltak egy T-4, K-10-es traktort, melynek kezelését a tanulók többsége elsajátította. Rövid időn belül beszereznek minden olyan gépet, mely a termelésükhöz szükséges. Arra törekednek, hogy ez évben a múlt évi eredményeket túlszárnyalják. Kukoricából 0,80 hektáron a 100 mázsát csövesen, burgonyából 0,15 hektáron 40 mázsát akarnak elérni. A jövő évre saját termésükből biztosítják a vetőmagot és ültetőany3got. Beszélgetés közben Geri Zoltán ; igazgató a következőképpen nyilatkozott: — A gyakorlati munkára nevelésnek szerintem ez a legmegfelelőbb formája. Az időt mindenféleképpen el kell tölteni, de nem mindegy, hogy miként töltjük el. A tanulóifjúságunk sajátjának tekinti ezt a kis szövetkezetét, és valóban úgy dolgoznak mint a sajátjukon, örömük telik benne, amikor látják a növények fejlődését, de még nagyobb az öröm akkor, amikor a termést takarítják be. Gyönyörködnek a nagy kukoricacsövekben, burgonyában, káposztában, stb. Tudják, hogy az ő közös tulajdonukat képezi. Nagyon érdekli őket a gépi munka. Ha mérlegre tesszük a tanulók munkáját, általában azok dolgoznak a legjobban, akik az iskolában is jó tanulók. A munka nem megy a tanulás rovására, ezt már tapasztaltuk négy éven keresztül. Még annyit, hogy az elért sikerekben nagy érdeme van a helyi nemzeti bizottságnak, a szövetkezet vezetőségének, valamint a szülői közösségnek. Ennek a jó együttműködésnek köszönhetjük nagyrészt az eredményt. Végül nem kell aggódnunk, hogy melyik gyerek milyen szakmát választ, mert annyi a jelentkező a mezőgazdasági iskolába, hogy a tervünket jóval túllépjük. Aki meglátogatta már ezt a pionírszövetkezetet, mindenki csak a szép ■ és a jó eredményekről tud beszélni. De mindennél szebben beszélnek a növények, melyek a parcellákon valóban díszlenek. Ha minden községi iskolában olyan igyekezettel fogtak volna hozzá a gyakorlati munkára neveléshez, mint a Nagygéresi Alapfokú Kilencéves Iskolában, nem lenne nehézség a tanulóifjúság szakmaválasztása körül és annyi zöldségünk lenne, hogy nem győznénk elfogyasztani. Jablonci Lajos Ilyen korszerű „óvodákban“ nevelkedik a szarvasmarha-utánpótlás. Egy istállóban 70 drb 5 naptól 3 hónapos ko-rig lévő borjút helyeztek el. Áprilisban létesültek a járási mezőgazdasági termelési igazgatóságok, amelyek a mezőgazdaság irányításának új rendszerében a legfontosabb láncszemet képezik. Létrehozásukat a mezőgazdaságban főképp az elmúlt években végbement változások tették szükségessé. A mezőgazdaság szocializálásának a folyamata lényegében befejeződött és sor került a termelés irányításának további egységesítésére. Megvannak tehát a feltételek arra, hogy minden erőt a termelésre és annak fejlesztésére összpontosítsunk. Az irányítás tartalmában lényeges változás állott be a mezőgazdasági termelési igazgatóságok létesítésével. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok nem egész két hónapos ténykedése folyamán elért pozitív eredmények legjobban bizonyítják, hogy azok lényegében teljesítik alapvető feladatukat. Nem fogom az újonnan létesült szervek munkáját értékelni, mivel a kéthavi ténykedés túlságosan rövid időszak ehhez. Azonban tagadhatatlan, hogy a tavaszi munkálatok első szakaszában a munkát aránylag rövid idő alatt elvégezték, annak ellenére, hogy a hideg időjárás kiterjedt még a tavaszi hónapokra is. Ebben a sikerben osztoznak a szövetkezeti dolgozók és az ÁG-ok dolgozóival — a mezőgazdasági termelési igazgatóságok instruktorai is. Erre a következtetésre jutottak a mezőgazdasági rovatok szerkesztői és Kosicén a keletszlovákiai kerületben működő termelési igazgatóságok vezetői is. De beszéljünk konkrétan. A rimaszombati járásban időre befejezték a tavaszi vetést, annak ellenére, hogy a tavaszi munkálatokat egy hónapi késéssel kezdték meg. A jó munkaszervezés mellett — amelyről állíthatjuk, hogy a szövetkezetek többségében már megvan — érdemük van ebben a járási mezőgazdasági igazgatóság termelési instruktorainak. A munka lefolyása a burgonya vetésénél és a mostani kultivációs munkálatok bizonyítják, hogy a Spisská Nova Ves-i Szabad utat az új irányításnak Járási Termelési Igazgatóság helyes irányban halad. Dicséretre méltó a Bratislava és környéke járás indulása, ahol a tavaszi munkálatok mellett már májusban biztosították az aratáshoz szükséges embereket és gépeket. Ha már Bratislaváról beszélünk, meg kell említenünk, hogy sok olyan szervezet és intézmény van, amely — vagy tudatlanságból, vagy szokásból — nem veszi tudomásul, hogy áprilisban a Bratislava és környéke járásban is létesült termelési igazgatóság. Ténykedése főképp abban nyilvánult meg, hogy különféle kimutatásokat kértek be több példányban kitöltve és amint azt a JNB-gal kapcsolatosan régen megszokták, most a járási termelési igazgatósággal igyekeztek együttműködni. Miután már több ilyen eset történt, figyelmeztetni kell az említett szerveket, hogy a mezőgazdasági termelési igazgatóságok feladata mindenek előtt: gondoskodni a termelésről! Legfőbb ideje tehát, hogy megszűnjenek olyan felesleges híreket és jelentéseket kérni, amelyeknek sok esetben semmi közük sincs a mezőgazdasági termeléshez. Tévhit más szervek egyes dolgozóinak az a feltevése is, hogy a mezőgazdasági termelési igazgatóságok összekötő kapcsot kell hogy képezzenek köztük és a falvak között. Ezt az „igyekezetét“ is el kell utasítanunk, mivel a termelési instruktor munkatartalma annyira gazdag, hogy munkanapjait teljesen kitölti a mezőgazdasági termelés problémáinak a megoldása. Hogy ez tényleg így van, azt legjobban bizonyítja Hatrák Ján termelési instruktor, akinek sokszor rövid a nap ahhoz, hogy például a trebisovi, vagy más EFSZ-ben — ahová be van osztva — elvégezze mindazt, amit egy napra tervezett. Mindannyian tudjuk, hogy a káderek döntenek mindenről, és ezért kívánatos, hogy a mezőgazdasági termelési igazgatóságokban mindenek előtt szakemberek dolgozzanak. Ezt azért említjük, mert némely mezőgazdasági termelési igazgatóságon még ninos minden helyen kvalifikált dolgozó. Léván a dolgozók teljes létszámához még május 30-án hiányzott három. A Bratislava és környéke járás is nehézségekkel küzd szakembereket illetően és ez ebben az esetben tényleg megdöbbentő. Mert hol is kereshetnénk képzett mezőgazdászokat, ha nem Bratislavában? Pedig, bizony nehezen tudta a mezőgazdasági termelési igazgatóság vezetője Hucko J. kiépíteni az új apparátust, mivel meg nem értésbe ütközött a Borfeldolgozó Üzem és a többi bratislavai mezőgazdasági üzem részéről. Ezek háttérben maradtak a termelési igazgatóságok építésének időszakában és talán örültek is, hogy tőlük nem megy el senki, ahelyett, hogy konkrét meggyőző munkát fejtettek volna ki azoknak az embereknek a körében, akik alkalmasak a termelés vezetésére. Meg kell állapítanunk, hogy az ilyen állásfoglalás a mezőgazdasággal szemben, az említett szervek dolgozóiról nem nyújtja a legjobb bizonyítványt. Egyébként bizonyára helyes — és ez érvényes a jövőre is — hogy a mezőgazdasági termelési igazgatóságok megszervezésének utolsó szakaszában a különféle üzemek, hivatalok és intézményekhez fordulnak, mivel ezeken a helyeken 15 ezer mezőgazdasági és erdészeti szakember dolgozik. Miután beszéltünk a mezőgazdasági termelési igazgatóságok némely káderproblémájáról, felvetünk néhány anyagi kérdést is. Általában egy termelési instruktorra 5—6 mezőgazdasági üzem tartozik, ezeknek egy csoportot kellene képezniük. Azokban az esetekben, amikor a nap folyamán az instruktornak az egyik EFSZ-ben kell valami munkát biztosítania, ennek gyakorlatilag nincs semmi akadálya. Rosszabb azonban a helyzet akkor, ha egyazon napon kell a hozzá tartozó összes mezőgazdasági üzemben valami sürgős munkát elvégeznie. Az instruktorok nem rendelkeznek ui. járművel és a legtöbb esetben az állami autóbuszokat, vagy más közlekedési eszközt vesznek igénybe. Tehát azokban az esetekben, ahol a közelekedés bonyolult és a községek túl messze esnek egymástól, nem ártana a termelési instruktorok részére legalább motorkerékpárt biztositani. Erre a célra az anyagiakat a Mezőgazdasági Minisztérium biztosíthatná. Bár a mezőgazdasági termelési igazgatóságok dolgozóinak nagyobb része többet van kint a mezőn, mint az irodában, mégis hetenként egy napot köteles mindegyik az íróasztal mellett eltölteni. Természetesen rossz dolgozni egy olyan helyiségben, ahol 5—6 ember van együtt. Ez a helyzet például Bardejovón, ahol a JNB tíz helyiséget bocsájtott a mezőgazdasági termelési igazgatóság rendelkezésére és egy-cgy helyiségben 5 asztalt kell bezsúfolni. Még sokat lehetne írni ilyen „csekélységekről“, amelyek végeredményben jelentéktelenek mindazon eredménnyel szemben, amelyet a mezőgazdasági termelési igazgatóságok már eddig is elértek. De ezek nem lényegesek. Azonban mindannyian fontosnak tartjuk az új irányítással kapcsolatosan időnként felmerülő problémák sürgős megoldását, mégha azok néha lényegteleneknek is tűnnek, nehogy csökkentsék hatékonyságát ennek — az új élet kívánalmainak megfelelő irányításnak. A felmerülő hibák gyors és következetes megoldása megerősíti az irányító munkának ezt az új formáját, amelyről bátran állíthatjuk, hogy kitünően helytállt a tavaszi munkálatok idején. J. Bátovsky a tervezettnél. Nem lehet ezen csodálkozni, hiszen tavaly 350 anyasertést fertőző elvetélés következtében selejtezni kellett. Persze, ennek a hiánya idén mutatkozik meg teljes mértékben. Az is az alacsony létszámmal indokolható, hogy a szövetkezet félévi sertéshús eladási tervét csupán 74 %-ra teljesítette. A szövetkezet vezetősége úgy határozott, hogy július végéig 600 darab 25 kg-os süldőt vásárol, s ezzel nemcsak a létszámot tölti fel, hanem felhizlalásuk után a húseladási tervüket is teljesíteni tudják. Hasonló nehézségek vannak a szarvasmarhatenyésztésben is. A tervezett létszám itt sincs meg, mert tavaly 170 darab két és féléves üszőt kellett kiselejtezni, mivel nem voltak alkalmasak a továbbtartásra. Ezt a hiányt nem könnyű pótolni. Különösen akkor nem, ha közben még a TBC-s állományt is egészségesekkel akarják helyettesíteni, mert TBC-s tehén is van a szövetkezetben, 273 darab. Igaz, ezek elkülönített istállóban vannak, de még mindig fennáll az a veszély, hogy a többit megfertőzik. Az utánpótlás már egészséges körülmények között nevelkedik. A kisborjak csak öt napig vannak az anyjuk mellett. Utána elkerülnek a borjúneveidébe, ahol háromhónapos korukig tejjel, korpával és kevés szálastakarmánnyal etetik őket. Szép, egészséges növendékállatokkal rendelkezik a szövetkezet. Ezekkel akarják pótolni a jelenleg fennálló hiányt. A szövetkezet minden követ megmozdít, hogy az állatállományt mielőbb feltöltse. Ezért vezették be a takarmányozás új technológiáját is. A sertéstenyésztésben fontos a gyors hizlalás, mert csak így tudják a tervet teljesíteni. A szarvasmarhákkal az ammóniákos vizet, a növendékállatoknál pedig az aureovit 12 etetését alkalmazzák. Ezek mind, mind azt mutatják, hogy a szövetkezetnek szívügye az állattenyésztés fellendítése. A takarmány helyes felhasználásával is azt akarják elérni, hogy az állatállomány a kívánt színvonalra emelkedhessen. Ezért a begyűjtés után mindjárt kidolgozzák a takarmánymérleget, mely szerint minden állatra külön meghatározzák a fogyasztást. így nemcsak az állatok napi adagja lesz megállapítva, hanem az is, hogy a takarmányalapnak megfelelően mennyivel bővíthetik az állatállományt. ........... Takarmányból idén elég lesz. Mégis minden lehetőséget megragadnak, hogy ahol lehet, takarékoskodjanak vele. Lekaszálják a töltések szélét, a kanálisok partjait, hogy ezzel is növeljék a takarmányalapot. Idén már másodszor alkalmazzák minden takarmánynál, még a fűnél is a hideglevegős szárítást. Ezzel elérik azt, hogy nemcsak a mennyiség, hanem a minősége is meg lesz a betakarított takarmánynak. Előreláthatólag a silóból sem lesz hiány, mert 40 vagon speciális silót (lucerna, kukorica, burgonya, takarmányrépa) és körülbelül 800 vagon közönséges silót készítenek majd. Jól felkészülnek arra, hogy a kibővített állatállománynak legyen mit enni adni. Láthatjuk, hogy a farkasdi szövetkezet minden téren a hiányosságok leküzdésére, a nagyobb eredmények elérésére törekszik. Tavaly munkaegységenként 28 koronát fizettek, ezenkívül évközben kiadtak prémium címén 1 200 000 koronát. Az idén sem állnak rosszabbul. Előlegnek T6 koronát fizetnek munkaegységenként. De ők ennél is többet akarnak, jobban és gazdagabban szeretnének élni, s ennek első feltétele az ésszerű munka, s az emberi akarat. Ez pedig a farkasdi szövetkezeti tagokban mind megvan. Zsebik Sarolta T // rf I unó frágyadombok A perényi „Győzelmes Üt“ nevű közös gazdaság a termelés valamennyi szakaszán szélesre tárta az új technológia érvényesülésének kapuit. Már a múlt év nyarán gazdag tapasztalatokat szereztek a kétmenetes gabonabetakarítást illetően. Idén megint teljes mértékben érvényesül az új technológia: a takarmányokat mesterségesen, ventillátorokkal utánszáritják, a gabonát kétmenetesen takarítják majd be, s tünedeznek a gazdasági udvarból a hagyományos trágyadombok. Az istállókból naponta gépek segítségével hordják ki a trágyát mezei szarvasokba. Andreas Sándor (Kassa) ^Íiifníyu 3 1963. július 14, jó gazda nemcsak az év végi" gén, hanem év közben is fős végignéz a portáján, s mind- Jr$ azt, amit hibásnak lát, meg&.wfe javítja, a tartalékokat felkutatja és a lehető legjobb mederbe :ereíi a gazdálkodást. A jó gazda nódjára cselekedtek a farkasdiak is, rúkor összeült a szövetkezet és a tözség vezetősége, hogy eltávoiítsák i felmerült hibákat, intézkedéseket :egyenek a tartalékok kihasználására ís az új módszerek bevezetésére. Najyon hasznos és értékes javaslatok születtek, melyek megvalósítása eme- i a szövetkezeti gazdálkodás színvonalát. A NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN 3 belterjes gazdálkodás mellett a lehetőségeknek megfelelően bővíteni kell a földalapot. Ez azt jelenti, hogy a kihasználatlan és elhanyagolt területeket termékennyé kell tenni. Tudatosította ezt a farkasdi vezetőség is. Ezért határozatot hozott, hpgy június végéig a kazlak helyeit és mindazokat a területeket, melyeken hoszbzú ideig víz állt, megműveli. De nemcsak a terület bővítése, hanem a talaj tápértékének növelése is fontos tényező, vagyis nemcsak a mennyiség növelésére, hanem a minőség javítására is törekedni kell. Farkasöon ezt az öntözőberendezések maximális kihasználásával, az istállótrágya és trágyalé szakszerű gondoásával és a kamposztkészítéssel akarják elérni. Az öntözőberendezések fokozatos kihasználásával biztosítják majd a tarlókeverékek magasabb hozamát is. Tudják, hogy az istállótrágya a növények életerejét képezi. Ezért a lehetőségekhez mérten mindent elkövetnek a trágya tápértékének megóvása céljából. Külön csoportot alakítanak, melynek más munkája nem lesz, csak a trágya rendszeres elszállítása és szakszerű kezelése. A földeken tránvatelenet létesítenek melyet rendszeresen öntöznek tragyalevel. A trágyaleves öntözés gazdaságosságát már ismerik, ezért idén is igyekeznek a legmegfelelőbben hasznosítani. Nyáron a tarlókeveréket és a komposztott, ősszel pedig a réteket öntözik majd trágyalével. Minden előfeltétel megvan a komposztkészítés bővítésére is. A tíz kifutóból kikerülő trágya, a silógödrök, a kertészet és kazlak hulladékai, kedvező előfeltételt jelentenek ahhoz, hogy a tervezett 10 000 m3 komposzt ez évben elkészüljön. A szorgalmas szövetkezeti tagság és az ésszerű irányítómunka pedig biztosíték arra, hogy ez a feladat is megoldást nyer. A szövetkezet az idén 700 ha-on végzett vegyszeres gyomirtást. Külön öttagú csoportot alakítottak, melynek egész évi feladata a növények és gyümölcsfák védelme, valamint az istállók és más gazdasági épületek fertőtlenítése. A szövetkezetesek igyekeznek úgy bánni a növényekkel, hogy azok minden szükséges tápanyagot megkapjanak. Ezt az idén sikerült is elérniük, csak az ammóniázással volt egy kis hiba. Ugyanis a járási elosztóból nem kaptak annyit, hogy a tervezett 400 hektárt elláthassák. Igaz, hogy a járási elosztó is csak egynegyedét kapta a tervezett ammóniamennyiségnek, de a farkasdiaknak csak a tervezett mennyiség egynyolcadát utalták ki. Pedig, ha valakinek, akkor ennek a nagy szövetkezetnek igazán szüksége lett volna arra, hogy a lehetőség szerinti mennyiséget megkapja. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN is komoly feladatok várnak megoldásra. Különösen a sertéstenyésztés terén. ahol az állomány sokkal kisebb a jé példát
