Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-10-20 / 84. szám
Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már ? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld Szabályozott etetés és világítás árutermelésre szánt jércéknél és tojóknál Tapasztaljuk, hogy a csibe hajlamos a túltáplálkozásra. Ez nemcsak a mohó állatra káros, kihat a tojás és a csibe költségére is. Kívánatos tehát az állat táplálék felvételét szabályozni. Az árutermelésre szánt jércék bőséges takarmányfogyasztása korai nemi éréssel, a testsúly növekedéséhez mérten jobb takarmányértékesítéssel, kisebb méretű kevesebb vagy változatlan számú tojással jár. Két fő eljárást ismerünk a nemi érettség késleltetésére. Az egyik takarmányozási, a másik világítási. Mindkettő jó eszköz és együtt kell elővigyázatosan használni. A táplálékfelvételt korlátozhatjuk úgy, hogy a takarmányt rostos anyagokkal keverjük. Az emésztőszervek határt szabnak a táplálék felvételének. Ha a hőmérséklet 0 C°-ra esik, 10—14 hetes növendékekkel 9%-kai, 14 — 22 hetessel 20 °/o-kal több takarmányt etessünk. Huszonkét hetes korban a tojó — fogyasztási, vagy keltetési tojásra — tetszés szerint fogyaszthat. Normális takarmányuk kg-onként 1900 kalóriát tartalmazzon. A fogyasztási tojást adó tojók takarmányát ne csökkentsük, ellenben a broiler fajták esetében, ha a termelés a csúcsot elérte, mérsékelhető. Forróságban teljes értékű takarmányt nyújtsunk az állatoknak, erős lehűlés, betegség esetén szintén. Korlátozott etetéskor egy tojóra legalább 10 cm vályúfelület jusson. A világítás ablakos épületben jércekorban váltakozó legyen, ha az állat téli kikelésű. A tavaszi jérce megvilágítását 22 hetes kortól kezdve heti 15 perccel emeljük a természetes világosság megszűnése után. A nyári kelésűek 22 hetes korban 13 órás fényt kapjanak 32 hetes korig. Utána Hetenként 15 perccel növeljük a megvilágítást. Felneveléshez ne használjunk mesterséges fényt. (Feedstuff s) Tanuljunk egymástól Lapunk múltkori számában cikket közöltünk a nyugat-szlovákiai kerület ipari és mezőgazdasági üzemeiben dolgozó újítók és feltalálók legértékesebb javaslatait bemutató bratislavai kiállításáról. Mivel az egyes javaslatok jelentőségükkel túlnőnek a kerület határain, s ennek ellenére a kiállítást többnyire csak a nyugat-szlovákiai kerület lakói látogatják, elhatároztuk, hogy a „Csináld meg magad“ című rovatban lehozzuk azok ponmányozási célokra termesztett cukorrépa silózásához is. Mennyi panasz hangzik el ilyenkor a rendelkezésünkre álló szeletelőgépek alacsony teljesítőképességére! Joggal, hiszen a KM—2-es szeletelőgép csak 10—15 mázsát, a KRU—20-as szeletelőgép pedig 35 mázsát képes felszeletelni óránként. Pedig a silótakarmány jó minőségének előfeltétele a termény helyes és gyors lesilözása. Ezért az említett szeletelőgépek nem igen felelnek meg erre a célra. Szalay Gáspár és Fiala Ignác a Bratislava-Raca-i így megfelelően csökkentsék a gép fordulatszámát. A répa folyamatos adagolása érdekében az etetőhengert teljesen fel kell emelni. A gép átalakításának módját a mellékelt vázlat (1) is szemlélteti. A mellékelt kép (2) egy további újítási javaslatot mutat be, amely a D—010-es műtrágyaszórógépet tökéletesíti. Amint tudjuk, a gép meghajtása eredetileg öt fogaskerék segítségével egy oldalról történik. így a gép megterhelése egyoldalú, s ennek következtében igen alacsony az áttételi fogaskerekek ÖNTÖZÖHÄLÖZAT. Valamely terület öntözővíz vezetését ellátó műszaki létesítmények rendszere. Xágabb értelemben az öntözőhálózat fogalmához tartozik a szükséges levezető csatornahálózat is. Megkülönböztetnek üzemen belüli és üzemen kívüli hálózatot. Az öntözőhálózat csak akkor tudja feladatát zavartalanul ellátni, ha eredeti vízszállító képességét az üzemelés során sem a feliszapolódás, sem a gyomnövényzet megtelepedése nem csökkenti és szivárgási vesztesége a tervezettet nem haladja meg. ÖNTÖZŐSZÍVATTYŰK. Az öntözővíz emelését végzik. Lehetnek állandó jellegűek (beépített gépek), vagy ideiglenes berendezések. ÖNTÖZŐBERENDEZÉS. Leginkább a permetező öntözőberendezéseket értjük ezalatt az elnevezés alatt. Tágabb értelemben azonban valamely terület öntözhetővé tételét szolgáló létesítmények (vízkivételi mű, csatornahálózat, műtárgyak, stb.) összességét nevezhetjük az illető terület öntözőberendezésének. ÖNTÖZŐÁROK. Az az öntözőelem, amely valamely állandó vagy ideiglenes csatornából az azzal párhuzamos barázdákba vagy sávokba öntözővizet vezet. Méretezése olyan, hogy az öntözőárok az eséstől függően 5—20 1/sec. öntözővíz vezetésére alkalmas legyen. Készíthető kézierővel, íogatos töltögető ekével, gépi vontatású szántó vagy ideiglenes csatornanyitó ekével. ÖNXÖZÖBARÄZDA. Az áztató öntözési módszernél alkalmazott utolsórendű öntözőelem, amely az öntözővizet a növénysorok közé vezeti, s amelyből a víz szivárgás útján nedvesíti át a talajt. Megkülönböztetünk sekély (10—15 cm) és mély (20—25 cm), keskeny (25—40 cm) és széles (40—50 cm), hosszú (100—150 m) és rövid (30—40 m) öntözőbarázdákat. ŐNTŐZŐFÜRT. öntözésre berendezett több gazdaságot vagy üzemegységet magában foglaló terület a hozzátartozó vízforrással, öntöző- és levezető csatornahálózattal, továbbá ezek üzemeléséhez szükséges állandó jellegű műtárgyakkal, gépészeti és építészeti létesítményekkel. Mint vízgazdálkodási egység az öntözőfürt az öntözőrendszernek egy része, RHBE9B@aBBIIHHaBB@3iBSS!S£1^E^3aBBeSI!EiBÍ5SI tos műszaki leírását. Ezek az újítási javaslatok méltán foglalnak helyet ebben a rovatban, hiszen a szövetkezeti és állami gazdasági műhelyekben egytől-egyig megvalósíthatók. A cukorrépa már csaknem mindenütt lekerült a földekről és sok helyen már hozzálátták a takarszövetkezet dolgozói kitűnő javaslatot nyújtottak be a silózás meggyorsítására. A javaslatot tett követte. Az ftM—42-es szecskázógépet szeletelőgéppé alakították át, amely óránként 600 mázsa répát szeletel fel. A szövetkezet 1800 mázsa silózásra szánt répakészletét három óra alatt feldolgozta, ezzel szemben a KM—2-es szeletelőgép ugyanezt a munkát 150 óra alatt végezte volna el. Az RM—42-es szecskavágógép késeit kiszerelték és helyükbe négy, szeletelőkésekkel ellátott körszeletet erősítettek. Mindegyik körszeletet 8 darab M—10-es csavarral rögzítettek a késkeretre. A tipizált KM—2-es szeletelőgép késeit használták fel erre a célra. Ezen kívül a motor eredeti szíjtárcsáját új 100 mm-es átmérőjű szíjtárcsával cserélték fel, hogy élettartama. Imrich O r a v e c, az ógyallai szövetkezet dolgozójának javaslata szerint a megterhelést a műtrágyaszőrógép mindkét oldalára egyenletesen elosztották. A hajtóerő elosztására az eddigi frontális fogaskerekek helyett láncáttételű kerekeket alkalmaztak. Ezzel lényegesen csökkentették a géphibák számát. Az ógyallai szövetkezet kimutatásai szerint az újítási javaslat megvalósításának eredményeképpen egy-egy gép esetében évi 550 koronát takarítottak meg, amelyet azelőtt a gyorsan elhasználódó fogaskerekek pótlására fordítöttak. A gép átalakítása körülbelül 100 koronába kerül.-gir-Termaszlésre ajánlott gyümölcsfajták az egyes gyümöfcstermelesi övezetekben A csatai gyümölcstermelők egyesülete a szerkesztőséghez intézett levelében azt írja, hogy árjegyzélf hiányában nincs áttekintése azokról a gyümölcsfajtákról, amelyek termesztése Szlovákia területén gazdaságos volna. Sokak előtt ismeretlenek a gyümölcsfajták pomalógiai tulajdonságai, mint az érési idő, minőség, zamat, színárnyalat, nagyság, termőtalaj és éghajlati-követelmények. Faiskoláink egyelőre ilyen tájékoztató füzeteket nem adnak ki, ezért e rovatunkban szeretnénk áttekintést nyújtani azokról a gyümölcsfajtákról, amelyek termesztését az egyes termelési övezetekben szakembereink javasolják. Reméljük, ezzel nagy segítséget nyújtunk a fajtakiválasztásban mind az állami gazdaságok és szövetkezetek gyümölcsészeinek, mind a kistermelőknek. Hazánkban már több párthatározat foglalkozott a gyümölcsészeti termelés megjavításának kérdésével. A mezőgazdasági tudományok fejlődése és a szocialista népgazdálkodás irányelvei alapján szükségessé vált a gyümölcstermesztési övezetek megállapítása. A Csehszlovák Köztársaság területén működő kísérleti állomások többéves összesítő vizsgálatai alapján kidolgozták a gyümölcstermelési övezetek körzetesített faj- és fajtajegyzékét. Ebben nemcsak a talaj- és éghajlati adottságok játszanak szerepet, de érvényre jut a gazdaságpolitikai elv is. Ez utóbbit befolyásolják a szállítási lehetőségek, a nagyvárosok lakosságának követelményei, s nem utolsósorban a feldolgozó ipar. A kidolgozott irányelvek hazánk egész területére vonatkoznak és ezek alapján készülnek a kerületi, járási telepítési tervek is. A végzett vizsgálatok, feldolgozott statisztikai kimutatások alapján kiderült; hogy a nyári és téli gyümölcsfajták között nincs meg a kívánatos arány, amit még a fajtaminőség is károsan befolyásol. Többlet mutatkozik pillanatnyilag cseresznyéből, ringlóból és egyes nyári gyümölcsökből a téliekkel szemben. Mindezek ellenére szükséges növelni a gyümölcsfák menynyiségét, hogy jobban kielégíthessük a hazai gyümölcsszükségletet. A hiányok pótlására még nagymennyiségű téli almát, kajszit, őszi barackot, epret és más bogyós termést exportálunk külföldről. Egészségügyi-biológiai okokból kiindulva a közeljövőben szeretnénk ha nálunk az egy személyre eső évi gyümölcsfogyasztás körülbelül így alakulna: alma — 40,5 kg, körte — 7,7 kg, cseresznye — 6,9 kg, meggy — 2,1 kg, szilvafélék — 24,40 kg, kajszi — 2,5 kg, őszibarack — 0,5 kg, dió — 3,5 kg, más gyümölcs — 13 kg. Ezt a szükségletet a hazai termelés jelenleg csak 40—50 százalékra fedezi. Az új gyümölcsösök telepítésénél és a kiöregedettek felújításánál ezért vegyük figyelembe az egyes termötájakra, övezetekre ajánlott fajták előnyeit, talajkiívetelményeit, hogy így is elősegítsük az irányszámok megvalósítását. Szlovákia területét a gyümölcstermelés fellendítésének érdekében három termelési övezetre osztották fel. Ezekben az övezetekben mindenekelőtt az éghajlati és talajtani lehetőségek játszanak J szerepet: ' 1. övezet. Ide olyan területek tartoznak, amelyek természetadta előnyeik folytán elsőrendű feltételeket nyújtanak nagy gyümölcsészetek létrehozására. Itt számítani lehet intenzív termelésre. Szlovákia területén az almatermesztés szempontjából ide tartoznak Skalica, Senica és Myjava környéke, valamint a Vág felső folyásánál elterülő terület egészen Zilináig. Ebből a szempontból elsőrendű ä Nyitra feletti északi és északnyugati rész egészen Topol'cany-ig. Kitűnő almatermesztő vidék a Tribeci hegyek alja, ugyanúgy mint a Szlovák Érchegység déli lankái. A legjobb almatermő területek közé tartozik a volt Banská Bystricai terület déli része isii. övezet. Az ide tartozó termőtájak adottságai közepesek. Ezért az egyes fajtákat nagy gonddal kell kiválasztani. A gazdasági fajtákat előnyben részesítjük az asztali csemegefajtákkal szemben. Ha az almatermesztést vesszük figyelembe, akkor a második övezetbe soroljuk Dél- és Kelet-Szlovákia legtöbb területét, amelyek 200— 300 m magasan terülnek el a tenger szintje felett és évi átlaghőmérsékletük 8 — 10 C°. (Folytatjuk.) -Szaktférgfésefsre Az érett méz erjedése KÉRDÉS: Tavaly érett, sűrű mézet pörgettem. Vevőm elégedett is volt vele kezdetben. Az idén azonban szemrehányóan panaszolta, hogy a méz megerjedt. Olyasmit már hallottam, hogy az éretlen méz erjedni kezd. Nem értem azonban, hogyan erjedhetett meg az én igazán sűrű mézem. (K. I.) VÁLASZ: Az érett méz nagy cukortartalma az erjedést okozó gombák elszaporodását meggátolja. Ez az oka annak, hogy a mézet jócskán hígítani kell, ha szeszes italt akarnak belőle erjeszteni. Csakhogy a méz akkor is hígulhat, ha nem öntünk bele vizet. Ennek két oka lehet: 1. ha a levegőből vízpárát vesz magába, vagy 2. ha megkristályosodik. Az elsőt könnyű megérteni. A méz víznyelő képességű (higroszkópus). Tapasztalhatja például a tavaszi első vizsgálatkor, hogy a fészek szélén, nyitott mézes sejtekből kicsordul a meghígult méz. Ahogy a nedves levegőn tartott só átnyirkosodik a levegőből elnyelt víztől, úgy nő a méz víztartalma is, ha nedves levegővel érintkezik. Nehezebb megérteni a kristályos (ikrás) méz higulását, hiszen a kristályos méz olyan kemény lehet, hogy késsel is alig tudjuk szétdarabolni. Ez a kemény rész azonban csak a méz szőlőcukra és nádcukra. Mindkettő könnyen kristályosodik. A gyümölcscukor folyékony marad. A kristályok némi vizet zárnak magukba (kristályvíz), de ez-az egészhez képest jelentéktelen. A méznek szinte teljes víztartalmában tehát most már az egykori háromféle cukor helyett csak jóval kevesebb: a gyümölcscukor van oldva. így a kristályos részen kívül folyékonyan maradt réteg hígabb, mint az eredeti méz volt. Az ilyen meghígult gyümölcscukorban az erjesztőgombák könnyen elszaporodnak. Az érett méz tehát nem erjed, de ha megkristályosodott, a folyékonyan maradt része alkalmas hőmérsékleten gyorsan erjedésnek indul. Azt, hogy vevője ■ milyen nedves levegőn tartotta a mézet, nem tudjuk. Szinte bizonyos azSnban, hogy a tavaly vásárolt méz mostanig már megkristályosodott. Ha aztán a hőmérséklet kedvezett, az erjesztőgombák elszaporodtak benne, kivált ha a híg réteg a levegőből is vett magába vizet. Ezért a termelőt nem terheli felelősség. Í3zs§iQZS-j.3zsasoigmnfif) « oiayum gpi udüim • ipnßmu ßaiu piyuisj % uoyjxai s}% ißgsvpzvßgzapi • iuviu ppnonnn s yuniozsnjoa au^asapua^nz^ RBBeHH9BMBaBaBEnaBaaraaHRBRHBBaEBEB&aaaBaasBBBgs@BafS@SBM B V® Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld meg magad! ® Milyen idő várhat ® Hallottad már? • to QJ N «O 'CD f*o 50 N te t >k» <d N «O 'CD te O *»o :o c s K> o N te Ö *»o 'Q ö <D k. CD te '<D 'CD 0 N co to <d N te '<D 'CD £ cd N te 50 N te 1 to CD N te 'CD te O :o Sí 05 U 'O to c V. 'ö 0 50 !2 c' cd Oo' 5 1 C5 s Cr. O s *>o >c •S ís U • C o Ä: H <t> K> te 3 *S> 'ö te Ö N ö Í5i 50 N CD 5 k. 'O S 73 e to to o to o aj *! e s *»o O N te Ö *o 'O <D So CD te 'CD So 'CD Ö N CO •
