Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-10-20 / 84. szám

Sok gond és még több bizakodás lllllf!ll!lllllllllllllH!ll!!l!llllllllllllllllll!lll!!!llllllllllllll!!IIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIII!f Ilii Három év telt el azoktól a „viharos“ napoktól, amikor a kisgéresi és a per­­benyíki szövetkezeti tagok — kissé bizalmatlankodva, de mégis a gazda­gabb jövő reményében — egy közös szövetkezeti családban — az Úttörő nevet viselő EFSZ-ben egyesültek. Három év távlatából, vagyis az el­telt három esztendő eredményei nyo­mán már választ lehet adni a kérdés­re, hogy érdemes volt-e egyesülni? Nem történtek „világrengető cso­dák“ a több mint 2000 hektáron gaz­dálkodó „Úttörő“ életében. De valami mégis történt, mert a kedvező jelen­ségek egész sora azt bizonyítja, hogy érdemes volt egyesülni. Azóta lényegesen megváltoztak a munkakörülmények. Könnyebb lett a munka. Mert a gépek évről-évre töb­bet segítenek. Az egyesülés előtt száz hektár szántóra, most pedig minden negyven hektárra jut egy traktor. A szövetkezeti tagok, főleg a fiata­labbak, élnek az adott lehetőségekkel. Nem idegenkednek a gépektől. Lassan már mindannyian szakmunkások, gép­kezelők lesznek. Megosztoznak egy­­egy traktoron hárman, sőt esetenként még négyen is. Ha sürgős a szántás, vagy más munka, — nem okoz gon­dot a két műszak bevezetése. Főleg a kisgéresi fiatalok váltak a gépek „szerelmeseivé“. Részben talán ezzel is magyarázható, hogy a fiata­lok otthonosan érzik magukat a szö­vetkezetben és nem kívánkoznak a zajos ipari központokba. Persze hely­telen lenne azt állítani, hogy csak a gépek iránti szeretet köti őket a szö­vetkezethez. Mert a fiatalság meg­nyerésében és megtartásában része van a szövetkezet vezetőségének is. — Munka, kereseti lehetőség kell a fiataloknak, de nemcsak nyáron, a mezőgazdasági csúcsmunkák idején, hanem a téli hónapokban is — mondja Berta János, országgyűlési képviselő, az „Úttörő“ közkedvelt elnöke. S ez nem egyszerű ténymegállapí­tás, hanem gyakorlati tapasztalatokkal bizonyított igazság. Az „Úttörő" ve­zetősége ugyanis nemcsak szép sza­vakkal, de példás tettekkel is gon­doskodik róla, hogy a fiataloknak té­len se legyen üres a pénztárcája. Hiszen van munka bőven a csernői átrakodóállomáson és a vajáni vil­lanyerőmű építésénél. A szövetkezet vezetősége pedig kihasználja ezeket a lehetőségeket, szerződésileg biztosít munkát mindazoknak a fiataloknak, akik a téli időszakban is keresni akarnak. Ilyenek pedig sokan vannak. Az egyesüléssel mindkét község dolgozói nyertek. Kiegyensúlyozottabb a gazdaság fejlődése, s így a közösen kitermelt javakból való részesedés is kedvezően alakul. Az állandó dolgo­zók havi átlagkeresete körülbelül 1400 koronát tesz ki. SOK A PROBLÉMA, DE MEGBIRKÓZNAK VELE Komoly gondot okoz a szövetkezet vezetőségének és tagságának a rend­kívüli szárazsággal összefüggő gyen­ge termés. Pedig nem csüggedtek. Mindent elkövettek, hogy legalábbis a szokásos hektárhozamokat elérjék. De hiábavalónak bizonyult minden igye­kezet, mert a múlt évi 25 mázsás ga­­bonahektárhozamot nem érték el. Hektáronként 9 mázsával gyűjtöttek be kevesebbet. A kukorica is nagyon megsínylette, hogy májustól szeptember végéig csak 40 milliméter csapadék volt. Bizony csak gyenge minőségű, kevés siló lett belőle. Tehát a szárazság következ­tében kevés takarmánnyal és sok gonddal néznek a közelgő tél elébe. A helyzet ilyképpen való alakulását természetesen látni lehetett már a gabonafelvásárlás idején is. Ezért érthetetlen, miért kellett az „Úttörőt“ búzavetőmag nélkül hagyni. Miért kellett az ősziek termését az utolsó szemig felvásárolni? A felvásárlásban mutatkozó túlbuz­góság lényegében sok felesleges mun­kát és sok gondot okozott a szövet­kezet vezetőségéhek. A takarmány­­árpájuk jelentékeny részét is búza­vetőmagra kell felcserélni, ha a ter­vezett területet be akarják vetni. Pedig de nagy szükségük lenne a takarmányárpára, hiszen kukoricájuk sincs... Az „Úttörő“ azonban a rossz termés dacára sem küzd anyagi gondokkal. Pénzügyi helyzete szilárd, mert bevé­teli tervét az állattenyésztési terme­lésből túlszárnyalja. Főleg a juhtenyésztés kecsegtet rendkívüli eredményekkel. Napjainkig már körülbelül 350 000 koronát hozott a szövetkezet konyhájára. Marhahús­ból 120, sertéshúsból pedig legalábbis 100 %-ra teljesítik eladási tervüket. A kertészeti csoport is, amely 30 hektáron termel zöldségféléket, kitett magáért. Hektáronként 60 000 koronás bevételhez segítette hozzá a szövet­kezetét. Pedig mégcsak nem is öntöz­hettek, mert ezen a vidéken még a patakok és a csatornák is kiszáradtak. Az aránylag magas jövedelem egye­düli titka a szorgalmas munka és az, hogy a különböző zöldségféléket ko­rán, magas áron tudták értékesíteni. Így a szárazság, amely főleg júliusban és augusztusban éreztette káros ha­tását, a kertészet jövedelmének ala­kulását már lényegesen nem befolyá­solta. Egyesek azt állítják, hogy a kerté­szet még nagyobb jövedelemmel is zárhatta volna az évet, ha az ott dolgozó szövetkezeti tagok — már a kezdet kezdetén, tehát kora tavasz­­szal — gondosabban ápolják a papri­ka a paradicsom és a korai káposzta palántáit. Állítólag kevés vizet kaptak a palánták, amit az is bizonyít, hogy a káposztának „megfeketedett a iá­ba“. A jó pap holtig tanul, — tartja a közmondás. Biztosan ebben az év­ben sokat tanultak az „Úttörő“ ker­tészetének szorgalmas dolgozói is. A TERMELÉS'SZAKOSÍTÁSA KÖRÜLI GONDOK A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az „Úttörő" EFSZ-ben kedvező előfeltételek vannak az állattenyész­tési termelés — főleg a növendék- és hízómarha nevelés —, valamint a ser­téshizlalás fejlesztésére. Ezeknek a termelési ágazatoknak a kibontakoz­tatásával természetesen számol a szö­vetkezet távlati terve is. Menne is minden a maga rendjén, már ahogy az a tervben meg van írva, ha ... Igen, ha az évi termelési tervek kidolgozásánál és a szövetkezettel szemben támasztott gabonaeladási kötelezettségek meghatározásánál fi­gyelembe vennék az illetékesek, hogy a szövetkezet állattenyésztési terme­lésre rendezkedett be. Sajnos, ezt azonban nem nagyon veszik figyelem­be, s így 230 hektár ipari növény ter­mesztését és olyan nagy mennyiségű kenyérgabona eladását irányozták elő, hogy teljesítése még kedvező időjárás mellett is gondot okoz. Persze, lehet teljesíteni, de csak a takarmányalap, vagyis az állattenyésztési termelés rovására. Nagyon hálás lenne, ha egyszer végre már ki lenne mondva az „a“, vagy a „b“. S ha valóban állattenyész­tési termelésre szakosítják az ;,Út­törőt“, akkor lehetővé kel! tenni azt is, hogy a szükségletnek megfelelő mennyiségű és jó minőségű takar­mányalapot teremtsen. A SÚLYRA MÉRT KETREC­­ALKOTÖRÉSZEK Hogy ez valami újítás-e, avagy már régen meghonosodott módszer, — azt Nincs idő a várakozásra • Fejezzük be minél előbb a búza vetését • Gyorsítani kell a burgonya, cukorrépa és a kukorica betakarítását • Prémiumot a legjobbaknak • Jobban használjuk ki a gépeket! • A kassai járás mező­gazdasági üzemeiben befejezéshez közeledik az ősziek vetése. Több­­heiyütt már utána le­hetnének ennek a mun­kának, ha gyorsabban haladna a kapásnövé­nyek betakarítása. A vetés késedelmét elő­idézte a vetömaghiány is. Előfordul olyan eset is, hogy a talaj elő van készítve, csupán vetni kellene, s vetőmag nincs. Jobban ki kell hasz­nálni a gépeket, a jő időjárást, inert egyik napról a másikra ked­vezőtlenre fordulhat. A makranci szövet­kezetben már elkészí­tették a vetőágyat. A tervezett 260 hektár búzából már 200 hek­tárnyit a földbe tettek. Az őszi árpát, őszi ke­veréket, rozsot már el­vetették. Hatvan hek­tárba vetőmag híján nem tudják a búzát el­vetni. Ám, nem halad kielé­gítő ütemben a burgo­nya és a cukorrépa be­takarítása, a kukoricá­ról nem is beszélve. Ez természetesen, akadá­lyozza a mélyszántást is, amelyet 490 hektáron kell elvégezniük. ötven hektárnyi cse­kélyhozamú rét helyett 100 hektárnyit szántot­tak fel, amelyért a já­rástól 1500 korona ju­talmat kaptak. Javítani kellene a munkaszervezést, hogy a kapásnövények beta­karítását meggyorsíta­nák. Ezt a pótjutalma­zás bevezetése is elő­segítené. A sok munka­erőt igénylő cukorrépa betakarításának ütemét a gépek jobb kihaszná­lásával ugyancsak lé­nyegesen gyorsíthatnák. (jab) nem tudom. 'Azt azonban megtudtam, hogy az „Úttörőt“ alaposan átejtették ezzel a módszerrel. A dolog úgy történt, hogy az emlí­tett szövetkezet tagjai, mivelhogy sokat hallottak a sertéshizlalásban alkalmazott új technológiáról — s hogy már ők is büszkélkedhessenek valamivel — megszavazták egy kor­szerű, 600 férőhelyes sertéshizlalda építtetését. Ez még valahogy 1960 vé­gén, vagy hatvanegy elején történt. Annak rendje és módja szerint megkötötték a szerződést a Trebisovi Járási Építkezési Vállalattal, melynek értelmében a hizlalda 1962 második felében a szövetkezét rendelkezésére áll. Állt is volna, ha az a „volna“ nem lett volna. Illetve, ha az építkezési vállalat a ketrec-alkotórészeket súlyra nem mérte volna. De mivelhogy súlyra mérte és a vascsövei^ vastagságát va­laki túlméretezte, — így ketrecek nélkül áll a hizlalda háromnegyed ré­sze — s nem üzemképes hizlalda, ha­nem nagy botrány és máig is tartó vita lett belőle. A szövetkezetesek azt állítják — mégpedig joggal —, hogy olyan ser­téshizlaldát még nem láttak, amely­nek csak egynegyed részében vannak ketrecek szerelve. S ezért ők nem is rendeltek ilyet. Azzal a járási építkezési vállalat vezetői is egyetértenek, hogy valami nincs rendjén, mégis azt, állítják, hogy teljesítették szerződéses köte­lezettségüket. A hizlalda tetejét már lassan belepi a moha, de ha valóban használni akarja a szövetkezet, akkor új meg­rendelést kell benyújtani a járási építkezési vállalathoz, mert .egyébként nem hajlandók a hiányzó ketreceket beépíteni. Hallatlan!... Hát még ilyen is léte­zik!? Szeretnénk, de szeretnék az Úttörő szövetkezet tagjai is, ha a Trebisovi Járási Építkezési Vállalat mielőbb vá­laszolna az alábbi kérdésre: Mikor akarják beépíteni a hiányzó ketreceket? S ha végre mégis beépítik — kinek a terhére írják majd az épít­kezési vállalat hibájából felmerülő pótkiadásokat? A JÁNOS BÁCSI, A MENYECSKE ÉS A BOR Kisgéresen jártunkban megnéztük a híres borpincéket is. A János bácsi pincéjébe is betértünk, ahol „hangos­kodva“ bizonygattuk a szőlőtermelés fejlesztésének előnyeit. — Mondja öcsém — fordul hozzám János bácsi poharazgatás közben — mi különbséget lát a menyecske és a bor között? Nem ismerem a kelet-szlovákiai humort, no meg nem is akartam ven­déglátó János bátyám kedvét szegni — így a válaszon töprengtem egy kicsit. Hogy megsokallta-e töprengésem, vagy félt, hogy a válasszal megelőzöm — erre nem mernék megesküdni. De a valóság az, hogy nem várta a válaszo­mat, hanem azt mondja: — Hát tudja-e?... A menyecske minél fiatalabb, a bor pedig minél öregebb, annál tüzesebb. Igazat adtam János bátyámnak, mert ő a tapasztaltabb, no meg azért is, mert valóban tüzes a kisgéresi óbor. De jó a fiatal, az új is, főleg ha sok van belőle. Ezért okosan, nagyon okosan teszik, hogy 1970-ig az „Úttörő" szőlőterüle­tét 150 hektárra bővítik. Hasznukra válik, mert jó jövedelemforrásuk lesz. S ami a lényeg, akkor majd többen ízlelgethetik a Tokaj hegyalja „ara­nyának“ gyöngyöző levét. Pathó Károly ■ Október 20-ig. Mind az állat­tenyésztésben, mind a növényter­mesztésben jól teljesíti termelési ter­vét a peredi ' szövetkezet. A sertés­húseladás háromnegyedéves tervét 100 %-ra teljesítette. Tehenenként 8,5 liter tejet fejnek naponta. Az állatok téli takarmányát már jobbára bizto­sították. Kukoricából 60, cukorrépá­ból pedig 350 mázsát takarítottak be hektáronként. Az őszi munkálatokat előreláthatólag október 20-ig befeje­zik. (Takács Judit, Pered) ■ Hásznos volt. A Komáromi Me­zőgazdasági Műszaki Középiskola ta­nulói megtekintették Nyitrán az ál­lattenyésztés gépesítési kiállítást. Nagyon ügyesen oldották meg a kiál­lítás rendezői a gépek szemlélését — üzemelés közben. (Kozma György, Vízkelet) ■ Vasutas-segítség. Háromszáz órát dolgoztak le a Stúrovói vasutasok a kőhídgyarmati szövetkezetben. Nagy segítséget nyújtottak a silózást ille­tően, melyért dicséret illeti őket. (Száraz Mária, Kőhídgyarmat) ■ 10 literes átlag. A Tornai Álla­mi Gazdaság somogyi részlegén Pász­tor György és Bendzsák József a gondozásukban levő 24 tehéntől, na­ponta és darabonként átlag 10 liter tejet fejnek. E szép teljesítmény el­érésében nagy szerepet játszik, hogy bőven van siló- és szálastakarmányuk. (Radács László, Szepsi) ■ Jobb ellátást! A Pusztafalusi Állami Gazdaság dolgozói Molnár Illés csoportvezető irányításával szor­galmasan törik a kukoricát. A lányok Gímesről jöttek ide dolgozni. Az ét­kezést már megoldották, de az elszál­lásolásuk körül még hiányosságok vannak. A kultúrteremben alszanak, ahonnan természetesen hiányoznak a szükséges mellékhelyiségek, fürdő, s szórakozási lehetőségük sincs. A könyvtár sok könyve, a rádió és a lemezjátszó az irodában porosodik. Zene, olvasóterem nagyon elkelne ne­kik. (Belányi János, Deménd) R A szímői szövetkezet október 1- re teljesítette tojáseladási tervét. Kollár Gyula helyes takarmányozási módszere és odaadó munkája meg­hozta gyümölcsét. Eddig 108 darab átlagos tojáshozamot ért el és év végéig még 50 000 tojást akar kiter­melni. (Horváth Lajos, Szímő) R A Nagydaróci Alapfokú Kilenc­éves Iskola tanjulói Kiss. Ferenc igaz­gató vezetésével nagy segítséget nyújtottak a helybeli szövetkezetnek a paradicsom, dohány és burgonya betakarításánál. (Kiss József, Nagydaróc) K A drzenicei szövetkezetben a harmadik negyedév termelési ered­ményeinek értékelése során kiváló teljesítményeket mutattak ki. Pénz­ügyi tervüket 1115 000 koronával lép­ték túl. A tervezett 615 mázsa hús helyett 816 mázsát adtak el, amely 141 %-ot jelent. Tejeladási tervüket 49 928 literrel túlteljesítették, a tojás­eladás terén pedig 105 %-ot értek el. A drzenicei szövetkezet földjein tel­jes ütemben folyik a cukorrépa be­takarítása. A tervezett 350 mázsa he­lyett 500 mázsás hektárhozamot ér­tek el. A szövetkezet tagjai most minden igyekezetükkel azon vannak, hogy a járásban elsők közt fejezzék be az őszi munkálatokat és határidő előtt teljesítsék eladási terveiket. Ez­zel is akarják bizonyítani, hogy joggal viselik a „Csehszlovák-Szovjet Barát­ság Szövetkezete“ nevet. (Gradziel Károly, Léva) Újítások, prototípusok szemléje Magyarországon járva alkalmam nyílt megtekinteni a mosonmagyaróvári „Termelvény és Újító Kiállítást", melyre a város 20 különféle üzeme hozta el termékeit. A kiállítás célja az volt, hogy bemutassa az üzemek 15 év alatti fejlődését, az újításokat és ezek jelentőségét a ter­melésben. Mosonmagyaróvár üzemei 47 országba szállítják árui­kat. A kiállításon bemutatták a híradástechnikai gépektől kezdve, a mezőgazdasági gépek prototípusáig, valameny­­nyi ágazat termékeit. A kiállított tárgyak között szerepel a MOPRESS fél­automata krémkávéfőző gép, mely a legkedvezőtlenebb víznyomás mellett is üzemel és óránként 380 adag kávét főz. Francia megrendelésre készült. A fürdőszoba és gáz­­berendezések ízlésesek, modernek. Gyártásukat az üzem a KGST keretén belül végzi majd. A mezőgazdasági gépgyár többek közt az egyik világ­márkás gépét, a kétvasú függesztett váltvaforgatő ekét is kiállította, melyet lejtős területek rétegvonal melletti szántására terveztek. Az eke 25 %-os lejtésig a barázda­szeleteket felfelé forgatja visszacsúszás nélkül. Átfordí­tása a traktor üléséből kézzel történik, 10-15 kg erő­kifejtéssel. Minden ekefej elé tárcsás csoroszlya és elő­­hántó, a hátsó ekefejekre pedig állítható tárcsás ekenád van felszerelve. Láthattuk a 64. Mezőgazdasági Kiállítás- és Vásár aranyéremmel kitüntetett gépét, a felfüggesztett négy­vasú traktorekét, mely alkalmas laza, középkötött és kö­tött talajok 18-25 cm mélységű szántására. A kiállított tárgyak közt láttunk talajsimítót, tereprendezőt, altalaj­­lazítót és sok más gépet. Kurucz Nándorné, (Izsa) • • Felfüggesztett négyvasú traktor­eke. 3 1963. október 20. Elsők a jarasban vo *ö ö on '<75-M c 'ö N (!) Országos méretekben gondot okoz a mélyszántás. Ez arra figyelmeztet, hogy mezőgazdasági üzemeinkben az eddigi egy műszakos szántásról át kell térnünk a gépek többműszakos üzemeltetésére. Amikor a lévai járási szervek versenyt hirdettek a szántás mielőbbi be­­feiezésére, azt a célt szolgálták, hogy a mezőgazdasági üzemekben ezt a fontos munkát - amitől jövő évi bőséges termésük függ - még a fagyok beállta előtt befejezzék. Ezt tartották szem előtt a zemberovcei szövetkezetben is, ahol a traktoro­sok a 342 hektár vetőszántást már régen befejezték. Nem pihentek babérjai­kon, hanem további célkitűzéseik megvalósításához fogtak, hiszen .idén 750 hektárt kell megszántaniuk (tavasziak alá), melyből napjainkig 180 hektár már készen is van. Megfontolás után úgy döntöttek, hogy ezt a feladatot legkésőbb november 25-ig 100 %-ra teljesítik. Az idényben a legkiemelkedőbb eredményt a Jozef Setey-Ján Pís trakto­rospár érte el, akik lánctalpasukkal jelenleg már a 320 hektárnál tartanak. Erősen tartják a járási első helyezést. Képünkön látható Lukác Bóján csoportvezető, Pavol Malickay agronömus és a két kiváló traktoros. Foto: J. Saimer m 0» «an mám ßffir "T3R5 SSH 2859 &BB

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents