Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-10-20 / 84. szám
Sokféle esemény kötötte le napjainkban a világközvélemény érdeklődését. Ezúttal Európa szerepelt első helyen, hiszen a régóta vajúdott bonni őrségváltás távolról sem csupán a nyugatnémet politika belügye, hanem nemzetközi szempontból is figyelmet érdemel. Ha már az őrségváltásnál tartunk, érdemes betekintenünk a La Manche csatorna túlsó oldalán elterülő Angliába is, amelyet ezúttal nem csak a szokásos októberi köd fed, hanem belpolitikai összevisszaság 1s jellemez. Az algériai—marokkói határviszályról érkezett jelentések érthető nyugtalanságra adnak okot. Mielőtt azonban részletesen kitérnénk e kérdések tárgyalására, röviden összefoglaljuk az ENSZ-közgyűlés általános vitájáról érkezett jelentéseket. A tárgyalások további sikeréért Szeptember 17-től október 11-ig tartott az ENSZ-közgyűlés általános vitája. A több mint 100 tagállamot számláló világszervezet képviselői jóformán egymást váltották a szónoki emelvényen, hogy külön-külön kifejtsék kormányaik álláspontját a jelenlegi nemzetközi helyzetről. Gromiko, szovjet külügyminiszter és Kennedy elnök beszédével annakidején részletesen ismertettük olvasóinkat. Ezúttal csak megismételjük akkor elhangzott véleményünket, hogy mindkét nagyhatalom képviselője a „moszkvai szellemben“, tehát a.részletes atomcsendegyezmény aláírása után beállt kedvező nemzetközi légkör jegyében fejtette ki nézetét az emberiséget érdeklő kérdésekről. Különösen az új szovjet javaslat, — hogy hívják össze a 18-hatalmi leszerelési bizottság csúcsértekezletét — talált nagy viszhangra a küldöttek körében. Az általános vita során szinte majdnem minden küldött megelégedését tolmácsolta a jelenlegi nemzetközi helyzetről. Érdemes még megemlítenünk, hogy a csehszlovák ENSZ-kuldöttség is igen jelentős diplomáciai tevékenységet fejtett lel. Küldöttségünk javaslatára ugyanis a leszerelési bizottság megkezdte tárgyalását arról az indítványról, hogy a közgyűlés dolgozza ki a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének alapszabályzatát. A különböző szakbizottságokban megindult vita első napjai azt bizonyítják. hogy az idei ENSZ-közgyűlés munkája igen eredményesnek ígérkezik. Bízunk benne, hogy a jó kezdet után jó végzet is következik. Ami késik, nem múlik ... Akaratlanul is ez az ismert közmondás kínálkozik toliunk hegyére, amikor a bonni őrségváltás néhány mozzanatát vizsgáljuk. Kezdjük a puszta tényekkel: október 15-én több mint 14 éves uralkodása i'fón a 88 éves Adenauer kény-ADENAUER: Minden nélkülözhetetlent meghagyok utódomnak ... télén volt megválni a kancellári bársonyszéktől és átadni helyét Erhard professzornak. Tehát két évvel az új választások előtt, a nyugatnémet törvényhozó testület négyéves időtartamának, valamint a Kelet és Nyugat közt folyó nagy diplomáciai eszmecsere közepette, amelyre Bonnban oly ingerülten reagálnak, — főnököt kellett cserélni a Schamburg-palotában. Az ok sokféle, kül- és belpolitikai vonatkozásai .jóformán elválaszthatatlanok egymástól. De a sokszor elhangzott „szükség“ mellett, amiért Adenauernek már régóta el kellett volna távoznia a bonni kormány éléről, van egy igen jelentős mozzanata: a Kelet Nyugat közt megindult „politikai olvadásba" Bonnból állandóan jégpáncélok torlaszoltak. Más szóval: az Adenauer vezette bonni politika 2 Sfhímfw 1963. október 20. "ördögi félelemmel kísérte a Szovjetunió és USA közt megindult kedvező eszmecserét, a nemzetközi helyzetben beállt enyhülést, és mindent elkövetett a további tárgyalások megtorpedózására. Tévedés lenne azt hinni, hogy Erhard fellépésével egy csapásra megváltozik a bonni politika irányvonala. Hiszen az új kancellár éppen úgy a nyugatnémet monopóltőke képviselője, mint elődje volt, csupán néhány korábban hangoztatott nézetei adnak reményt arra, hogy most már majd Bonnból is kedvezőbb szelek fújnak. Közismert, hogy Erhard távolról sem híve a Bonn—Párizs tengelyre „csavart" Európának, hanem a legmeszszebbmenő világkereskedelem mellett tör lándzsát. Angolszász barátsága pedig arra enged következtetni, hogy rövidesen Bonnban is az eddiginél reálisabban néznek majd a világpolitika újabb fejleményeire. Az anyaszabadság semmibevevése? Amíg Bonnban már ismert az új „kormányos“, Londonban tovább tart a miniszterelnöki székért folyó ádáz küzdelem. Még Erzsébet angol királynő szülés előtti pihenőjét is megszakította és a skóciai Balmoral-kastélyból visszatért Londonba, hogy közrejátsszon Macmillan utódjának kijelölésében. Bár az angol alkotmány szerint mindig az uralmon levő párt'— ebben az esetben a Konzervatív Párt —, vezére tölti be a miniszterelnöki tisztséget, egyelőre teljes a belpolitikai zűrzavar, s úgymond politikai köd borítja Angliát. A konzervatívok blackpooli értekezlete ugyanis távolról sem oldotta meg a kérdést, s így a Daily Mirror gúnyos megjegyzése szerint, „ma bárki miniszterelnök lehet Angliában“. Persze a lap kifakadásból tefte ezt a megjegyzést, hiszen a józanabb londoni politikai körök egyaránt megegyeznek abban, hogy az új választások kiírásáig, — amelynek során a Munkáspárt minden bizonnyal győzelemmel kerül ki — valamelyik konzervatív vezér irányítja az angol politika hajóját. Minden valószínűség szerint Butler miniszterelnök-helyettes, Hailsham miniszter, Maudling pénzügy- és lord Home külügyminiszter között dől el a verseny. De akárki is veszi kezébe pillanatnyilag a londoni kormánygyeplőt, nem lesz irigylésre méltó a helyzete. Hiszen hátra van még a fekete leves — a választások. Feszültség Algéria és Marokkó határán A hét elején jelentések érkeztek arról, hogy marokkói csapatok átlépték Algéria határát és nyílt harcot kezdtek az algériai hadsereg alakulataival. Benn Bella algériai elnök, azonnal általános mozgósítást rendelt el, hogy megakadályozza a támadó marokkóiak előrenyomulását. Miközben a harcok tovább folynak, Ben Bella két külön megbízottat menesztett a marokkói uralkodóhoz, II. Haszszen királyhoz, hogy tárgyalások útján rendezzék a határviszályt. Tekintve, hogy az algériai—marokkói határviszály fejleményeiről szinte óránként újabb és újabb jelentések érkeznek, egyelőre csak a konfliktus hátteréről számolhatunk be. Közismert, hogy az algériai kormány az utóbbi időben igen nagyarányú államosítást hajtott végre. Mindez természetesen közvetlenül érintette a francia érdekeket. Politikai megfigyelők egyaránt megegyeznek abban, hogy a Marokkóban nagy befolyást élvező reakciós francia körök sugallatára mérgesedett el az algériai —marokkói határviszály. Legfrissebb jelentések szerint Ben Bella algériai elnök fegyverbe szólította az egész országot. Még a parlament munkáját is felfüggesztette, hogy a katonaköteles férfiak a haza szolgálatába állhassanak. (tg) ▼▼▼TTVVTT Az olaszországi vajonti katasztrófa rendkívül éles vitát váltott'ki a parlament ülésén. B u s e 11 o kommunista képviselő a kommunista párt interpellációját taglalva feltette a kérdést, hogy ki a felelős a kasztrófáért, hiszen a kormánynak tudomása volt~ a veszélyről, mégsem tett semmit. A belügyminiszter az építkezés megkezdése előtti műszaki nehézségekről és a tervek hibájáról beszélt, anélkül, hogy megnevezte volna a bűnösök nevét. Az olasz kormány elhatározta, hogy újjáépíti a rombadölt Vajont. Felvételünk a katasztrófa egyik jelenetét ábrázolja. (Foto: ÍTK) Magas kitüntetés Köztársaságunk elnöke Róják Dezső elvtársnak, a munkásmozgalomban végzett sok éves• tevékenységéért 60. születésnapja alkalmából a Munkaérdemrendet adományozta. A magas állami kitüntetést és az SZLKP KB levelét Alexander Dubéek, a CSKP KB elnökségi tagja, az SZLKP KB első titkára adta át a jubilánsnak. _*_ Szerkesztőségünk Róják Dezső elvtársat, mint lapunk szorgalmas külső munkatársát, szeretettel üdvözli a magas állami kitüntetés átvétele és 60. születésnapja alkalmából, s egyben néki sikerekben gazdag hosszú életet kívánunk. Ötmillió tonna szén energiája a Dunából Elöljáróban a szerteágazó kérdéscsoport áttekintésének megkönnyítésére szólni kell a megvalósításra váró létesítményekről. A közös Duna-szakaszon építendő vízierőműrendszer két együttműködő erőműből áll. A felső Bős (Gabcíkovo) határában, az alsó Nagymaros és Visegrád között létesül. A felső erőmű duzzasztóművét, amely a felette levő folyamszakaszt felduzzasztva 50 négyzetkilométer felszínű tavat hoz létre, Dunakilitinél építik. Ebből a Dunával párhuzamosan 18 kilométer hosszú csatornát építenek, amely a vizet a jelenleginél kisebb szintkülönbséggel juttatja el Bősig. Így elérik, hogy a víz ott 20 méter eséssel bukik át az első erőmű turbináin. A víztömeg innen az eredeti Duna-mederben jut el a második, a nagymarosi erőműig. Itt a Duna-kanyarban, ugyancsak nagyméretű tó jön létre, amely Nagymarosból Szobig terjed. Az erőművek teljesítménye 710 és 187, három híján tehát 900 megawatt. A termelhető villamosenergia reánk jutó fele része, az évi 1,9 milliárd kilowattóra. Ezek után hadd tolmácsoljuk a bratislavai konstruktőrök elhangzott szavait. A Duna közös hasznosításának jelentőségét dr. Peter Danisovic professzor a következőkben összegezi;. — A folyam-:komplex hasznosítását tűztük célul magunk elé. Az együttműködés a víz energiagazdasági, hajózási (szállítási), mezőgazdasági és ipari célokra való felhasználására hoz megoldást, lakótelepek vízellátására, sőt ürülőtelepek létesítésére teremt lehetőséget. A folyamszakasz teljes kihasználásával nyerhető évi 3,8 milliárd kilowattóra villamos energia körülbelül ötmillió tonna barnaszén kalorikus értékével egyenlő. (A magyar szénbányák évi teljesítménye 29 millió tonna körül ingadozik. — A szerk. megj.) Itt viszont megkapjuk a Dunától; egyetlen bánya, egyetlen bányász sem lesz szükséges hozzá. Ez a „bánya“ száz évig is működhet, míg a legtöbb szénbánya húsz év alatt kimerül. Ezenkívül az erőműrendszer csúcsidőszakban, a legnagyobb fogyasztás idején szolgáltatja a termelt energia nagy részét. A garantált csúcsenergia különösen értékes: háromszor, négyszer annyit ér, mint az éjszaka termelt villamos energia. Azután a Dunára, mint vízi útra is szükség van. A közös folyamszakasz a létesítmények megvalósításával teljes biztonsággal hajózhatóvá válik. Mindkét oldalon nagy területek öntözésére is sor kerülhet. A magyar oldalon tudomásom szerint például 25 ezer hektár öntözéssel számolnak. Érdemes megemlíteni, hogy a duzzasztóműveknél létrejött, csaknem álló víztükör körül üdülésre, vízisportok meghonosítására, ezen belül vitorlázásra alkalmas környezet alakul ki. A Dunakilitinél létrejövő víztükör lesz Csehszlovákia legnagyobb tava. A nemzetközi együttműködés azokra a problémákra is megoldást teremt, amelyek az ilyen nagy horderejű tervek megvalósításával szükségszerűen együtt járnak. Erről Danisovic professzor, E. Náter, I. Zlocha osztályvezető mérnökök tájékoztatójából a következőket tudjuk meg: Munkagödör, amelyben 16 futballpálya férne el A szóban levő Duna-szakasz egyike a legnehezebbeknek. A talaj több tíz méter mélységben is erősen vízáteresztő, kavicsos réteg. Az első probléma ebből adódott. Hogyan lehet a vízszintet megemelni anélkül, hogy az egész Szigetköz, és Csallóköz ne telítődjék vízzel? A bősi vízierőmű alapozásánál a munkagödör víztelenítése ugyancsak nem mindennapi feladat. A munkagödör igen nagy: 25 m mély és 400 m hosszú. Az alapján mintegy 16 futballpálya lenne elhelyezhető. Az erősen áramló talajvizet szokásos szivattyúállomásokkal nem lehetne eltávolítani. Ezért olyan módszert kellett kidolgozni, amely meg-' gátolja a vízbeáramlást (hasonló feladatot eddig csak Franciaországban oldottak meg, az illető cég természetesen titkolja a maga eljárását). Eddig ugyanis legtöbbször az erőműépítéseknél a munkagödör körülzárására acélszádfalat használtak. A szükséges mennyiség a méretek folytán oly nagy lenne, hogy mind az acélt, mind a hengerlés! kapacitást kívánatos megtakarítani. Ma már e tájékoztató alapján arról adhatunk számot, hogy a szakértők, tudósok, mérnökök, konstruktőrök odaadó nemzetközi együttműködése kitermelte az ilyen és ehhez hasonló fogas kérdések megoldását. Gyümölcsöző közvetlen kapcsolat Figyelemre méltóak a magyar és csehszlovák szervek közvetlen tevékenységének részletei is. Az együttműködést évek óta közös szakbizottság irányítja. Időnként kormánybizottságok találkozójára is sor kerül. A két tervezőintézet, a Hidroprojékt és a budapesti Vízügyi Tervező Iroda közt közvetlen a kapcsolat. A kívülállónak is jólesik hallani, amikor Ludovít Sramko, a Hidroprojékt vezető főspecialistája — elismerően említve a magyar szakemberek neveit: Mosonyi Emil professzort, Iliéi Vilmos tervezőintézeti főmérnököt, Teleki Lászlót a magyar Vízügyi Nagylétesítmények Beruházási Igazgatóságának főmérnökét — kijelenti: — Az együttműködés kezdettől fogva zavartalan és gyümölcsöző. Egymás elképzeléseit hamarosan megértettük, a két tervezőiroda mint egységes szerv dolgozott. Egy budapesti vagy bratislavai telefonhívástól számított két órán belül találkozhatunk Komáromban. Ha kell Budapesten, Prágában, vagy Bratislavában tanácskozunk, terveket cserélünk és egyeztetünk, egymás számításait ellenőrizzük. A műszaki nézetek — természetes* dolog — nem voltak mindig azonosak, de minden kérdést közösen oldottunk és oldunk meg. Ennek köszönhető, hogy 1961-ben, amikor Szófiában a Duna hasznosítására vonatkozó terveket tárgyalta a KGST-értekezlet, csak a mi két országunk állott még elő egységes nézetekkel, beleértve a terhek viselését és a termelt energia felosztását is. Nem a magyar szakembereket ért elismerés viszonzására, de jellemzésül el kell mondani, milyen értékes, gyákorolt partner ebben az együttműködésben a Hidroprojékt. A trencínit kivéve itt tervezték az egész vági vízlépcső-rendszert, 15 vízierőművet. További hét szlovákiai erőmű tervei ugyancsak itt készültek. Tizennégy év alatt összesen 22 vízierőmű terve hagyta el az intézetet, önmagában is elegendő bizonyíték ez arra, hogy a KGST-ben megnyilvánuló kollektív együttműködés a legjobb erők koncentrálását teszi lehetővé. Ehhez is hozzátehetjük, hogy a magyar és csehszlovák szakértőknek a szovjet vizierőmű-tervezőkkel is módjuk volt és van konzultálni, 30 hónapon belül az első turbina A tervezés jól halad. Teljesen részletekbe menő tanulmánytervek készültek, jelenleg a beruházási programon dolgoznak. A kivitelezésnél — mint mondják — az eddigihez hasonlóan szoros lesz az együttműködés. A 897 megawatt nem olcsó dolog. A feladat az, hogy a beruházásokra kerülő milliárdok mihamarabb megtérüljenek. A főművek építésének megkezdésétől számított 30 hónapon belül üzembe kívánják helyezni az első turbinát Nagymarosnál, és 40 hónap alatt Bősnél. Ez a kivitelezés időtartalmát tekintve világszínvonalú teljesítmény. Egyebek között ennek elérését is lehetővé teszi a szocialista országok összefogása. KGST körökben a Duna vízenergiájának hasznosítására irányuló magyar—csehszlovák kooperációt a nemzetközi együttműködés példájaként emlegetik. A Hidroprojékt és a Víziterv bárkivel szívesen megosztja a harmonikus együttműködés titkát. Danisovic professzor szavaival: a sokrétű kérdéscsoportot magyarok és csehszlovákok egyaránt tisztán műszaki kérdésként kezelték, az egyes problémákat tudományosan, szabatosan közelítették meg, s ez a leghatékonyabb, kölcsönösen előnyös megoldásokat eredményezte. M. M. UDAPfST MAGYAR OR SZAG AUSZTRIA Vo/fsffia!' Bratislava/ vízerőmű C SÍHSn 0VA“‘A • Jerinn^BRAmiAVA Nagymarosi vízerőmű cjy.narc í yae
