Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-07-14 / 56. szám
j A hétfőn Moszkvában megkezdődő szovjet—amerikai—angol megbe(l széiések már rányomták a bélyegüket az utóbbi napok nemzetközi i eseményeire. Ez elsősorban abban nyilvánult meg, hogy a genfi leszerelési értekezlet napirendjén már csak általános jellegű kérdések szerepeltek és a nagyhatalmak küldöttei egyre többször utaltak a nuk|l leáris fegyverkísérletek beszüntetéséről kezdődő értekezlet bíztató kilá(l tásaira. Azért mondjuk, hogy bíztató kilátásaira, mert Hruscsov elvtárs |l berlini beszéde után világszerte az a felfogás alakult ki, hogy az atomit csend megteremtésére napjainkban sokkal több remény van, mint bármikor valaha. 4 Páratlan érdeklődés kíséri az NDK Legfelső Bíróságán folyó Globkepert is, amely az Adenéuer-rendszer fasiszta pártolásának világos bi- i zonyitéka. A bonni kormány államtitkárának bűnössége vitathatatlan, t ezt még egyes nyugat-német lapok is elismerik, jóllehet kellemetlenül f érinti őket a berlini per nagy világvisszhangja. ! A keleten lejátszódó események közül igen komoly aggodalomra ad okot az iraki kormány irtóhadjárata a kurd lakosság ellen. A szovjet é kormány több diplomáciai lépést tett az iraki kormány népellenes pof litikája miatt. Az emberiség joggal remél Amint azt már annak idején közöltük, július 15-én Moszkvában szovjet—amerikai—angol megbeszélések kezdődnek a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetéséről. Bár nem a legmagasabb szinten tárgyalnak majd korunk egyik legégetőbb kérdéséről, jelentések szerint olyan diplomaták ülnek a zöldasztalhoz, akik teljes mértékben képviselik kormányaik véleményét. A tárgyalásokat megelőző napok egyik jelentős diplomáciai eseménye voit Spaak belga külügyminiszter moszkvai látogatása is. Egyes NATO fővárosokban különös jelentőséget tulajdonítanak Spaak tárgyalásainak a Szovjetunió vezetőivel. A londoni sajtó szerint a belga külügyminiszter azt a megbízást kapta az atlanti szövetségesektől, hogy puhatolja ki Hruscsov miniszterelnöknél: a szovjet kormányfő elválaszthatatlanul összeköti-e a korlátozott „atomcsendre“ tett javaslatát a Varsói Szerződés és a NATO megnemtámadási egyezményével vagy sem. Igenlő esetben attól tartanak, hogy a franciák, mind az atlanti paktum tagjai, megvétózhatják az egész megegyezést. Az Observer című angol lap diplomáciai tudósítója szerint Spaak az amerikaiak bíztatásával indult útjára. Amennyiben moszkvai megbeszélései sikerrel járnak, akkor a legközelebbi lépés egy Hruscsov—Kennedy találkozó lehet. Jól értesült amerikai sajtóforrások szerint Kennedy utasította külön megbízottját, Harrimant: amennyiben az atomtilalmi egyezmény tekintetében előrehaladás történik, tegyen haladéktalanul további lépéseket. Itt jöhet szóba a Hruscsov—Kennedy találkozó előkészítése. A felsorolt tények eléggé bíztatónak tűnnek. De mindez kevésnek bizonyulna, ha a két nyugati nagyhatalom képviselője — a kormányaiktól adott utasításaikkal — nem azzal a szilárd elhatározással érkezne Moszkvába, hogy végre kimozduljon a holtpontról a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetésének Ugye. Kennedy elnök maga elismerte, hogy Hruscsov miniszterelnök berlini javaslatai igen jó alapot adnak a moszkvai háromhatalmi megbeszélésekhez. Vajon jogos lesz hát a haladó emberiség reménye? Fővádlóit: a német neofasizmus A Német Demokratikus Köztársaság legfelső bírósága hétfőn kezd|e meg Berlinben dr. Globke-nak, a bonni kancellári hivatal államtitkárának bűnperét. Ebből az alkalomból az egész világból sok megfigyelő, politikai tényező, jogász, békeharcos és újságíró érkezett az NDK fővárosába. Küldöttségeket küldtek a különböző koncentrációs táborok volt foglyai is. A főtárgyaláson — természetesen — nem jelent meg dr. Globke, akinek bűnperét a legfelső bíróság tengernyi bizonyiték alapján tárgyalja. Köztudomású, hogy a hitlerizmus összeomlása után nagyrészt Globke működésének tekinthető az a széles-A VILÁGKÖZVÉLEMÉNY HANGJA — Globke úr, feleljen a bíróság előtti Uj bizakodást merített az emberiség Hruscsov elvtárs július 2-1 berlini beszédéből. S ez nem kis dplog, hiszen a nukleáris kísérletek korlátozásáról, illetve megszüntetéséről van sző, arról a kérdésről, amelyről már számtalanszor tárgyaltak, amelynek megoldása már sokszor tűnt elérhető közelségben, s amely mégsem oldódott meg soha. Jóllehet 18 év óta már több száz nukleáris robbantás fertőzte a légkört, újra meg újra meghiúsultak az atomcsendről folytatott tárgyalások. Nem akarjuk most részletesen elemezni a kudarcok okait. De hadd hivatkozzunk most csupán egyetlen mondatra, amelyet 1200 Egyesült Államokbeli professzor és egyetemi tanár múlthavi nyilatkozata tartalmaz. A tanárok a kísérleti tilalom azonnali megkötését követelték a kormánytól, utalva arra, hogy amerikai részről a helyszíni ellenőrzésről folytatott vita „nem katonai, hanem politikai természetű“, amely nem kevesebbet jelent, minthogy az Egyesült Államok tudósai maguk állapítják meg, hogy az amerikai kormány mindeddig nem azért ragaszkodott a helyszíni, úgynevezett nemzetközi ellenőrzéshez, mintha az tényleg elkerülhetetlenül szükséges volna annak megállapításához, betartják-e a kísérleti tilalmat, avagy sem —, hanem egyes-egyedül politikai indokok miatt. Vagyis azt akarták: ha már minden áron meg kell kötni az atomcsend-megállapodást, annak „ellenértékeként“ legalább betekintést nyeljenek a Szovjetunió védelmi rendszerébe. Ezt a buktatót igyekezett most eltávolítani a megegyezés útjából Hruscsov elvtárs, amikor javasolta, Földünk állapodjanak meg a levegőben, a világűrben és a víz alatt végrehajtott atomfegyverkísérletek betiltásában, mivel a nyugati hatalmak, s elsősorban az Egyesült Államok kitalálták, hogy a földalatti atomrobbantások nemzeti eszközökkel megbízhatóan nem ellenőrizhetők. A javaslat észszerűségének és emberbaráti mivoltának hatása alól, még a nukleáris fegyverkezés amerikai híveinek is nehéz kitérni. Erről tanúskodnak egyébként a sajtóvisszhangok. New York Times szerint „Hruscsov miniszterelnök javaslatára válaszolva, Kennedy kormánya kijelentette: kész megkötni a nukleáris fegyverkísérletek korlátozott megtiltására szóló szerződést“. E szándék őszintességének próbája, persze, csak a július 15-én Moszkvában kezdődő háromhatalmi tanácskozás lehet. A Szovjetunió ugyanis nem először javasol ilyen megállapodást. 1961 novemberében is tett hasonló indítványt, azzal a kiegészítéssel, hogy a földalatti kísérleteket is fügesszék fel, amíg minden fél számára elfogadható ellenőrzési rendszert nem dolgoznak ki. A nyugati hatalmak akkor visszautasították a szovjet kezdeményezést. Azóta viszont sok minden történt. A tilalmat követelő mozgalmak szüntelenül erősödtek, a tiltakozások hulláma átcsapott az Egyesült Államokba is. A már említett felhíváson kívül csak néhány legutóbbi megnyilatkozásra utalunk: áprilisban 9 vezető amerikai atomtudós, köztük a Kennedy-kormány tudományos tanácsadója, a Washington Postban sürgette az egyezmény megkötését, májusban 103 ismert amerikai személyiség és 30 szenátor tett közzé hasonló nyilatkozatot, legutóbb pedig a Walstreet körű nácimentés, amelynek eredményeként a hitleri Idők tömeggyllkosainak egész sora nem került bíróság elé, sőt ma jelentős szerepet játszik a nyugat-német politikai életben. Az NDK legfőbb ügyészsége már hosszú idők óta megcáfolhatatlan erejű dokumentumokat küldött Globke bűnösségének bizonyítására Bauer hesseni legfőbb államügyésznek. A bonni igazságügyi szervek azonban elkobozták az anyagot Bauertöl és ezáltal módjukban állt megszűntetni az eljárást Globke ellen. A főtárgyaláson felolvasott vádiratból és a további bizonyítékokból kiderült, hogy a Nürnbergben elítélt és Bonnban újból jelentős pozíciót szerzett Stuckart államtitkárral együtt Globke végezte a legnagyobb munkát a hitleri korszak zsidótörvényeinek megszerkesztésében. Ö alkotta azokat a rendkívüli törvényeket és rendeleteket is, amelyek alapján halálos ítélettel súlythattak a náci Németországban mindenkit, aki nem lelkesedett a harmadik birodalomért. A berlini Globke-per tulajdonképpen a nürnbergi per folytatása; ott még sok náci kibújt a megérdemelt felelősségrevonás alól, sőt ma magas állásokat töltenek be az Adenauerrendszer különböző hivatalaiban. Ezért a berlini per fővádlottja nemcsak a távol levő Globke, hanem az egész nyugat-német neofasizmus, amely újból Európa felosztását és a második világháborúban elszenvedett vereség revansát helyezi politikai célkitűzéseinek előterébe. Szovjet lépés a kurdok ügyében Az Irak északi részéből érkezett hírek rendkívüli aggodalmakra adnak okot. Az iraki kormány irtó hadjáratot vezet a szabadságukért harcoló kurdok ellen. Beirúti lapjelentések szerint Bagdadban újabb terveket szőnek a békés kurd falvak megtámadására. Számos katonai alakulatot összevontak, fegyvereket vásárolnak, hadgyakorlatokat tartanak. A haladó közvélemény világszerte elítéli az iraki kormány minden humanizmust nélkülöző eljárását. A Szovjetunió kormánya levélben tiltakozott az iraki kormánynál, amelyben elítéli a kurdok elleni megtorlást. A szovjet jegyzék többek között hangsúlyozza, hogy az imperialista erőknek a Közel- és Közép-Keleten beavatkozásra alkalmat nyitó iraki kormány politikája súlyos következményekkel járhat az egész arab világra. New Yorkban közölték, hogy Federenko, a Szovjetunió állandó ENSZ* * küldötte levelet intézett az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnökéhez, amelyben kormánya nevében követeli, hogy a világszervezet azonnal tegyen hathatós intézkedéseket a kurd lakosság védelmére. A szovjet küldött bejelentette, hogy kormánya a Biztonsági Tanács összehívását kéri, amenynyiben az iraki kormány azonnal nem szűnteti be a kurdok elleni megtorló hadjáratát. — tg— • Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség tartózkodik Moszkvában. A magyar küldöttséget megérkezésekor Ny. Sz. Hruscsov, a szovjet párt és kormány számos vezető képviselője és a moszkvaiak ezrei fogadták. Kádár János és Hruscsov elvtárs üdvözlő beszédében hangsúlyozta a szovjet és a magyar nép megbonthatatlan barátságának jelentőségét, a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom egységének szükségességét. • A görög királyi pár Londonban. Anglia haladó közvéleménye tiltakozott a látogatás ellen. Az utcákon „Bocsássák szabadon a görög politikai foglyokat“, „Demokratikus kormányt Görögországban!“ és hasonló feliratú transzparensekkel fogadták a görög királyi párt. • Feszült a helyzet Szíriában. Damaszkuszi lapjelentések szerint a szíriai hadügyminiszter leváltásával pattanásig feszültté vált a helyzet az országban. A feszültség és a jelenlegi válság közvetlen oka, az, hogy mialatt Hariri tábornok, jsziriai hadügyminiszter Algériában járt, a katonaságnak a Baath-pártot támogató része meg akarta fosztani tisztségétől. A miniszter nem volt hajlandó eleget tenni ennek a kívánságnak és tisztább légköréért Journalban 20 nagytőkés érvelt az atomcsend mellett. Teljesen tisztában vagyunk vele: a javaslat, még ha szó szerint el is fogadják, nem vetne véget sem a fegyverkezési versenynek, sem pedig a termonukleáris veszélynek, csupán a kísérletek sugárártalmaítól védené az emberiséget. És természetesen a fizikai atmoszféra megtisztulása mellett egészségesebb politikai légkört teremtenek a vitás kérdések egyengetésére. De hogy ez a részleges intézkedés átfogóbban és eredményesebben a háborús veszély csökkentésének, a nemzetközi feszültség általános enyhítésének irányában hasson, a szovjet kormány felújította régi javaslatát: a NATO és a Varsói Szerződés megnemtámadási szerződését. Hiszen, ha a nyugati hatalmak — állításuk szerint — valóban nem akarnak háborút, mi ellenvetésük lehet egy megnemtámadási szerződéssel szemben? Az Egyesült Államok, Anglia és a többi NATO-ország kormánya azonban mindeddig kereken elutasította még a szerződés megvitatását is. Csakhogy e tekintetben is változtak az idők. A NATO legutóbbi ottawai értekezletén Spaak belga külügyminiszter maga ajánlotta NATO-társainak: vegyék fontolóra egy ilyen egyezmény megkötését, emellett szállt síkra egy júniusban megjelent cikkében is, s mostani moszkvai látogatása is kétségtelenül ezzel függ össze. Alig egy hónappal ezelőtt pedig a genfi leszerelési bizottság három tagja: az Egyesült Arab Köztársaság, Etiópia és Nigéria kompromisszumos javaslatot nyújtott be, melynek egyik alkotó elemeként szerepelt a két katonai csoportosulás megnemtámadási egyezménye. A Fehér Házhoz meglehetősen közel álló New York Times még a keddi Hruscsov-beszéd előtt arról írt, hogy a küszöbön-álló moszkvai tárgyalások eredményessége esetén megnyílna az út olyan esetleges további lépések előtt, mint a szóban forgó megnemtámadási szerződés. A szovjet kormány tehát ez esetben is reális megvalósítható javaslatot tett, olyan gondolatot öntött konkrét formába, amely már a nyugati vezetők körében is mindinkább utat tör magának. Annál különösebb, hogy számos nyugati sajtóorgánum, a megnemtámadási szerződést, mint a tilalmi egyezmény elfogadhatatlan szovjet „feltételét“ tűnteti fel, ebben keresve ürügyet arra, hogy alkalmasint a nukleáris megegyezést is el lehessen utasítani. Megszólaltak persze Adenauerék is, akik azzal érvelnek, hogy a megnemtámadási szerződés „burkolt elismertetése“ lenne a Német Demokratikus Köztársaságnak. Újabb bizonyság arra, hogy a nyugatnémet revansisták az, egyetemes biztonság fölé helyezik saját hódító terveiket. Egy dolog bizonyos: Hruscsov elvtárs javaslatai hozzá járulnak majd ahhoz, hogy a moszkvai háromhatalmi tanácskozás kedvező légkörben kezdődhessék. A világ gondolkodó emberei pedig megkönnyebüléssel fogadták Hruscsov berlini beszédét, mert új reményt keltett, hogy végre, ha korlátozottan is, de mégis megvalósul a rég áhított atomcsend. Bizakodásuk abből is ered, hogy a szovjet kormányfő ismét tanűjelét adta: a Szovjetunió minden alkalmat megragad, hogy reális kezdeményezésekkel elősegítse a béke megszilárdítását. B. A. Párizsba repült, ahol állítólag diplomáciai szolgálatot teljesít majd. • Amerikai katonák provokációi az NDK határán. Jelentések szerint a Nyugat-Berlinben állomásozó amerikai megszálló egységek tagjai az utóbbi napokban több provokációt szerveztek az NDK államhatárán. Különösen súlyos volt az a provokáció, amit a nyugat-berlini Steinstiickenben vittek véghez. Gépfegyverekkel megtámadták az NDK határát őrző egységeket és megrongálták a biztonsági berendezéseket. • Elmarad az amerikai vasutasok általános sztrájkja. A sztrájkot Kennedy elnök közbelépésére sikerült elhalasztani, aki mindent megtett, hogy elejét vegye a bejelentett nagy sztrájknak. Nemzetgyűlésünk ■ r • rr\ r r rrf plenáris üléséről (Befejezés az 1. oldalról) koronát kitevő költségvetési összkiadásokból 52,67 % jutott a népgazdaság fejlestzésére, 36,31% kulturális és szociális célokra, 8,38 % honvédelmi célokra, az államigazgatásra pedig 2,19 %. Az állami költségvetésből a kulturális és szociális célokra fordított összeg a tavalyelőtti 3,3 %-ről 4,7 %-ra emelkedett. Tavaly 309 000 gyermek járt óvodába, 213 000 látogatta a napközi otthonokat és 935 000 étkezett iskolai étHpzdékben. Emelkedett a kórházi ágyak száma is, bár az egészségügyi feladatok teljesítése így sem érte el a tervezett szintet. Nyíltan meg kell mondanunk — mondta Tymes elvtárs —, hogy nagyobb komolysággal és több felelősséggel kell megvalósítanunk a CSKP KB határozatát arra vonatkozólag, hogy a belső források és erők mozgósításával emeljük és hatékonyabbá tegyük a termelést. A CSKP KB által javasolt intézkedések következetes megvalósítása nélkül nem emelhetjük az életszínvonalat. A munkatermelékenység a múlt évvel szemben csak a fogyasztási- és élelmiszeriparban növekedett. A nemzetgyűlés az állami zárszámadást egyhangúlag jóváhagyta. Majd több törvényjavaslat és azok megvitatására került sor. így Jozef Cermák képviselő az Állami Tervbizottságról szóló javaslatot, Alena Bernásková képviselő, a Csehszlovák Tudományos Akadémiáról szóló javaslatot ismertette és hangsúlyozta e tudományos intézmény tevékenységének elmélyítését, munkakörének pontosabb meghatározását. A CSTA a jövőben főként hosszúlejáratú és távlati kutatással foglalkozik majd. A törvényjavaslat jogilag is kifejezi a Csehszlovák és a Szlovák Tudományos Akadémia közti kapcsolatokat. Az élősködők és munkakerülők büntetésének megszigorításával foglalkozó új büntetőtörvényről Jozef Zedník képviselő számolt be. Utána Dr. Aloiz Neumann igazságügyi miniszter emelkedett szólásra és az új büntetőtörvénnyel kapcsolatban kijelentette, hogy a munkakerülők és élősködők a jövőben egy évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetők. A munkafegyelmet megsértők elleni büntető eljárást pedig minden esetben meg kell előznie a helyi népbírőság vagy a nemzeti bizottság előtti tárgyalásnak. Nemzetgyűlésünk egyhangúlag hagyta jóvá ezt a törvényjavaslatot is. 1963. július 14. A Mongol Népköztársaság népe ezekben a napokban ünnepelte a forradalom 42. évfordulóját. Az ünnepi díszbe öltözött fővárosban, Ulan Botorban nagyszabású ünnepségekre került sor, amelyeken résztvettek a baráti szocialista államok küldöttségei is. A Mongol Népköztársaság dolgozói, a szocialista államokkal együttműködve, igen szép eredményeket érnek el az országépítés terén. Jelentős lépést tett előre a mongol mezőgazdaság is. A szántóföld területe az utóbbi két évben az ötszörösére növekedett. A mongol mezőgazdaságban különösen as állattenyésztés fejlesztésére helyezik a fősúlyt. Felvételünk egy állami birtokon készült, ahol éppen csépelnek. ((Repro-CTK) 4-M-F-M.
