Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-10-09 / 81. szám

Bratislava, 1963. ektóber 9. Ära: 30 fillér. XIII. évfolyam, 81. szám. Az országos szánlóverseny elé Rövidke hír látott nemrégiben nap­világot a sajtóban. A felületes olvasó szeme könnyen elcsúszhatott fölötte. A hír tudatja: köztársaságunk is be­nevezett a nemzetközi szántó-ver­senybe. Népszerű ez a verseny. Olyannyira népszerű, hogy a nyugati országokból átterjedt a szocializmust építő orszá­gokra is. így például a szomszédos Magyar Népköztársaság mezőgazdasá­gi irányító szervei idén már harmad­szor bonyolították le az említett ver­senyt. Hát ez meg miféle újabb csoda­bogár? — vethetik föl a túlzottan óvatosak. Mások: Elegünk van a ver­senyekből! Hagyjanak csak minket békén!... Verseny nélkül is meg­élünk... Megint mások: Hajtjuk mi egymást; ha kell éjjel-nappal, egy­folytában szántunk — érvelnek majd efféleképp ... Mégis, miben mutatkozik meg en­nek a versenynek majd a jelentősége? Legfőbb célja: a szántás minőségének állandó javítása. Akinek csak valami kis köze is van a mezőgazdasághoz, nem kell különö­sen magyarázgatni, hogy a szántás a legfontosabb talajmüvelési eljárás, amely jól elvégezve a nagy termések elérésének alapozó művelete. A jó V szántás porhanyóvá teszi a talajt, ez­által javítja levegő ellátását és elő­segíti a csapadék gyors befogadását. A jó szántás hatására a talajban meg­élénkül a parányi szervezetek tevé­kenysége, miután elegendő levegőhöz, vízhez és tápanyaghoz jutnak. A fel­fokozott élettevékenység eredménye a termékeny, jó szerkezetű talaj, ami a rosszul szántott talajhoz képest ön­magában is 20—30 százalékos termés­többletet nyújt. A jól végzett szántás egyenletes talajfelszínt hagy hátra, amely kevés utómunkával, jó magágyat biztosít. Az egyenletes talajfelszínnek további lényeges haszna, hogy a bakhátak és / Üdvözlet barátainknak A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 14. évfordulója al­kalmából Antonín Novotny elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnök, Jozef Lenárt miniszterelnök és Zdené Fierlinger, a Nemzetgyűlés el­nöke üdvözlő táviratot küldött Walter Ulbricht elvtársnak, Németország Szo­cialista Egységpártja Központi Bizott­sága első titkárának, az Államtanács elnökének, Otto Grotewohl miniszter­­elnöknek és Dieckmannak, az NDK Népi Kamarája elnökének. A távirat többi között hangsúlyozza, hogy Csehszlovákia dolgozó népe további sikereket kíván az NDK dolgozóinak a szocializmus építésében és a béke megvédésében. a mély osztóbarázdák kiküszöbölése révén lehetővé teszi a növényápolási munkák gyors, géptörés mentes el­végzését. A jó szántás tehát sokszoros ha­szonnal jár és mindnyájunk legfőbb érdekét a nagyobb darab kenyeret, a magasabb életszínvonalat szolgálja. Megéri tehát, hogy alaposan foglal­kozzanak ezzel a kérdéssel a mező­­gazdasági üzemekben. A traktorosok fő tényezői ennek a munkának. Ha majd kibocsátják a versenyre vonat­kozó irányelveket, ne idegenkedjenek tőle a mezőgazdasági üzemek vezetői, még kevésbbé a traktorosok. Munká­jukban nagy segítséget jelent a szán­tóversenyeken való részvétel és a szántóversenyek megfigyelése is. A versenyek kihangsúlyozzák a trakto­ros foglalkozás nagy fontosságát. A jól felkészült, győztes traktoro­sokat az okleveleken, érméken és ér­tékes díjakon kívül az a nagy meg­tiszteltetés éri, hogy üzemüket majd járásukat, még feljebb jutva kerületü­ket képviselhetik a felsőbbfokú ver­senyeken. Az idáig jutott traktorosok szakmai tudására és kiváló képessé­geire joggal lehet majd büszke az üzem, a járás és a kerület is. „Az or­szág legjobb traktorosa“ címért folyó versenyt pedig majd az egész ország figyeli. Ha majd kezdetét veszi a verseny­szántás, kapcsolódjék be minél több traktoros, hogy az üzemi válogató versenyek idejében lefolyhassanak. Az ipolykeszi szö­vetkezet a múlt év­ben is idejébén el­vetette az őszieket. Zsilka János trak­torospárjával két műszakban dolgo­zott. Most naponta este 8 óráig is szánt hosszabbított mű­szakban, de ha az idő megkívánja,két műszakban dolgoz­nak. Képünk a silóku­korica-földet szán­tó Zsilka Jánost mutatja be munka közben. (Foto: Bállá) Több következetesség a vetömagelosztásban Kelet-Szlovákiában nemcsak az idei terméshozamra hatott a kedve­zőtlen aszály, de a jövő évi termés megalapozását, a szántást, a talajelő­készítést és a vetést is hátráltatja. E munkálatok határidejének csaknem a végén vagyunk, s azt kell megálla­pítanunk, hogy aránytalanul nagy a lemaradás. A mezőgazdasági üzemek mindent megtettek a siker érdekében, ám a száraz talaj ellenáll a gépeknek. Az ekék után nagy hantok keletkez­nek. A kiszáradt föld makacsul visz­­szatartja a lánctalpasokat. Naponta hat-nyolcszor kell cserélni az ekeva­sat. A kovácsok alig győzik a munkát. Persze, ezekután teljesítmény sincs. Egy lánctalpas műszakonként 3—4 hektárnál többet nem bír megszánta­ni. Hatalmas porfellegek követik a gé­peket. Április közepétől mostanáig a csapadék alig haladja meg a 100 mil­limétert. A talajelőkészítés is jóval több munkát igényel, mint annakelőt­te. A tárcsákat, rögtörőket ide-oda dobálják a hantok. Ilyenformán na­gyon nehéz jó magágyat készíteni. Sok helyen attól is félnek, hogy el­rontják a talaj struktúráját. De azért csak szorgalmasan végzik a munkát. Sürget a határidő. A szomotori termelési körzetben több mint 1000 hektár előkészített talaj várja a magot. Mintegy ötszáz hektáron elvégezték a vetést, melyből 156 hektár a rozs, több mint száz hektár a búza, a többi pedig őszi ke­verék. Talán nem kell külön emleget­ni, hogy idén az aszályos időjárás kö7 vetkeztében búzából alig 10 mázsás hektárhozamot értek el. Bizony, sok szövetkezet állami segítségre szorul Hogy a tavalyi hibákat elkerüljük... vetőmag szempontjából. Több helyen úgy beszélik, hogy a vetőmag már meg is jött, csak még nem adják ki. A szövetkezetesek nap mint nap jár­nak utána, hogy mihamarabb megkap­hassák a vetéshez szükséges magot. Véget kellene egyszer s minden­korra vetni az ilyen nem kívánatos dolgoknak, mert fékezik a munkát. Az ide-oda küldözgetés helyett gyor­san adják át a hiányzó vetőmagot földműveseinknek, hogy az elkészí­tett talajba minél előbb elvethessék. Minden mezőgazdasági szakember jól tudja, ha az őszieket nem vetik el agrotechnikai határidőre, úgy a vetés nem bokrosodhat el kellőképpen, és a zord időjárással szemben nem lesz eléggé ellenálló. Hisszük, hogy az il­letékesek figyelembe veszik a körül­ményeket és hamarosan a mezőgazda­­sági üzemek segítségére sietnek. Jablonci Lajos Szepsiben, Kassán és Bídovcében tanácskoztak a mezőgazdasági üze­mek zootechnikusai, a felvásárlási szervek körzeti instruktorai, az állat­egészségügyi dolgozók, valamint a tej­üzem képviselői. Jelen volt még a Kassai Járás Pártbizottságának mező­­gazdasági titkára és a Mezőgazdasági Terményfelvásárló Vállalat vezetője. Az értekezleten taglalták az állat­­tenyésztés eredményeit. Rámutattak azoknak a szövetkezeteknek a sikerei­re, amelyek az első félévben 100 te­héntől a legtöbb borjút neveltek föl, a legnagyobb tejhozamot, legjobb ma­lacszaporulati átlagot, s a legkiemel­kedőbb tojáshozamot érték el. Ezek közé tartozik a buzicai, péderi, peré­­nyi, Nová Polhora-i, resicai, alsólánci, kenyheci, csakanovcei és a jánoki szö­vetkezetek is, amelyek magasan túl­szárnyalták a kitűzött feladatokat. Megtárgyalták továbbá az őszi idény teendőit, a terimés takarmányok be­készítését az állatállomány jó áttelel­­tetésével kapcsolatban, s a következő intézkedéseket hozták: • Be kell silózni minden kukorica­szárat, s ha a kukorica nem érik be, azt is idejében lesilózni. • A zöldségtermesztés valamennyi hulladékanyagát közvetlen etetésre kell felhasználni, vagy kóróval együtt tartósítani. • Ameddig csak lehet, legeltessük a szarvasmarhákat, főleg a teheneket. • Különös figyelmet fordítsunk a tarlóhere betakarítására, illetve siló­zására. • Használjuk fel a maghere kicsé­pelt szalmáját takarmányozásra, hogy a takarmányalap ezáltal is több le­gyen. • Legalább a szántó 8,8 százalékát vessük be őszi takarmánykeverékkel, hogy a tavaszi hónapokban elegendő nedvdús takarmány álljon az állatok rendelkezésére. • Valamennyi zootechnikus szemé­lyesen ellenőrizze a kukoricaszár, ré­pafej és répaszelet silózását. Október hónapban a biztonságos át­­telelés érdekében minőségi osztályo­zást végeznek a mezőgazdasági üze-Október elsején ez a cukorrépával megrakott pótkocsi és további három már reggel fél hét­kor várta a mázsa­mestert, hogy át­vegye rakományát. Ö azonban csak 7 órára érkezett meg az ipolyszakállasi tnázsaházba, mert állítólag ilyen a fel­sőbb utasítás. Haj­dú Károly trakto­ros egy ideig tü­relmesen várt, de mikor látta, hogy ez hiábavaló, le­kapcsolta traktorát és más munka után nézett. Jó lenne, ha az Oroszkai Cukorgyár igazgatósága úgy intézkedne, hogy a mázsánál a répát legalább reggel hat órától este 19 óráig átvegyék, hiszen az EFSZ-nek manap­ság a répahordáson kivitt ezernyi más dolga is akad. Bizony ilyen esetek nagyon hátráltatják a szövetkezetben a munka folyamatosságát. -hai­mekben, az állatállományt illetően. Gazdaságosan kell megoldani a ta­karmányízesítést, s fehérjékkel való dúsítását. Ezeknek az intézkedések a megvalósításához tevékenyen hozzá kell járulniok a termelési instrukto­roknak. Hatékony segítséget várunk az ún. „megelőző napok“ bevezetésétől, ame­lyeken — havonta egyszer — felvetik a fogyatékosságokat, s módot keres­nek azok megszüntetéséig. A „meg­előző napok“ bizottsága az állatorvos­ból, a szövetkezet zootechnikusából, a HNB titkárából, s a mesterséges megtermékenyítő állomás dolgozójá­ból tevődik össze. Csatlakozik még e felsoroltakhoz az építővállalat, a me­zőgazdasági beruházási építkezéseket előkészítő vállalat dolgozója, valamint a termelési instruktorok. Reméljük, hogy á fenti megelőző intézkedésekkel, a tartalékok felhasz­nálásával sikerül majd az állatállo­mányt jól átteleltetni, a termelési és eladási tervet teljesítem. Milan Becka (Kassa) A nyitrai járás nyolc községének CSISZ szer­vezete alakított „Ifjú­sági fényszórót“. S va­jon eddigi működésük­kel miként járultak hozzá a mezőgazdaság fellendítéséhez? Ötven hektárnyi ki­használatlan földterület felfedezésével hívták fel magukra a figyel­met. Ezt a területet azonnal hasznosították. Nagyon szép eredmé­nyeket értek el a nyit­rai gépállomás, a zitav­­cei EFSZ és a Verebé­­lyi Állami Gazdaság „ifjúsági fényszórói“. Főleg a Risnovcéről és Sládeckovcéről szárma­zó fiatalok érdemelnek dicséretet. A verebélyi ÁG pionírjai fél hektár parlag-földre bukkan­tak, amelyet bevetettek kukoricával. A cabi elek­­troporcelánművek fia­taljai két hektárnyi ki­használatlan földet ta­láltak az üzem közvet­len közelében, amelyet a románfalvi EFSZ ál­latállománya részére be­vetettek tavaszi bük­könnyel. Ugyancsak 70 árnyi kihasználatlan földre hívták fel a pio­nírok a nyitrai GTÄ ve­zetőinek figyelmét. Az üzem vezetői zöldség­­termesztés céljaira fel­osztották az említett területet — az alkalma­zottak részére. Tesárske Mlynany fia­taljai egy hektárnyi parlag területen parkot létesítettek. Ehhez ha­tékony segítséget nyúj­tottak a CSISZ tagok­nak a füvészkert dol­gozói, akik díszcserjé­ket, s különféle facse­metéket adtak nekik. A járás pionírjainak védnöksége alá kerülő 30 hektárnyi parlagföld kétharmadán kukoricát, egyharmadán pedig cu­korrépát termesztettek. További siker: a nyit­rai GTÄ ifjúsági fény­szórója 100 000 korona értékű gépről, mint normán felüli készlet­ről „rántotta le a lep­let“. Ezeket a gépeket azután a szövetkezetek vásárolták meg. A zi­­tavcei fiatalok a hely­béli szövetkezet kihasz­nálatlan két kukorica­kombájnra irányították „fényszórójukat“, ame­lyeket nyomban üzem­behelyeztek. Marian Takác, Nyitra Éjszakai szántás Csendes az éjszaka a zétényi ha­tárban. A földeken szétfolyó sötét­ség a traktorok ütemes dohogását is magába szívja, csak reflektorok fénye látszik. A mezei úton állunk a zétényi szövetkezet agronómusá­­val, B o há c s Jánossal. Nincs itt semmi más mozgás, csak a két fénypont mozog a töltés és a kaná­lis között kitartóan. Az idő diktál­ja ezt az iramot, hisz 700 hektáron szükséges mélyszántást és vető­­szántást végezni az ősz folyamán. Az eddigi eredmények nem kecseg­tetők, mert az őszi vetést 200, a mélyszántást pedig csak 180 hek­táron végezték el. Baj volt a munkaszervezés kö­rül. Sokat beszéltek és keveset tet­tek. De végül is ma már más a helyzet, mert elérték, hogy a lánc­talpasok két műszakban dolgoznák. Ma este Kuk ó Miklós Lázár Miklóst váltotta. A váltáskor még kicserélték az ekevasakat, azután sor került az üzemanyag-mérésre, a fogyasztás megállapítására, mert ma már a zétényi szövetkezetben sem mindegy, hogy ki mennyi üzem­anyagot használ el egy váltásban. Ezután jön a nap legizgalmasabb része, a nappali műszakban elvég­zett murika lemérése. Minőségileg már a délutáni órákban ellenőrizték a csoportvezetők. Kukó Miklós 23 éves. Osztraván tanult hídszerelést, de a katonaság után hazajött a szövetkezetbe. Igaz, hogy nem ült mindjárt a traktor nyergébe, de ma már a legjobbak között van. Bohács János agronómus el­mondja, hogy voltak és még most is vannak olyan szövetkezeti tagok, akik nem bíznak a fiatalok tudásá­ban. De itt a bizonyíték, s ez re­mélhető, hogy meggyőzi azokat is, akik ezidáig kételkedtek abban, hogy a fiatalok eredményes munkát tudnak végezni. Az éjszakában a két DT motorja szakadatlanul dohog. Kukó Miklós és Bohács Géza szántanak. Balogh K., Zétény A szocialista mezőgazdaságért A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA ,Ifjúsági fényszórók“ a mezőgazdaságban

Next

/
Thumbnails
Contents