Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-10-06 / 80. szám

Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld meg magad! • Milyen idő várható • Gyümölcsé szét-szőlészet • Méhészet • Szakkérdésekre válaszolunk • Gyümölcsészet - szőlészet • Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld gyógyszer-e az anyapempo KÉRDÉS: Sok helyen olvas­tam és több embertől hallot­tam, hogy a pempő sokféle be­tegségnek, többek között a cukorbajnak is hathatós gyógy­szere. Mi az igazság a pempő gyógyhatását illetően? VÁLASZ: Az anyapempo csodá­latos hatásáról szóló híreket a francia méhészek röpítették világ­gá. Főként méhészeti szaklapok­ban, de képes folyóiratokban és napilapokban is időről-időre min­dig újabb valósággal dicshimnu­szokat zengő cikkek jelennek meg róla különösen Franciaországban, Spanyolországban és Görögország­ban, továbbá Mexikóban és Dél- Amerikában. A Becsben megtar­tott XVI. nemzetközi méhészkong­resszuson egy Kuriotisz nevű gö­rög méhész (nem orvos!) állította, hogy az anyapempo sokféle be­tegséget gyógyít, többek között a Parkinson-kórt, a Cooley-féle kórt, a csonttuberkulózist, az izületi csúzt, különféle szívbajokat, az aranyeret, a cukorbetegséget, rá-Szafthérdésekre válasjolunjh kot, ekcémákat, lupuszt. Azonkívül pedig csodálatos fiatalító hatása is van. Az orvosoknak azóta sem sike­rült bebizonyítaniuk, hogy a fel­sorolt betegségek közül akárcsak egyet is meg lehetne gyógyítani anyapempővel. Már a bécsi kong­resszus előtt megállapította dr. Klink német orvos, hogy bár az anyapempo igen értékes anyag, legfontosabb alkatrészeit élesztő­ben, gombában, paradicsomban, tejben, tojásban, borsóban, bab­ban, mézben és friss főzelékekben is megtaláljuk, mégpedig sokkal olcsóbban. Dr. Chauin is elismeri, Kerék helyett levegő A jövő egyik legfenyegetőbb kér­dése: mi lesz a városközi közleke­déssel. Kontinensek között a hajó és repülőgép, a szárazföldi teher­szállításban a vasút továbbra is uralkodó marad. De mi lesz az 50- 300 kilométeres városközi közleke­dés eszköze? A gépkocsik már ma is alig férnek el az országutakon, a vonatok éppen a városok közelé­ben a leglassúbbak, a helikopterek gazdaságtalanok. A megoldás — legalábbis az an­gol „Hovercar" (lebegő kocsi) ter­vezői szerint — a légpárnás vasút. Vizek felett máris eredményesen használják a légpárnás jármüveket. Szárazföldön azonban a zaj, por­keltés, a nehézkes fékezés és irány­­változtatás miatt nem jutottak túl a kísérleteken, s csak úgy juthat­nak tovább, ha külön pálya épül részükre. A „Hovercar“ tervezői szerint ez a pálya lapos, V alakú betonvályú, ami sík területen köz­vetlenül a talajon, dombok, váro­sok felett pedig betonlábakon hú­zódik. A vályú középső, legmélyebb pontján vörösréz áramvezető sín fut végig. Az áramvonalas, alsó ré­szükön siklófelületekkel ellátott kocsikból álló szerelvényt nem vil­lamos forgó gép mozgatja. A forgó­­gépek két együtt dolgozó részét (az állórészt és a forgórészt) szét­választják: a szerelvény alján he­lyezik el a forgórész tekercsrend­szerét, az állórész tekercsrendsze­rét pedig a pályatestbe építik be. A két, egymástól független tekercs­rendszer közül az egyik áram alatt lehet, a másikba pedig akkor kap­csolnak áramot, amikor a szerel­vényt elindítják. Ekkor a keletkező elektromágnesség a tekercsekkel együtt szinte végigjáratja a kocsit a pálya felett. Az állomásokon a vályúkba fektetett görgők segítik a felgyorsulást, de ezután már a nagy sebesség következtében a ko­csi levegöbeszívö nyílásain át be­torlódó - és a siklófelületek alá vezetett — önsürített levegő „pár­náján" siklik a jármű. Automatikus árokásó és tisztító Rendkívül bonyolultnak látszó berendezés készült Angliában. A hosszú vázzal rendelkező erőgép összkerékhajtású, tehát nehéz ta­lajon szintén könnyen mozoghat. A rászerelt különböző kaparó és árokásó szerkezet célja részben az utak melletti árkok tisztítása, más­részt új utak építése esetén a víz­levezető csatornák kialakítása. Olyan helyeken, ahol nagy töme­gekben lezúduló vízzel lehet szá­molni, különösen nagy jelentőségű a berendezés. Az indiai kormány tárgyalásokat folytat az amerikai Caterpillar gyárral, hogy a Hindustan Motors céggel együttműködve gyártsák a talajjavításra szolgáló lánctalpas nehéztraktorokat és a földmunkák gépesítéséhez szükséges munkagé­peket. Megállapodtak abban is, Fiat traktorok Angliában Az úgynevezett „Európai Gazda­sági Közösség" államainak egyik ' legerősebb traktorgyára, az olasz Fiat müvek az angol szigetország­ban is forgalomba hozták a 40, 50 és 70 LE-s lánctalpas erőgépeiket. Az angol Mann képviselet ehhez széleskörű Fiat eladó-, szerviz- és tartalékalkatrész - raktár hálózatot létesít, noha a lánctalpas traktorok gyártásában Anglia ipara igen erős, sőt jelentős tételeket exportál ten­gerentúli államokba. (Farm. Impl. Mach. Rev., 1963. jún. sz.) Műanyag kerítések Az ATLAN-művek kerítés léceket készít az időjárás viszontagságai­nak jól ellenálló, ütés és törésbiztos műanyagból. A színes lécek szegel­­hetők, fúrhatok, fűrészelhetők. Alumínium csapokkal, vagy csava­rokkal könnyen szerelhetők. Bizonyára nálunk is sikere lenne az olcsó műanyag-lécekből össze­állítható, könnyen szétszedhető, a házak körüli, vagy kerti, baromfi­udvari kerítésnek, nem szólva ar­ról, hogy sok fát lehetne vele meg­takarítani, s az egyszerűen tisztít­ható, szép színes kerítések tetsze­ssek lennének. hogy a meckeri kórházban négy év óta még semmiféle betegség sem gyógyult pempőtől. öregek és lábadozók azonban gyorsan erő­södtek tőle, csakhogy nem szájon át fogyasztva, hanem injekcióban. A cukorbajt illetően az derült ki, hogy a pempő nemhogy gyó­gyítaná, de előidézheti, vagy sú­lyosbíthatja a betegséget. A fran­cia dr. Chauin régi pempőben olyan anyagot fedezett föl, melytől a kí­sérleti egerek cukorbajosok lettek, vagyis vérük cukortartalma feltű­nőn megnövekedett. Ezt a rend­ellenességet a cukorbaj ellen hasz­nált inzulin injekcióval meg lehet szüntetni. Eddig csupán egy vo­natkozásban sikerült az anyapem­­pőnek emberre gyakorolt hatását tudományosan is bizonyítani. Ne­vezetesen a koraszülött, vagy a rosszul táplált, fejlődésükben visz­­szamaradt, vagy fejlődésre képte­len csecsemők és gyerekek meg­erősödtek és fejlődésnek indultak tőle. Ebben nincs semmi csodála­tos. A méhperapő egy az anya tes­tén kívül fejlődő új állati élet ki­zárólagos tápláléka. Tartalmaznia kell tehát mindazokat a tápanya­gokat, vitaminokat és hormono­kat, amelyekre a fejlődésben levő állati szervezetnek szüksége van. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a pempő ebben az esetben sem tekinthető gyógyszernek, hanem csupán tápszernek. A pempővel folytatott kísérletek tovább folynak, nálunk is már fel­használtuk gyógyszerek készíté­sére. A cukorbajos betegeknek csak azt tanácsolhatjuk, hogy for­duljanak teljes bizalommal orvos­hoz és járjanak el az ő tanácsai szerint. ELŐGYOMROK. A kérődzőkben találhatók, amelyeknek több üregű összetett gyomra van. Ezen négy rész különböztethető meg. Az első három (bendő, recés és százrétű) előgyomor, amelyet a nyelőcsőével egye­ző mirigytelen nyálkahártya borít. Kifejlett állatban legnagyobb a bendő, a marhában legkisebb a recés, a juhban a százrétű. Marhában az előgyomrok együt­tes befogadóképessége 95—235 liter, juhban 16—30 liter, szopós állatokban az oltó — a tulajdonképpeni gyomor — a bendőnél jóval nagyobb. BENDŐ. A kérődzők egyik előgyomra; nagy, oldalt lapí­tott, kettős zsák. A hasüreg baloldalát csaknem tel­jesen kitölti. Belsejében izmos bendőoszlopok emel­kednek és a bendőt felső és alsó zsákra osztják. A felső bendőzsák elején található a bendőtornác, ide nyílik a nyelőcső. A bendőkarmok tulajdonképpen szemölcsök, a nyálkahártya Vi—1 cm-es nyúlványain, amelyek a bendő belsejében emelkednek. RECÉS-GYOMOR. A bendőnél sokkal kisebb. A bendő és a rekesz között az alsó hasfalon helyeződik. Közte és a szívburok közti távolság tehát kicsi. Nevét azok­tól a lépesméz sejtjeihez hasonló récéktől nyerte, amelyeket nyálkahártyájának kiemelkedő lécei hatá­rolnak. SZÁZRÉTŰ GYOMOR. Belsejében számos izmosfalú nyál­­kahártya-redő emelkedik. Ezek a százrétű gyomor levelei, amelyek a belsejét csaknem teljesen kitöltik. Működése főként mechanikai: a recésből oda kerülő rostos táplálóanyagot (a baromfiak zúzógyomrához hasonlóan) nyálkahártya-kettőzetei között finom pép­pé dörzsöli. Tartalmának besűrűsödése nemcsak azért jön létre, mert nyálkahártyáján keresztül víz (és né­hány szerves sav) szívódik keresztül, hanem a száz­­rétűben például aktív foszforkiválasztás is folyik. A bendöben kezdődő baktériumos emésztöfolyamat a százrétűben tovább folytatódik. így ültessünk! A mezőgazdaságban öntőiőcsa­­tornák, valamint tűzvédelmi árkok készítésére is beállítható. A gép hathengeres Diesel-mo­torral rendelkezik, hat sebességgel halad előre, kettővel hátra. A ta­lajmunkákat végző szerkezetet a gép kezelője hidraulikusan működ­teti. Hosszú alakja dacára fordulási sugara refldkívül kicsi. Egyébként kialakítása sokféle egyéb készülék rászerelését is lehetővé teszi, így a gép kihasználási foka nagyban nö­velhető. Megteremtik a traktoripart Indiában és Pakisztánban hogy a francia Renault gyár létesít vállalatot Ghazlabad városában. Pakisztán a nyugatnémet Deutz céggel készül szerződést kötni trak­torok és pótkocsik előállítására. Kezdetben csak egyes fődarabokat gyártanak, a hiányzó részeket im­portálnák Európából. Később a gé­pek minden részét Pakisztánban állítanák elő. (Fm. Mechaniz, London, 1962.) Több olvasónk szóvátette, hogy fiatal gyümölcsfái nem fejlődnek. Azt gondolják, mélyen ültették! Ezt mindenki könnyen eldöntheti, ha tisztában van azzal, hogy az oltványt milyen mélyre kell ül­tetni. Röviden Így határozzuk meg: az oltvány a gyümölcsösben iS olyan mélyen álljon, mint ameny­­nyire a faiskolában. Vegyük tehát szemügyre, hogy a faiskolában az oltványok helyzete miről ismer­hető fel. A föld felszíne felett ta­láljuk azt a forradást, amely a vadalany biztosító csapjának eltá­volítása után keletkezett. Ez alatt fakadt ki a nemes hajtás és alakult ki a törzs. A törzs töve kissé meg­görbült, de ez a görbület is a föld színe fölött van, mert hiszen a szemzést is a föld felett és nem alatta végezzük. . Az egyik kiindulási alap tehát az, hogy a szemzés helye és az oltvány görbülete az ültetéskor is a föld színe fölé kerüljön. Most vizsgáljuk meg az oltvány gyökérzetét. Találunk olyan olt­ványt, melynek talpgyökerei mé­lyebben, másoké magasabban fek­szenek, azonban minden oltvány legfelső gyökérzete kb. 5—8 cm-re a föld felszíne alatt található. Végül, ha jól megfigyeljük, az oltvány törzsén, gyökérnyakán színváltozást is láthatunk. A föld feletti része szürkébb, napsütötte, míg a föld alatti része barnább, a választó vonal a föld színe. Ültetéskor a gödör falán át erős deszkát fektessünk le, a deszka megmutatja a talaj szintjét. Az oltványt helyezzük a deszka mellé úgy, hogy görbülete a deszkára felfeküdjön. A frissen ásott talaj egy év alatt kb. 10 °/o-ot süpped. Ha ilyen laza talajba ültetünk, az oltvány is süpped később, tehát 70 cm mély gödörnél kb. 7 cm-t. Ennyit az ültetéskor rászámítunk, vagyis a deszka vastagsága kb. 3 cm és felette még 3—4 cm-rel maga­sabbra vesszük. Ha a gödörbe az összes földet visszahúzzuk, a föld púposán kiáll a gödörből, tehát majd ennyit süpped is. Jő, ha ültetés közben a félig töltött gödröt gyengén megtapossuk, ezzel a süllyedést csökkentjük. Tavaszi ültetésnél két veder vízzel iszapoljuk be az oltványt az ültetés után. A víz a földet azonnal bemossa. Iszapolt oltvány körül a földet taposni már nem szabad. Ha az oltvány gyökereit rövidre vágjuk, az oltvány karó nélkül nem áll meg, csak ha rövidre ül-Az eldugult vagy elállított por­lasztót újból, bizonyos esetekben a munkaterületeken is üzemképes állapotba helyezhetjük. Leszerel­jük az üzemanyag-csövet és a por­lasztót kicsavarjuk a hengerfejből, majd ismét összekötjük az üzem­anyagcsövet a porlasztóval. A töb­bi henger csöveit kikötjük és a dekompresszor tengelyt induló ál­lásba fordítjuk. Ez után néhány próbafecskendezést végzünk. Ha a porlasztóit tüzelőanyagkúp nem szabályos, vagy cseppek jelennek meg a fúvóka nyílásán, akkor anél­kül, hogy a porlasztó állítócsavar­ját érintenénk, a fúvókát kivesz­­szük és szétszereljük. A fúvóka forratait rézdróttal kitisztítjuk (ne használjunk acél­drótot vagy kemény tárgyat), gázolajban kimossuk, a fúvókára égett olajat fakéssel lekaparjuk, majd a fúvókát visszaszereljük és ismét ellenőrizzük. Ha továbbra sem porlaszt ködszerűen és kúpo­sán, a porlasztó rugója a hibás: nem fejt ki megfelelő nyomást. A helyes befecskendező nyomás ellenőrzéséhez háromágú csövecs­két használunk (1), melyet a szi­vattyú megfejelő elemének nyo­tetjük. Ezen úgy segíthetünk, hogy az oltványt ültetés után feltöltjük. Néhány cm-rel mélyebb ültetés nem hiba. Előfordul, hogy arasz­nyival is'mélyebbre teszik a fát. Miért? Ez kivételes eset. Ha szá­raz a nyár, a faiskolában megkés­nek a szemzéssel, az alany a héját rosszul adja, a szemzést valamivel magasabban a föld színe felett végzik el, ahol a fiatalabb farész még nedvben van. Az ilyen oltvány csapja és a törzs görbülete is ma­gasabbra esik, viszont a gyökérzet és a szemzés helyének nagy távol­sága figyelmeztet a hibára. Hasznos-e a katicabogár ? A katicabogarak, de még pala­szürke, sárgán tarkázott, tüskés szemölcsökkel borított apró lár­váik is, a levéltetvek és a pajzs­tetvek ádáz pusztítói. A hétpety­­tyes vagy a kétpettyes katicabo­gár naponta 15—20 levéltetűt, lár­vakorában pedig több mint 300 levéltetűt eszik meg. A fekete ala­pon két piros pettyes katica­bogár fiatal lárvakorától pusztu­lásáig — kísérleti megállapítások szerint — körülbelül 13 000 gyap­­jastetűt pusztít el. Irtja a vérte­­tűt is. Sajnos, a levéltetvek és pajzstetvek pusztítására használa­tos permetezőszerek megölik a ka­ticabogarat is. Ügy lehetne a kati­cabogarakat megmenteni a perme­tezés okozta pusztulástól, ha a permetezések előtt lárváikkal együtt lepedőbe, ponyvába ráznók le a fáról és a kerti növényekről, s oda szállítanánk, ahol már a permetezést elvégeztük. mőcső csatlakozási helyére szere­lünk (2). A háromágú cső két vége közül az egyikhez olyan mintapor­lasztót (3) erősítünk, melyet a porlasztóvizsgáló készülékben, bent a műhelyben, helyes befecskende­ző nyomásra állítottunk be. A há­romágú cső másik végére pedig a vizsgálandó porlasztót szereljük fel. (4). Ha a befecskendezés kezdete mindkét porlasztónál egyidejű, ab­ban az esetben a vizsgált porlasztó befecskendező nyomása helyes. Ha a vizsgált fúvóka hamarább fecs­kendez és csepegés is észlelhető, akkor azt a rúgó fáradtsága okoz­za. Ebben az esetben a porlasztó zárókupakját lecsavarjuk és a por­lasztó rugójának állítócsavarját (5) úgy állítjuk be, hogy a mind­két fúvókánál egyidejű befecsken­dezést érjünk el. A porlasztóit kúpot úgy ellen­őrizzük, hogy a két porlasztó alá egyenlő távolságba (kb, 150—200 mm) fehér papírlapot teszünk (6) és a porlasztott üzemanyagnak egyforma átmérőjű kört kell hagy» nia a papírlapokon. 05 N a "t a a» Co 0) ?? ct> a Qv *■*4 a Co N O £ £ a 0 a a* 3 a. £ cs N 01 «a a N a. a Go a» <Q s oo’ a* s. o 0 £ 3’ a* % 3 <T> «5 3 » a A • s ««■»I a S 01 a a» ''t a* a «-*■ • a: a t—>4 o a &t 3 a> •>3 iazsaiQzs-pzsasojoiunfio • pjoi/jpn Qpi uafipw • ;poőmu öaui piyuisj « uoopxai siq löysopzvßQzapi • ^upiu pouoilDH • Hunl°zs°Wti auofasapuaowazs

Next

/
Thumbnails
Contents