Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-10-02 / 79. szám

A JOS. kongresszus határozatainak következetes megvalósításáért Üléseztek a kerületi és járási pártbizottságok Jiri Hendrych elvtárs, a CSKP KB elnökségi tagja, a Központi Bi­zottság titkára, szep­tember 27-én a nyugat­szlovákiai kerületbe lá­togatott. Frant. Dvor­­skynak, az SZLKP nyu­­gat-sziovákiai kerületi bizottsága vezető titká­rának és Stefan Sádov­­skynak, az SZLKP ke­rületi bizottsága titká­rának kíséretében a bratislavai Vízgazdasági Kutatóintézetbe látoga­tott, ahol elbeszélgetett a vezető dolgozókkal. Ezután megtekintett több öntözőberendezést a Csallóközben. Jiri Hendrych elvtárs az esti órákban Alexander Dubceknak, az SZLKP KB első titkárának je­lenlétében találkozott a nyugat-szlovákiai kerü­let funkcionáriusaival. Megtárgyalta velük a mezőgazdaság fejlesz­tésének időszerű prob­lémáit, főként a mező­­gazdasági termelés tar­talékainak felhasználá­sát a Csallóközben. A MATESZ játékterve októberben 1. kedd Nagymácséd 19.30 Finom úriház Köbölkút 19 30 A makrancos hölgy 4. péntek Nagymegyer 15.00 A makrancos hölgy Nagymegyer 19.30 A makrancos hölgy Nyitra 19.30 Finom úriház 5. szombat Alsószeli 19.30 Tékozló szerelem Perbete 19.30 A pék 6. vasárnap Búcs 19.30 Az asszony és a halál 10. csütörtök Galánta 19.30 Az asszony és a halál 11. péntek Komárom 19.30 Finom űriház 12. szombat Magyarbél 19.30 A makrancos hölgy Bajcs 19.30 Finom úriház 13. vasárnap Farkasd ' 19.30 Az asszony és a halál 15. kedd Deáki 19.30 Finom úriház Szelőce 19.30 A makrancos hölgy 17. csütörtök Szene 19.30 Tékozló szerelem Újvár 19.30 A pék v 18. péntek Alsőpéter 19.30 A makrancos hölgy Diószeg 19.30 Finom úriház 19. szombat _ Dunaszerdahely 15.00 A makrancos hölgy Dunaszerdahely 19.30 A makrancos hölgy 25. péntek Komárom 19.30 Manón Lescaut 26. szombat Komárom 19.30 Manón Lescaut 27. vasárnap Tornóc 19.30 Manón Lescaut 29. kedd Bratislava 19.00 Manón Lescaut 31. csütörtök Ögyalla 19.30 Manón Lescaut Jiri Hendrych elvtárs a Csallóközben Fehér mint a patyolat — Képzeld a feleségem egy fél év­vel ezelőtt még m egszólta a szom­szédasszonyt, mert mosodába adta a szennyest —, meséli a barátom. — A minap majd leesett az állam, ami­kor az asszony azzal kezdte: „Te em­ber, mit szólnál hozzá, ha elkülde­nénk a dunyhahuzatot Galántára?“ — Mi a csudának kíváncsiskodom. — „Mosatni“ — hangzik a meglepő vá­lasz. — Mit csinálni? — nyílik ke­rekre a szemem a csodálkozástól. — De hiszen.........Itthon sem mosom ki különben“ vágott szavamba a nejem. Azóta megszűnt nálunk otthon a nagymosás, a mosógép az egyik sa­rokban „unatkozik“. Lehet, hogy ez a beszélgetés vitt Fiatalja, idősebbje jókedvűen ropja a táncot. A közszolgáltatási üzem udvarán lévő példás rend, tisz­taság a jó munka tükörképe el egy meghitt kedves ünnepségre, ahol a galántai közszolgáltatási üzem a kerületi versenyzászló mellé meg­kapta a szakszervezeti központ és a kormány vörös zászlaját. Az első fél­évi terv teljesítése alapján ezt méltán megérdemelték. Miben rejlik eredményes munká­juk? Az elért siker titka főleg abban van, hogy az üzem dolgozói egy pil­lanatra sem feledkeznek meg legfőbb feladatukról a lakosságnak nyújtandó szolgálat állandó javításáról. Ha a fő mutatókat, a lakosságtól eredő bevé­teleket vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a tervet több mint fél millióval túlteljesítették, s mintegy száz tonna fehérneműt mostak ki terven felül. Hogyan tudják a tervet túlteljesí­teni ? Elsősorban azért, mert igyekeztek a legkorszerűbb gépeket beszerezni és azokkal kifogástalanul mosni, tisz­títani. Ami a legfontosabb folyamato­san biztosítani tudják a munkalehe­tőséget. Mivel a városiak túlnyomó része már náluk mosatott, meg kel­lett nyerni a falusi asszonyokat, hogy azok is igénybe vegyék az üzem szol­gálatait. Eleinte széleskörű propagá­lóra volt szükség. Nem sajnálták a fáradságot, s ma már harmincnégy községben a falusi asszonyok egymást győzik meg, s állandóan növekszik azoknak a száma, akik a közszolgál­tatási üzemben mosatnak. Mindössze négy nap várakozásba kerül, s átve­hetik a ragyogóan tiszta fehérneműt. Jókedélyű, vidám emberek az üzem dolgozói. Alig ért véget a hivatalos munkaidő, máris szállt a nóta, ropták a táncot az igazgatójukkal az élen. Amilyen ügyesek, tettrekészek a munkában a kitüntetett üzem dolgo­zói, ugyanolyan életre valók, ha szó­rakozásra kerül a sor. (tő) A tömegszervezetek feladatai a népgazdaság fejlesztésében Az elmúlt napokban tartották a ke­rületi és járási pártbizottságok ülé­seit, a kerületi és járási aktívákat, amelyeken a pártfunkcionáriusok megtárgyalták Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottsága ez év szeptember 20-i plenáris ülésé­nek eredményeit. A kerületi és járási üléseken a CSKP KB tagjai, a CSKP KB osztályvezetői és más vezető párt­munkások voltak jelen. A kerületi és járási bizottságok ülésein a párt kerületi és járási bi­zottságainak tagjain kívül széles körű pártaktiva vett részt — az ellenőrző és revíziós bizottságok tagjai, a CSKP alapszervezeteinek funkcionáriusai, a Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői, a nemzeti bizott­ságok és albizottságaik, valamint a társadalmi szervezetek funkcionáriu­sai, a népi ellenőrző és statisztikai Kegyelettel adózunk emlékének Nagyon megrendített Major Ist­ván elvtárs halála, akiben a szlo­vákiai mezőgazdasági dolgozók harcának szervezőjét, édesapám harcostársát veszítettük el. Az első köztársaságban aktív tevékenységéért, bátor kitartásá­ért többször bebörtönözték. Tud­tuk és tudjuk, hogy mennyi sokat szenvedett értünk. Annak idején szabadon bocsátásáért tüntetett a mi falunk népe is. Kedves hozzátartozóinak ezúton fejezzük ki részvétünket. A ylakszakállaSi dolgozók nevé­ben Bajcsi Jenőné Szövetkezeti lakásépítés falvainkon A galántai járás EFSZ-eiben a szö­vetkezeti lakásépítés keretében az idén 14 lakásegységet építettek. A Járási Építő Vállalat két egyemeletes házat — nyolc család részére a terve­zett határidőre fejezett be. Az ábra­­hámi szövetkezetesek nemrégiben ad­tak át használatra egy hat lakásegy­ségből álló épületet, amelyet saját erejükből építettek fel. Négy-négy lakásegység van épülőfélben Pereden, Javorinkában és Felsőszelln. Félő, hogy a felsőszeli szövetkezet által épített négy lakásba, a lassú munka­ütem következtében, a lakók ebben az évben még nem költözhetnek be. (Méj) bizottságok tagjai, a mezőgazdasági termelési igazgatóságok dolgozói, EFSZ-elnökök, szocialista munkabri­gádok tagjai, üzemek és vállalatok gazdasági dolgozói. Mindezeken a pártgyűléseken a résztvevők egyhangú egyetértésüket nyilvánították a párt Központi Bizott­ságának határozataival és hangsúlyoz­ták a XII. pártkongresszus határoza­tai következetes megvalósításának jelentőségét valamennyi szakaszon. A pártfunkcionáriusok a vitában meg­elégedéssel nyugtázták a CSKP Köz­ponti Bizottságának a párt- és állami szervek irányító munkája megjavítá­sára irányuló intézkedéseit. Ugyan­akkor hangsúlyozták a kerületi járási és helyi pártmunkások nagy felelőssé­gét. A Központi Bizottság megállapí­tásainak megtárgyalását összekap­csolták az idei népgazdasági felada­tok teljestíésére irányuló akciótervek ellenőrzésével, és a jövő évi terv elő­készítésének értékelésével. Az ülések végén jóváhagyott határozatok kife­jezik a kommunisták szilárd akaratát, hogy minden erejüket latba vetik azoknak a feladatoknak a teljesítésé­ért, amelyeket a párt és a pártegység további erősítése és szilárdítása érde­kében kitűz. A kerületi és járási aktívák után a párt alapszervezetei taggyűléseiken tárgyalják meg a Központi Bizottság határozatait. Szlovákiában 967 hetkár földre csak egy főiskolai végzettséggel rendelkező mérnök jut, és 179 hektárra mind­össze ~egy középiskolai végzettséggel rendelkező szakember. Mezőgazdasá­gunk további fejlődése megköveteli, hogy 1970-ig több mint 18 000 főisko­lai szakképzettséggel rendelkező mér­nök és agronómus dolgozzon a mező­­gazdaságban. Ugyanekkor a közép­iskolai végzettséggel rendelkezők szá­ma több mint 29 000-rel kell, hogy emelkedjen. Nagy feladatok ezek, melyeket csak akkor tudnak megolda­ni, ha a szakképzettség növelésének kérdése a mezőgazdaságban egész tár­sadalmunk ügyévé válik. Természetesen a tömegszervezetek lényegesen hozzájárulhatnak a szak­­képzettség emeléséhez a folyamatos tudományos, politikai és népnevelő előadásokon keresztül is. Van már néhány járásunk, melyben sikeresen valósítják meg ezt a feladatot. Példa erre a dunaszerdahelyi járás, ahol az 1962-es évben 1590 mezőgazdasági té­májú előadást tartottak, amelyekben több mint 139 000 dolgozó vett részt. Előadási propagandánk tehát már nem ütközik az előadók hiányának akadá­lyába, sőt az előadások évről-évre színvonalasabbak. Az utóbbi időben egyes járásokban hiányosság éppen az ismeretterjesztő előadások aránylag kis látogatottsá­gában rejlett, s ezért a jövőben a tö­megszervezeteknek arra kell helyez­ni a fő súlyt, hogy saját tagságukat mozgósítsák ezekre az előadásokra. KI más, ha nem a tömegszervezetek ve­zetőségei hivatottak erre, melyek ál­landó kapcsolatban vannak saját tag­ságukkal. Persze merülnek fel más problémák is, mint például a helyiség biztosítása, fűtése, mely látszólag apró részletkérdés, de sokszor dön­tően befolyásolja a népnevelés fejlő­dését, Valljuk be őszintén, senki sem hajlandó hideg művelődési otthonban előadást tartani. A szakmai nevelés területén jól fel lehet használni akár a csehszlovák, akár a magyar televízió mezőgazdasági előadásait is, és meg­szervezni annak tömeges megtekin­tését, a szövetkezeti klubok és a kul­­túrházak keretein belül. Az előadás után pedig vitát lehetne rendezni az elhangzott előadásról vagy beszélge­tésről. Van tehát sok forma, amely­­lyel a tömegszervezetek segíthetnek a szakmai nevelés problémáinak meg­oldásában. Ezek azok a módszerek, melyekkel mindén különösebb anyagi befektetés nélkül lényegesen hozzá­járulhatnak a mezőgazdasági termelés emeléséhez. Hisz az emberek tudás­vágyának felébresztése, mely éppen a tömegszervezetek feladata, olyan tőkét jelent számunkra, mely sokszo­rosan kamatozik majd. A szakmai nevelés mellett termé­szetesen nem szabad megfeledkezni a politikai nevelésről, az emberek po­litikai látókörének szüntelen szélesí­téséről sem. Ezért nem utolsósorban fontos, hogy a dolgozókat saját mun­katevékenységük alapján neveljük, — hisz ahogy pártunk XII. kongresszusa hangsúlyozta, a kommunizmus leg­jobb iskolája az élet, a kommunizmu­sért vívott mindennapos harc. Ezért fontos feladat a tömegszervezetek számára, hogy tagságukat megnyerjék a szocialista munkaverseny és a szo­cialista munkabrigádok számára, hogy figyelemmel kísérjék saját tagságuk munkáját, és a legjobbakat jutalom­ban részesítsék. A jutalom formája lehetne például a szocialista munka­brigád tiszteletére rendezett kultúr­műsor, az eredmények propagálása villárnújságban és faliújságon, stb. Egyszóval mindent fel kell használni arra, hogy az emberek kezdeménye­zését szüntelenül támogassuk, hogy a fellobbanó szikra sohase aludjon ki, de gyújtsa lángra a kezdeményezés, az üzem és az EFSZ egész tagságát. Varga János Megemlékezés A Kínai Népköztársaság megalaku­lásának 14. évfordulója alkalmából szeptember 30-án Moszkvában a Szak­­szervezetek Házában ünnepi ülést tartottak Vladimír Promiszlov, a Moszkvai Szovjet elnöke megnyitó beszédében szívélyesen köszöntötte a nagy kínai népet és sok sikert kí­vánt a szocializmus építésében. A Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet kormány, a szovjet mérnökök és technikusok továbbra is hajlandók mindennemű segítséget nyújtani a kínai népnek a szocializmus építésé­ben — mondotta Szulojev, a Minisz­tertanács mellett működő külföldi kapcsolatok állami bizottságának al­­elnöke A Szovjetunió vezetői táviratban köszöntötték a Kínai Népköztársaság vezetőit, a kínai nép nagy ünnepe alkalmából. Hasonló jókívánataikat küldték el Pekingbe a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a többi szocialista ország vezetői is. ☆ Moszkvában megnyílt a kínai mű­vészek kiállítása, amelyen Kuznyecov, a kulturális ügyek miniszterének első helyettese és a Kínai Népköztársaság moszkvai nagkövete is részt vett. Új toiásárak A Belkereskedelmi Minisztérium közli, hogy október 1-től az osztályo­zott, jelzett és átvilágított tojások következő kiskereskedelmi árai lép­nek érvénybe: „A“ súlycsoport 1,60 korona, „B“ 1,50. „C“ 1,40, „D" 1,30, törött tojás 0,90 korona darabonként. Oj - Ai 2 timtoit 1963. október 2. A CSKP XII. kongresszusa kihang­súlyozta, a tömegszervezetek nagy felelősségét a szocializmus építésében. A tömegszervezetek számára azt a feladatot tűzte ki, hogy serkentsék dolgozóink kezdeményezését, a ter­melő munka meggyorsítása érdeké­ben szervezzék azok szakmai képzé­sét, ideológiai és kulturális nevelését. Pártunk határozataiban az első helyet a szakmai képzettség kérdése foglal­ja el. Aktuális ez a kérdés a nemzet­­gazdaság minden ágában, de különö­sen fontos a mezőgazdaságban. Üze­meinkben ma már rendszeresen foly­nak a szakmai szakképzettséget szol­gáló üzemi iskolázások, melyre ked­vező hatással van az üzemekben al­kalmazott bérrendszer és a minősítési katalógus is. Más a helyzet azonban ezen a téren a mezőgazdaságban, ahol a munkaviszonyban való tanulás egyes formái még nincsenek kellőképpen ki­használva. Pedig a tömegszervezetek ezeknek az iskolázásoknak tervszerű kihasználásával tagjaik beszervezésé­vel tudnak a legtöbbet tenni mező­­gazdaságunk fejlesztése érdekében. Vegyük csak például a népi aka­démiák kérdését, melyek szervezésé­nek a reális előfeltételei vannak a magyarlakta délvidéken is, ahol kö­zépiskolák működnek. A népi akadé­miák célja az, hogy évente szeptem­bertől június végéig terjedő iskolai időszakban lehetővé tegye elsősorban a szövetkezetek elnökei, agronómusai, a brigádvezetők, valamint a többi ér­deklődő szövetkezeti tagok számára, hogy szaktudásukat bővítsék, illetve olyan képzettségre tegyenek szert, mely alkalmassá teszi őket magasabb­­fokú iskola elvégzésére Is. A magyar­lakta vidéken az eddigi adatok szerint 72 Ilyen népi akadémia és tanfolyam működik, a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság irá­nyításával. Ez a 72 népi akadémia és tanfolyam azonban még távolról sem elegendő ahhoz, hogy lényeges válto­zást hozzon a szakmai képzettség te­rületén a mezőgazdaságban. Viszont elég sok hiba van a népi akadémiák rendszeres látogatásával kapcsolatban is. Sokszor nem látunk kellő támoga­tást a szövetkezeti vezetőség részé­ről sem. De a tömegszervezetek is a legtöbbször elmulasztják propagálni saját tagságuk és a szövetkezeti dol­gozók között a népi akadémiák jelen­tőségét. Ugyanez vonatkozik sokszor a szövetkezeti munkaiskolákra is. A tömegszervezetek hozzájárulása a népgazdaság fejlesztéséhez éppen ezeknek a tanulási formáknak céltu­datos és hatásos propagálásában jut­hat kifejezésre. Éppen ezért a Nem­zeti Front tömegszervezeteinek, a CSEMADOK, a CSISZ, a CSSZBSZ, a TITT-el közösen kezdeményezően kell fellépni a népi akadémiák megalakí­tásáért és megtanácskozni azt a szö­vetkezet vezetőségével, valamint a nemzeti bizottságok tanácsaival. Ezzel párhuzamosan a tömegszervezetek legfontosabb feladata, megteremteni az anyagi feltételeket a népi akadé­miák megalakításához, kezdve a te­rem és az előadók odautazásának biz­tosításától a teremfűtésig stb. Csakis ilyen konkrét intézkedésekkel és a feladatok célszerű elosztásával az egyes tömegszervezetek között, tu­dunk eleget tenni annak a követel­ménynek, melyet pártunk XII. kong­resszusa tűzött ki a tömegszervezetek elé. Hisz már régen elmúltak azok az idők. amikor elég volt a szocializmus építésének szükségességéről beszélni. A ma megköveteli a dolgozók szak­mai nevelését, olyaft emberek neve­lését, akik nemcsak arról vannak meggyőződve, hogy szükséges a szo­cializmust építeni, de tudják is, ho­gyan kell azt építeni. A tömegszervezetek további fontos feladata, tagságuk körében megszer­vezni a főiskolákon és a középiskolá­kon való távtanulást. Ez annál is fon­tosabb, mert például a jelen időben

Next

/
Thumbnails
Contents