Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-10-02 / 79. szám
Borvirág hatására tehát a bor zamattalanná, üressé, lággyá, vékonyvízüvé és poshadtízűvé válik, tehát tönkremegy. Egyidejűleg meg is ecetesedhet. A borvirág a pincegazda szégyene. Szégyene a silány, gyenge bor, melyen elszaporodott, de szégyene tőként a hanyagság, amely miatt ez elszaporodott. A borvirág a szőlőíürtről és a levegőből kerül a borba. Védekezni ellene a levegő távoltartásával, kizárásával, tehát a hordók állandó és gond«» feltöltögetésével lehet, tó. levegő nélküj nem tad szaporodni. Megelőzhetjük még a gyenge bor feljavításával (házasítás, avinálás) is. Az üresen álló hordó levegőjét telítsük kéndioxiddal vagy széndioxiddal, hogy a levegő kiszoruljon belőle. Maga a kénezés a borvirág ellen nem nagyon véd, mivel a Micodema vfni jól bírja a kénsavat. • Ha a bor virágos, a hártyától meg kell szabadítani. Ha a hártya még vékony és a bor tiszta, a hártya átszúrásával töltsük fel a hordót akár lopón, akár ho'sszúszárú tölcséren, akár fejtőtömlőn át, úgy hogy a bor a hártya alá kerüljön. A felemelkedő hártyát a tele hordó nyílásán fújjuk le. A bor átfejtéssel is megszabadítható a borvirágtól. E műveletet erősen kénezett hordóba végezzük. Ha a bor már zavaros, meg kell szűrni, s a kiürült hordót alaposan ki kell tisztítani (forrázással vagy gőzöléssel). Az ízében megromlott bort házasítással vagy áterjesztéssel lehet jobbá tenni. A bor ecetessége Ez gyakorta előforduló, veszedelmes bőrbetegség, mert az ecetes bort megjavítani szinte lehetetlen. Okozói az ecetbaktériumok (Baktérium aceti, Bact. xylinum, Bact. Pasterianum. Bact. Kützingianum), melyek társulva vagy külön is fellépnek. Csak levegő jelenlétében képesek elszaporodni. A bor felületén vékony vagy vastagabb, finom, összefüggő és piszkosfehér hártyát alkotnak, amely lehet kemény vagy nyálkás, s néha az edény falára is felkúszík. A sejtek gömb vagy rövid páncélalakúak, 2—5 mikron nagyságúak, hasadással szaporodnak és jellegzetes füzéreket alkotva sorakoznak, csoportosulnak egymás mellé. Az alkoholt ecetsavvá és vízzé bontják, sőt némely fajta az ecetsavat is tovább oxidálja szénsavra és vízre. A kénsawal szemben nagyon érzékenyek. A meleg pincét kedvelik. Optimális hőmérsékletük 25—28° Celsius. Az ecetes bor szaga szúrós, borecetre emlékeztet, mely a keletkező ecetésztertől származik. Ize kellemetlenül savanyú, a garatban karcoióan. csípős, élvezhetetlen, ecetes. Felmelegítés után ez különösen érezhetővé válik. A közönséges borok 0.15 %-os ecetsavtartalom esetén már erősen ecetesek. A nehéz csemegeborokban viszont 0,18 % ecetsav is alig érezhető. Az érezhető ecetesség mértéke tehát nemcsak az ecetsav mennyiségétől, hanem a bor összetételétől, minőségétől is függ. Kismennyiségű ecetsav (illósav) a bor természetes alkotórésze (0,03—0.08 %), amely erjedés közben mindig keletkezik. Az ecetbaktériumok egyes fajtái illatos és zamatos mások kellemetlen, rosszízű és szagú ecetsavat termelnek. A bor színe és tisztasága rendszerint nem változik, de némely fajták lehulló, szétszakadó, porszerű hártyájától zavarossá válhat. Az ecetbaktériumok gyenge borokban, borvirág társaságában, erősebb 12—13 százalékos borokban pedig önmagukban lépnek fel. Ezek már a sérült szőlőbogyón elszaporodhatnak, s a mustba jutva akadályozhatják az élesztők munkáját, s a most alkoholos erjedése ecetsavas erjedésbe csaphat át. de 15% alkohol gyakorlatilag védelmet nyújt az ecetesedés ellen. Az ecetbaktérium a szőlőről, a levegőből, tisztátalan edényekről és eszközökről kerülhet a borba. Megtelepedik mindenütt, főleg ahol kevés alkoholt talál, így a ledarált szólón, (ha sokáig áll levegőn), a hordók száján, a rossz dugón stb. Ez úton fertőzik meg a bort. Különösen nagy az ecetesed és veszélye a nyílt vörösbor-erjesztésnél, mert a felemelkedő kalapon igen könynyen elszaporodhatnak az ecetbaktériumok. Eeetesedéstöl megóvhatjuk a bort a szüreti válogatással, a termés gyors feldolgozásával, a helyes erjesztéssel, a borok tökéletes lezárásával, a gyengébb borok kénezett hordókba történő átfejtésével. Az ecetesedé bort azonnal pasztőrözni kell, mert másképpen teljesen tönkremegy. Berendezés hiányában erős kénezés is alkalmazható a baktériumok elpusztítására. Az ecetsav azonban bennmarad a borban, amit gyakorlatilag nem lehet kivonni belőle. Eredményes kísérletek történtek elektromos árammal, amely az ecetsavat megbontja, ez azonban költséges, épp ezért csak kivételesen alkalmazható eljárás. A borban levő ecetsavat pasztőrözés után bázasítással, áterjesztéssel lehet felhasználni. Az ecetes bor hordóját gondosan gőzöljük és mossuk ki, nehogy a fertőzés tovább terjedjen. Krupa György, vegyészmérnök Ultrahang a sertéstenyésztésben A mezőgazdaságban nemcsak a nagyobb gépek, hanem a műszerek is egyre több hasznot hajtanak. Külföldön sert esek fejlődésének vizsgálatához ultrahanggal működd műszert mutattak be legutóbb Ennek lényege, hagy a hang visszaverődésen alapuld berendezések nagy pontossággal kimutatják az állat zsír- és hisréteqének vastagságát, egyúttal az izomzat méretett is „tapintani“ tehet vele. A kapott eredményekből a szakemberek az áltat tenyésztési sajátosságaira és növekedésére vonhatnak le következtetéseket. A műszer kezelése egyszerű, saját áramforrással rendelkezik. és a keresett értékek egy mérőórán közvetlenül leolvashatók. (Mezőgazdasági Technika) ! Almaosztályozó 4 Az líNIFRI Cr (L—111 jelzésű al\ maosztályozó gép teljesítménye 2M— » 4M mázsa 10 óra alatt. Hat méret\ szélesség-fokozatban állítható, két |l futószalagja meghajtását 1 kVV-os ] | villanymotor végzi, súlya 530 kg. f A nagyüzemi gyiimölcsészetekben sok || munkaerőt takarít meg ez az elmés 'I gépi szerkezet, amelyet » Szabolcs— 4 Szatmár megyei Mezőgazdasági Gép* javító Vállalat gyárt Nyíregyházán. —ksz— ) i56 ' 1963. október 2.
