Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-07-10 / 55. szám
Védekezzünk A tyúkleukozis azokban az országokban okozza valamennyi baromfibetegség közül a legtöbb veszteséget, amelyekben a nagyüzemi baromfitenyésztés már régebben elterjedt. Nagy számban vannak olyan állományok, amelyekben a jércéknek közel a fele pusztul el ebben a betegségben. A felnőtt állományokban bekövetkezett elhullás oka 20—40 %-ban egyedül a leukozis, 60—80 %-ban pedig valamennyi többi baromfibetegség. Az angol szakemberek szerint 4—5-ször több veszteséget okoz az ország gazdaságának a tyúkleukozis, mint a baromfipestis. Hazánkban a tyúkleukozis még korántsem ilyen nagy. Igaz, hogy e betegség nálunk is országosan elterjedt, de az általa okozott veszteségek csak egy-két állományban számottevők. Nagy állományokban az évi veszteség nem szokta meghaladni a 2—3 %-ot, kis állományokban pedig éppen az ilyen alacsony előfordulási arányszám miatt alig észlelhető. Mint azt az 1957—1958-ban begyűjtött adatok alapján felbecsülték, a felnőtt állományokban bekövetkezett elhullások oka nálunk csak 5 %-ban a leukozis. Miért okoz a tyúkleukozis nagyobb arányú veszteséget azokban az országokban, amelyekben a nagyüzemi baromfitartás már régebben elterjedt? Számítani lehet-e arra, hogy haznákban a nagyüzemi tartás szélesebb elterjedése törvényszerűen magával hozza a tyúkleukozis okozta veszteségek rohamos fokozódását? A tyúkleukozis esetek szaporodásának okát és a hatásos védekezés módját csak a legújabb tudományos eredmények derítették fel. Csak régebben volt igaz az a megállapítás, hogy a nagyüzemi baromfitartás kedvez a leukozis terjedésének, amikor a tudomány még kevésbé ismerte e betegség természetét. Ma már tudjuk, hogy éppen a nagyüzemi baromfitartás alkalmas leginkább a veszteségek csökkentésére, ha alkalmazzuk a betegség leküzdésére kialakult védekezési módszert. A tyúkleukozis a szervezet vérsejtképző rendszerének daganata. Fertőző betegség, s a fertőző anyag ragályokozó képessége igen nagy. Igazoltnak tekinthető, hogy látszólag egészséges tyúkok tojásaikkal is terjeszthetik a betegséget. A fertőző anyagra a csibék csak egészen fiatal korukban fogékonyak. A fogékonyság napos korban a legnagyobb, később fokozatosan csökken, majd kb. 10 hetes korra megszűnik. Az ennél idősebb csirke a fertőzésnek ellenáll, ilyenkor a fertőző anyag már nem képes megtelepedni. A 10 hetes korukig fertőződött csibék egy része 4—6 hónapos korban betegszik meg. A betegség megjelenése egybeesik a tojásrakás megindulásával. Az állomány a tyúkleukozis ellenállóbb része csak a második tojásrakási szak megindulásakor betegszik meg. Végül vannak olyanok, amelyek ekkor is egészségesek maradnak. Ezek nagy ellenállóképességgel rendelkeznek és erre az időre a fertőzőanyagot már megsemmisítették. Az első két csoport a leukozis terjesztése szempontjából a legnagyobb veszélyt jelenti. Tojásaikban sok a fertőzőanyag, utódaikban magas a leukozis iránti fogékonyság. A harmadik csoport tyúkjainak tojásában alig van vagy nincs fertőzőanyag és utódaik ellenállóképessége magas. A kórbonctani elváltozások alapján a tyúkleukozis legtöbbször könnyen felismerhető. Talán minden baromfitartó jól ismeri ezeket és találkozott is velük. Leggyakoribb alakja az egész hasüreget kitöltő hatalmas máj, a sokszor diónagyságú lép, a májon, lépen, hasüregben, bőrön vagy egyebütt is megtalálható kisebb-nagyobb szürkés-fehér csomó, daganat. Miért jelentette a nagyüzemi baromfitartásra történő rátérés a tyúkleukozis esetek szaporodását? Minden országban rájöttek arra, hogy a tyúkok az első tojási szakban rakják a legtöbb tojást, tartásuk ekkor a leggazdaságosabb. Ezért rátértek arra a módszerre, ami nálunk is kialakulóban van, hogy a tojóállományokat csak egy évig tartják és a tenyészállományokat is az egy évnél fiatalabb tyúkok szaporulatával pótolják. Mi lett az eredmény? Évről évre fokozódott a tenyészanyag fertőzöttsége és fogékonysága, s ezzel együtt a leukozis okozta kiesések száma. Már hazai tapasztalatokkal is rendelkezünk, hogy a tenyészállományoknak az egy évnél fiatalabb tyúkok szaporulatával végzett pótlása a leukozis okozta veszteség ugrásszerű fokozódására vezet. Két hazai állományt megfigyeltünk, amelyekben a leukozis okozta veszteség lényegesen a hazai átlag fölé emelkedett. Mindkét gazdaság több éven keresztül zömmel jércetojások szaporulatával pótolta törzs......................... állományát. Az egyik gazdaság a kialakult nagyarányú veszteség miatt nem is vállalkozott a védekezésre, felszámolta állományát. A másik gazdaság vállalkozott a védekezési eljárás bevezetésére és már a kővetkező évben megszabadult a nagyarányú veszteségektől. A tyúkleukozis elleni védekezés alapja az, hogy az állományban csökkentsük a fertőzött anyagot és szaporítsuk az ellenálló egyedek számát. Hogy ezt elérjük, a védekezésben 3 követelményt kell teljesíteni. Első követelmény az, hogy a csibéket legalább 10 hetes korukig, amíg fogékonyak a fertőzésre, az idősebbtől jól elkülönítetten kell felnevelni. E követelmény ellen megvalósításának körülményei jól ismertek. Második követelmény a fertőzött, de klinikailag egészséges tyúkoknak a tenyésztésből történő kizárása. Harmadik követelmény, az állományban a nagy ellenállóképességgel rendelkező csibék szaporítása. A második és harmadik követelmény teljesül, ha a Jprzsállományok pótlására csak az egy évnél idősebb tyúkok tojásait használjuk fel, mert ebben a korban már csak azok a tyúkok élnek, amelyeknek ellenállóképessége az átlagosnál magasabb, és amelyek tojásaiban éppen csak ellenállóképességük miatt nincs fertőző anyag. A leukozis kártételének csökkentését biztosító három követelmény legkönynyebben nagyüzemben valósítható meg. Nagyüzemben természetes, hogy a csibéket 10 hetes korukig elkülönítetten nevelik. Nagyüzemben folytatható legeredményesebben a tenyésztői munka, amelynek ugyancsak követelménye, ho-y a tenyésztésbe ismert teljesítményű, tehát idősebb tyúkok utódai kerüljenek. Ma már a külföldi nagyüzemek is letértek a jércetojások szaporulatának tenyészanyagként történő használatáról. A fiatal tyúkok tojásaiból tenyészanyagot nem szabad előállítani, de keltetésre és pecsenyecsibe nevelésre felhasználhatók, A tyúkleukozis okozta veszteség növekedésének elhárítása érdeke az országnak, de érdeke minden baromfitartónak is. A védekezési eljárás bevezetése nem jelent sem beruházást, sem költséget, lényegében könnyen megoldható szervezési kérdés. Dr. BAMBERGER KÁROLY A kukoricatermesztés gépei Magyarországi gyártmányú, KB — 2V jelzésű, kétsoros, vontatott kukorica-betakarító gépet kap idén nagyobb mennyiségben mezőgazdaságunk. A jobboldalas gép a levágott kukoricaszárról leválasztott csövet a traktor mögött húzatott pótkocsira jutatja. A vágóberendezés sortávolsága 650 — 1000 mm között állítható be, amellyel ezen idő alatt 0,4 hektárról takarítható be a termés. A gép traktorról kapcsolt kardánmeghajtással működik. A CsF jelzésű hengeres rendszerű stabil csőjosztógép végzi el a munkafolyamat további mozzanatát. A csófosztó súlyteljesítménye 10 óra alatt 400 mázsa termény. — ksz — 1 107 1963. július 10.
