Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-07-10 / 55. szám

Rendet teremtenek portájukon Üresek az istállók A szarvastnarhaállomány fertőzéses megbetegedése az állati termékek ter­melése terén jelentős károkat oko­zott. Az ellene való küzdelem tetemes összegeket emésztett föl és ennek el­lenére nem sikerült teljes mértékben megállítani a fertőző elvetélés és a gümőkór továbbterjedését. Ez az alattomos betegség az ekeli szövetkezet szarvasmarhaállományá­ban is sok kárt okozott. Kárbaveszett az állatgondozók igyekezete, lelkiis­meretes munkája. Nem tudtak gátat vetni a bacillus terjedésének. Éppen ezért a szövetkezet vezetősége úgy döntött, hogy az egész állományt ki­cseréli. Az állatok kiselejtezésére ez év második negyedében került sor. Május végére az utolsó beteg állat is elhagyta a szövetkezet istállóját. Most üresek az istállók. De bennük serény munka folyik. Gőcze Mihály, Németh István, Bállá József, Pataky Pál és Csicsó Péter állatgondozó a fertőtlenítési munkálatokat végzik. Nagy körültekintéssel és lelkiismere­tességgel végzik ezt a munkát, mert tudják azt, hogy ettől függ az új álla­tok jövője. Varjú János elvtárs, a szövetkezet zootteehnikusa arról tájékoztat, hogy a szükséges állatmennyiséget — 190 tehén és 250 üsző — már fölvásárol­ták. Csupán az elszállítás kérdését kell megoldani. A fajta-tiszta állato­kat az ógyaliai, martosi és a zöldállási szövetkezetekből szerezték be. Az állatgondozók jól fölkészültek a munkára és vállalták, hogy a kiesett termelési hiányt pótolják. Andriskin József, Komárom I960, julius 10. Embereké a dicsőség Ha valaki azt hiszi, hogy a tavaszi munkák második szakasza és az ara­tás közt a szövetkezetben csak egy lélekzetvételnyi szünetet is be lehet iktatni, az bizony alaposan téved. Szövetkezeteinkben ugyanis behozták a kései tavasz-okozta lemaradásokat, de hogy mást ne említsek — már ép­pen elegendő eső „gondoskodott“ arról, hogy jóval nagyobbak legyenek a növényápolási munkálatok, gondot okozzanak a takarmányfélék a begyűj­tők számára. így van ez a szőgyéni szövetkezetekben is, de a gépekkel rendelkező emberek szembenéznek a nehézségekkel. ill 3Z.UK11 A C.31Z.MA Három épülettömb adott szállást a szövetkezet régi telepén a közel 50 személyt magába foglaló első és má­sodik számú komplex brigádnak. Régi ismerősöm Jónás Boldizsár március óta a két komplexbrigád öko­­nómusa. Korábban a szövetkezet min­den más vezetőposztján megtalálhat­tuk. Most itt szorít a csizma, hát ide került. Év elejétől kidolgozták az el­sődleges nyilvántartást, melynek a lé­tezése és kihasználása nélkül a gé­­pesítők nem viselhetik joggal a bri­gád elnevezést. Nyilvántartásukban a gépek és az emberek viszonyának tisztázásához többek közt helyet ad­tak a gépi munkálatok nyilvántartá­sának, munkafolyamatok, gépek és traktorok szerint. Spek, Rozália és a brigádközpont többi nőtagjának pontos nyilvántar­tása tehát a szövetkezetnél a gazda­ságos termelés felé vezető út egyik fontos csúcspontja. ELSŐ EREDMÉNYEK A traktorosok részéről a gépek tel­jesítményének elődleges nyilvántar­tása, pontos vezetése bizony nehezen indult. Hónapokon át tartó türelmes, meggyőző munkával elérték, hogy a «traktorosok a ceruzával is tudnak bánni. Ez mind a szövetkezet, mind pedig a traktoros részéről jót jelent. Kezemben a brigádok értékeléséről készült jegyzőkönyv. Eszerint ápri­lisban Voltér Ignác első számú bri­gádja 2781 átszámított hektárt telje­sített 27 095 liter nafta fogyasztással. Egy hektárra tervezett nafta fogyasz­tása 11,5 litert tett ki. A valóságban a brigád tagjai a gépek jobb kihasz­nálásával, agregátok alkalmazásával hektáronként 1,76 liter üzemanyagot takarítottak meg. Sok kicsi aztán sok­ra megy, s az áprilisi előleg fizeté­sénél a megtakarított 40 % fejében 2866 korona prémiumot osztottak ki a 19 brigádtag közt. Fazekas János második számú brigádjának tagjai ha­sonlóképpen megállapították, hogy a munkaszervezés és jutalmazás terén e9Y új, nem éppen lebecsülendő je­lenséggel találkoztak. így a tavaszi munkák első menete értékelésekor rendezett összejövetelen azonmód bi­­zalrpat szavaztak az új munkaszerve­zésnek. AHOL MÉG JAVÍTANI KELL Előbb említettük, hogy a komplex­brigád pontos könyvelése megbízható adatokat nyújt az üzemanyag fogyasz­tásán keresztül a főjavítások szüksé­gességére, s az alkatrész-szükséglet kimerítésére. Az említett áprilisi ér­tékelés még sok javítanivalót mutat. A második számú brigádnál például az egész évre tervezett 201 515 koro­na értékű alkatrész-szükségletnek már a 44 %-át kimerítették. A bökkenő ott van, hogy ebből az összegből 13 773 korona a nem tervezett költségekre esik, hogy a jövőben ilyen eseteknek elejét vegyék, különös gondot kell fordítaniuk a javítások tartós minő­ségére. Menet közben a normázásnál is észrevették egy fogyatékosságot. Kö­zel 4000 hektárnyi határa van a szö­vetkezetnek, s bizony helyenként dombos, összetétele szerint is három nehézségi osztályba kívánkozik, amit viszont a normázásánál eddig nem vettek figyelembe. Egyrészt a normák lazaságának elkerülése, másrészt a méltányosság céljából, más szempon­tokat alkalmaznak a normázásnál. Ezt az elgondolást az is támogatja, hogy egyre nagyobb teljesítményű új gé­peket kapnak, amelyeknek előnyeit a normák megkülönböztetett értékében kell rögzíteniük. Annál az egyszerű oknál fogva, hogy a norma a jutal­mazás alapja, és ennél a szövetkezet a tagoknak igazságosan, de minden gazdasági körülményt megfontolva akar mérni. GÉPEK INDULÁSRA KÉSZEN Sári Mihály fómechanizátornak ke­vés ideje akad a beszélgetésre, de szavai röviden is sokat mondanak. A szövetkezetnek 47 traktora, 9 gabona­­kombájnja, 36 pótkocsija és még ki tudja mennyi más fölszerelése és munkaeszköze van, amelyekkel már holnap is készen áll arra, hogy az 1000 hektárnál több kalászrengetek aratását elkezdje. Biztonság kedvéért az érsekújvári GTÄ közvetítésével kölcsönös szerződést kötöttek Brunt­­hál járás mezőgazdasági egységeivel, ahonnan 4 SZK-4-es kombájnnal jön­nek majd segíteni. A javítók és a traktorosok türelmetlenül várják a kezdést. A kombájnosok július elején veszik át a gépeket a javítóktól, de lényegében ez csak formaság, mert hiszen a kombájnok és egyéb eszkö­zök javarészét maguk javítják. Gépe­ik kipróbálását készítik elő, hiszen maguk tudják legjobban, hogy a múlt­ban hol és hogyan tréfálta meg őket hűséges masinájuk. Ámbár ilyesmiről nemigen eshet szó, mert tavaly a tervezett 18 nap helyett 16 nap alatt végeztek. Idén a tapasztalatok alap­ján azzal számolnak, hogy 14 napra leszűkítik az aratást. Ebbe már be­leszámítják a tarlókev'erékek és a zöldtrágya 450 hektárnyi területét is. Ennek sikeres elvégzéséről Csutkái mérnök-agrónómus gondoskodik. Az aratási terv 630 hektár búza és 100 hektár tavaszi árpa kétmenete, 500 hektár árpa kombájnnal történő betakarításával számol. A kévekötő aratógépekre csupán a 187 hektár­nyi keverék betakarítását bízzák. Ma­gabiztosság, gondos szervezés kíséri a 720 tagot számláló szövetkezet él­csoportját az idei kenyércsatában. TOVÁBBI ADATOK TÜKRÉBEN A szövetkezet könyvelőségében Sla­­bák elvtárssal, a szövetkezet harma­dik főiskolát végzett dolgozójával né­zegetjük a számok sokaságát. A két brigád nyers mezőgazdasági termelési terve meghaladja a 12 milliót. Ebből az értékesítési terv 5 220 000 korona. Persze, a 19 fajta növénynek megvan a saját önköltségi terve is. Az utolsó három esztendő adataiból kiböngész­­szük a gépesítés szempontjából kulcs­­fontosságú növények egy hektárjának munkaköltségeit. A búza egy hektárjánál a munka­költségek 1960-tól 1962-ig bezárólag 543 koronáról 267 koronára csökken­tek. Az 1963-as évre tervezett költ­ség pedig csak 197 koronát mutat. Tehát a GTÁ-tól átvett gépek, de még inkább az azóta beszerzett új eszkö­zök nagyszerű gazdákra találtak, akik leleményesen és kezdeményező módon kihasználták az új technológia lehe­tőségeit. Továbbá adatok azt igazol­ják, hogy az említett években a nö­vénytermelésben számításba jövő gé­pek értéke egy hektárra átszámított viszonylatokban a következőképpen emelkedett: 1960-ban 780 korona, 1961-ben pedig 922, s végül 1962-ben 1200 korona. A számok tehát azt iga­zolják, hogy a búzánál az egy hektár­ra fordított munkaköltségek sokkal gyorsabban apadtak, mint ahogyan a gépek beszerzésére fordított összegek növekedtek. A magra termesztett kukoricánál a jelzett időszakban az egy hektárra eső munkaköltség 787 koronáról 560 koronára esett, de a munkafolyamatok gépesítésének üteme itt is hamaro­san visszatükrözik a befektetések s a rugalmas munkaszervezés haté­konyságát. ŰTRAVALÖ A szőgyéni szövetkezetben az előző bekezdésekben vázolt költségmegta­karításokat abban az időszakban ér­ték el, amikor még a gépesítők és a traktorosok csoportja nem viselhette méltán a komplex brigád elnevezését, vagyis nyilvántartásuk, ellenőrzési formájuk főleg a jutalmazás terén nem tükröződött vissza teljesen. Könnyen megítélhetjük, hogy az em­lített tényezők és további új gépek beszerzése révén a növénytermelés gazdaságosságának távlatai szinte be­­láthatatlanok. Persze, a brigádnak még sokat kell fáradoznia ahhoz, hogy komplexbrigád legyen, vagyis a ga­bonaféléken kívül a sok kézi munkát igénylő kukoricát, cukorrépát és más növényeket túlnyomórészt gépesítse. íme egy kis szemléltetőt adtam ah­hoz, hogy az emberek és gépek har­ca a bőséges termés veszteségnélküli és gyors betakarításáért egyre ered­ményesebben folytatódik. Gábris Józsii Érsekújvár Jól jövedelmezett a karai bura on va Tirpák István, a ba­­jany szövetkezet elnöke június 28-án büszkén jelentette a felsőbb szerveknek, hogy bur­gonyából az egész évi mennyiséget 103,2 %-ra teljesítették. A szövet­kezet nem egészen 8 nap alatt 550 q korai burgonyát adott el. Szalay János, mező­­gazdasági technikumot végzett agronómus el­árulja a korai burgo­nyatermés sikeres tit­kát. — Nem titkolódzunk, Csakis gondos talajelő­készítéssel, a talaj táp­erejének szakszerű nö­velésével és az agro­technika kiHasználásá-Szalay János agronómüs val lehetett 115 mázsás hektárhozamot elérni. Az idejében előcsírázta­tott jó minőségű ülte­tőanyag megfizette a fáradsáoot. Ha ökonómiai szem­nél nézünk az eredmé­­tyekre, rájövünk, hogy irdemes korai burgo­­lyát termelni. 550 q jurgonyáért ősszel 21 ;zer 450 koronát kapna i szövetkezet, míg most 121000 koronft jöve­­lelmezett. A tervezett hozamok elérése esetén s 93 000 koronát nyert i szövetkezet azzal, rogy most adta piacra i burgonyát. Ezenkívül sokat szá­­nít még az is, hogy ko­­•án jutottak szántó­­őrülethez, ahova silő­­cukoricát és egyéb ke­veréket vethetnek. SZALAY GYULA, Bajany Új feltételek mellet A michalovcei járás a kelet-szlová­kiai kerületben mezőgazdasági szem­pontból a legtermelékenyebbek közi tartozik. Az új szervezés folytán meg­változtak a körülmények s a járás nemzeti bizottság ma a mezőgazda sági termelés fokozott fejlesztést szempontjából kedvező körülményekéi teremt minden mezőgazdasági üzen számára. Kerületi viszonylatban ebben a já­rásban a gabonaféléknek 25, a cu­korrépának pedig 40 %-át termelik A járás szántóterületének legnagyobb része a kukoricatermesztő körzetbe tartozik. Nagyüzemi módon a földte­rület 90 %-át művelik. Az elmúlt esz­tendőben a mezőgazdasági összterme­lés — az 1961-es évhez viszonyítva -27,3 %-kal, a tagság jövedelme mun­kaegységenként pedig 3,12 koronává emelkedett. Mindezek mellett méc vannak tartalékok, amelyeket a jövő­ben jobban ki kell majd használniuk Ezet bizonyítja az is, hogy míg ta­valy az egy hektárra eső össztermelés 3227, addig az ugyanerre a területre eső piaci termelés csak 1972 koronái tett ki. Jelenleg a mezőgazdasági üzemek­ben a növényápolás, valamint az éve­lő takarmányok betakarítása körül szorgoskodik. Nagy súlyt fektetnek í silókukorica termesztésére, mert s hústermelésnél szükség lesz a takar­mányra, hiszen idén hektáronként 112 kg húst, 401 liter tejet és 266 darab tojást kell előállítaniuk járási vi­szonylatban. Az eladási tervek teljesítése szem­pontjából is nagyon, kedvező a hely­zet. Ez év június 20-ig marhahúsból 109,1, sertéshúsból 103,5, tejből 101,4, a tojásból pedig 99,7 %-ra teljesítet­ték az eladási tervet. Mindezek arra engednek következtetni, hogy idén az állati termékek eladását magasan túl­teljesítik. Meg kell azonban említeni, hogy a járásban az állattenyésztés új módszereinek alkalmazása terén meg­lehetősen lemaradtak. Tavaly például 20 szövetkezetben kellett bevezetniük a sertések nedves takarmányozását, de a gépi berendezések hiányára, va­lamint a nagy kiadásokra hivatkozva csak 13 EFSZ vezette be ezt a mód­szert. A mezőgazdasági termelés fokozott -emelkedése nagyban függ az EFSZ-ek és az állami gazdaságok megfelelő káder ellátottságától. Jelenleg a já­rás 136 szövetkezetében csak öt me­zőgazdasági mérnök dolgozik, de van 147 közép- és 112 mesteriskolát vég­zett szakemberük, akik nagy segít­séget nyújtanak a termelésnél. Ezzel szemben a járási mezőgazdasági igaz­gatóságon július elejéig a 25 körzet termelési instruktori helyből csupán 16 volt betöltve. Ez bizony komoly fo­gyatékosság. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy egyes instruktorok nagyszerű munkát fejtenek ki. Ilye­nek például Kocák, Tomka, Kostov­­cík, Hríc és más elvtársak, akik di­cséretet érdemelnek. A közelmúltban a járási szervek komplex tervet dolgoztak ki a mező­­gazdasági feladatok rendszeres telje­sítésére. Külön figyelmet szentelnek a talajjavító munkákra. Minden előfel­­tétel megvan arra, hogy a mezőgaz­dasági üzemek évi komposztozási ter­vüket aratás végéig 70 %-a teljesít­sék. B. Nemcek, Kassa Autóbuszon és valóságban Az eső ömlött, mintha dézsából ön­tötték volna. Paskolta az asztalokat. A Zétény felé haladó autóbusz megtelt csuromvizes emberekkel. A királyhel­­meci autóbuszmegállónál a kocsi már indulni akart, de egy esököpenyes lány furakodott a kocsi belsejébe. Egyik ke­zében újságot, a másikban elázott selyempapírba burkolt virágot szoron­gatott. Az autóbusz ajtaja bezárult, s menet közben vizet fröcskölve ro­hant előre. Zajos beszélgetésre lettem figyel­mes. A késön érkező lány beszélt.- Azt megtudják írni az újságokba Zétényről, hogy ki hogyan kapál, de azt nem, hogy vannak olyan polgárok is, akik csak az előnyöket használják ki, de a közösség érdekében alig tesz­nek valamit. Érdekelt a téma. Kissé elöredűlve hegyeztem a fülemet. — Itt van például a tej- és tojás­­fölvásártás. Tán ez nem újságba való téma. Főleg az, ki hogyan teljesíti állampolgári kötelezettségeit. A bolyi megállótól eltűnődve néztem ki a száguldó autóbuszból, míg észre­vettem a feliratot: Zétény. A szövet­kezetben a fiatalos lendületű, vígkedé­­lyű H AMIN DA András szövetkezeti elnök fogadott. Tőle tudtam meg, hogy a tagság felelőssége teljes tudatában cselekszik és a szerződéses eladás tel­­jsítését elsőrendű kötelességének te­kinti. Nézzük csak, mit tett és mit tesz ennek érdekében a HNB. Minden egyes tanács-, vagy plénum ülésén foglal­koznak a tojás, tej, hús és egyéb ter­mékek eladásának teljesítésével. A község összes dolgozói által tett vauaiasoK egyesttese után kitűnt, hogy a dolgozók 15 000 tojás, 10 000 liter tej, 20 q baromfihús terven felüli el­adására kötelezték magukat, valamint a legelöjavításnál 2000, a faluszépítés­nél pedig 5000 brigádórát dolgoznak le. A szövetkezeti tagság vállalását a kö­vetkezőképpen teljesítette: 28 000 to­jást és 20 000 liter tejet adtak el eddig a valóságban. Valljuk be őszintén, hogy Zétényben csak így tudtak eleget tenni a szerződéses eladási kötelezett­ségeknek. Persze, ez nem jelenti azt, hogy a szövetkezetben nincs meg az előfeltétel a feladatok teljesítésére. Azt hiszem, nem árt, ha megemlí­tem, hogy év végéig terven felül el­adnak 80 mázsa marhahúst, 90 mázsa sertéshúst, 50 000 tojást és 20 000 liter tejet. Ezekután újra az autóbuszban elhangzottakra gondoltam. Mi igaz ab­ból, amit ott emlegetett az a lány? Balogh Kálmán (Zétény) PROBLÉMÁK a besenyői EFSZ-ben Ebben az évben az EFSZ vezetősége a tavaszi munkák kezdeténél elsősor­ban is a gépek teljes kihasználására fektette a fősúlyt, hogy a tavaszi munkákat időben elvégezhessék. A gépek beosztását Takács Antalra, a mechanizátor helyettesére bízták, aki feladatát lelkiismerettel végezte. Annak ellenére, hogy a tavaszi munkáknál nagyobb lemaradás nem mutatkozott, mégis jó lenne, ha jö­vőben az EFSZ vezetősége idejekorán szétosztaná a kapásnövényeket, mert a munkát idén nem tudták agrotech­nikai időre befejezni, miáltal hektár­hozam csökkenés állhat be. A lucernát (mintegy 45 vagonnal) Idejében, jó minőségben betakarítot­ták. Az EFSZ kertészete eddigi tervét kielégítően teljesíti, de sajnos, a má­sodik félévben a betakarításnál rend­szeresen munkaerőhiány áll be, mivel a tagság jelentős része a kötelező munkaegységet már ledolgozta és többre nem hajlandó. A másik része pedig a búcsúra való előkészület mi­itt nem dolgozik. (A szerk. megjegy­­-ése: Miféle szervezés az, miféle nunkafegyelem van ott, ahol ilyen nunkastílust vezettek be. Ebből nem­csak a tagságnak, hanem egész tár­­iadalmunknak kára származik). Szük­­iéges lenne, ha a tagság és a vezető­iég közös munkája révén jobb mun­kaszervezést honosítanának meg, nert a termény kárbaveszése jöve­­lelemcsökkenéssel jár és közellátá­­iunkat is gyöngíti. A szövetkezet vezetősége több gon- Jot fordíthatna azokra a helybeli fia­­alokra, akik mezőgazdasági iskolába lámák, hogy az Iskola elvégzése után számukra megfelelő helyet biztosít­sanak a termelésben s az esetben, ha i szövetkezet taníttatja, kötelezné az Uetőt arra, hogy legalább három évig i helybeli szövetkezetben képességei­hez mérten, az őt megillető beosz­tásban dolgozzon. így megoldódna a probléma és a tagság átlagos életko­ra kedvezőbb képet mutatna, mint je­lenleg. Hofer Lajos, Érsekújvár A libesicei szövetkezet már hét éve működik, de a falu csak 1960. őszén lett szövetkezeti faluvá. A területi átszervezés sokat segített a szövetke­zetnek. A szövetkezet élére Polák elvtárs a Zateci Járási Nemzeti Bizott­ság tagja került. Azt tartja, hogy a libesicei szövetkezet egy kis jóaka­rattal beérheti a jól működő dolvnai szövetkezetét. Minden hónapban ellenőrzik az állatok súlyát, amit eddig az elmúlt hét esztendő alatt nem bírtak rendszeresíteni. A napi súlygyarapodás tehe­nenként 0.73 kg-ot, a növendékmarhánál 0.83 kg-ot, a borjaknál 0.76 kg-ot tesz ki. A szövetkezet most kezd magára találni, s a jó eredmények meg­győzik a kételkedőket is. Mezőgazdasági gépük annyi van, hogy elégséges minden munkálat idő­beni elvégzésére. A gépeket is otthon javítják, mivel a traktorosok nagy része a gépállomásról, Parcal József és Volf István pedig ipari üzemekből jött a szövetkezetbe. Így a cukorrépát idén már április végén sarabolták, holott máskor ez idő tájt még a földben sem volt. Csak a kukorica vetésével és a háztáji gazdaságok művelésével maradtak el egy kissé. A szövetkezeti telepen most önetetőt építenek, amit három hónapon be­lül befejeznek. Ptácek Ottó építésvezető nem fél a rövid határidőtől, csak az a kívánsága, hogy az anyaghiány ne hátráltassa a munkálatokat. Radóczky J. és Kubík M. katonák

Next

/
Thumbnails
Contents