Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-09-29 / 78. szám
Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld meg magad! • Milyen idő várható • Gyiimölcsészet-szőlészet * Méhészet * Szakkérdésekre válaszolunk • Gyiimölcsészet-szőlészet * Szakkérdésekre válaszolunk * Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon 9 Csináld Olcsóbban főzhetjük a szilvapálinkát Ki ne szeretné, különösen a deres őszi reggeleken, az egy-két kupieányi szilvapálinkát. Egyesek szerint versenyre kelhet a külföldi barackpálinkával is, mások a szilvapálinka elsőbbsége mellett törnek lándzsát. Télen és tavaszon valóságos hajsza folyik a kitűnő szilvapálinka után. Pedig lehetne belőle elég. Idén nagyon sok szilva termett, és mivel a felvásárlási közegek nem bírják elhelyezni, nem engedhetjük meg, hogy tönkremenjen. Egy részét a szövetkezetek vagy az egyének főzzék meg lekvárnak, gyümölcsíznek. Egészségeset aszaljuk, a túlérett szilvából pedi§ elsőosztályó pálinkát főzhetünk. Ehhez végre hozzájárultak a felsőbb szervek is, és egy liter szilvapálinka főzési árát 70 koronáról 40 karmára csökkentették. -b-Csehszlovák-magyar méhészkapcsolatok A Csehszlovák Méhészeti Szövetség Szlovákiai Bizottsága rendezésében 40 méhész, köztük a Szlovákiai Méhészeti Kutatóintézet néhány munkatársa ellátogatott Magyarországra. A vendégeket Győrben J á s z v á r i Ferenc, az Országos Méhészeti Tanács elnöke fogadta. A csoport meglátogatta a leányfalusi anyanevelő telepet, majd pedig a gödöllői méhtenyésztési osztályt. A csehszlovák méhészek egy napot a Balatonon töltöttek, aztán Győrben a megyei méhész szakbizottság és a téti földművesszövetkezet vendégei voltak. Megtekintették a téti „Kisfaludy“ termelőszövetkezet száznegyven családos vándortanyáját. Ez a méhészet 110 termelő családból egy akácon 40 mázsa mézet pörgetett és a súlygyarapodás kaptáronként 46 kg volt. A küldöttség tagjainak egyöntetű véleménye: sokat tanultak és tapasztaltak a magyarországi látogatás folyamán. Meghívták a magyarországi méhészeket is Csehszlovákiába, hogy megmutathassák azokat a termelési, szervezési és oktatási módszereket, melyeket Magyarországon nem ismernek. A szlovák és a jelenlevő magyar mshészvezetők szocialista szerződést kötöttek, hogy a tanulmányutakat évenként megismétlik, a méhészeti vívmányokról egymást értesítik, megjelent méhészeti írásaikat kicserélik és fönntartják a személyes kapcsolatot egymással. Szilvaaszalás KÉRDÉS: Az idei gazdag szilvatermés értékesítése nagy gondot okoz a termelőknek. Hogyan lehetne megőrizni a szilvát hogy ne menjen veszendőbe? (M. K. Dunaszerdahely) VÁLASZ: Ma, amikor az életszínvonal emelkedésével, az igények fejlődésével túljutottunk azon, hogy a szilvalekvár népélelmezési cikk legyen, mert azt a legprimitívebb módon, cukor hozzáadása nélkül tartósíthatjuk és a legegyszerűbb háztartásban mindennapi eledelként szolgálhatott, a szilva minél többoldalú kihasználására kell törekednünk. Az eddigi értékesítési, felhasználási lehetőségek főképp a legegyszerűbb módon végzett lekvárfőzésből állnak. Az ide nem kerülő szilvát a helytelen cefrézéssel — amikor az éretlen, cukortartalom nélküli szilvát is becefrézik — pálinkafőzésre használták és használják ma is. Már a jobb, megfontoltabb értékesítést jelentette, ha némi felkészültséggel, de nem elég jó technikai megoldással a termés víztartalmának elvonásával aszalták a szilvát. Az aszaltsziiva megőrzi a friss gyümölcs értékes öszszetételü anyagait, a cukrot, savat és az emberi táplálkozásban különösen értékes fontos ásványi anyagokat. A szilvaaszalási eljárások azonban helytelenek voltak s olyan terméket produkáltak, ami nemhogy kereskedelmi értékét, de fogyasztási értékét is elvesztette. Okulva a régi hibákból, most egy a gyakorlatban bevált, elméleti megalapozottsággal szerkesztett Kocsidöntő bak Egy kovács a képen látható bakkal elérte, hogy a pótkocsi ferdére állítható legyen. így a gabona, burgonya stb. könnyen üríthető nem billenő platós kocsiról is. Még ebben az évben kisebb magyar méhészküldöttség látogat el Szjovákiába. Ez évben dr. S v o b o d a Jaroslav, a Csehszlovák Méhészeti Kutatóintézet igazgatója és munkatársa: Haragsim Oldrich mérnök is Magyarországon járt, hogy a magyar méhészetet tanulmányozza. A vendégek vándorméhészeteket, állami gazdasági és termelőszövetkezeti méhészeteket, intézményeket látogattak meg. A vándorméhészekkel gyűléseken is találkoztak. üzemi aszalóberendezést ismertetünk, amelyet megfelelő irányítás mellett önerőnkből és minden különösebb anyagi megerőltetés nélkül felépíthetünk. A létesítmény szerkezete: hőfejlesztő, tüzelőrész, amit samoftéglából épített kemence képez; közönséges falazó téglából és bádogcsövekből készült füstvezetők mellett ugyancsak bádogcsövekből álló levegőszabályozó csövek. Az aszalótér: két oldalt téglából falazott, szigetelt oldalfal-építmény, a tetőrészen kellő szigetelésű födémmel, az építmény két végén falemezből készült elzáró ajtókkal lezárható. Az aszalótérben az aszalócserényeket tartó fagerendázat nyer elhelyezést, amelyen 44, vagy 52 cserényt helyezünk el. Egy-egy cserényre egyszerre 35 kg szilva helyezhető el. Tehát 44 cserény esetében az aszaló egyszerre 1540 kg szilvát fogad be, amelyből 20—22 órai aszalás után 500 kg aszalt szilva nyerhető. Az aszalóberendezés fő előnye, hogy könnyen kezelhető és a jó szellőztető megoldás egyszerűvé teszi a felesleges páratartalom elvonását. A hőfejlesztés a kemencén keresztül hulladékfával, rőzsével, venyigével, esetleg olajjal, gőzzel, villannyal is megoldható. Aránylag kevés tüzelőanyag fogyasztást igényel. A legmagasabb hőmérsékleti igény 80 C fok. Amint említettük, ezzel a berendezéssel, amely napi 1500 kg nyers szilvát aszal meg, ha 20 na-ICét irányba r vezethető traktor A durhami egyetem gépesítési tanszékén kísérleti traktort szerkesztettek, amelyen a kormánykereket és vezetőülést 180 tokkal elfordíthatóan tervezték. Ugyanakkor gondoskodtak arról1 is, hogy a szabályozó emeltyűk és lábpedálok mindkét irányú vezetéshez szükséges kivitelben álljanak a traktorvezető rendelkezésére. Az elgondolás abból fakadt, hogy az erőgép a táblán ne kényszerüljön munka közben forgókat művelni. Technikailag persze nem egyszerű, s főként nem olcsó ez a megoldás. így például külön nehézséget jelent, hogy a hűtő felöli oldalon is szükséges a függesztett munkagépekhez hidraulikus emelőberendezés. Az elrendezés gyakorlati alkalmazását nemcsak a költséges kivitel gátolja, de nehészégek mutatkoznak a hajtatott kerék-pár adhéziós viszonyainak kedvezőtlen alakulása miatt is. Emellett hátramenetnél a kormányozható kerék-pár nem biztosít megfelelő iránytartást a traktornak. Ez különösen a sorközi növényápolásnál jelent hiányt. Mindezeket egybevéve, úgy látszik, hogy a várt előnyök nem igazolják e műszaki megoldás életképességét. (Fm. Impl. Mach. Rev., Essex.) SPÄRGAÄGY KÉSZÍTŐ. A gép egy menetben alakítja ki az ágyat és simítja le a földet, ősszel a töltések elegyengetésére is alkalmas. pos idényt veszünk alapul, 30 800 kg nyers szilvából 10 000 kg-on felüli aszaltszilvát állíthatunk elő. Tüzelőanyagfogyasztása húsz órás üzemeltetés esetén 600 kg hasábfa. Munkaerőszükséglet napi két dolgozó. Ezt a berendezést előnyös szerkezete miatt zöldségszárításra, gyógynövényszikkasztásra, takarmány, kukorica utánszárítására és egyéb vízlevonási célokra is felhasználhatjuk, — tehát csaknem egész éven át szolgál. Az érdeklődők kérésére szerkesztőségünk beszerzi a pontos tervrajzokat. R a d i c h Géza és P á t z a y László újítása sertés és szarvasmarha tereléséhez: az állat érintett testrészén 3—4 kW feszültséget vezet keresztül. Az áramkör csak a két érintkező hegy által határolt testrészen belül alakul ki. Az ösztöke kiküszöböli az erőszakos terelés következtében keletkező minőségrontó bőrsérüléseket, véraláfutásokat és természetesen könnyíti a terelést. Elektromos ösztökélő Új amerikai járvahrikettező gép Hároméves kísérletezés után újszerű magajáró gépet szerkesztettek a Vaughan és Johnson cégek Kaliforniában. A „Cal-Cube“ nevű járvabrikettező két sajtolódugattyúval működik, amelyek percenként 425 lőkerettel dolgoznak. A dugattyúk által kinyomott pogácsák 6 kifolyócsatornán keresztül hagyják el a sajtolókamrát. A terméknagyság élhosszúsága tetszés szerint 1,9 vagy 3,8 cm-es lehet. A magajáró gép présmechanizmusát külön rászerelt, 90 lóerős motor hajtja. Óránkénti teljesítménye 1,5—3 tonna. A rendről felszedett szénát előbb fonnyasztani kell úgy, hogy nedvességtartalma lehetőleg kevesebb legyen, mintha a szénát bálázással takarítanák be. A továbbiakban a ELÖGYÖKEREZTETES. a szőlővessző életműködésének iskolázás előtti stimulálása, melyet helyenként gombásításnak neveznek. Az előgyökereztetési eljárások között a buktatva előgyökereztetés a legáltalánosabb. Ezt úgy végezzük, hogy először 150 cm széles, 70 cm mély úgynevezett gombáztató gödör aljára 10 cm száraz homokot rakunk. Erre állítjuk fejjel lefelé a vesszökötegeket. A kötegek közeit homokkal töltjük ki, s a kötegeket felül is 10 cm-es homoktakaróval fedjük. A felső homokréteget langyos vízzel megnedvesítjük, s erre 25—30 cm vastagon szalmás istállótrágyát rakunk. Az egészet törekkel lefedjük. A veszszők az így elkészített fordított melegágyban a callusképződés megindulásáig maradnak, s csak azután kerülnek iskolázásra. A gyökérképződést nem szükséges megvárni, mert ezek úgyis letörnének az iskolázáskor. Elögyökereztetésnél a rügyek, mivel hidegebb környezetben vannak, nem indulnak meg. A letakart fordított melegágyat óvjuk a kiszáradástól. Az előgyökereztetési legfőképpen simavesszős telepítésnél alkalmazzák. ELÖGYÁRTÁS. Vas, zsalu és beton takarékosság elérésére az építőipar gépesítésével a vasbeton előgyártás, az építőipar korszerű technológiájának legfontosabb eszköze. Megkülönböztetünk gyári és helyszíni előgyártást. A gyári előgyártás a leggyakrabban előforduló és viszonylag könnyebben szállítható építőelemeket szolgáltatja. Amikor szállítási és tervezési okokból a gyári elemek alkalmazására nincsen mód, a helyszíni előgyártás szükséges. ELÖMETSZÉS. A szokásos tavaszi metszést megelőző szőlőmetszés, amelyre rendszerint akkor kerül sor, ha vesszőt szednek, vagy a rügyek károsodása miatt a végleges metszést fakadás utánra kell hagyni. Előmetszéskor elsősorban a letermett, felmagasodott részeket távolítják el, s ezzel a későbbi metszés munkáját könnyítik meg. terméket az ömlesztett árukhoz hasonlóan lehet kezelni és tárolni. (Fm. Mechaniz., London, 1962) ANGOLOK BURMÁBAN Az angol mezőgépipart mindig érzékenyen érinti tengerentúli export-kapcsolatainak alakulása. Burmából szerzett értesülések szerint ez a fejlődő ázsiai állam legutóbb előnyös hitelfeltételek mellett sok szovjet és csehszlovák gyártmányú traktort vásárolt. Ezt az angol gyárak erőgépeik minőségének további javításával, sokrétűbb munkagépválasztékkal, kielégítő tartalékalkatrész-ellátással — és nem utolsósorban ugyancsak hitelengedményekkel, valamint ármérsékléssel kívánják ellensúlyozni. (Agric. Machinery Journal, 1963. évi 6. sz.) lazsajuzs-jdzsasoiownfiQ m ljpn[üm opi usßim • ipnßoiu ßaiu pipwsj « uoyixdi sp< ißpsüpznßozayq • gupiu pvuoWH • quniozwipa duyasapuawozs I fk \ 5 S4 ? Öv "t Öv n Ö t 0 5v ? o 'í ■*•4 *4 u-4 ■»* *4.-V 5* a* N> 5 T> M Dl 2* 5 fi 3v 5 5! 3 v D 3 • £ 3’ 5 3 3 3 5 5 Í4 • 3 3: 3 “'S £ 3 3S Z5 |-+. 'S. "öv V)
