Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-09-29 / 78. szám

Faj élesztővel szabályozzuk a must erjesztését

fa Példás fiatalok. A nyitrai járá fiataljai 1000 ha silókukorica, 2500 h magkukorica, 260 ha cukorrépa é 250 ha burgonya betakarítását vállal ták. A fiatalok figyelik a gépek ki használási fokát, az agrotechnikí határidők betartását, a közép- é mélyszántás idejében történő és j minőségű elvégzését, s szorgalmazzá a komposztkészítést, valamint a gyű mölcsfák ültetését.

(Marian Takáő, Nyitra

fa Körzeti aktíva. Magyarbődö értékelték a körzeti értekezletre meg hívott zootechnikusok a szociálist munkaversenyt és a gümőkőr felszá molásában elért eredményeket. A leg jobbak — a cakanovcei, rankovcei é a nírovcei szövetkezetek — az Állam Biztosító érmét, ezenkívül 10—10 eze korona jutalmat kaptak. (map

fa fajta vetőmag. A Kosúti Ál lami Gazdaság jó minőségű Kosúti é Pavlovicei fajta búza-vetőmagot tér melt. A központi magtár dolgozói Csillag Andrással az élen, hosszabbl tott műszakban tisztították a 20 va gon elismert vetőmagot, amelyet ; dunaszerdahelyi és a galántai járá szövetkezetei kapják.

(Krajcsovics F., Galánta

fa Dicséret. Szécsénkén elsősorba] Jámbor József és Deák Lajos érdemel dicséretet, akik a háztáji baromfitól 273, illetve 237 tojással léptél túl az előirt mennyiséget. Mocsár Erzsébet és Pencsák Ilona pedig 90- 90 tojással adtak terven felül a közellátásnak.

(Major Lajos, Szécsénke;

fa Keresztezik a sertéseket, fi

nagyfalusi EFSZ-ben a hízósertéseknél az átlagos súlygyarapodás napontí 45 deka. Ez Mészáros István gondol munkáját dicséri, aki már tíz évf dolgozik, mint sertésgondozó. A; anyasertésük 54 darab. Sikeresen alkalmazzák a Szlovák fehér és a Kornvald fajta keresztezését. így év végére átlag 12 malacot választanak e anyakocánként. (-máj)

fa Hosszabbított műszakban. Á bé[vi szövetkezetben valamennyi traktoros hosszabbított műszakban dolgotik. A jó szervezésnek köszönhető logy a kukoricatermés már fedél alatt /an, s a cukorrépa szedése is gyors ütemben halad. Minden remény meg/an arra, hogy tíz helyett hat naf alatt végeznek a cukorrépa betakarításával. Mindjárt az első napon 9 vadonnal szállítottak a trebisovi cukorgyárba. (zip)

fa Magtermesztők. A Lászlóművei Miami Gazdaság 31 hektáron terneszt az idén uborka-, sárgarépa-, íagyma-, kapor és más magot. A mitőség kiváló. Eddig 150 százalékra :eljesítették magtermesztési tetvütet. (Kúcs Gy., Alsószecse)

változatlanul nagy az erdekloa.es a bratislaavi l. országos zöldség- i és gyümölcskiállítás iránt. Eddig£[ már több mint hetvenezren nézték meg, köztük ez a kislány is, aki az őszi barackban gyönyörködik.

(Foto: Miro Vojtek)

) Elovigyazatosan

n

A padányi szövetkezetesek idejében- megértették, hogy mit követel tőlük k az új évszak, legalábbis minden cse•i lekedetük ezt bizonyítja.

Az egyik 22 hektáros cukorrépatáb- Ián traktor közeledik felénk. Rajta G á 1 f f y József traktoros ül, mel) lette pedig Kosár Miklós, a szövetkezet elnöke. Kosár elvtársat leg' többször a határban lehet megtalálni.

Jelenléte nélkül nem kezdődik és nem a fejeződik be semmi. Tanácsot ad, ses gít, mindig ott, ahol épp szükség van e rá. Most, hogy az egyik traktorost z látogatta meg, tapasztalta, hogy a nyári öntözés nem volt hiábavaló, ezt bizonyítják a földből kiforduló hatal" más répafejek is.

. — Négyszáz mázsás hektárhozamot

várunk — mondja bíztatóan Gálffy- elvtárs.

Odább, a tábla kezdetén egy csapat- ember kezdte dobálni rakásba a frissen kiszántott répát. Néhány pillanat

t múlva a munka máris teljes ütemben s haladt. Kedvüket jóval növelte Bíró- Kálmán bácsi kifogyhatatlan humoros ? kedve, aki nemcsak az adomákban, de- a munkában is az első, elhagyva a- nálánál jóval fiatalabbakat.

Közben Gálffy elvtárstól megtud* tam, hogy ez az egész terület az ő i ekevasaira vár. — Akkor pedig nem- lesz hiba a minőségben — gondolom,

, mert Gálffy elvtárs elővigyázatosan- dolgozik, s ha ezt minden traktoros i így csinálná, akkor sok értéket lehet- ne megmenteni.

I ÖllősMárta (Padány)

A jó bor egyik alapfeltétele a must kedvező lefolyású erjedése. A rég tapasztalatokra és az új tudományos ismeretekre támaszkodva módunkbar áll a must erjesztését fajélesztőve: szabályozni, befolyásolni. Ha soká is tartott, ma már általánosan elismerik a borászatban a fajélesztő jelentőségét mint technológiai eljárást, jóllehet mindmáig csupán a fejlettebb borászati nagyüzemek alkalmazzák.

Az augusztusi és szeptemberi esőzések okozta bogyórothadás azonban kisebb szőlőtermesztőktől is megköveteli a fajélesztő használatát. Ez a módszer éppen esős idő után válik időszerűvé, amikor a bogyók kirepedeznek, penészednek, peronoszpóra és egyéb betegségek érik a szőlőt. A borélesztő ugyan szüretkor kisebb-nagyobb mennyiségben minden bogyón fellelhető, mert a talajból kerül oda. De a borélesztőn kívül főleg csapadékdús időben más mikroorganizmusok káros hatást gyakorolnak a must erjedésére. Arra kell törekednünk tehát, hogy ezt a káros hatást kiküszöböljük és elősegítsük az általunk kívánt erjedési folyamatot. A baktériumok, penészgombák stb. között egyrészt, a borélesztő között másrészt ilyenkor ádáz küzdelem folyik, amely végzetessé válhat a bogyók számába. Éppen ilyenkor elmaradhatatlanul szükséges fajélesztő, amely gyorsítja és kívánságunkhoz képest szabályozza az erjedési folyamatot, megakadályozza a káros melléktermékek kibontakozását és a bor ízének romlását.

A borélesztő alkalmazását a leszüretelt szőlő állapotához képest többféleképpen végezhetjük. Legegyszerűbb, ha először leszedjük az egészséges fürtöket kisajtoljuk és 2—3 napig erjesztjük, majd 1—2 százalékos adagolással a frissen ülepített vagy nyálkázott musthoz adjuk. Ezen az eljáráson annyiban változtathatunk, hogy 7—9 százalékos alkoholtartalmú mustot olyan mennyiségű friss musthoz adunk, hogy annak alkoholtartalma 4—5 százalékra emelkedjen. Ha ezt elértük, újból a 7—9 százalékosat használhatjuk gyengébb mustok erjesztése céljából. Ezzel az eljárással egyúttal hátráltatjuk a káros mikroorganizmusok fejlődését.

Az elsődleges élesztőpótlásra ma már tudományos alapon előállított és a gyakorlatban bevált tiszta fajélesztőt használnak. Mivel a fajélesztő többféle célt szolgál, igyekeznünk kell a legmegfelelőbbet kiválasztani. A dolog bonyolultságára való tekintettel azonban tanácsps ebben az ügyben a kísérleti állomás dolgozóinak véleményét kikérni. A megrendelés alkalmával tüntessük fel levelünkben, milyen célra és melyik borvidéken szándékszunk alkalmazni a borélesztőt. Megkülönböztetünk ugyanis kén-, hidegmeleg, magas szesz- és cukortartalmú fajélesztőt. Több mint 400 különféle bel- és külföldi fajélesztő közül válogathatunk, amelyeket írásban, telefonhívásra vagy személyesen megrendelhetünk és megkapunk csekély áron a következő címen: Vyskumny ústav pre vinohradníctvo a vinárstvo, Bratislava, Matúskova ul. 98, telefon: 458—38, 446—58. A küldeményhez

használati utasítást mellékel az intézet. A fajélesztők 3—6 deciliteres, vattával dugaszolt üvegekben kerülnek forgalomba. Az üvegek tartalmát csíramentesen, legkésőbb 14 nappal a küldemény megérkezése után helyezzük a mustba. Addig is hűvös helyen tároljuk. A dugaszolt üvegekben csak kevés mustban szaporodott el a nemes élesztő s aránylagos nyugalmi állapotban kevés élesztősejtet tartalmaz. Ha 8—10 liternyi mustnál többet akarunk beoltani, előbb fel kell frissíteni, el kell szaporítani, azaz anyaélesztőt kell készíteni 4—5 nappal a szüret előtt. Az anyaélesztőt a következő módon készítjük el: Egészséges szőlőből 3—10 liter mustot sajtolunk, amelyet kissé megcukrozva (1 kg-ra kb 10 dekát) 15—20 percig mérsékelten felmelegítünk hibátlan zománcedényben. Azután 20— 25 fokra lehűtjük és csíramentesítés

céljából a fajélesztős üveg egész tartalmát belehelyezzük és frissen vasalt ruhával betakarjuk. 3—4 nap múlva az anyaélesztő zajos erjedésnek indul és alkalmassá válik további oltásra. Egészséges must beoltására 1 százalékos anyaélesztőt használunk, az említett esetben tehát a 3—10 liter anyaélesztő ugyanannyi friss must beoltására.

Az idei rothadásnak induló, penószgombalepte szőlőből nyert mustokat a fajélesztővel történő beoltás előtt nyálkázzuk le. A nyálkázás a must kénezéséből és a letisztult must üledékéből való lefejtéséből áll. A kisajtolt mustot tehát azonnal kénezzük be 3—4 tabletta káliumpiroszulfittal (pirosycitan draselny), amelyet kénes mustban oldunk fel és 1 hektoliter musthoz adagolunk, miközben alaposan szétkeverjük. A kénsav elpusztítja, megbénítja a mikroorganizmusokat, amelyek elhalásuk után 24—32 óra alatt a mustban lévő különböző bogyóhéjjal, földdel leülepszenek; a letisztult mustot lefejtve azonnal beoltjuk fajélesztővel.

yóco V/f iháltf /Mrs w orAco)

A tyúkok vedléséről

A vedlés a baromfi szervezetében mély élettani változásokat idéz elő. Ilyenkor osökken az étvágy, az élősúly, az állat mozgékonysága, a tojástermelés pedig, majdnem minden esetben, teljesen szünetel. A vedlés Ideje és lefolyásának gyorsasága igen sok tényezőtől függ.

Megállapították, hogy több mint 10 órás megvilágítás esetén a vedlés kezdete elhúzódik, a +3 —3 C“ közötti hőmérsékletű levegő pedig serkentőleg hat rá. A vedlés normális lefolyásában igen nagy szerepe van a takarmányozásnak is. Magas fehérjetartalmú takarmányok etetésekor a vedlés később következik be, ugyanakkor a toll növekedése meggyorsul. Viszont alacsony fehérjetartalomnál a vedlés korábban kezdődik és a toll lassabban növekszik.

A vedlés és a tojástermelés szoros kapcsolatban van egymással. Azoknál az állatoknál, melyek korán és hoszszan vedlsnek, sokkal alacsonyabb a tojástermelés, mint azoknál, melyek később kezdenek vedleni. Amikor a tojástermelés megszűnik vagy csökken, a felvett tápanyagok bizonyos mennyisége felesleges lesz, melyet az állat aztán a toll növekedésére használ fel. A jó tojótyúk nemcsak későn vedlik, hanem rendszerint gyorsabban is. Ez azzal magyarázható, hogy azok a tényezők, melyek a jó termelőképességet biztosítják — mint például a szilárd szervezet, az állat kiváló takarmányértékesítő képessége stb. — elősegítik a gyors vedlést is. Ennek ellenére, vannak olyan tojók is, melyeknél a tojástermelés a vedlés el-i lenére sem szűnik meg, csak csökken. . Ez az oka, hogy a vedlés lassú. A rossz • tojók rendszerint korán és lassan vedlenek. Náluk ritkán látható csu- i pasz bőrfelület. A nagyon rossz to: jóknál az év bármely szakaszában i találhatunk új tollakat. Az ilyen tyúkok pár tojás után a termelést be: szüntetik, néhány tollat elhullajtanak, ! utána újból kezdik a termelést. Az ilyen állapot sokszor hónapokig is elhúzódik.

Az első tojóév végefelé — szeptember elején vagy közepén — a tyúkokat kiválogatjuk. Ilyenkor a tollazat állapota jól mutatja, hogy vajon a tyúk kitartó termelő-e. A korán vedlő tyúkokon új tollak növekedését láthatjuk, melyeknek zászlaja sima, fényes, a szára nagy, telt. Az öreg tollak szára kemény és csaknem átlátszó. Ha a tollhullás a testre és a szárnyakra is kiterjedt, a vedlés rendszerint teljessé válik. A szárny tollak vedlésekor a tojók rendszerint abbahagyják a tojástermelést, de a test egyéb részeinek vedlésekor a termelés folytatódhat. A kivételesen jól tojó tyúkok — ha a testsúlyukat megőrzik — folytathatják a tojástermelést egészen addig, amíg a szárny vedlése jól előrehaladt.

Egyes kutatók arra az érdekes megfigyelésre jutottak a vedlés élettani hatásának tanulmányozásakor, hogy amíg a petefészek és a petevezető aktív működési állapotban van, a vedlés nem következik be. Csak akkor indul meg, ha a petefészek működése jelentősen csökken, vagy teljesen megszűnik. A tojásképződés szünetelése azzal magyarázható, hogy a megvilágítás tartamának rövidülése az agyalapi mirigynél a tireotrop hormon kiválasztását segíti elő. Ennek következtében a mirigyek tevékenysége megváltozik. A hipofízis ganadotrop hormon kiválasztása a tojástermelés növelését segíti elő, míg az előbb említett hipofízis tireotrop kiválasztása a vedlést.

A szakemberek javasolják a vedlés meggyorsítását azáltal, hogy az ikerszervek működési ütemét növelik. Ez elérhető, ha olyan tyúkokat, melyeknél a vedlés megkezdődött, 30— 40 napra elkülönítik és a megvilágítást napi 8 órára korlátozzák. A vedlő tyúkok takarmánykeverékének fehérjaaránya 1:3,2—1:3,7. Ilyen etetés mellett a vedlés intenzívebb és kb. 30 nap alatt befejeződik. A tyúkokat később visszahelyezzük a többiek közé, ahol a megvilágítást 14 órára növelhetjük.

Megállapították, hogy a növendékállatok korábban és gyorsabban vedlenek, mint a már kifejlettek. A rossz tojó, korától függetlenül vedlik és rendszerint már nyár elején hullatja tollát. Azokat a tyúkokat, melyek augusztus végéig befejezték a vedlést, korán vedlőknek, azokat, melyek csak októberben vagy decemberben, későn vedlőknek kell tekinteni. A korai kelésű állatok nem mindegyike vedlik ősszel vagy télen.

Kiválasztással olyan vonalak hozhatók létre, melyeknél a téli vedlés nem figyelhető meg. Korai vedlés, hirtelen nagy meleg, elégtelen takarmányozás, az állatok zavarása, szállítás, stb. idézheti elő. Ha azt akarjuk, hogy a vedlés gyorsabb legyen, az állatokat megfelelő kondícióban kell tartani, mert ellenkező esetben káros tünetek mutatkoznak az állat szervezetében.

A „Baromfitenyésztés“ cikke

nyomán,

Molnár Ferenc,

Dunaszerdahely

1^1 int a Nyitrai Mezőgazdasági Fő■ * iskola hallgatója augusztusban négy hetet töltöttem a Német Demokratikus Köztársaságban. Néhány mezőgazdasági üzemet közelebbről megismertem. Jártunk szövetkezetekben, állami gazdaságokban és kutatóintézetekben. Ezen látogatás tapasztalatait szeretném itt dióhéjban elmondani.

* * *

Brinnis, egyutcás falucska a delitschi járásban, úgy félúton Lipcse és Halle között. A házak emeletesek, udvarok tágasak és a szérűk még egy középnagyságú repülőgép befogadására is képesek lennének. A táj lapos, réges-rég elnémult szélmalmok kandikálnak ki imitt-amott a látóhatár alól. A földek tiszták, gazmentesek, nagy szabályos táblákba simulnak.

A helyi szövetkezet teljes címe: Landwirtschaftliche Produktionsgenossenshaft II. Typ Brinnis. Százötven tagja 1040 hektárnyi területen gazdálkodik. Ebből szántóföld 834 ha, a többi legelő és kaszáló. A természeti adottságok megfelelnek körülbelül a répatermelő típusnak, úgyhogy számunkra nagyon meglepő az állandó zöldterületek magas százaléka. Hogy milyen jól és gazdaságosan lehet ezeket kihasználni, meglátjuk később.

A marhaállomány 835 db, ebből 328 fejőstehén, valamint 1224 a sertés. A sertéshizlalásban napi 700 g súlygyarapodást érnek el, 1 kiló sertéshús önköltsége 3,15 márka, a realizáció 3,80 márka szintjén mozog (egy márka — 3 korona). A fehérjeszükségletet legnagyobbrészt halliszttel fedezik.

Az átlagos évi tejtermelés 2800 kg, ami napi 8 liter tejhozamnak felel meg. Ezt legeltetéssel (áprilistól októberig) és fehérjedús zöldtakarmányozással érik el. Nagy gondot fordítanak az elegendő mennyiségű fehérjedús siló előállítására. A kukoricán

Négy hét a Német Demokratikus Köztársaságban

Tapasztalatok, dióhéjban

kívül leginkább zöld rozsot silóznak.

Tanulságos lehet számunkra a merinői birkatenyészetük. Összesen közel 500 birkát tart a szövetkezet. Egy birkától évenként 3,5 kiló legfinomabb gyapjút nyer. Ez bizonyítja, hogy az alacsony fekvések intenzív szántógazdálkodása mellett is lehetséges a gazdaságos juhtenyésztés, amely a takarmányforrások tökéletes kihasználását elősegíti és semmiesetre sem befolyásolja hátrányosan a marhaállomány takarmánymérlegét.

A növénytermesztésben a gabonafélékre szakosította magát a szövetkezet. Ennek egyik inditóoka az aránylagos munkaerőhiány is. A gabonatermesztés gépesítése már majdnem megoldottnak tekinthető, úgyhogy nem támaszt különösebb igényeket munkaerő szempontjából. A betakarítás kizárólag kombájnokkal, egy és kétmenetesen történik. A mezei munkákat húsz traktor végzi. Az üzemen belüli és kívüli forgalmat két tehergépkocsi bonyolítja le.

A növénytermesztés érdekesebb tavalyi hozamaiból: búza 35 q/ha (egyes parcellákon 40 q/ha), gabonafélék átlagban 25 q/ha, burgonya 190 q/ha, mák 8 q/ha.

A szalmabetakarítást kétféleképpen oldják meg. Kombájn után bálákba préselve szérűkbe rakják, vagy felszecskázva halomra fújják az istállók közvetlen közelében, ahonnan pneumatikus úton csővezetékeken keresztül továbbítják tetszés szerint a takarmányelőkészítőbe.

A szalma préselésére alacsonynyomású sajtolót használnak.

A munkaegység értéke 8 márka.

A háztájit közösen művelik. A háztáji állatok számára előnyös áron vásárolják a tagok a szövetkezettől a takarmányt, ami nagyon okos és előrelátó intézkedésnek tekinthető.

A munkafegyelem kitűnő, a munka minőségét nem is kell ellenőrizni, de azért a csoportvezetők ritkán hagyják magukra embereiket a földeken. Egyes környékbeli szövetkezetekben szabály, hogy az elnök, agronómus, zootechnikus kötelesek havonta bizonyos napokon a többi tagokkal együtt részt; venni a termelőmunkában, tehát manuálisan dolgozni.

A szövetkezetben kissé hiányoznak a fiatalok. A közeli városok, nagyüzemek, erősen vonzanak.

A mezőgazdasági szakemberek kérdése az NDK-ban távolról sem olyan égető, mint nálunk. Sőt, szó sem lehet ilyesféle problémáról.

Először is, szép számban vannak a szövetkezetekben, állami gazdaságokban. Például csak Brinnisben az elnök és az agronómus főiskolai végzettséggel rendelkezik és még ketten a Meisseni Szövetkezeti Főiskolát látogatják. Gyakori az olyan eset, hogy egyetemi docensek, kandidátusok, tanárok vállalnak funkciókat a szövetkezetekben és ezeket természetszerűen, minden kiváltság igénye nélkül végzik. Másrészt a mezőgazdasági szakembereket tisztelet és megbecsülés övezi, a munkájukat nem hátráltatják, de segítik a munkahelyeken és ennek a megfelelő jutalmazás is kézzelfogható kifejezője. De ezt a megbecsülést még a fiatal okleveles agronómusok sem ingyen kapják: ezt tudásuk és munkaképességük váltja

ki. A főiskola — a mi főiskoláinkkal ellentétben — egy olyan komplex — gyakorlati és elméleti — tudást és képesítést nyújt hallgatóinak, amely a gyakorlatban biztos fegyvert jelent.

Már említettük, hogy a brinnisi szövetkezet határában meglepően sok a zöldterület. Ebből pontosan 100 hektárt öntözőcsatornák szelik keresztül-kasul. Ez a LPG legnagyobb tejforrása. A fű üdezöld még a legnagyobb szárazságban is. Villanypásztor őrködik a legelő gulya felett.

Ezt az intenzív legelőt Lipcse városának köszönhetik. Pontosabban annak a csatornarendszernek, amely Lipcse nitrogénben és káliumban rendkívül gazdag, fekete, bűzös szennyvizét a brinnisi és a környékbeli falvak határába vezeti. Itt aztán igazán csekély költséggel, pontosan összeállított terv szerint könnyű a csatornákat felduzzasztani és a legelőket elárasztani. A tápanyagarányt elegendő mennyiségű foszfortartalmú műtrágyával billentik helyre. Az öntözésnek ez a formája nem okozza értéktelen füvek burjánzását, s a talaj összetételét sem rongálja jelentősebb módon.

* * *

Távolról sem ad ez a rövid írás részletes, sokoldalú áttekintést a brinnisi szövetkezetről. Mindamellett bepillantást nyújt egy kis német falucska szövetkezetének életébe. Megtudjuk belőle, hogy gazdálkodnak a békeszerető német szomszédaink, akik a miénkhez hasonló utat tapossák — a szocializmus széles, egyenes országútját.

Blaas Géza