Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-07-10 / 55. szám

A bőséges kukoricatermés érdekében Az idei tavasz igen előnyös volt az összes kukorícatermesztők számára. Ott, ahol a talajt a vetésre jól előkészítették, gondosan vetettek, helyesen trágyáztak és idejében alkalmaztat a gyomirtószereket, a növényzet fejlett és gazdag termést ígér. Tehát ezek szerint minden arra mutat, hogy nincs hiba a kukoricatermesztés körül. De nem így van! Az esős időjárás hatására a herbicidekkel nem kezelt nö­vényzet erősen elgyomosodott, s ezért — mivel az aratás teljes ütemébe lép — elsőrendű feladatunk, hogy a szövetke­zetek és állami gazdaságok összes mun­kaerejét mozgósítva, a kukoricát minél hamarabb gyomtalanítsuk. Teljes mér­tékben ki kell használni a sarabolókat, elsősorban az RS—09-es eszközhordozóra szerelhető sarabolókat. Ezen kívül el kell végezni a sorokban a kézi növényápolást is. Tudatosítanunk kell azt a tényt, hogy a jelenlegi bőséges csapadék ellenére is a kuko­rica számára kevés talajnedvesség marad, ha a növényzetet nem gyom­­taianítjuk és így a gyomnövények a talajnedvessé­get felszívják a kultúrnövények elől. Ha az 1 m2-en található gyomnövé­nyek 10 dkg szárazanyagot képeznek, ez annyit jelent, hogy m2-ként 50 liter vizet szívnak el a kukorica elől. Ez a mennyiség 50 mm-es csapadék­nak felel meg, tehát lényegében fel­használják mindazt a vizet, amit a bő­séges esőzések idején kaptunk. A gyomnövények azonban nemcsak a vi­zet, hanem a tápanyagokat is elvonják a kultúrnövények elől és nagyobb mennyiségű tápanyagot hasz­nálnak fel, mint a kukorica. Emiatt minél gyorsabban el kell végezni a kukorica gyomtalanítását. A kukorica ebben az időpontban érte el fejlődésének egyik legfontosabb sza­kaszát, amikor jelentős mennyiségű vízre és tápanyagra van szüksége. Néhány nap múlva virágzani kezdenek a koraibb fajták, címert fejlesztenek és megterméke­nyülnek. Ebben az időszakban dől el a kukorica terméshozamának sorsa. S ez a második fontos ok, amely miatt gyorsan el kell végeznünk a kukorica növényápolását. Ez mind a szemeskukorica, mind a silókukorica szempontjából igen fon­tos. A sűrűnek mutatkozó silókukoricát rit­kítani kell, nehogy tejes-viaszos érésű kukorica helyett csalamádét takarítsunk be. Hiszen a silókukorica csak akkor teljes ér­tékű, ha megfelelő mennyiségű csövet növeszt és a zöldtömeg 35—40 %-át tejes-viaszos érésű kukoricacső ké­pezi. Ezt a százalékot csak akkor érhetjük el, ha a növényzetet tervszerűen ritkítjuk és a hektáronkénti növényegyed-meny­­nyiség 60—70 ezer között mozog. Sok szó esett már a növényegyedek szá­máról. Sajnos, a valóságban megállapít­hatjuk, hogy a termelők nem szentelnek kellő figyelmet ennek a kérdésnek. A szemeskukorica vetésterületén hek­táronként nem találunk 40 000 nö­­vényegyedet sem, tehát a vetés ritkább, mint amilyennek lennie kellene. Ilyen a helyzet például az 106 J 1963. július 10. ohaji, köbölkúti, kisújfalusi és több más szövetkezetben. Szövetkezeteink agronó­­musai jól tennék, ha értékelnék a kuko­rica egyelésének eredményeit, rámutat­nának a hibákra, és ami a legfontosabb, betakarításkor összehasonlítanák azokat a terméseredményeket, amelyeket az elő­írt növényegyeddel és a hiányos növény­­egyed-mennyiséggel termesztett kukori­cából hektáronként elértek. Ezek az eredmények meggyőző bizonyítékát ad­nák az előírt növényegyed-mennyiség szükségességének. A hibrid vetőmag termesztőinek feladata A hibrid kukoricavetőmag termesztőire igen igényes feladat vár — a kasztrálás. Már ebben az időszakban elő kell készül­ni erre a munkára, amely sok munkaerőt foglalkoztat. A kasztrálást végző embe­reket még a munka megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, milyen fontos munkát végeznek. A vonalhibridek termesztésével, ne­mesítésével és további kersztezésé­­vel nagy termőképességű utódokat nyerhetünk. Beszélünk a heterózis hatásról. Termé­szetesen nem minden keresztezéssel ér­hetünk el ilyen eredményeket. Ez a nö­­vénynemesítők munkája, akik az önmeg­­porzó vonalakat nemesítik tovább, azok megállapodása után keresik az olyan keresztezési lehetőségeket, amelyek nagy termelékenységű utódokhoz vezetnek. Vetőmagszaporító és termesztő üzemeink egyrészt nemesített, másrészt fajtaellen­őrzéssel jóváhagyott vetőmagot kapnak a hibrid termelésére. A hibridek azonban csak abban az esetben örökölnek kiváló heterózis hatást, ha termesztésükkor betartot­ták a hibrid minőségére kiható ösz­­szes alapelveket. A helyes termesz­tésen kívül a kasztrálásnak is döntő befolyása van. Kasztráláskor eltávolítjuk az anyanövé­nyek címereit (virágzatát), s ezzel irá­nyítjuk a növényzet megporzását. A rendszerint három sorba vetett anyanö­vények címereinek eltávolítása után ezek kizárólag az apanövények hímporával termékenyülnek meg, mivel az apanövé­nyek címereit meghagytuk. A kasztrálást idejében kell elvégez­ni, tehát még mielőtt a címer termé­keny hímport képezne. Ha elkésve végezzük el a kasztrálást, ak­kor az anyanövények a saját, hímporuk­kal termékenyülhetnek meg, s így nem érnénk el a kívánatos eredményt. Az elkésve végzett munkának nincsen jelen­tősége és az egész növénynemesítés tu­lajdonképpen céltalanná válik. Az ilyen növényzetet nem szabad elfogadni és termését vetőmagként felhasználni. A ve­tőmagszaporító üzem így jelentős vesz­teséget szenvedne. Nem kapná meg a kitermelt vetőmagért tervezett pénzt és elértéktelenítené azt a hosszú éveken keresztül folyatott növénynemesítő mun­kát is, amelyet az elvetett hibrid kiter­melésére fordítottak. Az értéktelen vető­mag nem növelné terméshozamainkat, hanem ellenkezőleg; további károkat okozna a kukorica nagyüzemi termesz­tésében. Ezért a kasztrációt idejében és gondo­san kell elvégezni. Az anyanövényekröl el kell távolítani az összes címert. Ezért a növényzetet ismételten ellenőrizni kell, mivel akadnak olyan növény­egyedek is, amelyeken a címer né­hány nappal később ismét megjelenik. Ezeket az utólagosan megnőtt címe­reket is el kell távolítani. A címert semmiesetre se vágjuk le kés­sel vagy sarlóval, és a címerek kihúzá­sakor ügyeljünk arra, hogy velük együtt ne tépjük le a felső 2—3 levelet is, mivel ezek a levelek járulnak hozzá a legnagyobb mértékben az asszimilá­cióhoz. Be kell tartani a hibridvetőmag termesz­tésére vonatkozó további előírásokat is, pl. az előírt szigetelőtávolságot, a faty­­tyazást és a további munkálatokat. A tudományos kutatók segítsége vetőmagszaporító vállalatainknak Mivel a kasztrálás igényes munka, pon­tosan meghatározott időben és mindig az aratási munkálatok idején kell elvégezni, tudományos kutatóink és növényne­­mesítöink olyan módszert dolgoznak ki a hibridvetőmag termesztésére, amely fölöslegessé teszi a kasztrálást. Kutatómunkájukat a citoplazmatikus hímsterilitáson alapuló hibridvetőmag termesztésére összpontosították. A kukoricatermesztők már régen meg­figyelték, hogy az egyes növények ter­méketlen hímport fejlesztenek. Megálla­pították, hogy ez a sterilitás az anya­növényről átöröklődik az utódokra is. Ezen az úton lehetségessé válik olyan hibrid előállítása, amelynek az anyanö­vényei címert fejlesztenek ugyan, de hímporuk steril (terméketlen) lesz. A növénynemesítők kihasználják ezt a lehetőséget és az egyszerű anyai vonalú hibridet hímsterillé változtat­ják. Így azután a hibridvetőmag termeszté­sekor a termesztő anyanövénykét egyszerű hímsteril hibridet vet és apanövényként egy­szerű, termékeny hímport fejlesztő hibridet. Ilyen úton kasztrálás nélkül termelhetünk hibridvetőmagot, és a megtermékenyítést tökéletesen irá­nyíthatjuk, mivel az anyanövényeken címer kifejlődik ugyan, de a virágpor steril lesz. Az elmondottak alapján sokan azt gon­dolhatnák, hogy mindez nagyon egy­szerű dolog. Emlitettük már, hogy a hímsterilitás az anya vonalán öröklődik, ami annyit jelent, hogy a kitermelt hib­ridvetőmag is hímsteril lesz. Az ilyen gyakorlat természetesen semmihez sem vezetne, mivel az ilyen vetőmagból ki­fejlődött növényzet egyáltalán, vagy csak nagyon elenyészően termékenyülne meg, tehát nem hozna termést. A kutatókra és a növénynemesítőkre vár az a feladat felújítani a hímsteril utódok fertilitását (termékenységét). Erre is van lehetőség. Vannak olyan vo­nalhibridek, amelyek fertilitás felújító képességgel rendelkeznek. A növényne­mesítőkre vár a feladat, hogy ezt a tu­lajdonságot egyszerű, apahibriddé neme­sítsék, amely a himsteril egyszerű anya­hibridet meg tudja termékenyíteni és egyúttal fertilissé, tehát termékennyé változtatja. Ezen a téren kutatóink és növénynemesítőink már szép eredménye­ket értek el, s így a legközelebbi évek­ben vetőmagszaporító .üzemeink ilyen hibridet fognak termelni. Amint látjuk, ma még továbbra is nagy gondot kell fordítani a kasztrálás minő­ségére, de a jövőben a hibridet már kasztrálás nélkül fogjuk termeszteni. Itt láthatjuk a tudomány és a gyakorlat szoros együttműködését, amikor kéz a kézben megoldják még a legbonyolultabb feladatokat is, hogy a termelést köny­­nyebbé és eredményesebbé tegyék. Pirsel Anton, 7s^ a Trnavai Kukoricatermesztési Kutatóintézet igazgatója

Next

/
Thumbnails
Contents