Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-07-10 / 55. szám
A bőséges kukoricatermés érdekében Az idei tavasz igen előnyös volt az összes kukorícatermesztők számára. Ott, ahol a talajt a vetésre jól előkészítették, gondosan vetettek, helyesen trágyáztak és idejében alkalmaztat a gyomirtószereket, a növényzet fejlett és gazdag termést ígér. Tehát ezek szerint minden arra mutat, hogy nincs hiba a kukoricatermesztés körül. De nem így van! Az esős időjárás hatására a herbicidekkel nem kezelt növényzet erősen elgyomosodott, s ezért — mivel az aratás teljes ütemébe lép — elsőrendű feladatunk, hogy a szövetkezetek és állami gazdaságok összes munkaerejét mozgósítva, a kukoricát minél hamarabb gyomtalanítsuk. Teljes mértékben ki kell használni a sarabolókat, elsősorban az RS—09-es eszközhordozóra szerelhető sarabolókat. Ezen kívül el kell végezni a sorokban a kézi növényápolást is. Tudatosítanunk kell azt a tényt, hogy a jelenlegi bőséges csapadék ellenére is a kukorica számára kevés talajnedvesség marad, ha a növényzetet nem gyomtaianítjuk és így a gyomnövények a talajnedvességet felszívják a kultúrnövények elől. Ha az 1 m2-en található gyomnövények 10 dkg szárazanyagot képeznek, ez annyit jelent, hogy m2-ként 50 liter vizet szívnak el a kukorica elől. Ez a mennyiség 50 mm-es csapadéknak felel meg, tehát lényegében felhasználják mindazt a vizet, amit a bőséges esőzések idején kaptunk. A gyomnövények azonban nemcsak a vizet, hanem a tápanyagokat is elvonják a kultúrnövények elől és nagyobb mennyiségű tápanyagot használnak fel, mint a kukorica. Emiatt minél gyorsabban el kell végezni a kukorica gyomtalanítását. A kukorica ebben az időpontban érte el fejlődésének egyik legfontosabb szakaszát, amikor jelentős mennyiségű vízre és tápanyagra van szüksége. Néhány nap múlva virágzani kezdenek a koraibb fajták, címert fejlesztenek és megtermékenyülnek. Ebben az időszakban dől el a kukorica terméshozamának sorsa. S ez a második fontos ok, amely miatt gyorsan el kell végeznünk a kukorica növényápolását. Ez mind a szemeskukorica, mind a silókukorica szempontjából igen fontos. A sűrűnek mutatkozó silókukoricát ritkítani kell, nehogy tejes-viaszos érésű kukorica helyett csalamádét takarítsunk be. Hiszen a silókukorica csak akkor teljes értékű, ha megfelelő mennyiségű csövet növeszt és a zöldtömeg 35—40 %-át tejes-viaszos érésű kukoricacső képezi. Ezt a százalékot csak akkor érhetjük el, ha a növényzetet tervszerűen ritkítjuk és a hektáronkénti növényegyed-menynyiség 60—70 ezer között mozog. Sok szó esett már a növényegyedek számáról. Sajnos, a valóságban megállapíthatjuk, hogy a termelők nem szentelnek kellő figyelmet ennek a kérdésnek. A szemeskukorica vetésterületén hektáronként nem találunk 40 000 növényegyedet sem, tehát a vetés ritkább, mint amilyennek lennie kellene. Ilyen a helyzet például az 106 J 1963. július 10. ohaji, köbölkúti, kisújfalusi és több más szövetkezetben. Szövetkezeteink agronómusai jól tennék, ha értékelnék a kukorica egyelésének eredményeit, rámutatnának a hibákra, és ami a legfontosabb, betakarításkor összehasonlítanák azokat a terméseredményeket, amelyeket az előírt növényegyeddel és a hiányos növényegyed-mennyiséggel termesztett kukoricából hektáronként elértek. Ezek az eredmények meggyőző bizonyítékát adnák az előírt növényegyed-mennyiség szükségességének. A hibrid vetőmag termesztőinek feladata A hibrid kukoricavetőmag termesztőire igen igényes feladat vár — a kasztrálás. Már ebben az időszakban elő kell készülni erre a munkára, amely sok munkaerőt foglalkoztat. A kasztrálást végző embereket még a munka megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, milyen fontos munkát végeznek. A vonalhibridek termesztésével, nemesítésével és további kersztezésével nagy termőképességű utódokat nyerhetünk. Beszélünk a heterózis hatásról. Természetesen nem minden keresztezéssel érhetünk el ilyen eredményeket. Ez a növénynemesítők munkája, akik az önmegporzó vonalakat nemesítik tovább, azok megállapodása után keresik az olyan keresztezési lehetőségeket, amelyek nagy termelékenységű utódokhoz vezetnek. Vetőmagszaporító és termesztő üzemeink egyrészt nemesített, másrészt fajtaellenőrzéssel jóváhagyott vetőmagot kapnak a hibrid termelésére. A hibridek azonban csak abban az esetben örökölnek kiváló heterózis hatást, ha termesztésükkor betartották a hibrid minőségére kiható öszszes alapelveket. A helyes termesztésen kívül a kasztrálásnak is döntő befolyása van. Kasztráláskor eltávolítjuk az anyanövények címereit (virágzatát), s ezzel irányítjuk a növényzet megporzását. A rendszerint három sorba vetett anyanövények címereinek eltávolítása után ezek kizárólag az apanövények hímporával termékenyülnek meg, mivel az apanövények címereit meghagytuk. A kasztrálást idejében kell elvégezni, tehát még mielőtt a címer termékeny hímport képezne. Ha elkésve végezzük el a kasztrálást, akkor az anyanövények a saját, hímporukkal termékenyülhetnek meg, s így nem érnénk el a kívánatos eredményt. Az elkésve végzett munkának nincsen jelentősége és az egész növénynemesítés tulajdonképpen céltalanná válik. Az ilyen növényzetet nem szabad elfogadni és termését vetőmagként felhasználni. A vetőmagszaporító üzem így jelentős veszteséget szenvedne. Nem kapná meg a kitermelt vetőmagért tervezett pénzt és elértéktelenítené azt a hosszú éveken keresztül folyatott növénynemesítő munkát is, amelyet az elvetett hibrid kitermelésére fordítottak. Az értéktelen vetőmag nem növelné terméshozamainkat, hanem ellenkezőleg; további károkat okozna a kukorica nagyüzemi termesztésében. Ezért a kasztrációt idejében és gondosan kell elvégezni. Az anyanövényekröl el kell távolítani az összes címert. Ezért a növényzetet ismételten ellenőrizni kell, mivel akadnak olyan növényegyedek is, amelyeken a címer néhány nappal később ismét megjelenik. Ezeket az utólagosan megnőtt címereket is el kell távolítani. A címert semmiesetre se vágjuk le késsel vagy sarlóval, és a címerek kihúzásakor ügyeljünk arra, hogy velük együtt ne tépjük le a felső 2—3 levelet is, mivel ezek a levelek járulnak hozzá a legnagyobb mértékben az asszimilációhoz. Be kell tartani a hibridvetőmag termesztésére vonatkozó további előírásokat is, pl. az előírt szigetelőtávolságot, a fatytyazást és a további munkálatokat. A tudományos kutatók segítsége vetőmagszaporító vállalatainknak Mivel a kasztrálás igényes munka, pontosan meghatározott időben és mindig az aratási munkálatok idején kell elvégezni, tudományos kutatóink és növénynemesítöink olyan módszert dolgoznak ki a hibridvetőmag termesztésére, amely fölöslegessé teszi a kasztrálást. Kutatómunkájukat a citoplazmatikus hímsterilitáson alapuló hibridvetőmag termesztésére összpontosították. A kukoricatermesztők már régen megfigyelték, hogy az egyes növények terméketlen hímport fejlesztenek. Megállapították, hogy ez a sterilitás az anyanövényről átöröklődik az utódokra is. Ezen az úton lehetségessé válik olyan hibrid előállítása, amelynek az anyanövényei címert fejlesztenek ugyan, de hímporuk steril (terméketlen) lesz. A növénynemesítők kihasználják ezt a lehetőséget és az egyszerű anyai vonalú hibridet hímsterillé változtatják. Így azután a hibridvetőmag termesztésekor a termesztő anyanövénykét egyszerű hímsteril hibridet vet és apanövényként egyszerű, termékeny hímport fejlesztő hibridet. Ilyen úton kasztrálás nélkül termelhetünk hibridvetőmagot, és a megtermékenyítést tökéletesen irányíthatjuk, mivel az anyanövényeken címer kifejlődik ugyan, de a virágpor steril lesz. Az elmondottak alapján sokan azt gondolhatnák, hogy mindez nagyon egyszerű dolog. Emlitettük már, hogy a hímsterilitás az anya vonalán öröklődik, ami annyit jelent, hogy a kitermelt hibridvetőmag is hímsteril lesz. Az ilyen gyakorlat természetesen semmihez sem vezetne, mivel az ilyen vetőmagból kifejlődött növényzet egyáltalán, vagy csak nagyon elenyészően termékenyülne meg, tehát nem hozna termést. A kutatókra és a növénynemesítőkre vár az a feladat felújítani a hímsteril utódok fertilitását (termékenységét). Erre is van lehetőség. Vannak olyan vonalhibridek, amelyek fertilitás felújító képességgel rendelkeznek. A növénynemesítőkre vár a feladat, hogy ezt a tulajdonságot egyszerű, apahibriddé nemesítsék, amely a himsteril egyszerű anyahibridet meg tudja termékenyíteni és egyúttal fertilissé, tehát termékennyé változtatja. Ezen a téren kutatóink és növénynemesítőink már szép eredményeket értek el, s így a legközelebbi években vetőmagszaporító .üzemeink ilyen hibridet fognak termelni. Amint látjuk, ma még továbbra is nagy gondot kell fordítani a kasztrálás minőségére, de a jövőben a hibridet már kasztrálás nélkül fogjuk termeszteni. Itt láthatjuk a tudomány és a gyakorlat szoros együttműködését, amikor kéz a kézben megoldják még a legbonyolultabb feladatokat is, hogy a termelést könynyebbé és eredményesebbé tegyék. Pirsel Anton, 7s^ a Trnavai Kukoricatermesztési Kutatóintézet igazgatója
