Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-09-22 / 76. szám
Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének kedden megnyílt 18. ülésszaka és a tárgysorozati pontok megvitatásának elkezdése napjaink legjelentősebb eseményei közé tartozik. Világszerte fokozott érdeklődés és bizakodás kíséri ezt a nagy jelentőségű tanácskozást, hiszen a hidegháború évei során oly gyakran észlelt feszültséget egyre erőteljesebben kezdi felváltani a bizalom, a béke és a nemzetek közötti barátság elmélyülésének légköre. Ez az atmoszféra teljes mértékben megnyilvánult az ENSZ-közgyűlés munkájának első napjaiban is. Az Egyesült Államokból továbbra is aggasztó hírek érkeznek az amerikai fajüldözők gaztetteiről, akik a négerek elleni megtorló hadjáratukban emberáldozatokat is követeltek. A nemzetközi helyzet állandó javulása ellen összeesküdt kínai vezetők alaptalan vádaskodásai nemcsak a szocialista országok közvéleményét háborítják fel, hanem jogos elítélésben részesülnek haladó nyugati körökben is. Megnyílt az ENSZ közgyűlésének ülésszaka A New-York-i ENSZ-palota márványtermeiben kedden ünnepélyes külsőségek között nyílt meg a világszervezet közgyűlésének 18. ülésszaka. Ezekben a napokban a ’földkerekség valamennyi sarkában azt latolgatják az emberek, hogy milyen eredményeket hozhat az ENSZ legfelsőbb fóruma. Felteszik a kérdést, elérkezett-e az ideje, hogy a világszervezet végre valóban megfeleljen hivatásának és az emberiség béketörekvéseinek hatékony eszközévé váljon? Ilyen és hasonló kérdések joggal foglalkoztatják az emberiséget, amely bízik abban, hogy annyi terméketlen szócséplés után az ENSZ végül is a vitás nemzetközi kérdések békés úton történő megoldásának színhelye lesz. Persze, túlzott elbizakodottságra nincs ok, hiszen még mindig jelentősek azok a nehézségek, amelyeket a béke és a haladás híveinek le kell küzdeniük, nemcsak az ENSZ-ben, hanem egyéb nemzetközi tanácskozásokon is. Azt azonban megállapíthatjuk, hogy a nemzetközi helyzet enyhüléséért folyó harc erőviszonyai ezen a fórumon is alaposan megváltoztak az utóbbi években. Szinte nyom nélkül eltűnt az engedelmes szavazógépezet, amely még néhány évvel ezelőtt is mindenben jóváhagyta a vezető imperialista hatalmak politikáját. Ha figyelembe vesszük, hogy a Moszkvában megkötött háromhatalmi atomcsend-egyezményt eddig több mint 90 ország képviselője írta alá, joggal számíthatunk rá, hogy a leszerelés mindennél fontosabb probléma lesz, amely körül, reméljük, termékeny vita alakul ki, s amelyben a közgyűlés ezúttal határozottabban és gyakorlatilag foglal állást. Mindenesetre, ahogy az elmúlt közgyűléseken kifejtett munka eredményét helytelen lenne lebecsülni, a mostani ülésszak elé sem lehet csak osztatlan optimizmussal tekinteni. Hiszen a nemzetközi helyzet egyre tisztuló égboltját olyan viharfelhők kísérik még, mint a Washington által támogatott dél-vietnami és laoszi provokátorok, a kubai ellenforradalmárok mesterkedései, a Malaysia Államszövetség megalakítása miatt támadt délkelet-ázsiai feszültség stb. Az ENSZ hajója tehát még nem köthet ki útjának végcéljánál, s meszsze még a béke partja. De az újabb erőfeszítések megkímélhetik a hullámvölgyektől. Nemcsak az ENSZ-t, hanem az egész világot. Továbbra is tombol a fajgyűlölet Hat ártatlan néger gyermek életét oltotta ki a fajgyűlölet Amerikában. Az egyik birgminghami templom alagsorában vasárnap délelőtt 80 iskolás gyermek ment fel a lépcsőn, hogy részt vegyen az istentiszteleten, amikor hatalmas erejű robbanás rázta meg a lépcsőházat. Az alabamai fehér fajvédők által elhelyezett dinamitköteg több mint egy méterrel a föld színe alatt robbant fel és szörnyű pusztítást okozott. Kidőlt a fal, betontömbök zuhantak a tömegre. Négy iskoláslány azonnal meghalt, sokan megsebesültek. Az embertelen merénylet felháborította a város néger lakosságát, tüntető tömegek lepték el az utcákat. Köztük voltak a meggyilkolt gyermekek szülei is. A rendőrség riadóosztagai kiszálltak, hogy szétoszlassák a tömeget. Egy tizenhatéves néger fiút, aki állítólag kővel dobta meg az egyik rendőrtiszt kocsiját, halálra sebezték 1 a rendőrgolyók. Két fehér suhanc fledig robogóján száguldva adott le övéseket a néger gyermekekre, s meggyilkolt egy kilencéves kisfiút. Martin Luther King, jiéger lelkész, a faji egyenjogosításért küzdő mozgalom ismert vezetője Kennedyhez intézett táviratában hangoztatta, hogy sohasem látott faji háború tör ki Alabamában, ha a szövetségi kormány nem tesz haladéktalanul intézkedéseket a néger lakosság jogainak biztosítására. Kennedy elnök külön nyilatkozatban foglalkozott a birminghami néger gyermekek meggyilkolásával, amelyért — mint mondotta — mélységesen szégyenkezik. A bombatámadást és a gyermekek lelövését kegyetlen és tragikus esetként említi, és felhívja Az alkotmány levéltetűje Hőcherl nyugatnémet belügyminiszter: Az államvédelem szempontjából nélkülözhetetlenek. Maradnak továbbra is tehát hivatalukban. (A Junge Welt karikatúrája) Ez mtg talán rendben is lenne, de mi köze mind ennek a polgári lakosság magánéletéhez. Avagy van hát még elég levéltetű a nyugatnémet alkotmány almafáján? (TG) Korea népe egyesülni akar Neve: Szövetségi Alkotmányvédö Hivatal. Címe: Köln, Berthelstrasse 75, Főnöke: Hubert Schrübers, volt náci vezér. Költségvetése: Évi 19 millió nyugatnémet márka. Alkalmazottainak száma: Több mint tízezer állandó, illetve alkalmi besúgó Valódi küldetése: Telefonbeszélgetések lehallgatása, magánlevelek felbontása és egyéb spicliüzelmek a sokesetben mit sem sejtő nyugatnémet polgárok mindennapi életében. Miután a legszükségesebb adatokgt felsoroltuk a bűnszövetkezetről, külön nem szükséges ecsetelni az Adenauerrendszer ,.demokratikus“ voltát alaposan megtépázó spicliközpont törvénytelenségét. Történt pedig, hogy a Bundestag egyik viharos ülésén szokatlan interpelláció hangzott el a szundikáld Höcherl belügyminiszterhez: milyen jogon hallgatják le a Szövetségi Alkotmányvédö Hivatal emberei a magántelefon-beszélgetéseket és mi közük a magánlevelek tartalmához ? A miniszter először tagadni próbálta az ügyet, de amikor a képviselő bizonyítékokat hozott fel, nemcsak, hogy visszavonta volna tagadását, hanem a szövetségi kormánynak erre vonatkozó „jogairól" kezdett szónokolni. Azt állította, hogy az alkotmány biztosítja ezt a „jogot". Hőcherl úr bizonyára attól tartott, hogy kijelentése nyomán valaki majd utána néz a szövetségi alkotmány kanyargós soraiban e furcsa jogoknak, így hát a napokban kiegészítette önmagát: honnan, honnan nem, azt állította, hogy ez év júliusa óta van egy adaléka a nyugatnémet alkotmánynak, amely szerint a NATO-haderök jelenléte Nyugat-Németországban felhatalmazza a bonni kormányt arra, hogy „bizonyos telefonbeszélgetések és levéltitkok birtokába iusson." Tíz év telt el azóta, hogy Koreában elhallgattak a fegyverek, megszűnt az amerikai imperializmus által kirobbantott testvérháború és a 38. szélességi foknál a nyugalom lett úrrá. A hároméves vérontás befejeztét, nemcsak a koreai nép, hanem az egész világ haladó közvéleménye nagy megelégedéssel fogadta. Mint minden háború, a koreai háború -is nyomort és sötét foltot hagyott hátra az országban; Korea ketté szakadt, amelynek északi részében a békés országépltés és a szocializmus alapjainak lerakásához fogtak hozzá, míg Dél-Koreában az amerikai és hazai reakciós erők ragadták magukhoz a hatalmat. Az ország teljesen amerikai befolyás alá került. ’ A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság aránylag rövid ,idő alatt behegesztette a háború okozta legsúlyosabb gazdasági sebeket; a néphatalom megteremtésével olyan előfel• Indonézia megszakította diplomáciai kapcsolatait a Malaysia Államszövetséggel. A hétfőn megalakult Malaysia Államszövetség kormánya megszakította diplomáciai kapcsolatait Indonéziával és a Fülöp-szigetekkel. Hírügynökségi jelentések szerint Indonézia és Anglia között is elmérgesedett a helyzet. Djakartai tüntetők felgyújtották az angol nagykövetség épületét. A két ország közti helyzet elmérgesedését az okozta, hogy az angolok által összetákolt Malaysia Államszövetségbe bevonták Észak-Borneót is, amelyre előzőleg már Indonézia jelentette be jogos igényét. • Tito elnök Latin-Amerikában. Josip Broz Tito és felesége kedden megkezdte egyhónapos latin-amerikai körútját, amelynek első állomása Brazília. Innen Chilébe, Bolíviába és Mexikóba utazik. A jugoszláv elnök október 17-én találkozik Kennedy elnökkel és részt vesz az ENSZ közgyűlésén is. • Ojabb politikai per Törökországban. Az ankarai katonai bíróság megkezdte 49 személy bűnperének tárgyalását. Azzal vádolják őket, hogy külföldi segítséggel független kurd államot akartak létesíteni Törökország területén. • Hruscsov elvtárs volgográdi látogatása. A szovjet miniszterelnök a Volga—Don szovhoz megtekintése után „Volgográdban mezőgazdasági ^dolgozókkal és szakeot.bgrekkel találkozott, akikkel a szovjet .mezőgazdaság legidőszerűbb kérdéseiről tárgyalt. • India megmarad a semlegesség útján. Az indiai alsóház külügyi vitájának befejezése után Nehru miniszterelnök kijelentette, hogy az indiai reakciósok politikája ellentmond az ország nemzeti érdekeinek, ezért India kormánya továbbra is kitart a semlegesség mellett. tételeket teremtettek az országban, amelyek néhány év alatt teljesen megváltoztatták a sokat szenvedett nép életét. Elsősorban a mezőgazdasági termelés fellendítését tűzték ki célul. Természetes, hogy a kezdet rendkívül sok és nehéz akadályba ütközött. A nehézségek fokozatos leküzdésével azonban már 1957-ben és 1958-ban több mezőgazdásági terményt állítottak elő, mint az előző hat évben együttvéve. A termelés állandó - emelkedése törvénys*rűen maga után vonta az élétszxivonal emelkedését. Fokozatosan áttértek az ipari termelés felemelésére is/A szakemberek hiánya azonban mindmáig sok gondot okoz az ipari termelés fellendítésében. Mindennek ellenére az ország gazdasági fellendülése állandóan felfelé ível. Ezzel szemben az amerikaiak által megszállt Dél-Korea gazdasága a csőd szélére jutott. A dél-koreai paraszt-A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság egyesítését. dolgozói követelik az ország Ság helyzetét nemcsak a földesurak teszik elviselhetetlenné, hanem az amerikai megszálló csapatok is, amelyek gyakorló és repülőtereket építenek, az éhező családok amúgyis silányan termő parcellán. így nem csoda, hogy a dél-koreai parasztság kisemmizettjei sokszor gyökereket és füvet esznek — írta nemrég egy délkoreai lap. A „Hangugh Kende“ című folyóirat pedig egyenesen felteszi a kérdést: „Milyen a mi életünk?" — és válaszul ezt írja. „Nyomorultakká lettünk“. Egy másik lap a következő szavakban keresi Dél-Korea tragédiájának okát. „Az ország súlyos helyzetének oka abban van, hogy ketté szakították Koreát és déli részében egy külső nagyhatalom bitorolja a hatalmat;. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az uralmon levő dél-koreai kormány Washington nyomására az ország költségvetésének 28 %-át fegyverkezésre fordítja, és 600 ezres hadsereget tart fenn, könnyen megértjük Dél-Korea tragédiájának sorsét. Ebből a zsákutcából való kiutat csakis a Koreai Népidemokratikus Köztársaság kormányának javaslatai jelölik meg, amely követeli az amerikai megszállók kivonását Korea délf részéből és a ketté szakadt ország mielőbbi békés úton történő egyesítését. Tíz év után erre Igazán megérett az idő. (jp) Meakezdte .munkáiát az ENSZ közgyűlésének 18. ülésszaka mind a fehér, mind a fekete polgárokat, hogy együttes erővel küzdjenek i probléma békés megoldásáért. A kínai vezetők továbbra is rágalmaznak Mint azt már hírül adtuk, nemrég i Peking-Ulan Bator-Moszkva gyorsvonat kínai személyzete és kínai jgyetemi hallgatók Nauski szovjet vasútállomáson botrányos jeleneteket •endeztek, mert a Szovjetunió biztonsági szervei megakadályozták őket ibban, hogy rágalmazó nvomtatvátyokat csempésszenek ét szovjet Földre. Az ezzel kapcsolatos szeptember 9-i szovjet tiltakozó jegyzéket Pekingben durván visszautasították, A kínai vezetők ezenkívül szinte napirenden intéznek klsebb-nagyobli támadásokat a Szovjetunió és mái szocialista országok vezetői ellen Felhasználnak minden nemzetközi értekezletet, hogy ott terjesszék marxista-ellenes álláspontjukat. Legutóbl a Nepálban dolgozó kínai szakemberek rágalmazták a Szovjetuniót, hogj az „nem nyújt olyan segítséget Nepálnak, mint a kínaiak; és, hogy „í kínai nép sokkal közelebb áll Nepálhoz, mint az oroszok, akik fehérek“ A kínai rágalmazásokat nemcsal szovjet részről, hanem hivatalos nepáli körök is visszautasították. Az utóbbi időben egyre több ciki jelenik meg haladó szellemű nyugat lapokban is, amelyekben éles bírálatot találunk a kínai vezetőknek i Szovjetunió és a többi szocialista ország, illetve az egész nemzetköz munkásosztály ellen állandóan fokozódó rágalomhadjárata miatt. Az olasz kommunisták lapja, a; Unity, felelőtlen handa-bandázásnal minősítette á-kínai kormány egylí szóvivőiének megnyilatkozását, ak „a nukleáris világháború után beáll' világméretű szocialista építés jövőjéről“ fecsegett. Vajon mikor ébrednek rá a kína vtársak arra, hogy helytelen nézeilk erőszakos terjesztésével mindibban elszigetelik magukat a szoclazmus és a béke igaz híveinek millió! imegeitől nemcsak Keleten, hanen yugaton is. (tg; Rojko már vall A grázi bíróság folytatja Rojko háborúsbűnös bűnperének tárgyalását. A tárgyaláson több tanút, köztük csehszlovák állampolgárokat is kihallgattak. Kvetoslav Hradecky tanú egy ismerős fogoiytársáról beszélt, akit Rojko tűzbe dobott és később belehalt sérüléseibe. Hradecky a továbbiakban két szovjet fogoly szökéséről beszélt. Elmondotta, hogy. Rojko bosszúból a foglyok esti összeszámolásánál két szovjet foglyot választott ki a felsorakozottak közül és kivégeztett'e őket. Rojko eleinte tagadta tettét, de később mégis visszaemlékezett arra, hogyan válogatta a szovjet foglyokat. Azt állította, hogy csak egyet választott ki. Az ügyész erre megjegyezte: „Köszönöm. A tárgyalás megkezdése öta először vallott“. Dél-Koreában az amerikai megszálló csapatok kiképzőtereket építenek. (Foto CTK)
