Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-09-18 / 75. szám
A vetőburgonya szártalanításos termesztése (holland módszer) — főleg a magasabb fokú szaporításokban (törzselit, szuper-elit és elit) országosan egyre jobban elterjedőben van. A szártalanítás célja annak megakadályozása, hogy a vírusok a gumókba kerüljenek. A fertőzést előidéző vektorok (levéltetvek) kártételének, továbbá mechanikai úton az x és y vírusok terjedésének megelőzésére, a negatív szelekciót (tőkiválasztást) a kultúrák fejlődésének kezdeti stádiumában, tehát 10—15 cm-es növénymagasságnál el kell kezdeni és folyamatosan többször meg kell ismételni. Ha tábláinkat rendszeresen, gondosan szelektáltuk, a soron következő növényápolási munkák nyugodtan végezhetők, mert megakadályozhatjuk annak lehetőségét, hogy az x és y vírusok a művelőeszközökkel tovább terjedjenek. A SZÁRTALANÍTÁS IDŐPONTJA Hosszúkás típusú fajták Kereszt-átm. Hossz-átm. cm cm Somogyi kifli 2,0—2,8 5 7 Korai rózsa 2,5—3,— 6—7 Kisv. rózsa 3,5—5,— 7—9 Gülbaba 3,0—4,— 7 8 Gömbölyű típusú fajták Somogyi korai 4—5 — Margit 4—6_____________— A szártalanítás időpontját két tényező határozza meg: a virusterjesztő levéltetvek rajzási időpontja és a gumók fejlettségi állapota. ■ 1. A vektormozgás megfigyelését a burgonyanemesítő telepek és a szaporításokban közreműködő szakemberek, valamint a növényvédő állomások végzik. A közös meafigyelések eredményeként kerül meghatározásra a szártalanítás végső határideje. A szárnyas levéltetvek megjelenésének észlelt napjától számított 8—10 Ijapon belül szártalanitani kell, s a közölt határidőig a munkát be kell fejezni. Legveszélyesebb vírusterjesztő vektorok: az őszibarack levéltetű (Myzus percicae), valamint a varjútövis levéltetű (Aphis nasturtii) stb. Dr. Szalay Marzsó László megállapítása szerint a szárnyas egyedek megjelenése a legkritikusabb időszak, mivel e jelenség a tömegszaporodás kialakulásának kezdetén észlelhető. Többéves megfigyelések. valamint kísérletek azt mutatták, hogy a sík és lankásdombos területeken a tömegszaporodáson belül a szárnyas egyedek megjelenésének csúcspontja június Az Orkán 1,5 típusú Lundel rendszerű lengőpengés betakarítógép -ksz-Figyelembe véve a V—01—1962. S—41. sz. szabályzatban lefektetett méréshozamokat — amelyek a hosszúkás fajtáknál 2,5—5 cm keresztátmérő 3,5—10 cm hosszátmérő, a gömbölyű fajtáknál 3,5— 6 cm keresztátmérő — megállapítható, hogy a szártalanítva termelt Somogyi kifli fajta az alsó határ körül mozog, míg a három rózsa típus közül a Korai rózsa a közép, a Kisvárdai rózsa, és Gülbaba a felső mérethatárt közelíti meg a hoszszúkás típusú fajták közül. A gömbölyű típusoknál a középarány alakult ki. Abban az esetben, ha az egyes szaporított fajták a szártalanítás végrehajtására előírt határidőre nem érik el a megfelelő vetőgumő-nagyságot — az üzem gazdaságossági szempontjait figyelembe véve —, nem kívánatos szártalanitani, havégére, továbbá július elejére, míg a hegyvidékeken július első felére esik. ■ 2. Az egyes fajták gumóinak fejlettsége a szártalanítás időpontjáig különböző és változó lehet. Többéves megfigyeléseink szerint üzemi szaporításoknem a megfelelő gumónagyság kifejlődéséig a továbbiakban éppen olyan műve* lésben kell részesíteni, mint az előhajtatás nélkül termesztett fajtákat. A kézi szártalanítás: mód a legtökéletesebb, de a kézi munkaerő hiánya miatt ma már nincs nagy jelentősége. ban a kereszt- és hosszá tmérő alakulása az elöhajtatottan, szártalanítottan termesztett fajtáknál a következő volt: (1960—62.) 148 &&SÁ& 1963. szeptember 18. SZÁRTALANÍTÁS géppel Mindinkább előtérbe nyomul a gépi szártalanítás. Az NDK gyártmányú Krautschlagerek (szárverők) kifejezetten a burgonyaszár zúzására készültek, azonban nálunk nagyon kevés van belőlük. E gépnél a lengő verötestek elhelyezése a forgótengelyen lépcsőzetes, ezért üzemelés közben a sorok között szétterült bokorrészeket is szétzúzzák. E tulajdonság miatt inkább a bokortípusú fajták szártalanítására ajánlatos használni. Sokkal nagyobb jelentősége van az Orkán 1,5 típusú Lundel rendszerű szártépőnek. Ennél a gépnél a szárat tépd lengőpengék elhelyezése nem lépcsőzetes, ezért a sorok közé hajló bokorrészek zúzását tökéletesen nem lehet • megoldani vele, főleg abban az esetben, ha a sorok a töltögetés következtében magasak. A szárrészek zúzását viszont jól végzi, ezért a szártípusú fajták szártalanítására elsősorban alkalmas. A gépet úgy kell beállítani, hogy a lengőpengék a szártalanítandó sorok felső szintjétől kb. 3—4 cm-re legyenek, mert számítani kell a talaj egyenetlenségeire, így nagyrészt elkerülhető a burgonyatövek és a felső gumók sérülése is. Megfigyeléseink szerint a gép okozta gumósérülések kb. 4—5 %-ot tesznek ki, s ezeknek a gumóknak parásodása 3—6 nap alatt következik be. Még egy gyakorlati tanács: a gép tetején levő forgófejet a terelősapkával a burgonya szártalanításakor vegyük le, mert a szár- és a levélrészek terítése üzemelés közben így egyenletesebb, nem borítják el a szárcsonkokat, ezért a perzselőanyag hatása jobban érvényesül. A gép folyamatos munkájának érdekében ügyelni kell az egyenletes felszínű töltések kialakítására. A BURGONYA FELSZEDÉSE A gépi szártalanítások befejezése után, a táblákon maradt szár- és levélrészek, valamint szárcsonkok perzselésére, megsemmisítésére 160 kg/ha olajtalan mésznitrogént használjunk, melynek kiszórása lehetőleg bő harmatú reggeleken vagy csapadékos időben műtrágyaszóró géppel történhet. Ezzel elérhető, hogy minden zöldrész elpusztul, s a levéltetvek ismételt megtelepedését, szívását: így a fertőzések más, a közelben levő tavaszi ültetéssel szaporított burgonyatáblákon való továbbterjedését megakadályozzuk. A szártalanítás után a gumókat a földben hagyjuk, hogy héjuk bepárásodjon és megközelítőleg érettek legyenek. A felszedés csak akkor kezdhető, mikor a héj még a gumók csúcs! részén sem foszlik. Ez az állapot kb. 14—16 nap múlva következik be. A felszedést szokásos módon burgonyakombájnnal vagy forgóvillás géppel végezhetjük. A prizmákba rakott anyagot — ügyelve a 20 m-nél nem hosszabb, 60—70 cm-es alapszélességű prizma kiképzésére —, azonnal, legalább 70—80 cm vastag szalmával takarjuk le. Ilyen körülmények között elérjük, hogy a gumók a legnagyobb melegben is — megfelelő átválogatás után — a szükséges őszi szállításig, vagy a téli prizmák előkészítésének időpontjáig károsodás nélkül eltarthatók. Réthy Béla
