Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-09-18 / 75. szám
VII. ÉVFOLYAM • 37. SZÁM. A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE TARTALOM ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY Dr. B e r é n y i Tibor, Ph. Mr. Pásztor László: Az őszi kikirics (Golchicum autumnale) mérgező hatása szarvasmarháinkra ................................145 GÉPESÍTÉS F o r t u n í k Frantisek mérnök: A szemeskukorica betakarító sának gépesítése.....................146 ÁLLATTENYÉSZTÉS Szi kor a András: Egykakasos törzsek — újszerű pároztató ketrecek a nemesítőtelepeken 147 NÖVÉNYTERMESZTÉS Réthy Béla: A vetőburgonya szártalanításos termesztéséről 148 V________J Az őszi kikirics (Golchicum autumnale) mérgező hatása szarvasmarháinkra Az őszi legeltetésekkel és kaszálásokkal kapcsolatban időszerűvé vált említést tenni a nedves rétek és legelők ősszel virágzó mérgező növényéről, az őszi kikiricsről. Az őszi kikirics a liliomfélék családjába tartozó évelő növény. A növény hagymagumójából ősszel két-három halványlila virág fejlődik ki levelek nélkül. Őszszel porzódik be és a megtermékenyült magház áttelel. A hagymás tönk barna pikkelyekből álló hüvellyel végződik, melyek a virág csövének alapját környezik. Ez 6—8 cm-nyire nyúlik ki a föld színe felett. A következő tavaszon a kocsánnyal együtt megjelennek a 15—20 cm hosszú, 2—3 cm széles levelek, melyek a csúcson álló sokmagvú tokot veszik körül. A magvak gömbölydedek, 2 mm átmérőjűek, barnák, kissé nyálkásak és keserűek. Méregtani szempontból az őszi kikirics magvai, úgyszintén gumója és virágai (0,2—0,6 °/o mennyiségben) alkaloidát, kolchicint (C17 H|9 O5 N) tartalmaznak. A kolchicin már régóta ismert a gyógyászatban köszvényes rohamok csillapítására. Színe sárgásfehér, anyaga kristályos por. íze tartósan keserű. A vízben oldható 1:25, könnyen oldódik alkoholban és chloroformban. A kolchicin mint olyan, gyönge bázist képez és a savakkal nem alkot sókat. Elegendő közönséges hőmérséklet ahhoz, hogy hidralizálódjon és ftem mérgező kolohicinné és methanollá alakuljon át. Magában tehát, a kolchicin nem mérgező, ellenben az állati szervezetbe jutva oxidikolchicinná alakul, és mint kapilláris méreg fejti ki hatását. A vérbe igen nehezen szivárog át, így a növény elfogyasztásától az első tünetek megjelenéséig eltelhet 6—26 óra is. A vizelettel lassan ürül ki, tehát a szervezetben magasabb koncentrációt érhet el, ezért kumulációs hatást, mérgezést okoz. Első tünetként az étvágytalanságot észleljük, majd ezt gyorsan követi a nyálazás, nyugtalankodás, izomgyengeség, bizonytalan járás, bűzös, nyálkás, sok esetben véres hasmenés és vérvizelés. Az érlökések eleinte csökkennek, de később szaporodnak. A leírt tünetek már 1 mg, sőt néha ennél kevesebb mennyiségű kolchicin elfogyasztásával jelentkeznek. 10—20 mg-os adagok esetén az alább felsorolt tünetek fokozott mértékben vannak jelen. A beteg állat erős fájdalmára utal szánalmat keltő tekintete. 25—30 /ng megevése után a halál teljes kimerülés tünetei között lép fel, melyet a gyakori nyögés, a hideg testfelület verítékes tapintata, majd bénulás előz meg. A halál 1—3 nap alatt légzés és szívbénulás következtében áll be. A beteg állatok elsősegélynyújtásakor első feladatunk a szervezetbe bejutott méreg felszívódásának meggátlása és eltávolítása. A gyomorból a mérget háijytatással kíséreljük meg eltávolítani. Házilag e célból konyhasót vagy szappant tartalmazó meleg vizet itatunk a beteg állattal. A hányásnál azonban biztosabb és alaposabb a gyomormosás, melyet gumicső segítségével végzünk. Először nátrium bikarbónáttal lúgosított vízzel mossuk ki a gyomrot, majd később orvosi szenet vízzel elkeverve itatunk meg a mérgezettel (1 g 1 kg élő súlyra). Hogy a bélsárrekedést elkerüljük, nátriumszulfátot (Glaubersót) öntünk vízzel elkeverve az állatba. A mérgezések elkerülése szempontjából szükséges a legelők szokásos agrotechnikai eljárásain kívül bevezetni a vegyszeres gyomirtást is, amely lehetővé teszi főleg az évelő fajok kiirtását. Az őszi kikerics, mint a többi évelő gyomnövény irtására ajánlatosak a hormonbázisú gyomirtószerek, így az erősen elgyomosodott legelőkön a 2 metil-4-klórfenoxi ecetsav permetezésszerű használata, míg az elszórtan előforduló gyomok: irtására a 2,4-doklórfenoxiecetsav vagy 2, 4, 5-triklórfenoxi-ecetsav gócirtásszerű használata. Természetesen a rétek és legelők elgyomosodása ellen a vegyszeres gyomirtáson kívül védekezzünk még egyéb munkálatokkal is, mégpedig megfelelő trágyázással (foszforműtrágyázás)* területápolással és rendezéssel is. Befejezésül szeretnénk még megjegyezni, hogy a fent említett fenoxinecetsav-származékok (mint ahogy azÉ gyakorlati eredményeink is igazolják)’ nem hatnak mérgezően az állatok szervezetére, azonban a 2—3 napi legeltetési tilalmat mégis vezessük be a legelő tehenek teje, esetleges fenolszagára való tekintettel. Dr. Berényi Tibor, körállatorvos, Ph. Mr. Pásztor László gyógyszerész, (Zseliz) Érdekes újítás A képünkön látható félautomata paprika-, paradicsom-, burgonya- stb. szedőgépet házilag is elkészíthetjük és könnyűszerrel az RS-09 jelzésű eszközhordozó traktorra szerelhetjük. A termény futószalagon jut a traktor elején platóra helyezett ládákba. A szerkezetet — amely Kersch József újítása — először a Bálát onújhelyi Állami Gazdaságban valósították meg. — ksz— ■
