Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-09-18 / 75. szám

VII. ÉVFOLYAM • 37. SZÁM. A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE TARTALOM ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY Dr. B e r é n y i Tibor, Ph. Mr. Pásztor László: Az őszi kikirics (Golchicum autum­­nale) mérgező hatása szarvas­marháinkra ................................145 GÉPESÍTÉS F o r t u n í k Frantisek mérnök: A szemeskukorica betakarító sának gépesítése.....................146 ÁLLATTENYÉSZTÉS Szi kor a András: Egykakasos törzsek — újszerű pároztató ketrecek a nemesítőtelepeken 147 NÖVÉNYTERMESZTÉS Réthy Béla: A vetőburgonya szártalanításos termesztéséről 148 V________J Az őszi kikirics (Golchicum autumnale) mérgező hatása szarvasmarháinkra Az őszi legeltetésekkel és kaszálások­kal kapcsolatban időszerűvé vált említést tenni a nedves rétek és legelők ősszel virágzó mérgező növényéről, az őszi kikiricsről. Az őszi kikirics a liliomfélék családjá­ba tartozó évelő növény. A növény hagy­magumójából ősszel két-három halvány­lila virág fejlődik ki levelek nélkül. Ősz­szel porzódik be és a megtermékenyült magház áttelel. A hagymás tönk barna pikkelyekből álló hüvellyel végződik, melyek a virág csövének alapját környe­zik. Ez 6—8 cm-nyire nyúlik ki a föld színe felett. A következő tavaszon a ko­­csánnyal együtt megjelennek a 15—20 cm hosszú, 2—3 cm széles levelek, me­lyek a csúcson álló sokmagvú tokot ve­szik körül. A magvak gömbölydedek, 2 mm átmérőjűek, barnák, kissé nyálká­sak és keserűek. Méregtani szempontból az őszi kikirics magvai, úgyszintén gumója és virágai (0,2—0,6 °/o mennyiségben) alkaloidát, kolchicint (C17 H|9 O5 N) tartalmaznak. A kolchicin már régóta ismert a gyógyá­szatban köszvényes rohamok csillapítá­sára. Színe sárgásfehér, anyaga kristá­lyos por. íze tartósan keserű. A vízben oldható 1:25, könnyen oldódik alkoholban és chloroformban. A kolchicin mint olyan, gyönge bázist képez és a savakkal nem alkot sókat. Elegendő közönséges hőmérséklet ahhoz, hogy hidralizálódjon és ftem mérgező kolohicinné és metha­nollá alakuljon át. Magában tehát, a kol­chicin nem mérgező, ellenben az állati szervezetbe jutva oxidikolchicinná ala­kul, és mint kapilláris méreg fejti ki hatását. A vérbe igen nehezen szivárog át, így a növény elfogyasztásától az első tünetek megjelenéséig eltelhet 6—26 óra is. A vizelettel lassan ürül ki, tehát a szervezetben magasabb koncentrációt érhet el, ezért kumulációs hatást, mér­gezést okoz. Első tünetként az étvágy­talanságot észleljük, majd ezt gyorsan követi a nyálazás, nyugtalankodás, izom­gyengeség, bizonytalan járás, bűzös, nyálkás, sok esetben véres hasmenés és vérvizelés. Az érlökések eleinte csökken­nek, de később szaporodnak. A leírt tü­netek már 1 mg, sőt néha ennél keve­sebb mennyiségű kolchicin elfogyasztá­sával jelentkeznek. 10—20 mg-os ada­gok esetén az alább felsorolt tünetek fokozott mértékben vannak jelen. A be­teg állat erős fájdalmára utal szánalmat keltő tekintete. 25—30 /ng megevése után a halál teljes kimerülés tünetei kö­zött lép fel, melyet a gyakori nyögés, a hideg testfelület verítékes tapintata, majd bénulás előz meg. A halál 1—3 nap alatt légzés és szívbénulás következté­ben áll be. A beteg állatok elsősegélynyújtásakor első feladatunk a szervezetbe bejutott méreg felszívódásának meggátlása és eltávolítása. A gyomorból a mérget háijy­­tatással kíséreljük meg eltávolítani. Há­zilag e célból konyhasót vagy szappant tartalmazó meleg vizet itatunk a beteg állattal. A hányásnál azonban biztosabb és alaposabb a gyomormosás, melyet gu­micső segítségével végzünk. Először nátrium bikarbónáttal lúgosított vízzel mossuk ki a gyomrot, majd később or­vosi szenet vízzel elkeverve itatunk meg a mérgezettel (1 g 1 kg élő súlyra). Hogy a bélsárrekedést elkerüljük, nátrium­szulfátot (Glaubersót) öntünk vízzel el­keverve az állatba. A mérgezések elkerülése szempontjá­ból szükséges a legelők szokásos agro­technikai eljárásain kívül bevezetni a vegyszeres gyomirtást is, amely lehetővé teszi főleg az évelő fajok kiirtását. Az őszi kikerics, mint a többi évelő gyom­növény irtására ajánlatosak a hormon­bázisú gyomirtószerek, így az erősen el­gyomosodott legelőkön a 2 metil-4-klór­­fenoxi ecetsav permetezésszerű haszná­lata, míg az elszórtan előforduló gyomok: irtására a 2,4-doklórfenoxiecetsav vagy 2, 4, 5-triklórfenoxi-ecetsav gócirtássze­­rű használata. Természetesen a rétek és legelők elgyomosodása ellen a vegyszeres gyomirtáson kívül védekezzünk még egyéb munkálatokkal is, mégpedig meg­felelő trágyázással (foszforműtrágyázás)* területápolással és rendezéssel is. Befejezésül szeretnénk még megje­gyezni, hogy a fent említett fenoxin­­ecetsav-származékok (mint ahogy azÉ gyakorlati eredményeink is igazolják)’ nem hatnak mérgezően az állatok szer­vezetére, azonban a 2—3 napi legeltetési tilalmat mégis vezessük be a legelő tehe­nek teje, esetleges fenolszagára való tekintettel. Dr. Berényi Tibor, körállatorvos, Ph. Mr. Pásztor László gyógyszerész, (Zseliz) Érdekes újítás A képünkön látható félautomata paprika-, paradicsom-, burgonya- stb. szedőgépet házilag is elkészíthetjük és könnyűszerrel az RS-09 jelzésű eszközhordozó traktorra szerelhetjük. A termény futószalagon jut a traktor elején platóra helyezett ládákba. A szerkezetet — amely Kersch József újítása — először a Bálát onújhelyi Állami Gazdaságban valósították meg. — ksz— ■

Next

/
Thumbnails
Contents