Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-09-15 / 74. szám
A közelgő ősz élénkséget hozott a diplomáciai életbe. Az ENSZ-közgyűlés ülésszakának előkészítése során számos ország képviselője nyilatkozott a jelenlegi nemzetközi helyzetről, amelyet igen kedvezőnek jelölt meg. Az amerikai kormányt továbbra is kényelmetlen helyzetbe hozzák a dél-vietnami fejlemények, s Washingtonban egyre nyomatékosabban hangoztatják Diem menesztésének szükségességét. Az újonnan elmérgesedett laoszi helyzet szálai is a Fehér Házba vezetnek, ahol továbbra sem akarják tiszteletben tartani Laosz függetlenségét. Gromiko találkozik Kennedyvel____ A szovjet kormány még a nyáron Javasolta, hogy ez év őszén államilletve kormányfői szinten tartsák meg a világszervezet közgyűlésének Ülésszakát. Washingtonban ekkor azt válaszolták, hogy egy ilyen magas szintű diplomáciai találkozóra egyelőre nincsenek meg a feltételek. Ugyanakkor számos ENSZ-tagállam üdvözölte a Szovjetunió javaslatát, s különösen az afroázsiai országok New York-ba készülő küldöttségeinek összetételéről arra lehet következtetni, hogy a szabadságukat nemrég elnyert népek sokat várnak az ENSZ kedden megnyíló ülésszakától. A szovjet—amerikai megbeszélések egyik jelentős állomása lesz a szovjet ENSZ-küldöttség vezetőjének, Gromiko kUlügyminszter találkozása Kennedy elnökkel. Mint ismeretes, a Moszkvában létrejött háromhatalmi atomcsend-egyezmény aláírásánál résztvett Rusk külügyminiszter már előzetes tárgyalásokat folytatott a szovjet kormány képviselőivel a leszerelésről, a német kérdésről és más fontos nemzetközi problémáról. Még akkor történt a megegyezés, hogy Gromiko amerikai útja során felújítja ezeket a rendkívül fontos megbeszéléseket az illetékes amerikai szervekkel. Kennedy elnök egyik nemrég tartott sajtóértekezletén elejtett mondatából is kitűnik, hogy a Fehér Ház nem a bonni kormány ingerültségéhez igazítja a Szovjetunióval megindított diplomáciai eszmecseréjének mutatóját, hanem a maga belátása szerint cselekszik. ^ Az após jobb lesz? Dél-Vietnamban tovább tart a megtorlás a buddhisták és más hazafias erők ellen, ezért a Diem-diktatúra válsága változatlanul a nemzetközi élet napirendjén szerepel. Persze nemcsak azért, mert a dél-vietnami helyzet miatt de Gaulle ismeretes nyilatkozata folytén már-már diplomáciai térre terelődő nyílt konfliktus van kialakulóban Franciaország és az USA között, hanem elsősorban azért, mert a válság mélyenfekvő okai közül egyik sem szűnt meg. A saigoni kormánykörök hasztalan igyekeznek úgy feltűntetni a dolgot, hogy a „vallásháború“ lecsendesedésével az országban kezd helyreállni a normális élet. Továbbra is ezer számra tartóztatják le a diákokat, buddhista papokat és a rendszer egyéb ellenzéki elemeit. A látszat kedvéért a^tán itt-ott egyeseket szabadon bocsátanak. A washingtoni kormány továbbra is igyekszik elhárítani magáról minden felelősséget és Dlemet egy, az amerikai politikát változatlanul híven képviselő alkalmasabb emberrel próbálja felváltani. A felelősség elhárítása persze nem könnyű dolog. Hiszen a Diem-uralmat biztositó rendőri és katonai szervek keretében nem kevesebb, mint 15 000 amerikai „tanácsadó“ működik napjainkban is. Az meg köztudomású, hogy 1854-ben Dulles, akkori külügyminiszter egy USA-beli katolikus otthonból vette elő Diemet s küldte haza Déi-Vietnamba, a Vietnamra vonatkozó genfi egyezmény megtorpedózására. Most pedig: „...Saigon és Washington kapcsolatai kátyúba jutottak“ — irta a napokban egy kormánypárti francia lap. A jelek szerint Washingtonban már kiszemelték Diem utódát, akinek egyik „előnye“ az, hogy sógorsági alapon a Diem-családhoz tartozik, de kész végrehajtani az USA szempontjából óhajtott változást. Sőt, a mostani válság idején tanúsított pártfordulásával nagyon is eredményesen egyengeti magának az utat a kormánykerék felé. Tran Van Chungról van szó, Diem fivérének és jobbkezének, Ngo Dinh Nhu-nak a dél-vietnami titkos rendőrség főnökének apósáról, aki nem kevesebb mint kilenc évig a saigoni kormány washingtoni nagykövete volt. Az Egyesült Államokban állandóan erősödik azoknak a hangja, akik azt követelik, hogy a kormány szűntesse meg a dél-vietnami lakosság bel- Ugyeibe való beavatkozást. Sőt, mind nagyobb azoknak a száma is, akik belátják, hogy az amerikai diplomácia sokkal olcsóbban is megszerezhette volna magának azokat a kellemetlenségeket, amelyek most előálltak számára „a meg nem üzent“ dél-vietnami háborúra költött 6 milliárd dollár elvesztésével. ____Ismét tűzharc Laoszban Hírügynökségek egybehangzó jelentései szerint, hétfőn éjjel puskaropogás riasztotta fel Vientiane, Laosz fővárosának lakosságát. A két órán át hallható tűzharc abból keletkezett, hogy az amerikabarát Nosavanlstaerők támadást intéztek a Laoszi Hazafias Front rendelkezésére bocsájtott hivatalos épületek ellen. A tűzharcban egy személy életét vesztette és számosán megsebesültek. Mindkét részről hivatalos jelentést adtak ki. A nosavanisták főparancsnoksága kénytelen volt beismerni, hogy parancsot adott katonáinak a Hazafias Front épülettömbjének körülzárására. Közben újabb jelentések számolnak be arról, hogy a hazafias erők légelháritói lelőttek egy támadó repülőgépet, amelyben amerikai fegyvereket találtak a lázadó jobboldali erők támogatására. Ennek kapcsán érdemes ismét megemlítenünk a Szovjetunió kormányának egy régebbi nyilatkozatát, amelyben kifejtette, hogy a laoszi függetlenségi szerződés aláírása után továbbra is Laoszban maradt amerikai „tanácsadók“ nem járulnak hozzá az ország békéjének és függetlenségének megteremtéséhez, hanem a feszültség melegágyát képezik. „Bonnba beszökött az ősz .. Nem a költő által megénekelt párizsi, hanem a Rajna partján elterülő bonni őszről lesz szó. Közismert, hogy a nyugatnémet közvélemény egyre növekvő elégedetlensége miatt Adenauer még tavasszal megígérte, hogy ez év őszén visszavonul a politikai életből és a kancellári bársonyszéket átadja egy „méltó utódnak“. Azóta már sor került az utód kijelölésére is: Erhard professzor, jelenlegi alkancellár, ismert gazdasági szakértő veszi át az Adenauer által 14 évig használt kormány gyeplőt. A közelgő bonni őrségváltás (Adenauer október 15-én készül megválni hivatalától), nemcsak Nyugat-Németország közvéleményét foglalkoztatja, hanem az atlanti szövetség valamenynyi országának közvéleményét is. Hiszen az agg kancellár távozásával nemcsak a 86-éves politikus személyének, henem az általa képviselt merev revanslsta célokat hirdető politikai vonalvezetés változását is várják. Hogy erről a fontos szükségességről egyelőre csak feltételes módban beszélhetünk, annak az a bizonyítéka, hogy Adenauer ezekben a napokban mindent elkövet utódjának megnyerésére, helyesebben mondva: átképzésére. A távozó kancellár azt szeretné, hogy Erhard tovább vigye azt a tarthatatlan vonalat, amelyet Bonnban a szövetségi köztársaság megalakulása óta állandóan fokoztak. Erre vall az a bonni hír is, hogy Adenauer ezután pártjának élén próbál majd továbbra is beleszólni a bonni politika irányításába. A Bundestag épületében négy külön szobát rendeztet be magának és állandó összeköttetést akar teremteni a kancellári hivatallal, hogy mindig „kéznél' legyen“. Kérdés, vajon az. új nyugat-német kormány feje mennyiben tud majd egy elfogadhatóbb politikai irányvonalat kezdeni és számol-e azokkal a nagyjelentőségű diplomáciai fejleményekkel, amelyek világszerte, de különösen a Szovjetunió és az USA között vannak kialakulóban a béke és a nemzetközi helyzet megszilárdítása terén. Ha ezt figyelmen kívül hagyná és mindenben elődjére hallgatna, végzetes hibába esne és a kedvezőnek ígérkező bonni diplomáciai ősz korán befagyasztaná a nyugat-német közvélemény derűlátó bizakodását. —tg— Lenyűgöző kiállítás A bratislavai Szlovák Múzeum épületében „Az ember és a világűrutazások“ címmel rendkívül tanulságos és ízlésesen elrendezett kiállításban gyönyörködhetnek a látogatók. Ogy is mondhatnánk, hogy az űrkutatás ábécéje ez, mert Galilei, Newton, Koperníkus, Einstein és a többi nagy természettudós felfedező munkájától kezdve az első szovjet műbolygók ismertetéséig, valamint a szovjet és amerikai űrtudomány mérföldes fejlődésén keresztül egészen Valentyina Tyereskova sikeres űrrepüléséig lenyűgözően vezeti az érdeklődőt. A kiállítás színvonalát emelik még a csoportos kirándulások alkalmával nyújtott szakelőadások és kétfajta filmvetítés is. Az egyik teremben az űrkutatás első hősei, a kutyák kiképzése és próbarepiilése, a másik filmvásznon pedig a „Vosztok" űrhajók kormányosainak, Gagarinnak, Tyitovnak és többi társaiknak előkészítése, valamint sikeres űrutazásuk megkapó pillanatai játszódnak le. Ott vannak az amerikai űrkutatás ismert hősei, Schirra és Cooper arcképei is. A kiállítás, amelyet először Moszkvában, majd Prágában mutattak be, október 6-ig lesz Bratislavában, innen Budapestre vándorol. (TG) • Kádár János és kísérete visszatért Jugoszláviából. Tito elnök meghívására négynapos nemhivatalos barátsági látogatást tett Jugoszláviában Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke és. kísérete. Tito elnökkel folytatott tárgyalásai során megbeszélték a két országot érintő közös gazdasági, politikai és kulturális kérdéseket, valamint az időszerű nemzetközi helyzetet. • Ben Bella az algériai választások után felhívást tett közzé, amelyben többek között kijelentette: „Algéria ma egységes, és éppen ezért az ellenzékhez tartozó testvéreink sem maradhatnak távol az országépítéstől“. Algírból érkezett jelentések szerint Ben Bella az egyedüli jelölt a közelgő algériai elnökválasztáson. • Az afroázsiai népek szolidaritási tanácsa helyesli-az atomcsend-egyezményt. Nicósiában, Ciprus fővárosában kedden nyílt meg az afroázsiai népek szolidaritási tanácsa végrehajtó bizottságának ülése. Eddig számos ország küldötte szólalt fel, akik helyeselték a Moszkvában megkötött részleges atomcsend-egyezményt. A kínai küldött ismét a Szovjetunió rágalmazásával lépett fel, de a küldöttek elítélték megnyilatkozását. • Meggyilkolták az NDK határrendőrségének egyik tagját. Az ADN hírügynöksége jelentése szerint Widers, az NDK határrendőrségének altisztje belehalt abba a sérülésbe, amelyet nyugat-német banditák okoztak szolgálatteljesltése közben. Ez év első felében Nyugat-Berlin területéről hatvan esetben tüzeltek az NDK területére. • Óriási tűz pusztít a dél-brazíliai Parana-álltmban. Jelentések szerint a pusztító tűzvész tovább terjed, s a Kedden tartotta egynapos tanácskozását az Algériai Nemzeti Felszabadító Front (FLN), amelyen a párt több mint 1000 küldötte vett részt. A küldöttek egyhangúan Ben Bella miniszterelnököt jelölték a közelgő algériai elnökválasztásra. Felvételünk az ülés részvevőit ábrázolja. Foto: CTK * • mentési munkálatok irányítói csupán abban reménykednek, hogy az ország északi részében megindult esőzések átterjednek a tűzvész sújtotta területre is. Eddig nincsenek pontos adatok a halálos áldozatokról, mert nagyon sok család teljesen el van szigetelve s élethalál harcot folytat a mindjobban elharapózó tűzvésszel. • Belgrádban Tito elnök beszédével nyílt meg az Interparlamentális Unió 52. ülésszaka. A megbeszélésen 60 ország közel 600 képviselője vesz részt. Hazánkat öttagú küldöttség képyiseli. • Rojko öngyilkossági kísérletet követett el. A grázi tartományi bíróság ■folytatja a Rojko-per tárgyalását. Jelentések szerint Rojko kedd este öngyilkosságot kísérelt meg. Ausztriában és külföldön is egyre erőteljesebben követelik, hogy a bíróság megfelelő, szigorú ítéletet hozzon a volt náci-gyilkos felett. • Az amerikai szenátus folytatja a moszkvai atomcsend-egyezmény ratifikációs vitáját. Amerikai politikai körökben biztosra veszik, hogy a szenátus^nagv többséggel elfogadja az egyezményt. • Kommunistákat tartóztattak le Indiában. Indiai hivatalok Bombayban szabadon bocsájtották azt a tizenhárom kommunistát, akiket a védelmi törvény alapján tartóztattak fogva. Röviddel ezután ismét letartóztatták őket. Számos indiai jogász és bíró alkotmányellenesnek minősítette a többszéz kommunista letartóztatását. VÁMHÁBORŰ AZ USA ÉS A KÖZÖS PIAC ORSZÁGAI KÖZÖTT A gall kakas elkergeti az amerikai fagyasztott baromfit.,. Szeptember 17-én New Yorkban ismét megtelnek a ENSZ-palota üléstermei, ahol a világszervezet több mint 100 tagállamnak képviselői hozzá fognak a szokásos évi közgyűlés térgysorozatl pontjainak megvitatásához. Ezt a nagy jelentőségű diplomáciai eseményt minden évben fokozott érdeklődés előzi meg. Az Idei ülésszak kezdete még nagyobb érdeklődéssel került a nemzetközi események középpontjába. Hiszen a Moszkvában aláírt háromhatalml atomcsend-egyezmény és annak nagy vllágvlaszhangja olyan kedvező légkört teremtett a világpolitikában, hogy még a legborúlátóbbak előtt is bebizonyítja: nincs napjainkban olyan probléma az emberiség életében, amelyet közös Jóindulattal ne lehetne megoldani. A moszkvai egyezmény tehát mintegy vezérvonala lesz az ENSZ-közgyűlés munkájának, bizonyítékul arra, hogy egy pillanatra sem szabad letérni a megkezdett útról és tovább kell kutatni azokat a lehetőségeket, amelyek megkönnyítik a hidegháború évei során felgyülemlett nemzetközi problémák mielőbbi békés megoldását. A Szovjetunió és a többi szocialista ország kormányai ezekben a napokban mér nagy vonalakban vázolták a világszervezet közgyűlésének ülésszaka elé terjesztendő programjukat. Igen figyelemre méltó a szovjet kormánynak ezzel kapcsolatos nyilatkozata, amely többek között leszögezi, hogy az ENSZ-közgyűlésnek különösen két pontban: az általános és teljes leszerelés megvalósításában, valamint a még meglévő gyarmati területek mielőbbi felszámolásában végleges megoldást kell hoznia, vagy legalább is határozatban állást foglalnia e fontos kérdésekben. A csehszlovák kormány pedig sürgeti a gazdaságilag elmaradott országok megsegítésének fokozását az ENSZ keretein belül, valamint i világkereskedelem fejlesztésének előmozdítását. Az év során számos alkalommal közöltünk tudósítást arról, hogy különAz ENSZ-közgyűlés 1 őszi ülésszaka elé böző földrészek országai követelték az atommentes övezetek megteremtését. Így például egyes latin-amerikai országok fejezték ki óhajukat az atommentes övezet létrehozásáért, de hasonló kívánalmaiknak adtak kifejezést egyes afroázsiai és legutóbb a skandináv-államok képviselői is. Az a tény, hogy az elmúlt két hónapban számos ország küldöttsége kérte a Rapackí-terv szövegének megküldését (Rapacki lengyel külügyminiszter néhány évvel ezelőtt javasolta először egy közép-európai atommentes övezet létrehozását. A szerk. megjegyzése.) bizonyítja, hogy az ENSZ-ben egyre jobban növekszik az érdeklődés az atommentes övezetek létesítése iránt. Mindaz arra is mutat, hogy az idei közgyűlés főtémája a béke és a nemzetközi feszültség enyhítésének előbbre vitele lesz. A dél-vietnami helyzet megvitatása is az ENSZ-közgyűlés elé kerül. A világszervezet tagállamainak 56 tagú csoportja ugyanis már korábban kérte, hogy az idei közgyűlés mondja ki a sürgősséget és tárgyalja meg a délvletnaml hudhisták üldözésének ügyét. Az afroázsiai országok annak megállapítását akarják elérni, hogy a délvietnami kormány buddhistaellenes intézkedése! súlyosan sértik az emberi jogokat. Minden valószínűség szerint a közgyűlés napirendjére kerül a dél-rhodézial fajüldözők önkényeskedése is. A ghanai ENSZ-küldöttség mintegy ötezer szavas okmányt juttatott el a Biztonsági Tanácshoz, amelyben felszólít arra, hogy a közgyűlés külön foglalkozzék a dél-rhodézíai helyzettel, mert ott brutális és megalázó fajj üldöző politikát folytatnak. Jelentések érkeztek arról is, hogy a portugál gyarmatosítók embertelen bánásmódja az angolai szabadságharcosok ellen szintén szerepel majd a közgyűlés munkájának tárgysorozat! pontjaiban. Fontos javaslatot nyújtottak be a latin-amerikai országok ENSZ-küldöttségei is. Többek között javasolták, hogy a világszervezet hamarosan tegyen átfogó Intézkedéseket a gazdaságilag elmaradott országok megsegítésére és a nyugati országokban fennálló nagy munkanélküliség felszámolására. Nehru indiai miniszterelnök pedig annak a meggyőződésnek adott kifejezést, hogy az idei ENSZ-közgyűlés a moszkvai egyezmények szellemében előbbre viszi a még megoldatlan nemzetközi problémák rendezését. Külön kiemelte a kettészakított országok, mint például Németország, Vietnam és Korea békés úton történő egyesítésének fontosságát, mert — mint mondotta — ezek a problémák mindig a feszültség melegágyát képezik. Bernal professzor, a világhírű angol békeharcos egy interjú során kijelentette, hogy az idei ENSZ-közgyűlésnek vissza kell tükröznie azt a nagyfokú enyhülést, amely a moszkvai atomcsend-egyezmény aláírásával jött létre a világon. Óva intette a nyugati hatalmakat, attól, ha elhalasztanák az alkalmat a Kelet és Nyugat közt beállt jő viszony továbbfejlesztésére, összegezve: a nemzetközi diplomáciai gépezet teljes mértékben az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakának sikeres előkészítésére kapcsolt rá. Az előkészületből ítélve joggal várhatjuk, hogy a világszervezet legfelsőbb fóruma az emberiséget oly közelről érintő nagy fontosságú kérdésekben lényegesen előrehaladást ér el, s nem utolsó sorban magszilárdítja a béke és a nemzetközi helyzet most kibontakozóban levő kedvező kilátásait. Tóth Géza
