Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-09-08 / 72. szám

Gazdag ősz Ígérkezik Amit a tavasz és a nyár gyűjtöget, az ősz adja a csűrökbe. Megtelnek a közös raktárak és mindenki elteszi a télirevalót. A jói végzett munka után egész éven át szorgoskodó föld­műves örömmel gyönyörködik a gaz­dag termésben. A még mindig gyor­san növő cukorrépa, embermagasságot is meghaladó kukorica és a nagy gu­mót termő burgonya bíztató. De nincs megállás. Alig gyűjtjük be az év ajándékát, máris a jövőre kell gon­dolni, vetni kell a jövő kenyerét. Az őszi gazdag szüret idején tehát mind­két kezünk tele lesz munkával. Ilyenkor, ősz elején a nagy munka előtt nem árt, ha elgondolkozunk, milyen módon, főleg a gépek jobb ki­használásával hogyan gyorsíthatjuk meg az őszi munkákat. A gyakori eső­zések miatt is versenyt kell futni az idővel, nehogy lemaradjunk, mint a múlt évben. A cukorrépát bizony sok helyen november közepén ásták, a fagy több száz hektár kukoricát talált a határban és több mint százezer hektáron nem szántottuk le a trágyát, nem is beszélve a mélyszántásról. A becsületes, szakmáját értő föld­művesnek nem kell mondani, milyen kár származott ebből. Pedig jó mun­kaszervezéssel elkerülhettük volna. Vajon az idén jobban állunk? A kedvező időjárás ellenére sem lehetünk elégedettek a munkák üte­mével. Még 25 000 hektáron kint a szalma és ebből jórész a rimaszombati és a losonci járásban. Mondanunk se kell, hogy emiatt késik a vető­szántás. Hol keressük a hibát? Minde­nekelőtt a munkaszervezésben. Eddig a szántásban a lánctalpas traktorok­nak csak a 60 %-át kapcsoltuk be. Bár az utóbbi hét alatt 10 000 hektárt szántottunk, de ha utói akarjuk érni magunkat, legalább a kétszerese szük­séges. Van rá lehetőség? Ha a gépeket jobban kihasználjuk, még többet is szánthatunk. A lánctalpas traktorok átlagos napi teljesítménye csak fél hektár. Tehát még az egy műszakos szántási lehetőség sincs kihasználva. Az idő újra esősre fordult, nem ül­hetünk tétlenül. Minden szövetkezet­ben és állami gazdaságban meg kell szervezni a kétműszakos szántást. Főleg a védnökségi üzemekből kér­jünk kisegítő traktorosokat, hogy így meggyorsíthassuk a szántást. A seni­­cai járásban például a két műszakhoz még mindig 70 traktoros hiányzik. A járások között igen nagy a különb­ség. Míg a galántai járás az előirány­zott szántás mennyiségből csak 15 Vo­nal tart, a dunaszerdahelyi már 34 Vo­nal. Ez mindenekelőtt a gyengébb vagy jobb munkaszervezést tükrözi. Késlelteti a szántást és kedvezőt­lenül hat majd a vetésre a silókuko­rica betakarítása. Ugyanis 60 332 hek­tárból még csak 18 430 hektárt gyűj­töttünk be. Pedig minden földműves tudja, hogy a silókukorica helyére főleg búzát vetünk. A silókukorica be­gyűjtésének meggyorsítása azért is indokolt, mert a szem gyorsan kemé­­nyedik és rövidesen nem lesz alkal­mas silózásra. A jövő évi jó termés alapja a jó vetőmag is. Bár az e^jyes felvásárló üzemek idejében hozzáfogtak a vető­­magtísztításhoz, még mindig 610 va­gon búza vetőmaghiány mutatkozik a mezőgazdasági üzemeknél. A vető­magellátást megkönnyíthetjük a szö­vetkezetek közti csere alapján is. Eh­hez természetesen szükséges, hogy a gépállomások agrolaboratóriumai ru­galmasabban dolgozzanak. Helyes vol­na, ha a vetőmagellátást a termelési instruktorok vállalnák magukra, a laboratóriumokban kivizsgáltatnák a vetőmagot, így gyorsabban menne a munka. A borúlátók érveléseitől elté­rően a búza csíraképessége jó, tehát van elég vetőmag. Persze, azokon a helyeken, ahol megkéstek a cséplés­­sel, nem dicsekedhetnek jó vetőmag­gal. A gazdag ősz sok takarmányt ad, rajtunk múlik, hogy ezt mind betaka­rítsuk. Szemestakarmányhiányunkat lényegesen enyhíti majd a bő kuko­ricatermés. A cukorrépa is szép ter­mést ígér. Az előzetes becslések sze­rint a burgonya 135 mázsás hektár­hozamot ad hektáronként. A múlt év­hez viszonyítva 2 millió tonnával több burgonyát vásárolunk fel. Ebből bő­ven elláthatjuk a lakosságot és az ipari üzemeket. Az elegendő takar­mány máris megmutatkozik a közellá­táson is. Húsból 7052 tonnával többet vásárolunk fel a tervezettnél és előre­láthatólag 12 ezer tonnával teljesítjük túl a tervet. A mezőgazdasági üzemek lényeges segítséget kaptak a központi alapból, és fehérjedús takarmányokat vásároltunk külföldről. De a saját ta­karmányalap is hozzásegített ehhez az eredményhez. Öröm járni az őszi határt, annyi a kincse, termése. Rajtunk múlik, hogy amiért megdolgoztunk, idejében a he­lyére kerüljön és megalapozzuk a jövő év sikerét. A Dolny Ohaj-i szövetkezet alapos, részletes munkatervet dolgozott ki az őszi munkákra. Ellátogattunk a szövetkezetbe, hogy meggyőződjünk róla, segít-e a terv a munkaszerve­zésben és milyen sikerrel teljesítik időszerű feladatait. Melisek János elvtársat, a helyi nemzeti bizottság titkárát derűs hangulatban találtuk. — Megelőzzük az időt... A terv egyes részeit előbb valósítottuk meg, mint ahogy eredetileg gondoltuk. Az aratási terv is nagy segítséget nyúj­tott. Részben annak köszönhetjük, hogy már augusztus 5-én befejeztük az aratást és vele együtt a cséplést is, mert az összes gabonafélét mind kombájnnal arattuk, a cséplőgépeket pedig eladtuk. A titkár jókedve jogos. A munka nagyszerűen halad a szövetkezetben. Hordják a trágyát, kétmenetesen csépelik a magra termesztett lucer­nát, törik a kukoricát. Kihasználnak minden órát, hogy idejében elvégez­zék az őszi munkát. Ez meg is látszik a terv teljesítésén. MÁR RÉGEN FÖLDBEN AZ ŐSZI ÁRPA Vetés alá a földet tizennégy nappal előbb készítik elő, hogy az ülepedett földben gyorsabban keljen a növény. Az őszi árpát már augusztus közepén elvetették. A 210 hektár őszi búzát szeptember 25-től október 25-ig, a 30 hektár őszi keveréket pedig október 15-ig vetik. NEGYVEN HEKTÁRRÓL BEGYŰJTÖTTÉK A SILÓKUKORICÁT. A tervben helyesen számoltak azzal, hogy a vetés üteme mindenekelőtt az ősziek begyűjtésétől függ. Ezért rész­letesen megállapították, hogy az egyes növényeket melyik időszakban gyűjt­sék be. A terv szerint a 40 hektár silókukoricát augusztus 20-ig, a 270 hektár szemeskukoricát október 31-ig, a kukoricakórót november 10-ig, a cu­korrépát október 20-ig, a maglucernát szeptember 15-ig, a burgonyát pedig szeptember 15-ig gyűjtik be. A silókukorica begyűjtését sikere­sen oldották meg. Két kombájntól nyolc pótkocsi szállította a silóanya­got és a silógödröket két-két napon belül megtöltötték. A 40 hektár siló­­kukorica helyére került. A silózást folytatják mindjárt a kukoricatörés után. A terv szerint a répakaréjt ok­tóber 31-ig beszállítják a földekről és a kukoricakóróyal lesilózzák. A 60 hektár maglucernáből már 30 hektárt kicsépeltek, és kitisztítottak. Az őszie­ket főleg azokról a területekről gyűj­tik be, ahová búzát vetnek. Az 51 hektáros tábla kukoricát máris törik, legkésőbb szeptember 10-ig letisztít­ják a földet, hogy a búza idejében helyére kerülhessen. A 40 hektár cu­korrépát, aminek a helyére szintén búzát vetnek, október 1-ig begyűjtik és a jó erőben lévő talajt csak meg­tárcsázzák és máris vetik a búzát, ily módon a búza vetését október 20— 25-ig befejezhetik. MÁR 60 HEKTÁR MÉLYSZÁNTÁSSAL DICSEKEDHETNEK A mélyszántást a növények begyűj­tése után azonnal végzik. Két lánc­talpas traktor két műszakban dolgo­zik, szántanak a Super 50-es és 35-ös traktorok is. A 18 traktorra 20 trak­torosuk van, tehát főleg a lánctalpa­sokon két műszakban dolgozhatnak. A mélyszántást október végéig befe­jezik. Eddig már több mint 60 hektár mélyszántásuk van. A MUNKÁK ÜTEMÉT MEGGYORSÍTJA AZ ÜJ TECHNOLÓGIA A komplex-brigád megfelelő gépek­kel rendelkezik. Ezzel a gépparkkal, az őszi munkák kezdetét is beleszá­mítva, 12 hét alatt birkóznak meg az összes őszi munkával. A kukorica nagy részét kombájnnal gyűjtik be. A cu­korrépa begyűjtésénél két rakodógé­pet alkalmaznak a munkák meggyor­sítására. AZ ÉLENJÁRÓ DOLGOZÓKAT JUTALMAZZÁK A komplex-brigádban példásan meg­szervezték a szocialista munkaver­senyt. A kukoricakombájnosok több mint 100 hektáros teljesítmény után 200 koronát, a minőségi vetés után a traktorosok 200 koronát, a segédek pedig 100 koronát kapnak. Amelyik kombájnos a KB—2-es kukoricakom­bájnnal 50 hektárt takarít be 150 ko­rona jutalmat kap. Ha a traktoros 45 hektár cukorrépát szánt ki 100 korona prémiumban részesül. A mélyszántá­sért a lánctalpasok heti 50 hektáros teljesítmény után 70 korona, a Super 50-esek heti 30 hektáros teljesítmény után 70 korona, a Super 35-ös trak­tor 25 hektáros heti teljesítmény után szintén 70 koronás prémiumot kap­nak. Azok a tratkorosok, akik az őszi szezonban a lánctalpas traktorokon 275 hektárt szántanak 500 korona pré­miumhoz jutnak. 150 korona jutalom­ban részesülnek a traktorosok ha a Super 50-es traktorral 150, a Super 35-ös traktorral pedig 100 hektárt szántanak. Teljesítményprémiumbap részesül­nek a cukorrépa rakó és szállító traktorosok is. A Dolny Ohaj-i szövetkezet részle­tes munkaterve főleg a gépek jó ki­használása, az igazságos díjazás bizo­nyára hasonló eredményt hoz, mint az aratási terv, és a kitűzött agro­technikai időben végzik el a munká­kat. —b— A pénz a földön hever Jó ideje hangoztatjuk már a rejtett tartalékok feltárásának és értékesítésének nagy jelentőségét. Ez esetben nincs szándékunkban a tartalékok „feltárásáról“ beszél­ni, hiszen a szóbanforgó tartalék előttünk fekszik, mindenki látja, tehát feltárnunk, keresnünk nem is kell. Elég lehajolni érte, össze­szedni és eladni. Országutak, kisebb forgalmú dü­­lőutak mentén és mindenekelőtt a gyümölcsösökben óriási mennyi­ségekben hever lehullott gyümölcs a fák alatt. Alma, szilva, 1 körte stb. A legtöbb helyen azonban a tulajdonosok és más haszonélvezők annyi fá­­—L radságot sem vesznek ma­­© guknak, hogy összeszedjék és az állatok takarmányo­zására használják fel ezt a hulla­dékot. Nincs aki utasítást adjon rá, hogy összeszedjék, gyűjtsék. Ha valahol bármely termelési üzemben eltűnik egy ezres, abból a törvény értelmében bírósági el­járás indul. De ha nehéz pénzeket érő nyersanyagok vesznek kárba, azzal senki sem törődik! Évek óta széleskörű propagan­dát fejtünk ki az alkoholmentes gyümölcskivonatok és szörpök fo­gyasztása érdekében. Az élelmi­szerboltokban ezek a szörpök, mustok állandóan fokozódó keres­letnek örvendenek és a konzerv­gyárak elég tekintélyes mennyisé­geket is gyártanak belőlük, hiszen a külföldi piac is nagy érdeklődést tanúsít irántuk, ahová többet is szállíthatna élelmiszeriparunk, ha több nyersanyag állna rendelkezé­sére. Különösen almára, de hulla­dékalmára is nagy szüksége volna konzervgyárainknak. Gondoljuk meg jól: egy mázsa burgonya átlagos felvásárlási ára kb 40.— korona. Ugyanannyi egy mázsa hulladék-szilváé is. Hát még a lepotyogott almáé, aminek má­zsájáért a Zelenina vagy a Jednota 80.— koronát fizet és minden té­telt átvesz! Pedig előzőleg meg sem kell kapálni, nincs vele semmi munka. Felhívjuk a helyi nemzeti bizott­ságok, a nőbizottságok és nem utolsó sorban az iskola-igazgatósá­gok figyelmét, hogy amig a gyü­mölcsidény tart, a tanuló ifjúság mozgósításával szorgalmazzák a hulladékgyümölcs begyűjtését. Hi­szen ez a gyerekeknek különös megerőltetést vagy fáradságot nem okoz. Nem kell hozzá más, csak néhány kosár. Ami pedig a legfon­tosabb, a hulladékgyümölcs össze­­szedésével és eladásával népgaz­daságunknak tesznek jó szolgála­tot. De különben se rossz üzlet 80 fillér egy kiló földön heverő almáért. -sm-Javul a közellátás A prágai újságírók klubjában ■ Mestek elvtárs a mezőgazdasági Jjj termékek központi felvásárló igaz- 2 gatóságának elnöke beszámolt a I begyűjtés helyzetéről. Egyes kerü- E letek nem bírják teljesíteni a bú- j zaeladást, nyugatról 300 000 tonna * búzát hozunk be. Ezzel szemben a E kukorica jó termést ad, és előre- £ láthatólag mintegy 30 000 tonnával | többet vásárolhatunk fel. A sör- E árpa eladási tervét teljesítjük. A I szilva felvásárlási árát rendezik. B Egy kiló minőségi érett szilváért j 2,20 koronát fizetnek. A burgonya- 1 eladás tervét, mivel jó a termés, ! túlteljesítik. A húseladás is egye- | nesbe jött. Viszont lemaradunk a | tejeladással. A mezőgazdasági üze- 5 mek még mindig több mint 83 ■ millió liter tejjel tartoznak. Vi- ! szont amikor a mezőgazdasági üze- 8 mek túlteljesítették tejeladási de- ■ kádtervüket, a tejcsarnokok nem E tudtak mit kezdeni a tejjel. A fo- S gyasztók joggal bírálták: „Jobb ha ■ kevesebb tejet vásárolunk fel, leg- [ alább nem savanyodik meg". Mivel I a takarmányozás lényegesen meg- £ javult, számolhatunk a tejtermelés fj emelkedésével, ezért a tejcsarno- f; koknak jobban fel kell készülni a j felvásárlásra. Ahol a tejfeldolgozó ■ üzemek nem győzik a szállítást és ■ a feldolgozást, a nemzeti bízott- £ Ságoknak kell törődniük a tejjel, E nem engedhetik meg, hogy a ki- ■ termelt tej tönkremenjen. | A tejbegyűjtést fékezi az is, ■ hogy a kishasznú teheneket is I tartjuk. Az előírt darabszám így | megvan, de a kishasznú tehenek ■ felélik a jól tejelő tehenek ta- J karmányát is és ezáltal is csökken ■ a tejtermelés. B Köszörűjük bányászainkat! Az ülésen jelen volt pártunk és kormányunk küldöttsége is, amelyet Viliam Siroky minisz­terelnök vezetett. Vác­lav Pokorny, a bányá­szok szakszervezetének elnöke megnyitó beszé­dében értékelte a múlt bányászati évben elért eredményeket. Ebben az időszakban bányá­szaink 27,4 millió tonna kőszenet, 70,4 millió tonna barnaszenet és lignitet 'fejtettek. Mind­két esetben a tervfel­adatok több mint 100 százalékos teljesítését érték el. Az ünnepi ülésen be-Az idei bányásznap ünnepségei több napig tartanak a fővárosban és az ország többi helyein. Prágában a Bányászati és Energetikai Alkalmazottak Szakszervezeti Szövetsége Központi Bizottságának ünnepi ülésével kezdőd­tek mea az ünnepségek. szádét mondott Viliam Siroky miniszterelnök is, aki jókívánatait fe­jezte ki a CSKP KB Központi Bizottsága és a köztársaság kormánya nevében valamennyi körzet alkalmazottai­nak. Rámutatott, hogy pártunk és kormányunk nagyra becsüli bányá­szaink és technikusaink rendkívüli áldozatkész­ségét. Különösen ki­emelte azokat a bánya­körzeteket, ahol túltel­jesítették a térvezett feladatokat. Siroky elv­társ megemlékezett to­vábbá a Dukla-bányá­­ban elért világrekord­ról, valamint arról a tényről, hogy 1945 óta első ízben az összes körzet teljesítette és túlszárnyalta a terve­zett fejtést a nyári hó­napokban. Siroky elvtárs foglal­kozott tüzelőanyag mér­legünk egyes problé­máival is, amelyek azt bizonyítják, hogy a KGST keretében folyó együttműködés szá­munkra nemcsak elő­nyös, hanem szocialista népgazdaságunk tovább­fejlesztésének nélkü­lözhetetlen feltétele is. Bratislava, 1963. szeptember 8. • Ára 40 fillér • XIII. évfolyam 72. szám A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA A vetes üteme az ősziek begyűjtésétől is íugg

Next

/
Thumbnails
Contents