Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-09-04 / 71. szám
dukál. (Az utóbbit az OPK Kromériz gyártja.) Mindkét hőfejlesztő fűtőanyaga nyersolaj. (Nafta). A harmadik hőfejlesztő típus a Sirovatka elnevezésű, szénnel üzemeltethető fűtőtest. Ennek hőprodukciója ugyancsak 100 000 kcal/óránként. (A Sirovatka és a Mars típusokat a Stavebné stroje, Zlicín vállalat gyártja.) A berendezést olyan helyiségben helyezzük el, amely nem tűzveszélyes és a típus megválasztását, valamint beszerelését szakértőkre bízzuk. A harmadik módszer a legmodernebb és talán a legegyszerűbb megoldás. Az egész berendezés két ventillátorból, egy hőcsereállomásból és légvezetékből áll (amely pléhből készült cső). A használt levegőt, (melynek hőmérséklete 10 C°) az első számú ventillátorral (lásd a 3. ábrát) kiszivatjuk az istállóból és a hőcsere állomáson keresztül a külső térbe távolítjuk el. A második számú ventillátor például mínusz 15 C fokú levegőt szív be a hőcsere állomáson keresztül. A hőcsere állomásban ez a frigs hideglevegő a távozó használt meleg levegőtől + 2 C -ra melegszik fel. Ezt a felmelegített levegőt minden további nélkül a légvezetéken keresztül egyenletesen- az istállóba továbbítjuk. A még hiányzó 8 C*-nyi hőmennyiséget a tehenek hőprodukciója fedezi. Ezzel elértük célunkat, mert az istállóban az előírt optimális 10 fokos hőmérséklet uralkodik majd, továbbá a levegő páratartalma a légcsere által a megengedettnél alacsonyabb lesz. Amint ebből is látható, fűtőberendezés nélkül is el lehet érni az eszményi, vagy az eszményihez (optimálishoz) közel álló környezeti viszonyokat. A ventillátorok előnye az, hogy azonnal munkaképesek és fűtőanyag nélkül dolgoznak. A ventillátorok típusának megválasztását, berendezését és kiszámítását bízzuk szakértőre. A berendezés ára aránylag alacsony és az istálló köbtartalmától függ. Nyáron e berendezést hasonló módon, de fordított értelemben, a levegő hűtésére alkalmazhatjuk. Az idei nyár és a múlt évi tél világosan megmutatta, hogy mely mezőgazdasági épületek szorulnak beavatkozásra. A továbbiakban már mezőgazdasági dolgozóinkon múlik, hogy az elmúlt tél katasztrófája többet ne ismétlődjék. E néhány sor célja az, hogy figyelmeztesse dolgozóinkat, ne hanyagolják el a téli felkészülést és egyúttal útmutatást kíván nyújtani a helyzet javulása érdekében. Hodulik Milan, Prepiak Endre, gépészmérnök, a Mező- és Erdőgazdasági Épületek Területi Állami Tipizációs, valamint Fejlesztési Intézetének szaktervezői. A Dubosol felhasználása szőlőszaporításkor A szőlő ivartalan szaporításakor fontos szerepet játszik a nedvkeringés gyors megindulása, a rügyek erőteljes hajtása és a gyökérzet gyors fejlődése. Ezek elősegítik a jól fejlett vesszők kiültetését és így biztosítják a leendő szőlőtőke nagyobb hozamát és az egész munkafolyamat gazdaságosságát. Az ivartalan szaporításnak ez a bűjtásos módja lehetővé teszi a saját gyökerű nemes asztali szőlő termesztését imunis talajokban, amelyek legalább 60 %-ban szilikáthomokot tartalmaznak. A Csallóköz és Dél-Szlovákia mezőgazdasági üzemei pedig sok olyan területtel rendelkeznek, amelyen a szőlőn kívül más mezőgazdasági növény termesztése, a talaj tápanyag-szegénysége miatt nem kifizető és kockázatos. Amint ezt a magyarországi kísérletek is bebizonyították, a homoki szőlő termesztése ezeken a területeken a legkifizetőbb. Minthogy a homoki szőlőfajták vesszőről történő szaporítása nem mindig válik be, ezért elhatároztuk egy általunk feltalált serkentő hatású vegyszernek a felhasználását e célra és laboratóriumi kereteken belül kikísérleteztük hatékonyságát. Kísérletünket 1963. április 1-én indítottuk meg. Portugál fajta szőlőtőkéről 10—10 vesszőt metszettünk; ezek párosítva egyforma hosszúak voltak és mindegyiken 3—3 rüggyel. Ezeket párjuknak megfelelően tizes csoportokban két egyliteres edénybe helyeztük. Az egyik edényben tiszta víz volt, — ebben helyeztük el az összehasonlító csoport vesszőit, a másikban pedig 2 %-os Dubosol oldat került. Az edényeket egymás mellett ugyanazon környezetben helyeztük el laboratóriumunkban. Az összehasonlító csoport vesszői igen lassan fejlődtek és csak a 4-ik héten ültethettünk át belőlük 4 darabot a virágcserépbe helyezett 80 %-ban homokos földbe. Ezeken a középső rügyek kihajtottak, az alsókból meg 3—5 hosszú gyökérszálak nőttek ki. A 37-ik napon további két vessző rügyei hajtottak ki, de gyökerek nem fejlődtek. A 61-ik napon a virágcserépbe ültetett vesszők közül csak egyet sikerült kiültetni a szabad földbe, a többi szakszerű gondozás ellenére elszáradt. De ez az egy is a kiültetést követő egy héten belül elpusztult. Ezzel szemben a kísérleti vesszők középső rügyei a Dubosolnak, mint serkentöszernek hatására már a 7-ik napon Paradicsom, „kombájn“ Californiában a nagyüzemi paradicsomtermesztők közösen a helyi üzemekkel, több paradicsombetakarító géptípust terveztek. A nehézséget főként az okozta, hogy egyrészt egyes paradicsomfajták a gépi betakarítással szemben kevéssé\ ellenállók, másrészt a paradicsom általában nem egyidöben érik be. Az évek óta folyó kísérletek sikerre vezettek. Kitenyésztették a gépi betakarításra alkalmas fajtát, amely zömében egyidöben érik be. Ugyanakkor a gyakorlatban is bevált egy betakarító gép, amelynek sorozatgyártását tervbevették. Vágószerkezete a paradicsomnövényeket a gyökér felett elvágja. A növényt rázórostély hordja fel a gyümölcselválasztó szerkezethez, amely a paradicsomot a növényről letépi, majd második műveletként a levétzettől is megfosztja. Az így megtisztított paradicsom válogatószalagra jut, ahol a géppel utazó 4 személy végzi az osztályozást. Majd az árut a keresztirányú szalag rakja át a gép mellett párhuzamosan vontatott pótkocsikon elhelyezett ládákba. A gépi betakarításhoz 12-13 személy szükséges, akik a hagyományos módszerrel végzett szüret 60 dolgozójának munkáját helyettesítik. Ezidöszerint a legfőbb probléma, hogy a gépi betakarításra alkalmas paradicsomfajtát megfelelő mennyiségben elszaporítsák. (Macch. e Mot. Agric.; Bologna) kihajtottak, alsó rügyekből pedig szép 2—3 cm-es gyökerek fejlődtek. Ezért ezeket a vesszőket már a 7-ik napon virágcserépbe ültettük ugyanolyan földbe, mint amilyent az összehasonlító csoport számára készítettünk. A kísérlek 37-ik napjára az összes vesszők szépen kifejlődtek, kivéve a legszebb virágos vesszőt, amelynek a hajtását fényképezés közben sajnos letörtük. A kísérlet 61-ik napján a fiatal tőkéket szabad földbe ültettük, ahol gyönyörűen fejlődtek. Tekintettel arra, hogy a Dubosolt naftahulladékból nyerjük — lásd a bratislavai Martanovic-úti gudron-gödröket — és 1 kg Dubosol RV mindössze 1,70 koronába kerül, egy olcsó serkentő hatású vegyszer áll a rendelkezésünkre, ami elősegíti a kis jövedelmezőségű homokos területek szőlőkertekké varázsolását. (A Dubosolt tetszés szerinti mennyiségben a Slovnaft n. p., závod Petrochema, Dubová, p. Nemecká, okr. Banská Bystric i szállítja.) A Dubosol mint serkentőszer felhasználható más terményekben is. (Erről bővebben írtunk a Szlovák Tudományos Akadémia folyóiratában, a Pol’nohospodárstvo 1962. évi 11. számában.) Kísérleteink alapjá.n amelyeket 1955 óta folytatunk, a Szovjetunióban Dzsebrail Guseinovov elvtárs .előállított egy Dubosollal azonos NRV elnevezésű vegyszert és ezzel a transzkaukáziai szövetkezetek szőlőiben 30—60 °/o-os terméshozam-emelkedést ért el. Ezért nemcsak a fent leírt kísérletünk alapján ajánljuk mezőgazdasági dolgozóinknak a Dubosol kipróbálását a szőlőtermelésben. Mint műtrágyát, a Dubosolt hektáronkénti két mázsás adagban használjuk. Ma a szőlőtermesztés nemcsak gazdasági, hanem egészségügyi kérdés is. Reánk ugyancsak vonatkozik a grúz közmondás; „Minden kosár szőlő, amit elfogyasztasz, egy-egy évvel meghosszabbítja életedet.“ Már pedig Grúzia a 100 éven felüli fiatalok hazája. Dr Devinszkv Ferdinánd • A Kaspi-tenger iráni partvidékén titokzatos okoknál fogva pusztulnak a halak és a fókák. Az iráni szakemberek mindeddig nem tudtak rájönni, mi az oka ennek a vésznek, amely mindenekelőtt óriási károkat okoz a kaviártermelő tokkokban. Az állami kaviármonopolok szóvivői szerint, amennyiben járványról lenne szó, hasonlót az utolsó 70 év alatt nem tapasztaltak. • A szalmafonatukról ismert olaszországi borosüvegeket kivonják a forgalomból. A toskánai szőlögazdák firenzei gyűlésükön elhatározták, hogy a hagyományos „fiasco"-t különlegesen formált és törvényesen védett zöld üvegpalackkal pótolják, melynek nyaka alatt gyűrűk lesznek, hogy a palack akasztható legyen. A szalmafonat költségei az utóbbi időben anynyira emelkedtek, hogy inkább lemondanak festői kivitelezésű palackokról. 139 1963. szeptember 4.
