Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-09-04 / 71. szám
Istállók hőmérsékletének és páratartalmának szabályozása a termelékenység fokozása érdekében A múlt évi szokatlanul hideg tél, melynek folyamán decembertől márciusig az átlaghőmérséklet síkságokon mínusz 10 C fokon alul volt, a hegyvidékeken pedig a mínusz 15 C fokot is elérte, nagy károkat okozott egyes üzemek állatállományában. A károk óriási méreteket öltöttek nemcsak hazánkban, hanem azokban az országokban is, ahol a telet ez idáig jóformán csak névről ismerték. Cikkünk a mezőgazdasági épületek nyári és téli üzemeltetésével foglalkozik, amelyre késedelem nélkül már most, a nyári időszakban, illetve az új épületek esetében a tervrajzok építésekor kell gondolni. A tpezőg.azdasági épületek tervezése során a tervező többek között két alapkövetelményből indul ki, melyek: ■ 1. az épületben az előírt minimális hőmérséklet betartása, ■ 2. a vízpára és a káros gázok (C02, NH3, H2SO4 stb.) megengedettnél alacsonyabb koncentrációja. A közelmúltban ezekre az alapfeltételekre nem fektettek az istálló épületek tervezésekor megfelelő súlyt, s ennek következtében falvainkon sok olyan istálló létezik, amelyekben a téli hónapok idején a hőmérséklet a megengedettnél alacsonyabb, a vízpára koncentráció pedig túl magas, s így a falakon, valamint a mennyezeten lecsapódott pára harmattá válik, majd vízcseppeké áll össze és lecsöpög. Az ilyen épületekben tehát nincsenek megadva azok az alapfeltételek, melyek a gazdaságos állatneveléshez szükségesek. Az úgynevezett mikroklíma (a kisebb, zárt területen létező klimatikai körülmények, mint a hőfok, párakoncentráció stb.) befolyása a tejprodukcióra az alábbi táblázatból nyilvánvaló. megfelelőbb a fejőstehenek részére télen az 5—10 C° közötti, nyáron pedig a 10— 15 C° közötti hőmérséklet, miközben a levegő páratartalma körülbelül 80 % legyen. Az 1. sz. ábrán látható diagramm a FEJŐSTEHENEK pára- és hőfejlesztését mutatja be. Például egy tehén hőfejlesztése mínusz 5 fokos hidegben magas (körülbelül 960 kcal-kilogrammkalóriaóránként). A takarmány egy része ilyen környezetben tehát nem a tejtermelést növeli, hanem a hőveszteség pótlására használódik fel. Hasonló az eset a nagy hőségben is, azzal a különbséggel, hogy ekkor a magasabb páraprodukció fedezésére fordul a takarmányérték egy része. Ezzel magyarázható a tejtermelés csökkenése is. A második ábra a DISZNÓHIZLALDÁBAN uralkodó hőmérséklet befolyását mutatja be a napi súlygyarapodásra (%ban). Amint az ábrából is kitűnik, a sertések legnagyobb súlygyarapodást 15— 20 fok közötti hőmérsékleten érik el. A magasabb, vagy az alacsonyabb hőmérséklet egyaránt káros befolyást gyakorol a hízékonyság fokára. • 2. Fűtőberendezést szerelünk fel. • 3. Egyszerű szellőztető (légtechnikai) berendezést állítunk üzembe. Mielőtt bármilyen módosítást végeznénk, azt a helyszínen feltétlenül beszéljük meg szakértővel. Az első pontban említett szigetelés-javítás (főleg a menynyezet szigetelésének helyrehozása) az ablaküveg megkétszerezése, valamint az ajtón észlelhető részek szigetelése nem igényel nagyobb szaktudást és befektetést, viszont az elért eredmények ennek segítségével kiválóak lehetnek. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy az ablakok szellőztetés célját is szolgálják, mégpedig a téli hónapokban szintén. Télen is naponta szükséges szellőztetni az istállót. A legtöbb istállóban a létező szelelőnyílásokat télen-nyáron egyaránt szalmával eltömve találjuk. Ezzel a téli hónapokban hőmérséklet emelkedést szándékoznak elérni az állatgondozók, ellenben megfeledkeznek arról, hogy a levegő páratartalma (a szellőzés hiánya miatt) szerfelett nagy méreteket ölt, ami vízpára lecsapódást válthat ki. Csupán az épület szellőztetésével már észrevehető javulás érhető el. Abban az esetben, ha a falak vastagsága, valamint a szigetelés megfelelő, s a mikroklíma mégsem rendes, a helyzet javítása érdekében a második vagy a harmadik pontban jelzett módszert választjuk. Ami a fűtőberendezéseket illeti, hazánkban három típust gyártanak: A Mars Az istállóban uralkodó Tejprodukció hőmérséklet %-ban — 15 C° 76 % — 10 C° 81 % — 5 C° 86 °/o 0 C° 91 % 5 C° 95 % 10 C° 100 % 15 C° 95% 20 C° 91 % 25 C° 83 % 30 C° 67 % 35 C° 44 % Tehát ha például egy tehén 20 liter tejet ad naponta, 10 C° istállóhőmérséklet esetén, ugyanaz a tehén egyforma körülmények között, de mínusz 10 C°-os hőmérsékleten csak 16 litert, 30 fokos melegben pedig 13,4 litert ad. Ebből kitűnik, hogy nemcsak a nagy hideg ellen szükséges védenünk tehénállományunkat, hanem éppen olyan fontos a nagy meleggel szembeni megfelelő óvintézkedések foganatosítása is. Tehát a teg-Ha az épületben a fent említett nyári vagy a téli mikroklimatikai adatoktól nagyobb eltéréseket észlelünk, ez annak a jele, hogy az épületben a környezet nem megfelelő, ezért bizonyos módosításra szorul. S mivel e szempontból a téli hónapok a veszedelmesebbek, ezért most figyelmünket elsősorban ezen időszak istállóviszonyaira fordítjuk. A téli hónapokban a hőmérséklet alacsony, a levegő páratartalma viszont magas. Javulást úgy érhetünk el, ha: • 1. Megvizsgáljuk és kijavítjuk a menynyezetet, az ablakok, valamint az ajtók szigetelését. típus hőprodukciója 50 000 kcal-óránként, a Pov-100 jelzésű agregátum pedig óránként 100 000 kcal/ó. hőmennyiséget pro-JELMAGY ARÄZAT 1. Az 1. számú ventillátor. 2. Hőcsere állomás. 3. A 2. számú ventillátor. 4. Légvezeték. (A szerzők tusrajzai) 1. ábra 2. ábra 3. ábra
