Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-09-01 / 70. szám

• Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon 9 Csináld O *+■0 <D N v> '<D iS N «0 I «♦** O N 00 'O co O ►>» :o s s o • c 3 0 N ec 1 K» 'O 3 <D <D co 'O *Q '<D Aí Q N *} <D N CO 'CD VD 5 *w 0 N co '3 50 N «o 1 •w O N co 'CD co O "«o =0 § :a a U • ■© ** •Ö 3 50 32 £ <D »■*» s ö 05 o s 05 0 s ’ö N» 1 io U • c 0 1 © **^s .«O s *05 'Ö eo O •o N O o> 50 N 0 s 'O 1 •e « •SO *» o *»*> o a: • a; c 9 *-o o N co e 'O 3 CD k. <D eo 'O ’S 'O o N CO • Permetezők A világon mindenütt foglalkoz­tatja a konstruktőröket a perme­tezésnek a vetéssel egyidőben való megoldása. Az angol mezőgépipar is két újabb vető- és permetező­­gépet gyártott. Az Allman típusú gép (1. kép) szivattyúját közvetlenül a traktor hajtja, míg az eröleadó tengelyről a vetőszerkezetet működtetik. A permetező fűvókákat a vetőele­mekre helyezték. Ezek 0,7 kg/cm* nyomás mellett dolgoznak. Tartá­lyának űrtartalma 140 liter; álta­lában öt vagy hatsoros kivitelben készül. A Ransomes cég által gyártott „FR Cropguard Junor“ permetező­gép (2. kép) a precíziós vetés köz­ben alkalmazott permetezésre al­kalmas. Ilyenkor a hátsó tengelyre helyezik, míg közönséges permete­zéskor a traktorhoz hárompont­­felfüggesztéssel kapcsolódik. Az alkalmazott vetési sebességek: 3,2 : 4 és 4,8 km/ó. 1 Hagymafélék SzakKérdésehre termesztése 1 Mai cikkünkben 0 b e r t János málasi olvasónk második kérésé­nek teszünk eleget, amely így hangzik: közöljenek cikket a hagy­mafélék termesztésének módjáról és a tájíajtákról. Nálunk a vöröshagyma fajtái kö­zül főként a Morva (Moravanka), a Piroska (Karkulka), az Őriási sárga (Obrovská zltá), a Vsetatyi (Vsetatská) és a Kasticei (Kastic­­ká) fajták ismertek. A fokhagyma fajtái közül pedig a Bzeneci tájfajta (Bzenecky kra­­jovy), Bzeneci száras tájfajta (Bzenecky paliéák krajovy). E két ajánlott fajtán kívül a Maco fajtát is termesztik. A vöröshagyma legjobban a me­leg, humuszos, jó trágyaerőben le­vő talajokban fejlődik. Legalkal­masabbak a kellőképp nedves ho­mokos vályog- vagy vályogos ho­moktalajok. A vöröshagymának sok vízre van szüksége, melyet egyen­letesen és mindenekelőtt a nyár folyamán kell kapnia. A talaj sa­vanyúságára igen érzékeny, nem fizet jól az elnedvesedett és az erősen elgyomosodott talajokban, napos és meleg fekvést kíván. A fiatal növények nem érzékenyek ugyan a hűvös és nyirkos időre, de a kifejlett hagyma ilyenkor nehe­zen érik be. Ezért a hagymának a száraz ősz felel meg. A vetésforgóban a vöröshagymát a második szakaszba helyezzük, vagyis az istállótrágyázás utáni második vagy harmadik évben vet­jük, de sohasem soroljuk be a ve­tésforgóba kétszer egymás után. Ugyanarra a területre legkorábban négy év elteltével kerüljön. A vö­röshagyma jó előveteményei a pil­langósvirágú zöldségnövények, to­vábbá a burgonya, uborka, paradi­csom, karfiol vagy az őszi búza is. Füveshere után csak a harmadik évben soroljuk be. A vöröshagymát vagy magról termesztjük egyéves kultúraként, vagy dughagymából kétéves kultúraként. A hektáronkénti trágyaadagok: 4 q Thomas-liszt ősszel vagy 4 q szuperfoszfát tavasszal, 3 q 40 %­­os kálisó tavasszal, 3 q kénsavas ammónia tavasszal, illetve vala­mennyi műtrágya helyett 8 q cit­romfoszka tavasszal a vetés előtt. Tavasszal úgy készítjük elő a vö­röshagyma alá a talajt, hogy minél több nedvességet őrizzünk meg, vagyis simítozunk és boronálunk, hogy a talaj morzsalékos legyen, de nem túlságosan porhanyított, hanem egy kissé ülepedett. Köz­vetlenül a vetés előtt könnyű hen­gerrel, járjuk át a szántóföldet. A vöröshagymamagot márciusban vetjük el, mihelyt a talaj annyira száraz, hogy a vetésre alkalmas. A vetést egy- vagy többsoros vető­géppel végezzük. A sortávolság 30 cm. A vöröshagymamagot vetés előtt egy kevés salátamaggal vagy keményfa fürészporával keverjük, hogy a magok 1—2 cm távolságra essenek egymástól. A salátamag gyorsan kihajt és lehetővé teszi a korai sarabolást. A vetés mélysége 2 cm. 1 hektárra 6—8 kg magot kell számítanunk. A magot vetés előtt kb. 2 óra hosszat vízben áz­tatjuk, majd 2—3 napon át 20—25 °C hőmérsékletű helyiségben tart­juk, közben keverjük, hogy egyen­letesen nedves maradjon, majd ve­tés előtt megszárítjuk. Ezzel elér­jük, hogy a mag gyorsabban csírá­zik. Ha nagyobb hozamokat és ko­raibb betakarítást akarunk elérni, akkor a vöröshagyma magját a pet­rezselyem és a sárgarépa magjához hasonlóan jarovizáljuk. A talajkérget még a vöröshagy­ma kikelése előtt megtörjük. Ez­után kb. 3 hét múlva sarabolunk, s a növényeket 2,5—3 cm távol­ságra ritkítjuk. A sarabolást 3-4- szer megismételjük. A kikelés után kb. 6—8 héttel újból ritkítunk, — mégpedig 15—16 cm távolságra. A szovjet agrotechnika szerint a vöröshagymát minden ritkítás után nitrogén-, foszfor- és kálitartalmú trágyákkal pőttrágyázzák, mind­egyik tápanyagból 12—20 kg-ot adagolva ha-onként. A vöröshagy­mát négyszer is öntözzük, főként fejlődésének első felében. (Folytatjuk.) Äfonyatermesztes az USÄ-ban ® Az áfonya termőterülete az • utóbbi 20 évben igen megnőtt. § A termés felét friss fogyasztás-Í ra, felét pedig feldolgozásra használják. A termesztéssel lé­­q pést tart a nemesítés is, számos • - kiváló fajtát állították már elő. 5 (Der Erwerbsobstbau, Berlin) Áz időváltozás előjelei Ismeretes, hogy a nagyobb idő­változások előtt bizonyos figyel­meztető előjelek tapasztalhatók. Ezek egy része közismert, más ré­szük azonban ma még nem, pedig az utóbbiak között nagyon értékes, megbízható és jól használható tü­netek vannak. Ezek legérdekesebb és legmeg­bízhatóbb csoportja a levegőben terjedő számos hang és fényjelen­ség. Ha a távoli hangforrásokat fel­tűnőén élesen és tisztán halljuk, az általában időváltozás, éspedig többnyire kiadósabb eső előjele. Amikor a 20—30 kilométer távol­ságban fekvő gyárak szirénáját, templomok harangszavát, síneken futó vonatok dügörgését az éjszaka csendjében tisztán meghalljuk, akkor (még ha pillanatnyilag a leg­szebb idő uralkodik is), fel kell készülnünk az időjárás hirtelen és lényeges mértékű elromlására. Hazánk számos vidékén ma is nagy kiterjedésű nádasok nőnek. A nád közvetlenül az időváltozás előtt zúgni kezd. Ez már nagyon sok alkalommal adott értékes idő­járási figyelmeztetést a közeli ker­tekben dolgozó embereknek. Fontos előjeleket meríthetünk a Nap és a Hold körül látható fény­gyűrűkből és fényudvarokból. A napudvar és a napgyűrű között az a különbség, hogy az udvar elmo­sódott fénycsíkja közvetlenül a Nap korongja mellett látható, a nap­gyűrű pedig tőle sokkal messzebb, többnyire körülbelül 20 fokos szög­­távolságra. Kivált az utóbbi jelen­ség nyugtalanító. Majdnem minden komolyabb időváltozás előtt fel­lép, azonban az emberek többsége nem szokta észrevenni. Meglátásá­hoz rendszerint az szükséges, hogy a Nap fényes korongját (tenyerün­ket, kalapunkat magunk elé tart­va) eltakarjuk szemünk elől, mert akkor a vakító fénytől .megkímélt szem a Naptól távollevő halvány fénygyűrűt sokkal könnyebben észreveszi. Mindenki tudja, hogy időváltozá­sok előtt a levegő átlátszósága is hirtelen megváltozhat, messzefek­­vő hegyek, gyárkémények egyszer­re megjelennek vagy eltűnnek A barométer emelkedése, a köz­hiedelemmel ellentétben, nem min­dig jelzi az idő megjavulását és Egy-két fogás az RS-Q9 javításához és üzemeltetéséhez Az elégedetlen motorteljesítmény és az üzemanyag tökéletlen elégése gyakran befecskendező fúvókák rossz porlasztásának következménye. Ezen kívül az el nem égett üzemanyag lemossa a henger és a dugattyú közö< levő olajfilmet s felhígítja a kenőolajat a forgatyú­­házban. Ennek következtében a hajtómű jobban kopik Ezeket a zavarokat gyakran a fúvókák túlhevült szelep­tűjének beragadása okozza. Ennek megakadályozására az RS—09 eszközhordozó motorjában a fúvóka aljára egy részből készült, tányér­formára hajlított fúvókavédő lemezke fekszik, amely a hőt a fúvóka-furat környezetéből a hűtött hengerfejre vezeti. (Lásd: az ábra 12-es jelzésénél.) Ezek a védő­lemezkék csak akkor tudják ellátni feladatukat, ha meg­felelően rugalmasak. Ezért ajánljuk, hogy a fúvóka min­den egyes kiszerelésekor a használt védölemezkéket cse­réljék ki. Fontos a lemezkék megfelelő helyzete. A tányér feneke feküdjön fel a fúvóka aljára (lásd az ábrát!)! Az RS—09 gép üzemeltetési utasítása előírja, hogy bizonyos csavarkötéseket pontosan meghatározott nyo­matékkai kell meghúzni. Ezek közé tartoznak a henger­fej csavarok is. Ojabb vizsgálatok során megállapították, hogy ezeknek a csavaroknak a túlhúzása igen nagy és veszélyes feszültségeket ébreszt a forgattyúházban, s töréséhez vezethet. Éppen ezért pontos, vizsgálatok alapján a forgó nyo­­matékot 8-től 5 ... 5,5 kpm-re szállították le. Ezt az elő­írást feltétlenül be kell tartani! HOLTJÁTÉK csuklós mechanizmuson a csapok kopása miatt előálló szabad elmozdulás, mialatt a szerkezet erőt nem tud átszármaztatni (például kormánykerék). HOLTSÚLY az a teher, amelyet a ló a versenyben előírt súlyozásának megfelelően a lovason kívül visz. Holt­súly tehát a nyereg, a takaró, az ebben elhelyezett ólomlemezek stb. HOLTTETEM csonthártya-gyulladás okozta csontszövet­ből álló lencse-, mogyoró- vagy diónagyságú daganat (csontpók) a ló szárcsontján vagy kapocscsontjain. Egyesek a csánkpókot, az őz-, nyúltetemet stb. össze­foglaló néven holttetemnek nevezik. Idősebb, meg­erőltető munkát végző lovakon és ökrökön gyakori. Ha a holttetem nem az inak és a szalagok alatt van, akkor nem okoz sántaságot. A munkában megörege­dett lovakon a holttetem az állat kiemelkedően jó vonóerő-kifejtéséről tájékoztat. Hiánya pedig az egyed szilárd szervezetére enged következtetni. VÉRVONAL olyan állatcsoportot jelent, amely közeli ro­konságban van valamelyik kívánatos őssel, rendsze­rint apaállattal, anélkül, hogy a többi ősével rokon­tenyésztésben lenne. A vérvonalban tehát valamely kimagasló ős tulajdonságai koncentráltan szerepelnek. A vérvonal-tenyésztés általában kifinomultabb for­mája a rokontenyésztésnek, amelyek segítségével egy különösen értékes állat tulajdonságait igyekez­nek minél nagyobb állomány örökletes alapjában össz­pontosítani. A vérvonal-tenyésztés sikerének érdeké­ben célszerű a kiváló vérvonal-alapltót minél tovább tenyésztésben tartani és a bő tenyészkiválasztás le­hetőségének érdekében nagy állatlétszámmal dolgoz­ni. Ezenkívül minél szabatosabb módszerekkel meg kell állapítani a vérvonal-alapító egyed tenyészérté­­két (elsősorban ivadékvizsgálat útján). Különös gond­dal ügyelni kell arra is, hogy a kívánatos tulajdonsá­gok kibontakozása érdekében a külső környezeti té­nyezők (takarmányozás, tartás stb.) optimálisak le­gyenek. Vérvonal—tenyésztést elsősorban olyan törzstenyészetekben érdemes folytatni, ahol ezt egy­­egy kivételes képességű és kiváló tenyészértékű állat indokolttá teszi. süllyedése nem mindig a rossz idő előjele. De a barométer gyors süly­­lyedése, az úgynevezett légnyomás­zuhanás, legtöbb esetben az idő­járás romlását mutatja. Az időváltozás előtt légnyomás­zuhanás megállapításához nem ok­vetlenül szükséges, hogy baromé­terünk legyen. Felhívja reá figyel­münket a csatornák feltűnő bűz­lése, esetleg a légmentesen lezárt befőttes üvegek celofánfedésének felduzzadása is. Amikor a szél a Nap járásával egyező irányban fokozatosan elfor­dul (először keleti, azután délkele­ti, később déli, délnyugati irányból fúj), az már magában véve is nyug­talanító előjel. Még gyanúsabb, ha a szél az irányváltozás közben meg is erősödik. A meteorológia szakmai nyelvé­ben időérzékenységnek (nemzet­közi tudományos műszóval: meteo­­ropathiának) nevezik azt a jelen­séget, hogy az élőlények (majd­nem kivétel nélkül) bizonyos ma­gatartásbeli változást mutatnak a nagyobb időjárási átalakulások előtti időben. Időérzékenység ta­pasztalható a növényeken, állato­kon, embereken, sőt még az egy­sejtű élőlényeken is. A gyakorlati felhasználás szempontjából legna­gyobb jelentőségűek a háziállato­kon, kivált a legelő állatokon ta­pasztalható időérzékenységi tüne­tek. Például időváltozás előtt szembefordulnak a széllel, nyug­talanul viselkednek, szokatlan mo­hósággal táplálkoznak. • jazsajozs- jazsasoigtunäo 9 vjDijjyn Qpi uafiim • ipvöviu öaw pipuisj @ uoijixai siy iBnsopzDÖQzaw • tupiu pnuoiWH « %unjozsuipa au^asapua^nzs • • Co N 3 ?? A <t>v Co 3 ?? '■'t Ct> 3 3t C^4 a Co N O 3 ** a: 3 C-«i o «-j. 3 & 3 o. *>9 • 5 0 N 01 53 3 N 3* 3 co 3v 53 s 3 5? o • O 09 s* Qt **«■4 öt 2 3 53 2 3 «3 3 ö. K 53 3 «•*» §2 05 3 3t 3* 3 O« 3 «-** ?•** O of­<■* 3 a 2 3t ••o ©

Next

/
Thumbnails
Contents