Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-09-01 / 70. szám

• Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon 9 Csináld

O

*+■0

<D

N

v>

'<D

iS

N

«0

I

«♦**

O

N

00

'O

co

O

►>»

:o

s

s

o

•

c

3

0 N

ec

1

K»

'O

3

<D

<D

co

'O

*Q

'<D

Aí

Q

N

*}

<D

N

CO

'CD

VD

5

*w

0 N

co

'3

50

N

«o

1

•w

O

N

co

'CD

co

O

"«o

=0

§

:a

a

U

•

■©

**

•Ö

3

50

32

£

<D

»■*»

s

ö

05

o

s

05

0

s

’ö

N»

1

io

U

•

c

0

1

©

**^s

.«O

s

*05

'Ö

eo

O

•o

N

O

o>

50

N

0

s

'O

1

•e

«

•SO

*»

o

*»*>

o

a:

•

a;

c

9

*-o

o

N

co

e

'O

3

CD

k.

<D

eo

'O

’S

'O

o

N

CO

•

Permetezők

A világon mindenütt foglalkoztatja a konstruktőröket a permetezésnek a vetéssel egyidőben való megoldása. Az angol mezőgépipar is két újabb vető- és permetezőgépet gyártott.

Az Allman típusú gép (1. kép) szivattyúját közvetlenül a traktor hajtja, míg az eröleadó tengelyről a vetőszerkezetet működtetik. A permetező fűvókákat a vetőelemekre helyezték. Ezek 0,7 kg/cm* nyomás mellett dolgoznak. Tartályának űrtartalma 140 liter; általában öt vagy hatsoros kivitelben készül.

A Ransomes cég által gyártott „FR Cropguard Junor“ permetezőgép (2. kép) a precíziós vetés közben alkalmazott permetezésre alkalmas. Ilyenkor a hátsó tengelyre helyezik, míg közönséges permetezéskor a traktorhoz hárompontfelfüggesztéssel kapcsolódik. Az alkalmazott vetési sebességek: 3,2 : 4 és 4,8 km/ó. 1

Hagymafélék SzakKérdésehre

termesztése 1

Mai cikkünkben 0 b e r t János málasi olvasónk második kérésének teszünk eleget, amely így hangzik: közöljenek cikket a hagymafélék termesztésének módjáról és a tájíajtákról.

Nálunk a vöröshagyma fajtái közül főként a Morva (Moravanka), a Piroska (Karkulka), az Őriási sárga (Obrovská zltá), a Vsetatyi (Vsetatská) és a Kasticei (Kastická) fajták ismertek.

A fokhagyma fajtái közül pedig a Bzeneci tájfajta (Bzenecky krajovy), Bzeneci száras tájfajta (Bzenecky paliéák krajovy). E két ajánlott fajtán kívül a Maco fajtát is termesztik.

A vöröshagyma legjobban a meleg, humuszos, jó trágyaerőben levő talajokban fejlődik. Legalkalmasabbak a kellőképp nedves homokos vályog- vagy vályogos homoktalajok. A vöröshagymának sok vízre van szüksége, melyet egyenletesen és mindenekelőtt a nyár folyamán kell kapnia. A talaj savanyúságára igen érzékeny, nem fizet jól az elnedvesedett és az erősen elgyomosodott talajokban, napos és meleg fekvést kíván. A fiatal növények nem érzékenyek ugyan a hűvös és nyirkos időre, de a kifejlett hagyma ilyenkor nehezen érik be. Ezért a hagymának a száraz ősz felel meg.

A vetésforgóban a vöröshagymát a második szakaszba helyezzük, vagyis az istállótrágyázás utáni második vagy harmadik évben vetjük, de sohasem soroljuk be a vetésforgóba kétszer egymás után. Ugyanarra a területre legkorábban négy év elteltével kerüljön. A vöröshagyma jó előveteményei a pillangósvirágú zöldségnövények, továbbá a burgonya, uborka, paradicsom, karfiol vagy az őszi búza is. Füveshere után csak a harmadik évben soroljuk be. A vöröshagymát vagy magról termesztjük egyéves kultúraként, vagy dughagymából kétéves kultúraként.

A hektáronkénti trágyaadagok: 4 q Thomas-liszt ősszel vagy 4 q szuperfoszfát tavasszal, 3 q 40 %os kálisó tavasszal, 3 q kénsavas ammónia tavasszal, illetve valamennyi műtrágya helyett 8 q citromfoszka tavasszal a vetés előtt.

Tavasszal úgy készítjük elő a vöröshagyma alá a talajt, hogy minél több nedvességet őrizzünk meg, vagyis simítozunk és boronálunk, hogy a talaj morzsalékos legyen, de nem túlságosan porhanyított, hanem egy kissé ülepedett. Közvetlenül a vetés előtt könnyű hengerrel, járjuk át a szántóföldet. A vöröshagymamagot márciusban vetjük el, mihelyt a talaj annyira száraz, hogy a vetésre alkalmas. A vetést egy- vagy többsoros vetőgéppel végezzük. A sortávolság 30 cm. A vöröshagymamagot vetés előtt egy kevés salátamaggal vagy keményfa fürészporával keverjük, hogy a magok 1—2 cm távolságra essenek egymástól. A salátamag gyorsan kihajt és lehetővé teszi a korai sarabolást. A vetés mélysége 2 cm. 1 hektárra 6—8 kg magot kell számítanunk. A magot vetés előtt kb. 2 óra hosszat vízben áztatjuk, majd 2—3 napon át 20—25 °C hőmérsékletű helyiségben tartjuk, közben keverjük, hogy egyenletesen nedves maradjon, majd vetés előtt megszárítjuk. Ezzel elérjük, hogy a mag gyorsabban csírázik. Ha nagyobb hozamokat és koraibb betakarítást akarunk elérni, akkor a vöröshagyma magját a petrezselyem és a sárgarépa magjához hasonlóan jarovizáljuk.

A talajkérget még a vöröshagyma kikelése előtt megtörjük. Ezután kb. 3 hét múlva sarabolunk, s a növényeket 2,5—3 cm távolságra ritkítjuk. A sarabolást 3-4- szer megismételjük. A kikelés után kb. 6—8 héttel újból ritkítunk, — mégpedig 15—16 cm távolságra. A szovjet agrotechnika szerint a vöröshagymát minden ritkítás után nitrogén-, foszfor- és kálitartalmú trágyákkal pőttrágyázzák, mindegyik tápanyagból 12—20 kg-ot adagolva ha-onként. A vöröshagymát négyszer is öntözzük, főként fejlődésének első felében.

(Folytatjuk.)

Äfonyatermesztes

az USÄ-ban

® Az áfonya termőterülete az • utóbbi 20 évben igen megnőtt. § A termés felét friss fogyasztás-Í

ra, felét pedig feldolgozásra használják. A termesztéssel léq pést tart a nemesítés is, számos • - kiváló fajtát állították már elő. 5 (Der Erwerbsobstbau, Berlin)

Áz időváltozás előjelei

Ismeretes, hogy a nagyobb időváltozások előtt bizonyos figyelmeztető előjelek tapasztalhatók. Ezek egy része közismert, más részük azonban ma még nem, pedig az utóbbiak között nagyon értékes, megbízható és jól használható tünetek vannak.

Ezek legérdekesebb és legmegbízhatóbb csoportja a levegőben terjedő számos hang és fényjelenség.

Ha a távoli hangforrásokat feltűnőén élesen és tisztán halljuk, az általában időváltozás, éspedig többnyire kiadósabb eső előjele. Amikor a 20—30 kilométer távolságban fekvő gyárak szirénáját, templomok harangszavát, síneken futó vonatok dügörgését az éjszaka csendjében tisztán meghalljuk, akkor (még ha pillanatnyilag a legszebb idő uralkodik is), fel kell készülnünk az időjárás hirtelen és lényeges mértékű elromlására.

Hazánk számos vidékén ma is nagy kiterjedésű nádasok nőnek. A nád közvetlenül az időváltozás előtt zúgni kezd. Ez már nagyon sok alkalommal adott értékes időjárási figyelmeztetést a közeli kertekben dolgozó embereknek.

Fontos előjeleket meríthetünk a Nap és a Hold körül látható fénygyűrűkből és fényudvarokból. A napudvar és a napgyűrű között az a különbség, hogy az udvar elmosódott fénycsíkja közvetlenül a Nap korongja mellett látható, a napgyűrű pedig tőle sokkal messzebb, többnyire körülbelül 20 fokos szögtávolságra. Kivált az utóbbi jelenség nyugtalanító. Majdnem minden komolyabb időváltozás előtt fellép, azonban az emberek többsége nem szokta észrevenni. Meglátásához rendszerint az szükséges, hogy a Nap fényes korongját (tenyerünket, kalapunkat magunk elé tartva) eltakarjuk szemünk elől, mert akkor a vakító fénytől .megkímélt szem a Naptól távollevő halvány fénygyűrűt sokkal könnyebben észreveszi.

Mindenki tudja, hogy időváltozások előtt a levegő átlátszósága is hirtelen megváltozhat, messzefekvő hegyek, gyárkémények egyszerre megjelennek vagy eltűnnek

A barométer emelkedése, a közhiedelemmel ellentétben, nem mindig jelzi az idő megjavulását és

Egy-két fogás az RS-Q9

javításához és üzemeltetéséhez

Az elégedetlen motorteljesítmény és az üzemanyag tökéletlen elégése gyakran befecskendező fúvókák rossz porlasztásának következménye. Ezen kívül az el nem égett üzemanyag lemossa a henger és a dugattyú közö< levő olajfilmet s felhígítja a kenőolajat a forgatyúházban. Ennek következtében a hajtómű jobban kopik Ezeket a zavarokat gyakran a fúvókák túlhevült szeleptűjének beragadása okozza.

Ennek megakadályozására az RS—09 eszközhordozó motorjában a fúvóka aljára egy részből készült, tányérformára hajlított fúvókavédő lemezke fekszik, amely a hőt a fúvóka-furat környezetéből a hűtött hengerfejre vezeti. (Lásd: az ábra 12-es jelzésénél.) Ezek a védőlemezkék csak akkor tudják ellátni feladatukat, ha megfelelően rugalmasak. Ezért ajánljuk, hogy a fúvóka minden egyes kiszerelésekor a használt védölemezkéket cseréljék ki.

Fontos a lemezkék megfelelő helyzete. A tányér feneke feküdjön fel a fúvóka aljára (lásd az ábrát!)!

Az RS—09 gép üzemeltetési utasítása előírja, hogy bizonyos csavarkötéseket pontosan meghatározott nyomatékkai kell meghúzni. Ezek közé tartoznak a hengerfej csavarok is. Ojabb vizsgálatok során megállapították, hogy ezeknek a csavaroknak a túlhúzása igen nagy és veszélyes feszültségeket ébreszt a forgattyúházban, s töréséhez vezethet.

Éppen ezért pontos, vizsgálatok alapján a forgó nyomatékot 8-től 5 ... 5,5 kpm-re szállították le. Ezt az előírást feltétlenül be kell tartani!

HOLTJÁTÉK csuklós mechanizmuson a csapok kopása miatt előálló szabad elmozdulás, mialatt a szerkezet erőt nem tud átszármaztatni (például kormánykerék).

HOLTSÚLY az a teher, amelyet a ló a versenyben előírt súlyozásának megfelelően a lovason kívül visz. Holtsúly tehát a nyereg, a takaró, az ebben elhelyezett ólomlemezek stb.

HOLTTETEM csonthártya-gyulladás okozta csontszövetből álló lencse-, mogyoró- vagy diónagyságú daganat (csontpók) a ló szárcsontján vagy kapocscsontjain. Egyesek a csánkpókot, az őz-, nyúltetemet stb. összefoglaló néven holttetemnek nevezik. Idősebb, megerőltető munkát végző lovakon és ökrökön gyakori. Ha a holttetem nem az inak és a szalagok alatt van, akkor nem okoz sántaságot. A munkában megöregedett lovakon a holttetem az állat kiemelkedően jó vonóerő-kifejtéséről tájékoztat. Hiánya pedig az egyed szilárd szervezetére enged következtetni.

VÉRVONAL olyan állatcsoportot jelent, amely közeli rokonságban van valamelyik kívánatos őssel, rendszerint apaállattal, anélkül, hogy a többi ősével rokontenyésztésben lenne. A vérvonalban tehát valamely kimagasló ős tulajdonságai koncentráltan szerepelnek. A vérvonal-tenyésztés általában kifinomultabb formája a rokontenyésztésnek, amelyek segítségével egy különösen értékes állat tulajdonságait igyekeznek minél nagyobb állomány örökletes alapjában összpontosítani. A vérvonal-tenyésztés sikerének érdekében célszerű a kiváló vérvonal-alapltót minél tovább tenyésztésben tartani és a bő tenyészkiválasztás lehetőségének érdekében nagy állatlétszámmal dolgozni. Ezenkívül minél szabatosabb módszerekkel meg kell állapítani a vérvonal-alapító egyed tenyészértékét (elsősorban ivadékvizsgálat útján). Különös gonddal ügyelni kell arra is, hogy a kívánatos tulajdonságok kibontakozása érdekében a külső környezeti tényezők (takarmányozás, tartás stb.) optimálisak legyenek. Vérvonal—tenyésztést elsősorban olyan

törzstenyészetekben érdemes folytatni, ahol ezt egyegy kivételes képességű és kiváló tenyészértékű állat indokolttá teszi.

süllyedése nem mindig a rossz idő előjele. De a barométer gyors sülylyedése, az úgynevezett légnyomászuhanás, legtöbb esetben az időjárás romlását mutatja.

Az időváltozás előtt légnyomászuhanás megállapításához nem okvetlenül szükséges, hogy barométerünk legyen. Felhívja reá figyelmünket a csatornák feltűnő bűzlése, esetleg a légmentesen lezárt befőttes üvegek celofánfedésének felduzzadása is.

Amikor a szél a Nap járásával egyező irányban fokozatosan elfordul (először keleti, azután délkeleti, később déli, délnyugati irányból fúj), az már magában véve is nyugtalanító előjel. Még gyanúsabb, ha a szél az irányváltozás közben meg is erősödik.

A meteorológia szakmai nyelvében időérzékenységnek (nemzetközi tudományos műszóval: meteoropathiának) nevezik azt a jelenséget, hogy az élőlények (majdnem kivétel nélkül) bizonyos magatartásbeli változást mutatnak a nagyobb időjárási átalakulások előtti időben. Időérzékenység tapasztalható a növényeken, állatokon, embereken, sőt még az egysejtű élőlényeken is. A gyakorlati felhasználás szempontjából legnagyobb jelentőségűek a háziállatokon, kivált a legelő állatokon tapasztalható időérzékenységi tünetek. Például időváltozás előtt szembefordulnak a széllel, nyugtalanul viselkednek, szokatlan mohósággal táplálkoznak.

• jazsajozs- jazsasoigtunäo 9 vjDijjyn Qpi uafiim • ipvöviu öaw pipuisj @ uoijixai siy iBnsopzDÖQzaw • tupiu pnuoiWH « %unjozsuipa au^asapua^nzs •

•

Co

N

3

??

A

<t>v

Co

3

??

'■'t

Ct>

3

3t

C^4

a

Co

N

O

3

**

a:

3

C-«i

o

«-j.

3

&

3

o.

*>9

•

5

0

N

01 53 3 N 3* 3 co 3v 53

s

3

5?

o

•

O

09

s*

Qt

**«■4

öt

2 3 53

2

3

«3

3

ö.

K

53

3

«•*»

§2

05

3

3t

3*

3

O«

3

«-**

?•**

O

of<■*

3

a

2

3t

••o

©