Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-08-28 / 69. szám
Herefélék rcagtermesztése deszikáció segítségével Sok mezőgazdasági vállalatnak gondot okoz a lucerna és a lóhere magjának betakarítása. Az említett növények magratermesztésekor nehéz megtalálni a megfelelő időpontot, nehogy túlérett, vagy még éretlen magot takarítsunk be és ne legyen sok a veszteség. Ilyenkor a rossz időjárás miatt is nagy károk keletkezhetnek, ezért e munkákat a lehető legrövidebb időn belül kell végrehajtani. A közvetlen kombájnaratás'igen körülményes, mert ez esetben egy kissé túl kellene érlelni a magot, de az állandóan tovább növekedő, hajtó zöld részek zavarokat okoznának a gép munkájában. Ezért hazánkban széleskörű kísérletek folynak az ún. deszikációval. A deszikáció során vegyszeres permetezés segítségével körülbelül 3—5 nap alatt műúton kiszárítjuk a növényeket. A deszikáció problémájával hazánkban több kísérleti intézet foglalkozik, mint például az Agrokémiai Kutatóintézet Bratislavában, a Praha-Ruzyne-i Növénytermesztési Kutatóintézet, stb. A deszikáciőra kontakt herbicideket (gyomirtó szereket) használunk. Ilyen célra megfelelnek a dinitro-okrezolos vegyszerek, például a Nitrosan a Rafex vagy az Alisán (KOCN). Ezek a készítmények szerezhetők be a legkönynyebben. A Nitrosannak és Rafexnek az a hátránya, hogy mérgező készítmények, úgyhogy a deszikált lucernából vagy vörösheréből származó szalmát és pelyvát etetésre nem használhatjuk fel, esetleg csak komposztálhatjuk. Hátrányuk, hogy mindent sárgára festenek, és így kevésbé kellemes velük dolgozni, de a mag is sárga árnyalatot vesz fel. Az említett vegyszereket eléggé nagy töménységben szükséges használni, ezért igen óvatosan és lelkiismeretesen kell feloldásukat végezni, mert ellenkező esetben igen könnyen eltömődhetnek a szórófejek. A Nitrosant 1,8 % töménységben használjuk, azaz 11—27 kg készítményt kell hektáronként elosztanunk. A Raíexet 2,5 %-os töménységben használjuk, azaz 15—37 kg készítményt szükséges egy hektárra juttatni. Hektáronként 1200—1500 liter oldatot permetezünk a lucernára. Vörösherére, hibridherére és bíborherére 900—1300 liter permetoldattal számoljunk hektáronként. Nyúlszapukára hektáronként 600— 900 liter oldatot használunk fel. A Rafex és a Nitrosan esetében a permetlét úgy készítjük, hogy az előírt mennyiségű készítményt előbb kisebb vízmennyiségben külön edényben oldjuk fel. Aztán ezt a tömény oldatot szitán keresztül öntjük a permetezőgép tartályába és vízzel tovább oldjuk az előírt mennyiségig. A deszikációs permetezést P—900-as, vagy S—293-as jelzésű permetezőgéppel egyaránt végezhetjük. A szárító (deszikációs) permetezést ugyanabban az időben végezzük, amikor a kaszálás időszaka kezdődik. Az előírt permetlé menynyiség szétpermetezésekor a traktor alacsonyabb menetsebességét használjuk, vagy az elosztást különleges szórófejek felszerelésével érjük el. A szárító permetezéskor lényeges, »hogy a növényzetet a permetlé jól áthassa. Az így előkészített növényzet 3—5 nap alatt megszárad (kedvezőtlen időjárás esetében kissé később). Az így kiszárított lucerna magját gabonakombájn segítségével takarítjuk be. Ugyanezt az eljárást alkalmazhatjuk az Alisán nevű herbicid használatakor is. Az Alisán érintésre ható (kontakt) herbicid, melynek hatóanyaga KOCN (90%). Egyébként a hagyma gyomtalanítására használjuk, de igen jó eredményeket ad deszikáció esetén is. Az Alisán kevésbé mérgező hatású, mint a Rafex vagy a Nitrosan és előnye, hogy nem fest De ezen vegyszer használata után sem tanácsos a lucerna szalmáját és pelyvát takarmányként felhasználni. Az Alisant 2 %-os oldatban permetezzük szét, úgy hogy egy hektárra 12—30 kg készítmény jusson. A permetlé könnyen elkészíthető, mert a vegyszer vízben jól oldódik. A J. Dimitrov vegyiművek forgalomba bocsát egy új készítményt, a deszikáciőra alkalmas Defolex-szet. Hatóanyaga nátrium 0,0-di-N-butyltiofoszfát. Nagyon jó a szárítóhatása. Az emberre és az állatra nem mérgező hatású, ezért a deszikáciőra kiválóan megfelel, a deszikát kicsépelt növények szalmája pedig az állatokkal etethető. Könnyű dolgozni vele, bár a készítményeknek eléggé erős a szaga. A külföldi vegyszerek közül a Region jelzésű készítmény áll kísérleti megfigyelés alatt. Vanek Cáspárné mérnök, a bratislavai J. Dimitrov Vegyiművek n. v. dolgozója Lucernaszárítás meleg levegővel Aki Ellető-pusztára akar eljutni, annak a bajcsi vasúti állomásról legalább 4 kilométert kell gyalogolnia, jobban mondva tégla- és kavicstörmeléken bukdácsolnia. De kiérve a betonúira csakhamar tágra mereszti szemét a ritkán arra járó látogató. Ott, ahol egy félév előtt erdő borította dombot látott, most hatalmas épület tárul szeme elé. A hatalmas csarnokhoz és a hozzáépített raktárhoz betonút vezet, a betonút mellett pedig hídmérleg aknája tátong. Felkerestük Cimbalik Ottót, az üzem gépkezelőjét, aki a gépcsarnokba vezetve bennünket magyarázni kezd: — Nagy teljesítményű forgóhengeres takarmányszárító, amit az elvtársak maguk előtt látnak. Hozzá kapcsolódik a kalapácsos daráló. Ez itt a szárítóberendezés leglényegesebb része, a fütőszerkezet. A fűtőolaj két fúvókán keresztül kerül az égési térbe, a fűtőolajat pedig villamos gyertyák gyújtják. A láng hoszszúságát önműködő gép szabályozza, hogy az égési térben állandóan egyenletes hőmérséklet uralkodjon Az égési tér tulajdonképpen samottos dobkemence, ahonnan a felhevített levegő ventillátor segítségével kerül a szárítóhengerbe. A szárítóhengerbe láncos szállítószalag 1963. augusztus 28. 136 juttatja a felszecskázott zöldtakarmányt. A legfeljebb 2 cm hosszúra vágott hereféle pillanatok alatt megszárad a forgóhengerben, gyors száradását a szárítóhenger forgása is elősegíti. A megszáradt takarmányt nagy teljesítményű ventillátor hajtja ki a szárítótérből, így jut el a száraz hereszéna a kalapácsos darálóhoz. Mint minden, úgy a kalapácsos daráló teljesítménye is tekintélyes. A szárítóberendezés teljesítménye a mindenkori nedvességtől függően 26—30 mázsa száraz lucernával vagy hereliszttel egyenlő. A hallottak és látottak alapján igyekszünk gyorsan követni a számításokat. De Cimbalik elvtárs máris folytatja tájékoztatását: — Ez a 26—30 mázsa száraz liszt körülbelül 130—150 mázsa zöldanyagnak felel meg, a szárító tehát óránként 3—4 hektár termését képes tartósítani, ami 10 órás műszak mellett napi 30—40 hektár terméshozamát jelenti. A szárítóberendezéshez tartozó összesen 570 hektárnyi hereféleséget eszerint 14 nap alatt szárítják. , — A gép percenkénti fűtőolajfogyasztása 6 liter, ami órákra átszámítva megfelel 360 liter/órának — magyarázza kaiauzolónk — A kemencében a hőmérséklet 1000 fok Celsius körül ingadozik, a szárítódobba behatoló levegő viszont 800 fokú. Egy műszak ledolgozásához 3 személy szükséges, egy gépkezelő és két zsákoló. A termelékenység a szokásos szárítási módszerekhez viszonyítva magas. 40 hektárnyi lucernaszéna betakarításához felületes számítás szerint legalább napi 30 ember szükséges, itt pedig csak 15 ember, beleértve a traktorosokat, akik a zöldanyagot levágják. Ugyanakkor a gépi szárításnál 20 százalékkal emelkedik a lucernafélék emészthető fehérjetartalma, illetve 20—22 százalékkal csökken a betakarítás általi fehérjeveszteség. Ennyi mindenfélét tud az ördöngős gép, amely gombnyomással kezelhető egy irányítópanelröl. Az említetteken kívül még répaszelet, burgonya, gabonafélék és kukorica szárítására is alkalmas. Érdekes magyarázata során Cimbalik elvtárs még két tényezőre hívta fel figyelmünket, amelyek megoldásra várnak. Ezek egyike a tökéletes porelszívás kérdése. Ha az üzemeltetés közben felszálló port nem lehet majd maradéktalanul felszippantani, komoly veszély fenyegeti a zsákolok egészségét. A második probléma a kéményből felhasználatlanul kiáramló fáradtgőz, amelyből 90—100 fokos levegőt lehetne felfogni és üvegházak vagy lakások fűtésére fordítani. Hazamenet azt az egybehangzó megállapításunkat juttatuk kifejezésre szaktársaimmal, hogy a megtekintett berendezések határozottan nagy haladást jelentenek a mezőgazdaság gépesítése és automatizálása terén. A mezőgazdaság gépesítése egyre gyorsabb ütemben közeledik az ipari termelés módszereihez, ami viszont lényegesen fokozza a mezőgazdasági dolgozók munkateljesítményét. Kemény József (Ögyalla)
