Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-08-21 / 67. szám
Amikor a leves drágább mint a hús AZ IZSAI EFSZ TELEPÉN épUlt fiaztató a szövetkezet első létesítményei közül való. Nem csoda tehát, hogy az idő vasfoga alaposan belemart, amiért a szövetkezet vezetősége elhatározta az épület főjavítását. Hozzá is látott a tetőzet lebontásához anélkül, hogy előzőleg szakemberek véleményét vagy tanácsát kikérte volna a tatarozáshoz. Az átépítést ugyanis úgy tervezték, hogy a falakat egy méterrel magasabbra húzzák, erre kerül a hőszigeteléses mennyezet, majd a tetőzet. Egy füst alatt kicserélik az ajtókat, ablakokat, padlózatot, átszerelik a vízvezetéket és villanyberendezést, új kutricákat, kifutókat és új csatornázást készítenek. A főjavítással kapcsolatos munkák 280 000 koronába kerülnek. Ugyanakkor egy vadonatúj, 50 férőhelyes fiaztató trágyalégödörrel együtt csak 176 900 koronába kerül a költségvetés szerint. EZEN AZ ESETEN érdemes elgondolkozni. Nem lett volna egyszerűbb, olcsóbb és gazdaságosabb, ha a rozoga állapotban lévő fiaztatót műtrágyaraktárnak, kisebb gépek téli elhelyezésére vagy hasonló célokra használták volna és főjavítás helyett olcsóbb, korszerűbb és minden igénynek megfelelő új istállót építtetnek? Az átalakítás felületesen számítva 50—60 ezer koronába kerül, a szövetkezet két épülethez jutna és még 50 ezer koronát megtakaríthatna! JÓLLEHET, MOST MÄR „eső után köpenyeg" a vitatkozás, mégis sok tanulságot vonhatunk le belőle. Mielőtt bármilyen építkezésbe, javításba vagy beruházásba fognánk, tanácskozzuk meg a dolgot szakemberekkel. A szakértők kiszámítják a hozzávetőleges költségelőirányzatot, amelynek alapján a szövetkezet dönthet, melyik megoldás számára a legmegfelelőbb. Kemény József ökonómus, (ögyalla) Csalóka statisztika A hivatalos statisztika szerint az Egyesült Államokban tavaly átlag minden család 7140 dollár bevétellel rendelkezett. Ez látszólag elég tekintélyes összeg. Tévedés volna azonban feltételeznünk, hogy ilyen jövedelem mellett nem lehet tömeges szegénység a „korlátlan lehetőségek hazájájában“. Dr. Robert Lampham, Kennedy elnök gazdasági tanácsadója szerint minden amerikai háztartásban nyomorognak, ahol egy személy 1250 dollárnál kevesebbet, egy házaspár 1750 dollárnál kevesebbet, egy négyfőnyi család pedig 2700 dollárnál kevesebbet keres; ami viszont azt jelenti, hogy 34 millió amerikai kimondottan szegénynek tekinthető. Ezeket az adatokat azonban még az amerikai szakemberek is cáfolják. Az ő nézetük szerint ugyanis 40—50 millióra becsülhető az abszolút szegénységben tengődök száma. Az AFL-CIO (szakszervezeti szövetség) 45 millióra becsüli számukat. Dr. Lampham nézetét arra építi, hogy 8,5 millió lakos 65 évesnél idősebb és nyugdíja szinte elenyésző. A másik nagy csoportot a négerek képezik, akik hiányos iskolai végzettségük következtében rosszul fizetett hivatásokban nyomorognak. MINDEN VAGYA: A MEZŐGAZDASÁGBAN DOLGOZNI fiktatologatás helyett gyors ügyintézést! „Évente negyvenezer fiatalt kell megnyernünk a mezőgazdaság számára. Meg kell értetnünk továbbá azokkal a mezőgazdasági szakemberekkel is, akik eddig az iparban dolgoznak, hogy jöjjenek vissza a mezőgazdasági termelésbe!“ Heg is indult ez az akció, mindjárt a XII. kongresszus után. A párt Központi Bizottságától' egészen a falusi pártszervezetekig mindenütt foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Sőt, még a helyi nemzeti bizottságok és a szövetkezetek is! Egyes járásokban szép eredményeket értek el. Nemcsak a mezőgazdasági iskolát végzett emberek jöttek vissza a földhöz, hanem olyanok is, akik azelőtt jól helytálltak, sok gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek. Mindmáig jól halad az ezirányú toborzás a rozsnyői járásban is. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy más járásokban talán hanyagolják a dolgot. De szót kell emelnem egy négyéves mezőgazdasági technikumot végzett szakember mellett, aki nyolc éven keresztül mezőgazdasági vonalon dolgozott és továbbra is a mezőgazdaságban szeretne dolgozni, s egyszerűen mellőzték. Kiről is van tulajdonképpen sző? Estök Vince nagybári lakósról, aki az általános iskola elvégzése után elhatározta, hogy a mezőgazdasági iskolában folytatja tanulmányait. Így került el a leleszi mezőgazdasági iskolába, ahol négy év alatt képesítést szerzett. Az iskola elvégzése után az akkori Királyhelmeci Járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztályának lett a dolgozója. Munkáját becsülettel végezte, s mint fiatal szakember, a kezdeti nehézségektől sem riadt vissza. Belátta, hogy a nagybári szövetkezetnek szüksége van rá, hazament. Odahaza dolgozott és elismeréssel beszélnek ma is róla. De a nagybári szövetkezet, mivel a Tokajhegyalja nyúlványán fekszik, a szőlőgazdaság kialakítása szempontjából állami gazdasággá alakult át. Ekkor kérte, hogy ő is ottmaradhasson. Kötötte a család, nem akart messzire menni hazulról. Ekkor az állami gazdaságban azt mondták neki: nincs szükségük szakemberre. Teltek, múltak a napok. Ment fűhöz-fához, de a végén azt mondták, nem tudják elhelyezni. Családos ember nem ülhet odahaza tétlenül. Elment hát az ágcsernői rakodóállomásra dolgozni. Szeret olvasni. Naponta járatja az újságokat. S mindenütt azt olvassa, hogy meg kell nyerni az iparban levő mezőgazdasági szakembereket, mert nagy szükség volna rájuk. Neki meg minden vágya: a mezőgazdaságban dolgozni. Ám eddigi igyekezete hiábavalónak bizonyult. A TrebiSovi Járási Pártbizottságon Geáko elvtárstől azt a tájékoztatást kapta, adjon be kérvényt, hogy a mezőgazdaságban akar dolgozni. A kérvényt be is adta ..., de a mai napig nem kapott rá választ. Most nem tudja, mit csináljon, maradjon az iparban, vagy járja azt a bizonytalan utat, amelyen eddig eredménytelenül futkosott?... Nem egyedülálló Estók Vince esete. Hány ilyen ember van, aki szíves-örömest dolgozna a mezőgazdaságban, s minden próbálkozását kerékbetörik. Sok esetben felületesen elnéznek a dolog fölött. ígérnek, de semmit nem tesznek. Az effajta, szóbanforgó kérvényeknek sem szabadna elintézetlenül heverni az illetékes szervek asztalán, mielőbb intézni kellene! A CSKP Központi Bizottságának dokumentumát ne hagyjuk csak ennyibe venni! Jablonci Lajos Valentyina Tyeresková a pionírok között. Csehszlovákiai látogatásának harmadik napján, szombaton délután vendégünk kíséretével meglátogatta « plzeni V. I. Lenin-művek bonetyicei pionírtáborát. (Befejezés az 1. oldalról.) honcMan mozgott az üzemben, hiszen néhány évvel ezelőtt még ő is a kraszniji textilüzemben dolgozott. Az üzemszemle valóban kedves epizódokkal gazdagodott. Valentyina többször szakszerű kérdéseket adott fel az üzem dolgozóinak, szakembereinek. Búcsúzáskor szinte könnybelábadt az emberek szeme, hogy csak ilyen rövid időre láthatták Valentyinát. Találkozás a SLUK művészeivel A világ első űrhajósnője bratislavai látogatásának esti óráiban részt vett a SLUK, szlovák népművészeti együttes oroszvári kastélyában megtartott ünnepi estjén. Valentyina az előadás után szívélyes beszélgetést folytatott az együttes művészeivel. Ezt követően a Carlton szállóba tért vissza, ahol éjszakáját töltötte. Változik az időját*ás A múlt héten egész Európában lényegesen megváltozott az időjárás. Míg földrészünk közepe táján nedves tengeri levegő terjeszkedett el, addig Dél- és Délkelet-Európában továbbra is 32—40 fokot mutatott a hőmérő. Akik a kenyérért izzadnak A nyári forróságok idején bizony mindenkinek lankad a munkakedve. Ennek ellenkezőjét tapasztalhattuk a komáromi péküzemben, ahol a forró, fojtó, szinte kibírhatatlan melegben ügyesen sürögnekforognak a pékek. Ők nem panaszkodhatnak a melegre, ki kell azt bírniuk. Tudatában vannak annak, hogy dolgozóink asztalára minden nap friss kenyérnek kell jutnia. Ezért olyan nagy a munkakedvük. Az első félévben 102,1 °/o-ra teljesítették a tervüket. Námesnj! János elvtárs, a péküzem vezetője, büszkén beszélt az elért eredményekről és embereiről. A pékek három váltásban dolgoznak, állandóan folyik a munka. Itt is sok a probléma. Annak ellenére munkájuk minden dicséretet megérdemel. Nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg , is megfelelő érüt készítenek. Különös dicséretet érdemelnek a nemesócsai részleg dolgozói. Ugyanakkor szép eredményeket érnek el az aranyosi, bátorkeszi, és a komáromi sütöde dolgozói. Igazi hősei ők a munkának. Holczer László (Komárom) A hűvös légáramlatok betörése számos helyen elég súlyos zivatarokat okozott, amelyek különösen Dél- Franciaországban és Észak-Olaszországban komoly károkat vontak maguk után és emberáldozatokat is követeltek. Hazánkban 13-án Kosice vidékén felhőszakadások, viharok és jégesők dúltak. Koáicén ebben a században még soha sem esett oly nagy mennyiségű eső — hat óra alatt 110 milliméter — mint azon a keddi napon. A bő esőzések és zivatarok eljutottak Szlovákia más területeire is, bár nem voltak annyira kiadósak. A hét végére átmenetileg megnyugodott az időjárás, bár hűvös maradt. Jelenleg északnyugatról hűvös, nedves levegő árad Európa belseje felé, mely több helyen okoz esőzéseket és a legközelebbi napokban is felhős, csapadékos idő várható. A hét első felében változékony időjárással számolhatunk. 20—24 fokos nappali hőmérséklettel. Később, a hét vége felé napossá válik az idő és csak helyenként lesznek zivatarok. Délután a hőmérséklet 25 fok fölé emelkedik majd. Teljesítsük a talajjavítás feladatait Földjeink természetes termőképessége ma már nem biztosíthatja szocialista társadalmunk állandóan fokozódó igényeit jóminőségű és olcsó élelmiszerekben. A talaj termőképességének növelését célzó beavatkozások napjainkban a mezőgazdasági termelés lényeges és állandó növekedésének nélkülözhetetlen előfeltételét képezik. Ezért, mint már a megelőző években, az idén is folytatjuk a talajjavító munkálatokat. Pártunk és kormányunk mezőgazdaság fejlesztésével foglalkozó szakbizottsága az 1963. évre a következő programot hagyta jóvá: 190 000 hektárnyi rétterület gondozása és trágyázása. A rétek felszíni rendelése 22 000 hektáron, 7500 hektárnyi rét és legelő felszántása, zöldtrágyázás 61500 hektáron, 4760 ezer tonna jóminőségü komposzt készítése, 117 ezer tonna CaO-nak megfelelő mésztartalmú anyag kitermelése helyi forrásokból és 12 000 hektár termővé tétele altalajlazítással. A beruházási jellegű talajjavító munkák keretében 11 745 hektárról kell lecsapolni a vizet és 15 121 hektáron öntözőberendezés építendő, ebből 8884 hektáron hígtrágyás és trágyaleves öntözés céljaira. Az első félévi tervfeladatok teljesítése sajnos egyáltalában nem kielégítő. Különösen a lecsapolási munkákban és az öntözőberendezések építésében mutatkozik erős lemaradás. 1963. VI. 30-ig mindössze 1337 hektárt szabadítottunk meg a pangó vizektől, azaz a tervezett területeknek csak 11,4 %-át; mindössze 430 ha részére (6,9 %) készültek el az öntözőberendezések, és a hígtrágyás öntözés felszerelése pedig csupán 952 hektár, — azaz 10,7 % részére. Lemaradás tapasztalható a többi, nem beruházási jellegű talajjavítási munkában is, főleg ami a komposztkészítést és a mésztartalmú anyagok kitermelését illeti. Nyugat-Szlovákiában komposztkészítésből az évi tervfeladatokat 42 %-ra, Közép-Szlovákiáhan 52 %-ra és Kelet-Szlováklában 40 %-ra teljesítették az első félévben. Mésztartalmú anyagok kitermelésében csak Nyugat-Szlovákiában végeztek százszázalékos munkát, míg a másik két kerület csak 20 százalékos eredményt ért el. Az említettek után tehát egyetlen kerületünkben sem lehetünk elégedettek. A mezőgazdasági üzemeknek, talajjavítási társulásoknak, a termelési igazgatóságoknak és a kerületi mezőgazdasági meliorációs vállalatoknak egész sor intézkedést kell foganatosítaniuk a tervfeladatok eredményesebb teljesítése érdekében, hogy ezekkel a feladatokkal az év végéig megbirkózzanak. Mindenekelőtt szükséges lesz, hogy a mezőgazdasági üzemek most, az aratási munkák után megfelelő számú munkaerővel lássák el a talajjavítási üzemeket és a kerületi talajjavítási vállalatokat, amelyektől a feladatok teljesítése függ. Igyekezni kell azonkívül a lehető legrövidebb időn belül befejezni a megkezdett, de félbemaradt építkezéseket, különösen az öntözőberendezések esetében. így pl. a dunaszerdahelyi járásban a hígtrágyás öntözésre szánt berendezések egész sora vár befejezésre, amelyek egy kissé több gondosság mellett már régen teljesíthetnék rendeltetésüket. Hasonló a helyzet a somorjai, a vámosladányi, a hviezdoslavovói szövetkezeteknél és máshol is. A mezőgazdasági üzemeknek határozottabban kéne fellépniük a meliorációs üzemekkel szemben és jóminőségü, idejében befejezett munkát kell tőlük követelniük. A munkálatok gyors elvégzéséhez meg kell teremteni a szükséges előfeltételeket. Mezőgazdasági üzemeink idejében bocsássák rendelkezésre a szóbanforgó területeket, nyújtsanak segítséget a szükséges munkaerők megnyerésénél, azok elhelyezésénél és ellátásánál. A jelenlegi időszakban az EFSZ-ek és állami gazdaságok vezetői szenteljenek • nagy figyelmet a takarmánynövények, a cukorrépa és a zöldségfélék öntözésére. E tekintetben a dunaszerdahelyi és a komáromi járás üzemeiben folyik példás munka. Ezzel szemben sok mulasztás tapasztalható a rimaszombati és a losonci járásban. Ajánlatos lenne felülvizsgálni minden egyes öntözőberendezés kihasználását és biztosítani maximális üzemeltetésüket. A talajjavítási feladatok sikeres teljesítése közvetlenül a járásokon és a mezőgazdasági üzemeken múlik. Ahol jó az együttműködés a nemzeti bizottságok, a mezőgazdasági termelési igazgatóságok és a mezőgazdasági üzemek között, ott az eredmények is megfelelőek, mint például a mlchalovcei és a trebiáovi járásokban. Szükséges lesz, hogy e napokban a talajjavítási munkákkal foglalkozó bizottságok minden járásban értékeljék az ütemtervek időbeni teljesítését az egyes építkezéseken és konkrét intézkedésekben állapodjanak meg azok érdekében. Mindenekelőtt a pénzöszszegeket olyan építkezésekre használják fel, ahol a befejezés reális lehetőségei fennállnak, tehát csoportosítsák át az olyan épületekre szánt összegeket, amelyek befejezésére egyelőre nincs kilátás. Gondoskodjanak továbbá a szükséges munkaerőkről, a kellő gépesítésről és a legcélravezetőbb technológiáról. Az igényes 1963. évi feladatok mellett már most gondosan készüljünk föl a jövő évi tennivalókra is. Gondoskodjunk tehát az idejekoráni tervezési dokumentációról és a szállító vállalatokkal való szerződések megkötéséről. Mint már említettük, a rendszeres talajjavítás elsőrangú követelménye mezőgazdasági termelésünknek és ne legyen egyetlen olyan mezőgazdasági üzemünk sem, amely ne vállalna részt a talaj termővé tételének országos feladatából. Oldrich Brnák mérnök, Kihasználják a szünidőt A kaposkelecsényi szövetkezetben nemcsak a tagok, hanem az iskoláslányok is aktívan bekapcsolódnak a munkába és fáradságot nem ismerve dolgoznak. Ott segítenek, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. A nyár folyamán nagy segítséget nyújtottak a zöldségtermelésben, ahol nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi munka elvégzésére törekedtek. Papp Katalin, Kovács Ilona, Mackó Éva, Papp Jolán és Homolya Margit mezőgazdászok akarnak lenni. Példás munkájukért dicséretet érdemelnek. Üveges Etelka (Kaposkelecsény) az SZNT mezőgazdasági főosztályának dolgozója Aratás ... 1963. augusztus 21.
