Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-08-21 / 67. szám
A TALAJ a mezőgazdasági termelés alapja A talaj tökéletes kihasználása a mezőgazdaságban és termőerejének állandó növelése abból a természetes szükségszerűségből ered, hogy szocialista társadalmunk mindinkább nagyobb igényeket támaszt élelmiszerek és mezőgazdasági ipari nyersanyagok termelésére. Továbbá abból is, hogy köztársaságunk egy lakosára csupán 0,38 hektár szántóföld esik, vagyis a hegyes-völgyes Svájc után a legkevesebb az európai államok között. Ami a belterjességet illeti, mezőgazdaságunk az európai államok között a nyolcadik helyen áll. Ebből láthatjuk, hogy a többtermelés érdekében még nem használtunk ki minden rendelkezésre álló lehetőséget. Tekintve, hogy a lakosság szaporulatával és országunk iparosításával az egy lakosra eső földrész a jövőben tovább csökken, nyilvánvaló, hogy a többtermeléshez vezető egyedüli út a mezőgazdasági termelés belterjességének növelése. A belterjesség növelésének lehetőségei szoros kapcsolatban állnak a talajismerettel és termőerejének fokozásával, mely tényezők az egész mezőgazdasági termelés tulajdonképpeni alapját képezik. Kormányunk ezt teljes egészében tudatosította és 1961. január 4-i határozatával jóváhagyta a mezőgazdasági talajok egyetemes (komplex) vizsgálatát, kiindulva abból, hogy az eddigi, a talaj termöerejének növelését szorgalmazó intézkedések sokszor a talajismeretek hiánya következtében nem vezettek kellő eredményre. Az egyetemes talajvizsgálatot nálunk, Szlovákiában 1981-ben kezdték meg és előreláthatólag 1970-ben fejezik be. Eddig a trnavai, dunaszerdahelyi, komáromi, senicai és michalovcei járások talajait vizsgálták meg. Idén a galántai, Bratislava és környéke-i, továbbá a terebesi járás földjeit járták és vizsgálták talajkutató brigádjaink. Feltételezzük, hogy a járások EFSZ-ei, állami gazdaságai, és a járási termelő igazgatóságok szoros kapcsolatban voltak, illetőleg vannak talajkutatóinkkal. Az elvégzett vizsgálatok eredményeit eddig csak a trnavai járás mezőgazdasági termelési igazgatósága és mezőgazdasági üzemei kapták meg. Elvárható, hogy azokat a többtermelés érdekében folytatólagosan fel is használják. A többi járás, névlegesen a senicai, a michalovcei és a dunaszerdahelyi, még ez év folyamán birtokába kerül a vizsgálati eredményeknek. Az egyetemes talajvizsgálat két párhuzamos, kölcsönösen összhangba hozott (koordinált) cselekményből tevődik öszsze. 1. A talaj szántórétegének rendszeres, öt évenként megismétlődő agrokémiai vizsgálatából, mely a növényzet által felvehető foszforsav és kálium mennyiségét, a talajreakciót és a meszezés szükségletét állapítja meg a talaj szántórétegében. A vizsgálat alapul szolgál a trágyázási tervek elkészítéséhez, az ipari trágyák szétosztására és azok trágyázási hatékonyságának ellenőrzésére. 2. A talajok egyszeri talajtani vizsgá-1963. augusztus 21. 132 tatából. Ezt a munkát, amint mór említettük, talajkutató brigádjaink végzik, járásonként, az egyes mezőgazdasági üzemekben, úgy. hogy a vidék tagoltságából, meg a talaj összetételéből kiindulva minden 7—18 hektáron szondákat ásnak, melyeket talajtani vizsgálat alá vesznek. Megállapítják, hogy a talaj milyen típushoz tartozik (televény, réti talaj, barnaföld stb.), továbbá a talajrétegek szemcsésségét, mésztartalmát és sok más tényezőt, melyek a talaj minőségét határozzák meg. Az egyes talajrétegekből mintákat is vesznek laboratóriumi feldolgozásra, különösképpen a célból, hogy megvizsgálják a talaj, illetve egyes rétegeinek tápanyagtartalmát. Jegyzetbe veszik továbbá az illető mezőgazdasági üzem talajmúvelési és éghajlati viszonyait és így teljes képet nyernek a talajok agrotechnikai és agrokémiai' viszonyairól. Az eképpen összegyűjtött kutató anyagot télen feldolgozzák és térképezik úgy, hogy minden mezőgazdasági üzem rövidesen megkapja a talajtérképet és térképes statisztikai ábrázolást (kartogramot) a talajok szemcsésségét, vizenyősségét és kavicsosságát illetőleg. Ezenkívül a térképekhez, melyek 1 :10 000 mértékben készülnek, kísérő jelentés ' A nyugati államok mezőgazdaságában nagy gondot fordítanak a termelés hatékonyságának, ésszerűségének emelésére. Nem véletlen tehát, hogy Európa legnagyobb borjúhizlaldáját Angliában, Hampshire mellett elterülő Clevers Farm tulajdonosnői mondhatják magukénak. Az említett farmon évente 1500 borjút hizlalnak. A legfontosabb munkákat a gazdaság két tulajdonosnője végzi, s az alkalmazottak száma mindössze csak három segédmunkás. Gazdasági épületeiket faanyagból építették. Ügyeltek arra, hogy az istállótér világos, felülről szellőztethető legyen. Az építmény négy részre van fölosztva. Középtájon rendezték be a takarmányraktárat, a keverőhelyiséget, s itt található a nyersolaj üzemeltetésű fűtőberendezés is. A termekben kétoldalt lécekből ácsolt ketrecekben hármasával helyezik el az állatokat, s egy-egy részlegen 96 borjút tartanak. Nagy gondot fordítanak arra is, hogy a ketrecekbe egyforma típusú, nagyságú és vérmérsékletű egyedek jussanak. Az istálló padlózata a belvilág felé a vizeletelvezető csatorna irányában lejtős, recézett betonlap, amelyet könnyűszerrel tisztán tarthatnak. Egyszerre mind a négy részlegen háromhetes időközökben frissen vásárolt állatokkal töltik fel az állományt, azaz 10—11—12 hetes korban szállítják vágóhídra. Az utánpótlást a helyi piacokon mindig a második osztályzatú borjak fölvásárlásával biztosítják. A hozzáértő tulajdonosok szavai szerint a Herefordi és az Aberdeen-Angus -fajták keresztezése útján kitenyésztett utódok válnak be hizlalásra leginkább, de jól hízik a tiszta vérű Fríz fajta is, amely ellenben több takarmányt igényel. Az Ayrshire és a Guernsey fajták hizlalásra alkalmatlannak bizonyultak. Az elválasztott borjakat 50 kg-os átvan csatolva, mely behatóan foglalkozik mindazokkal a szükséges intézkedésekkel, amelyeket az üzemnek el kell követnie a talaj erőnlétének fokozásához. Az üzemeken kívül a járás mezőgazdasági termelési igazgatósága megkapja a járás mezőgazdasági termelése irányításához szükséges alapanyagokat. Járási méretben a térképek mértéke 1 : 50 000. Ezek: talajj,érkép, statisztikai térképábrázolások a talaj szemcsésségéről, vizenyősségéről, kavicsosságáról, humusztartalmáról, reakciójáról (savanyúságukról) és az anyakőzet minőségéről. Természetesen itt sem hiányzik a kísérő jelentés, mely egész járási méretben foglalja össze a mezőgazdaság belterjességének emelésére foganatosítandó teendőket. Ebből a rövid vázlatból is láthatjuk, hogy gazdálkodásunkat hovatovább tudományos alapra szándékszunk fektetni. Hogy e célunkat minél előbb elérjük, nagyrészt attól függ, mezőgazdasági üzemeink milyen mértékben tudják a tudomány által nyújtott segítséget átpalántálni a gyakorlatba. Mezőgazdasági iskoláinkból kikerülő képzett gazdászainknak e téren is széleskörű minőségi terület áll rendelkezésére. Vinár Emánuel mérnök, Talajkutató Intézet (Bratislava) lagsúlyban vásárolják meg, amelyek a hizlalási időszak végére elérik a 110 kg-ot is. Nagy gondossággal harcolnak a megbetegedések ellen. Veszedelmes kimenetelű lehet a hizlaldában a vírusos Pneumonia és a hasmenés. Tisztasággal előzik meg a bajokat. Az állatok elszállítása után minden alkalommal fertőtlenítik a ketreceket, továbbá rendszeres betegségmegelőző gyógyszereket adagolnak. Üj szállítmány érkeztével kivétel nélkül minden egyes darabot beoltanak vírusos megbetegedés ellen antibiotikumos szérummal, s a hizlalótápba három héten át Furazolidont kevernek a hasmenés megelőzése céljából. Olyan tápkeveréket alkalmaznak, amelyben 20 %-os zsírtartalmú homogenizált tejpor van, az eleségbe továbbá nyugtatószereket is kevernek, hogy az állatok hatékonyan értékesítsék a fölvett tápanyagokat. Ezen felül a takarmányba dupla adag Bl2-vitamint is juttatnak. A tejport 74 C°-os meleg vízben keverik el, melyet hideg vízzel hígítanak, hogy a folyadék 31—33 C° legyen, majd a híg keveréket a központi tartályból szívónyomó szivattyú segítségével a részlegekre juttatják. Munkaszervezés szempontjából érdemes megemlíteni, hogy 400 borjú etetése naponként két ízben 3—3 munkaórát vesz igénybe. Elválasztástól számítva 80 kg-os súlyig nem egészen 100 kg nagytápértékú keveréket használnak föl. * * * A mi körülményeink mellett is létesíthetnének hasonló hizlaldákat, hiszen vannak korszerű épületeink, csupán a módot kellene megtalálni. Nem ártana, ha szakembereink elgondolkodnának az említettek fölött. SAZ. (ford.: -hal-) Európa legnagyobb borjúhizlaldájában
