Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-02-13 / 13. szám
A baromfiürülék tápanyagösszetétele a következő: ~ -■ — ....... .....1 "t.........—........... . .... ................. A trágya neme N Tápanyagtartaloméban ^ Tyúkürülék Grölling szerint 1,40 1,50 1,00 1,50 Cvancara szerint 1,63 1,51 0.85 2,40 Baier szerint 1,20 1,10 0,80 2,40 Kacsaürülék Grölling szerint 1,00 1,40 0,60 1,70 Cvancara szerint 1,00 1,40 0,62 1,70 Baier szerint 1,00 1,40 0,60 1,70 Libaürülék Grölling szerint 0,70 1,00 0.80 1,30 Cvancara szerint 0,55 0,54 0,95 0,84 Baier szerint 0,60 0,50 1,00 0,80 Ülepedett istállótrágya 0,63 0,50 0,38 0,70 A hiányzó tápanyagok Évi baromfi- pótlására szükséges Termesztett növény ürülék szükséglet tápanyagmennyiség q/ha kg-ha N K Alávetéses gabonafélék 36 72 72 Lucerna 70 — 200 Kukorica 96 166 240 Magas törzsű gyümölcsfák 47 84 82 fű alávetéssel Barack és őszibarack telepítések 46 62 114 Az optimális tápanyagarány és vízellátás lehetőségeket nyújt arra, hogy nagy terméseredményeket érjünk el és kiváló minőségű mezőgazdasági termékeket állítsunk elő. Mivel a baromfitelep környékén aránylag korlátozott területen létesíthetünk hígtrágyás gazdaságot (50 — 70 ha), számolunk azzal, hogy különleges vetésforgó kidolgozása válik szükségessé, vagy pedig a meglévő vetésforgó keretén belül minden évben az öntözést legjobban megháláló termények hígtrágyás öntözése kell megvalósuljon (kukorica, gyümölcsfaültetvények, mák, takarmányfélék stb.). Az öntözésre felhasznált hígtrágyás oldat mennyiségét 20 — 35 mmben állapítjuk meg. Ezt a mennyiséget a gabonafélék esetében egy-kétszeresére, a kukoricában háromszorosára, a gyümölcsfa-ültetvényekben a négyszeresére, a takarmányfélékben meg az ötszörösére növelhetjük. Az agrotechnikai trágyázás és beavatkozás keretében a tenyészidő eltelte után alkalmazott öntözőadagok összeállításakor ügyelnünk kell a helyes hígításra, amely az öntözőadag nagysága, és a növények tápanyagszükséglete alapján, illetve azok fejlődési szakasza szerint 7 :26, sőt 1 :85 arányban felel meg legjobban. Az öntöző létesítmény műszaki elrendezése Mivel a baromfiürülék eltérő összetételű mint az istállótrágya, a hígtrágyás öntözés bevezetésekor úgy kel! eljárnunk, hogy az építési terv műszaki megoldása figyelembe vegye ezt a körülményt és biztosítsa a könnyű üzemeltetést. A baromfiürülék felhasználásával üzemeltetett öntöző létesítményt a következőképpen rendezhetjük el: • vízforrás, • tárolótérségek (erjesztőtérség) a keverésre használt keverövályúval, • két keverőgödör szabványos gépi berendezéssel, tetővel fedett gépházzal, • a fő- és mellékvezeték a szórófejekkel és a fagyok ellen képzett köd előállításához szükséges ködösítőkkel. A hígtrágyás öntözésre szolgáló vízforrás rendszeresen és másodpercenként legalább 5 — 8 liter vizet szolgáltasson. Erre a célra felhasználhatjuk a patakok, a folyók, a kutak, a víztárolók és a halastavak vizét. A víz minősége feleljen meg az öntözővíz tisztaságával szemben támasztott összes követelményeknek. A tárolótérségeket (erjesztőhelyeket) a baromfiürülék számára a lehetőség szerint úgy kell megoldani, hogy azok száraz környezetet nyújtsanak. Ezért a talaj fölött betonból épült tárolóhelyeket létesítünk, amelyekbe három hónap baromfiürüléktermelését helyezhetjük el. Ezeket a létesítményeket a keverővályú fölött kel! elhelyezni. Az erjesztőtérséget legcélszerűbb 5X2,5X3 méteres nagyságban építeni, az elülső oldala nyitott, de csúsztatható deszkákkal lezárható legyen. Az erjesztőtérség deszkákkal belül is elválasztható legyen. A baromfiürülék az erjesztőhelyről a betonból készült és mindkét oldalán lejtős vályúba kerül, amelybe vizet adagolunk. A baromfiürülék vízzel történő hígítása után egyenesen a keverőgödrökbe folyik. A 30 m3 (2X15 m3) nagyságú keverőgödrök biztosítják a folyamatos, szakadatlan üzemeltetést, mivel egy trágyalégödör tartalmát átlagban egy óra alatt permetezzük szét. Az alatt az idő alatt elkészül az öntözőanyag második adagja, amelyet a másik keverőgödörben helyezünk el. A szivattyút csak egyszerűen átkapcsoljuk a másik gödör csővezetékére. Az öntözéshez a K — III vagy a K —IV-es szabványosított öntözőberendezést használhatjuk. Legelőnyösebb a villanymotorral végzett meghajtás. A gépi berendezést tetőszerkezet alatt kell elhelyezni. Az öntözőberendezés csőhálózatát a helyi feltételek alapján helyezzük el. A fővezetéket a föld alatt vagy esetleg a föld felszínén is vezethetjük. A mellékvezetékeket úgy oldhatjuk meg, hogy áthelyezhetők legyenek. Az új típusú Pl —K vagy Pl —S jegyű permetezőket használhatjuk, amelyeknek 25 — 35 m-es a szórótere. A vízszükséglet percenként 20 — 50 liter, s a víz adagolását a nyomással és a szórófej átmérőjével (12 — 18 mm) szabályozzuk. Ha a berendezést alaposan kihasználjuk, akkor segítségévei naponként 3 hektárt is öntözhetünk. A hideg tavaszi időszakban számolnunk kell a talajmenti fagyok elleni ködösítéssel is. Általában 1200 — 1800 m3 öntözőanyaggal számolhatunk hektáronként. Ha fűrészporral almozunk, akkor a baromfiürüléket előbb komposztálni kell és csak az alapos beérés után használhatjuk fel a hígtrágyás öntözésre. Baromfi nag y tény észetek létesítésekor tervezzük a baromfiürülék kihasználását is A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági főosztálya már 1961-ben kidolgozta a baromfiürülék hígtrágyás öntözésre történő kihasználásának beruházási javaslatát. Ezt a tervet minden szlovákiai kerület megkapta. A baromfi nagytenyészetek létesítésekor tervezni kell a baromfiürülék kihasználásának módját is. Kedvező feltételek között már az első évben bevezethetjük a hígtrágyás öntözést. A hígtrágyás öntözőberendezés beruházási költségei 150 — 200 ezer koronát tesznek ki, s az öntözőtelepre fordított költségek (3500 - 5000 korona hektáronként) legkésőbb 2 — 5 év alatt térülnek meg a nagyobb terméshozamok révén. Ha mezőgazdasági üzemeink, szövetkezeteink és állami gazdaságaink, amelyek betervezték a baromfitenyésztés bővítését, teljes mértékben kihasználnák a baromfiürüléket a hígtrágyás öntözésre, akkor rövid időn belül lényegesen növelhetnénk mezőgazdasági termelésünket. Stefan Fojtík mérnök, az SZNT mezőgazdasági főosztályának dolgozója A baromfiürüléket hígtrágyás öntözéssel juttathatjuk legelőnyösebben a talajba. Az öntözésre felhasznált adagokban előnyösen megváltoztathatjuk az egyes tápanyagok kölcsönös arányát és töménységét. A tiszta tápanyagszükségletet a baromfiürülékben levő foszformennyiség alapján kell megállapítani, mivel a foszfor van túlsúlyban. Figyelembe kell venni továbbá az egyes termesztett növények minimális szükségleteit is. Ennek alapján hektáronként az alábbi mennyiségű baromfiürülékre van szükség: Fizess, fogyasztó A nyugat-német országi úgynevezett „gazdasági csodáról“ elsősorban az ottani mezőgazdák tudnának „csodákat“ mesélni — írja egy berlini lap. - A saarvidékl földműves-szövetség ugyanis, amely tagfainak érdekeit lenne hivatva védeni, „csodálatos“ módon a parasztok megnyomorítására irányuló bonni agrárpolitikát támogatja. Az elkeseredett mezőgazdák ezért egyre sürgetőbben követelik a szövetség erélyesebb síkraszállását és a traktorosok tüntető tömegfelvonulásával fenyegetőznek Saarbrücken városában. A St. Wendel-i körzet egyik kisparasztja ezekkel a szavakkal jellemezte a tarthatatlan viszonyokat: „A mezőgazdasági gépek árának állandó emelkedését nem az ipari munkásoknál, hanem a nagyvállalkozók árpolitikájában kell keresni. Ugyanúgy a parasztok sem okolhatók az élelmiszercikkek árának emeléséért, hanem azok a lelketlen felvásárlók, illetve lánckereskedök, akik egy fej káposztáért 8 pfenniget kínálnak a parasztnak, hogy azután 80 pfenniget kérjenek érte a fogyasztótól“, K. B. 1963. február 13.
