Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-02-13 / 13. szám

A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE TARTA LOM ÁLLATVÉDELEM Hogyan előzhetjük meg az állat­­betegséget 1......................................21 SÖVÉNYTERMESZTÉS lantner A. mérnök: Elöcsíráz­­tatással készüljünk a korai bur­gonya termesztésére .... 22 TALAJERŐFOKOZÁS rój tik Stefan mérnök: A ba­romfiürülék felhasználása híg­trágyás öntözésre.....................23 Hogyan előzhetjük meg az állatbetegségeket (i) A nagyüzemi gazdaságokban nagy je­lentősége van az állatbetegségek meg­előzésének. A nagyüzemben ugyanis a betegségeket előidéző okok legtöbbször nagyobb állatcsoportot érintenek és ezért egyszerre nagy kárt okoznak. A termeléscsökkenés már maga is je­lentős jövedelemkieséssel jár. Sok be­tegség nagyszámú elhullást okoz, az el­pusztult állatoknak az értéke még állat­­biztosítás esetén is csak részben térül meg. Sok betegség még gyógyulás után is olyan nyomokat hagy maga után, hogy az állat a legjobb takarmányozás esetén sem tudja visszanyerni korábbi terme­lőképességét. Ilyenkor értékes állatokat idő előtt ki kell selejtezni, amikor éppen azt várnánk, hogy termelésükkel vissza­adják és kamatoztassák a felnevelés költségeit. Sokkal eredményesebb és olcsóbb a betegségek megelőzése, mint a már meglevő betegségek gyógyítása és le­küzdése. Kétségtelen, hogy az állatbetegségek elleni küzdelem elsősorban az állatorvos feladata. Az állatorvosok erőfeszítései azonban csak akkor járnak eredmény­nyel, ha ahhoz az állattartóktól is segít­séget kapnak. A leggondosabb állatorvos sem tudja megelőzni az állatbetegsége­ket a szövetkezetben, nem tudja egy-egy betegség elterjedését és nagyobb kárté­teleit megakadályozni, ha a vezetőség és az állattenyésztési brigád nem valósítja meg javaslatait és tanácsait. A szövetkezet tagjaitól csak akkor vár­ható közreműködés az állatbetegségek megelőzésében, ha tisztában vannak a megelőzés alapvető szabályaival és vilá­gosan látják, mit miért kell tenniük. A most induló cikksorozatunkban az állatbetegségek megelőzésének legfonto­­sab szabályait foglaljuk röviden össze. Az állatok természetes ellenállók édesség ének szerepe a betegségek megelőzésében Az ellenállóképesség az állatnak az a tulajdonsága, hogy bizonyos erőtartalé­kokkal rendelkezik és azokat mozgósítani tudja a betegség kifejlődése ellen. Az ellenállóképesség több tényezőtől függ. Befolyásolja a születéskor világra­­hozott alkat, az időjárás, a táplálkozás, a mozgás, az istálló minősége, továbbá az is, hogy hogyan használják az állato­kat. A tapasztalat szerint jó ellenálló­képessége az olyan állatnak van, amely­nek erőállapota jó, elhelyezése egészsé­ges, takarmányozása kifogástalan, to­vábbá az állat edzett, elegendő napfény­hez, szabad levegőhöz és mozgáshoz jut és az állat használata nem veszi túlságo­san igénybe a szervezetét. Az ellenállóképességnek különösen a fertőző- és élősködők által okozott állat­­betegségek megelőzésében van nagy je­lentősége. Több olyan kórokozót és élős­ködőt ismerünk, amelyek megtalálhatók ugyan az egészséges állat szervezeté' .n is, de betegséget csak akkor okoznak, ha az ellenállőképesség csökkent, vagy rossz. A természetes ellenállóképesség felté­teleinek biztosítása — kivéve az időjá­rási viszonyokat — mind tőlünk függ és a feltételeket mindenütt meg kell te­remteni, ahol gyümölcsöző állattenyész­tést kívánnak folytatni. * • * A kellő ellenállóképesség alapját a vi­­lágrahozott jó alkati tulajdonságok ad­ják. Ezeknek biztosítása már a tenyész­­anyag kiválasztásával kezdődik. Ismere­tes, hogy a beltenyésztésből, rokonte­nyésztésből származó utódok hajlamosak a betegségekre, a jó alkati tulajdonsá­gokkal rendelkező tenyészállatok kivá­lasztása pedig jó ellenállóképességű utó­dokat eredményez. Természetesen ügyelni kell arra, hogy a világra hozott jó ellen­állóképességet a vemhes állatok helyes tartásával és takarmányozásával Is elő­segítsük és hogy az állatok már meg­születésüktől kezdve, de később is jó életkörülmények között legyenek. * • • A jó ellenállóképességhez elengedhe­tetlen, hogy az állatok minél több nap­fényhez, egészséges levegőhöz jussanak és a szükséges mozgásra is legyen lehe­tőségük. A legelőn való tartásnak egész­­(Foiytatás a következő oldalon) Cs. Brodon a Járási Állategészségügyi Segélynyújtóhely két műtőteremmel rendelkezik, helyiség korszerű sterilizációs katlana mellett az asziszlensnöt látjuk munka közben. Képünkön a miiszer fertőtlenítő — ksz—■ 1963. február 13. VII. ÉVFOLYAM • 6. SZÁM.

Next

/
Thumbnails
Contents