Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-02-13 / 13. szám
Bratislava 1963 február 13. Ära 30 fillér XIII. évfolyam, 15. szám A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA Az SZNT határozata a talajjavítás feladatairól IA Szlovák Nemzeti Tanács február 8-án megtartott ülésén Jozef e n á r t elvtárs, az SZNT elnöke tartott beszámolót a talajjavítás 1963. ‘i'évi feladatairól. Beszéde után több hozzászólás hangzott el. A vita után ; Vojtech Choleva képviselő ismertette az SZNT mellett működő mező;! gazdasági bizottság határozatát, amelyet a plénum egyhangúlag elfogadott. A Szlovák Nemzeti Tanács szükségesnek tartja, hogy már az idén fokozzuk a föld termővé tételéről való gondoskodást, — mert a föld a mezőgazdaság fő termelő eszköze —, és hatékony talajjavítási és agrotechnikai intézkedésekkel megteremtsük a növénytermesztés és az egész mezőgazdasági termelés tervszerű fejlesztésének előfeltételeit. A Szlovák Nemzeti Tanács a CSKP XII. kongresszusának határozata és az SZLKP kongresszusának határozatából kiindulva szükségesnek tartja, hogy a tavaszi munkák során és a föld termővé tételének biztosítása folyamán a mezőgazdasági dolgozók, a nemzeti bizottságok, a vízgazdasági szervek és az SZNT képviselői figyelmét a következő fő feladatokra összpontosítsák: • Mentsünk meg minden hektár szántóföldet, s törekedjünk a föld' terület bővítésére és belterjes kihasználására, • a rétek és legelők gondozásával, trágyázásával, újra megművelésével, trágyalé-öntözéses gazdaságok, karámos legeltetés stb. kiépítésével növeljük a réteken és a legelőkön a termelés belterjességét, • 1965-ban a szántóföld minden hektárjára 3 köbméter komposztot, és a rétek minden hektárjára két köbméter komposztot kell készíteni, • a legnagyobb mértékben használjuk ki az összes hozzáférhető vízforrásokat, és az öntözőberendezéseket, öntözési célokra az EFSZ-ekben és az állami gazdaságokban, • céltudatosan irányítsuk a talajjavítási szövetkezeteknek, mint a föld termővé tételére irányuló munkák szervezőinek a tevékenységét, • minden EFSZ-ben és állami gazdaságban dolgozzuk ki a föld termővé tételének komplex-tervét, gondoskodjunk róluk a termelési-pénzügyi tervekben és a szövetkezetesek, valamint az állami gazdaságok dolgozóinak aktív részvételével, a védnökségi üzemek és a CSISZ hatékony segítségével biztosítjuk következetes teljesítésüket, • végezzük el jól és idejében a mezőgazdasági gépek, szerszámok javítását, készítsük elő a vetőmagvakat és ültető anyagokat, képezzünk ki elegendő traktorost és gépesítöt és a gépek maradéktalan kihasználása érdekében fokozzuk a komplex-brigádok és csapatok szervezését, • idejében kezdjünk hozzá a tavaszi munkákhoz, minden munkát agrotechnikai határidőn belül, a haladó agrotechnika széleskörű érvényesítésével végezzünk el. A tavaszi munkák idejében történő és jó elvégzése érdekében bontakoztassuk ki a szocialista munkaversenyt. A Szlovák Nemzeti Tanács a föld termővé tételével adódó feladatok teljesítése érdekében feladatává teszi: I. A Szlovák Nemzeti Tanács földművelésügyi bizottságának: 1. nyújtson a kerületi és járási nemzeti bizottságoknak segítséget az 1963. évi talajjavítási munkák és a tavaszi munkák feladatainak teljesítésében, elsősorban: • a mezőgazdasági gépek idejében és jó minőségben való előkészítése, a vetőmagok, ültető anyagok és a műtrágya előkészítése, a komplexbrigádok ás csapatok szervezésének terén, • műszaki-szervezési intézkedések és időharmonogramok kidolgozásában, a föld termővé tételének 1963 évi biztosítása érdekében, • az öntözés fejlesztésében, az öntözés céljaira szolgáló vízforrások biztosításában, az öntöző berendezések kezeléséhez szükséges szakemberek oktatásában, • a megkezdett trágyalé-öntözéses berendezések befejezésében úgy, hogy azok már a második negyedévben céljukat szolgálják, • az ifjúság nyári segítségének megszervezésében. 2. Kidolgozni a hegyvidéki és hegyaljai körzetekben a minta trágyaléöntözéses gazdaságok létesítésének javaslatát és meg kell oldani ezek célszerű építését és komplex gépesítését, az új technika és technológia felhasználásával a növényi és az állattenyésztési termelésben. 3. Meg kell állapodni a kerületi nemzeti bizottságokkal: • a földalap védelméről szóló törvény betartására irányuló intézkedések tekintetében. 4. Meg kell állapodni a Mező-, Erdő- és Vizgazdasági Minisztériummal: • a nagy területek öntözésére szolgálói nagyobb teljesítőképességű öntözőberendezések fejlesztésének meggyorsítása, • a folyószabályozások és a nagy területeket öntöző berendezések terveinek gyors jóváhagyása tekintetében. 5. Rendszeresen ellenőrizni kell a föld termővé tételére irányuló intézkedések teljesítését. II. Felhívja 1. a kerületi és járási nemzeti bizottságokat: • hogy 1965. február végéig minden szocialista mezőgazdasági üzemben vizsgálják felül a gépek, a vetőmagvak, az ültető anyagok, a műtrágya előkészítését. Külön ellenőrizzék a traktorosok és egyéb dolgozók megfelelő számban való biztosítását, • vizsgálják felül és pontosan határozzák meg a föld termővé tételének egyes feladatait, az 1963-as évre vonatkozóan az egyes mezőgazdasági üzemek alapján és dolgozzák ki valamennyi munka, beleértve a talajjavítási intézkedések ütemtervét, • gondoskodjanak arról, hogy a föld termővé tételének feladatait a mezőgazdasági üzemek belefoglalják egész évi termelési-pénzügyi terveikbe, és hogy a feladatok az 1963. évi terv teljesítésére irányuló műszaki, szervezési intézkedések részét képezzék, • fordítsanak nagy gondot az öntözési technika felhasználására. Vizsgálják felül valamennyi öntözőberendezés üzemképességét, idejében keressenek és határozzanak meg számukra vízforrást. Az öntözéshez szükséges víz biztosítására minden alkalmas forrást, talajvizet, kavicsgödör, kis víztartály, a patakok és folyók vizét fel kell használni. Ä szakemberekkel együttműködésben már most javasolniuk kell a vízszerzés módozatait úgy, hogy tavasszal minél több vizet nyerhessenek öntözési célokra. Az EFSZ-ek és az állami gazdaságok gazdasági központjai mellett nagyobb mértékben kell hozzáfogni trágyalé-öntözéses berendezések és a gazdasági udvarok körüli vetésforgók létesítéséhez. • Minden mezőgazdasági üzemmel meg kell állapodni az öntözésre szánt kultúrák fajtájában és méreteiben. Gondoskodjanak arról, hogy a szövetkezetek és állami gazdaságok meghatározzák az öntözőberendezést kezelő dolgozókat és a csapatvezetőket kiképzésben részesítsék. Minden mezőgazdasági üzem részére, ahol számításba jön az öntözés, a járásból szakembereket kell kijelölni, akik kezeskednek az öntözés elvégzéséről. Az öntözést a komplexbrigádok gondjaira kell bízni. • E feladatok teljesítésére teljes mértékben használjuk fel a GTÄ dolgozóit, különösen a öntözőberendezések javításának és kompletizálásának megoldásánál. • Gondoskodjanak a talajjavítási feladatok teljesítésének rendszeres ellenőrzéséről, tartsanak ellenőrző napokat. A tervteljesítést havonta (Folytatása a 2. oldalon) Simúnek elvtárs Moszkvában Otokar Simúnek mérnök, miniszterelnökhelyettes Moszkvába érkezett, ahol részt vesz a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának negyedik ülésén. A repülőtéren inZ. Eudmila Jankovcová és Ján Pillér elvtárs, valamint M. V. Zímjanyin, a Szovjetunió nagykövete búcsúztatta Simúnek elvtársat. Rendkívüli figyelmet termesztésére A Nővé Zámky-1 és a chomutovi járás földműveseinek felhívása — Ami a takarmánykészleteket és az állattenyésztési termékek — különösen a tej — termelését s felvásárlását illeti, igen kedvezőtlen a helyzet. Ez magától értetődően felhívja a figyelmet több fogyatékosságra is. Számos mezőgazdasági üzemben nem gondoskodtak kellőképpen a szükséges takarmányalap biztosításáról és kevés az olyan EFSZ, illetve állami gazdaság, ahol saját termésű takarmánnyal fedezhetik a szükségleteket. Állandóan nagy az aránytalanság a takarmánynövények termesztése és a takarmányfogyasztás között. Mi annak a feltétele, hogy előteremthessük az állattenyésztési termeléshez szükséges takarmánymennyiséget? Elsősorban az, hogy meg kell változtatnunk a takarmánynövények termesztésének tervét. Takarmánycukorrépát, silókukoricát, lóhereféléket, hüvelyeseket, és takarmánykáposztát kell termesztenünk, vagyis olyan növényeket, amelyek hektáronként a legtöbb tápanyagot adják. Szükséges továbbá, hogy a mezőgazdasági üzemek minél szélesebb körben olyan vetőmagot használjanak, amely a legnagyobb hozamot biztosítja. A Nővé Zámky-i és a chomutovi járás földművesei rendkívül hasznos mozgalmat kezdeményeztek. Értékes kötelezettségeket vállaltak és felhívással fordultak hazánk földműveseihez. Ez a kezdeményezésük azért is értékes, ami a saját termésű takarmányt illeti, — mert az említett járásokban sem kedvezőbb a helyzet, mint másutt. A Nővé Zámky-i járás kukoricatermesztő területein gazdálkodó szövetkezetek és állami gazdaságok dolgozói azt a célt tűzték maguk elé, hogy ez idén hektáronként legalább 40 mázsa szemes kukoricát takarítanak be. A tejes-viaszos érésű silókukoricában 35 °/o kukoricacsőre számítanak. Elhatározták továbbá, 'hogy minden számosállatra 100 mázsa silóanyagot és 15 mázsa kiváló minőségű szénát biztosítanak. A chomutovi járás mezőgazdasági üzemeinek dolgozói felajánlották, hogy minden számosállatra átlag 80 mázsa silóanyagot és 16 mázsa szénát készítenek. A répatermő vidékeken hektáronként 450 mázsa kukoricára, ebből 35 százalék csőre számítanak. A burgonyatermelő vidékeken hektáronként 400 mázsa silókukoricát terveznek és ebből a menynyiségből 25 % csőre számítanak. Mivel hektáronként több tápanyagot akarunk biztosítani az állatállomány számára és gyökeres fordulatot akarunk elérni a takarmánynövények termesztésében — nem nélkülözhetjük azokat a hathatós intézkedéseket, amelyeket jelenleg az említett két járásban tesznek. Elsősorban az a céljuk, hogy nemcsak elegendő mennyiségű, hanem kellő összetételű és kiváló minőségű takarmánnyal rendelkezzenek. A Nővé Zámky-i és xa chomutovi járás földművesei tervbe vették, hogy köztes vetemények termesztésével két termést érnek el a szántóföldek 20 %-án. A múlt évi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy rendszerint ott érték el a kukorica és egyéb takarmánynövények legnagyobb hozamait, ahol a vetésterületeket esetleg egyes parcellákat a növények egész fejlődési idejére traktoros kettősök vagy komplexcsapatok gondjaira bízták. A Nővé Zámky-i és a chomutovi járásban azoknak a nevét feltüntető táblákkal jelölik meg a kukoricatáblákat, akik gondoskodnak a termesztésről. A táblákon a járási nemzeti bizottság által kinevezett védnökök nevét is feltüntetik, akik megszervezik és rendszeresen értékelik a mezőgazdasági dolgozók szocialista munkaversenyét. A mezőgazdasági szakemberek járási aktívája rendszeresen segítséget nyújt a mezőgazdasági üzemeknek. A Nővé Zámky-i és a chomutovi járás EFSZ-einek és állami gazdaságainak dolgozói és további mezőgazdasági szakemberek e napokban értekezletre jöttek össze. Azzal a felhívással fordulnak hazánk valamennyi mezőgazdasági üzemének dolgozóihoz, hogy szenteljenek rendkívüli figyelmet a takarmánynövények termesztésének s tegyenek meg minden tőlük telhetőt a lehető legnagyobb hektárhozamok elérése érdekében. Az eredmények önmagukért beszélnek Irta: KOVÁCS GYÖRGY, a viskovcei EFSZ agronómusa Már csak pár nap választ el bennünket a szövetkezet évzáró gyűlésétől. Fontos esemény ez részünkre, mert értékeljük a múlt év eredményeit és kitűzzük az új feladatokat. Ügy gondolom, nyugodt szívvel léphetünk a tagság elé, mert a mostoha időjárás ellenére sem kell szégyent vallanunk eredményeinkkel. A gazdálkodás egyes szakaszain dolgozó tagok kitettek magukért. Különösen a kertészet tett ki magáért. A 28 hektáros kertészetből 1 millió 70 000 koronát terveztünk, ugyanakkor 1 millió 130 000 korona bevételt értünk el. A növénytermesztőknek is van miről beszélniük. A gabona átlagos hektárhozama 31 mázsát tett ki, de volt olyan parcellánk, amely 36, sőt 41 mázsájával fizetett hektáronként. Cukorrépát 60 hektáron termeltünk, s a szárazság ellenére 270 mázsát takarítottunk be átlagosan. Szövetkezetünkben az egy hektárra eső jövedelem az aszályos idő ellenére is emelkedést mutat. Amíg 1961-ben egy hektár mezőgazdasági területre 7402 korona jutott, addig 1962- ben 8415 korona. Ugyanez vonatkozik a tiszta pénzbevételre is; 1961- ben 5118 korona volt a bevétel, 1962-ben már 5496 koronára rúgott az összeg. Ezek a számok a tanujelei annak, hogy gazdálkodásunk színvonala évről évre emelkedik. A XII. pártkongreszszus határozatának szellemében további Intézkedéseket foganatosítottunk eredményeink növelése céljából. Elsősorban a 143 hektár őszi búzából )30 hektáron magas hozamot adő búzát vetettünk. Az ősziek fejlődését az új technológiának megfelelően többszöri fejtrágyázással, Illetve nitratáclóval segítjük. Szántóföldünk minden hektárjára 8,5 mázsa műtrágyát, rétjeinkre pedig 4 mázsát terveztünk. A szerves- és műtrágyaadagokat kpmposzttal pótoljuk. E célból 3255 m3 komposztot készítünk. Amellett, hogy szántóföldjeink 25 °/o-ára évente jut istállótrágya, 50 hektárt zöldtrágyával teszünk termőbbé. A rétjeink hozamának emelésére — amely 211 hektárt tesz ki —, szintén nagy gondot fordítunk. Végre elkészült az a központi trágyaléöntöző berendezés, melynek segítségével 60 hektár kishozamú rétet állandóan öntözhetünk. Ezáltal szarvasmarháink részére egész éven keresztül dús zöldet biztosítunk, sőt szakaszosan legeltethetünk. Napjainkban megteszünk minden lntézke dést a tavasz fogadására. Erőgépeinket mind rendbetettiik, most a mezőgazdasági gépek javítását és a vetőmag tisztítását szorgalmazzuk. 1000 hektáron szövetkezetünk 2 740 000 koronája van az oszthatatlan alapon, a tartalék alapon pedig 907 000. A munkanormákra összesen a 200 dolgozó tagnak 2 178 000 koronái fizettünk, és mivel pénzügyi mérlegünk, kedvezően zárult, még megtoldjuk 261000 korona prémiummal, ami egy munkanormára még 4 koronát Jelent. Az elmondottakból következtethető, minden feltétel megvan arra, hogy idei eredményeink még gazdagabbak lehetnek. A szocialista mezőgozdoscgért A korai csirkék nevelése mindig kifizetődött szövetkezeteinknek. Keltetöállomásaink már teljes ütemben dolgoznak és kielégítik a mezőgazda, sági üzemek igényelt. Foto: Kru21nsk?
