Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-02-10 / 12. szám
Mérlegzárás után Mindenkor, de különösen az esztendő végén, amikor már hosszú rovatokban sorakoznak a könyvelési kimutatások, hasznos dolog vizsgálódni a számok között. Megnézni, hogy mi szerepel az év elején elkészített bevétel-kiadási költségvetésben és mit mutatnak most a tényeket rögzítő feljegyzések. Megvalósult-e amit terveztek, vagy lényeges eltérésekről beszélnek-e a számok? S ha az utóbbi eset . következett be, akkor mi az oka a helyzet kedvező vagy kedvezőtlen alakulásának? A pontatlan tervezés-e, vagy pedig a munkaszervezés, a gazdálkodási módszerek, a termelési eljárások, esetleg az időjárás valamelyik tényezője? Ilyen és hasonló kérdésekre adnak választ á számok mindazon szövetkezetekben, amelyekben jó a könyvelés. Az ilyenek közé tartozik Vcseláre is. Ez egy olyan kis község, hogy az ember önkénytelenül is egy nagy családhoz hasonlítja. A falu lakossága 130 fő. Még 1952-ben mindenki belépett a szövetkezetbe. Jelenleg a szövetkezet 271 hektár mezőgazdasági és 1Q1 hektár szántóterülettel rendelkezik (igen... csak jelenleg, mert az év végére már egyesítéssel kibővül a terület). Az állandó dolgozók száma 28. De ez a kevés ember olyan szívvel-lélekkel dolgozik, hogy a munkaerőhiányt nem ismerik. A munkájuk eredménye megvan, mert az évvégi mérleg lezárásakor a 10 koronás munkaegységenkénti előleghez még 6 korona ugrott ki. Ez náluk nem újság, mert minden évben kifizetik a munkaegység. második felét is. Volt már olyan év, hegy 10 koronát fizettek év végén. Ez évre is 20 korona volt tervezve egy munkaegységre. Előlegre 10 koronát fizettek — de sajnos, a másik 10 már nem lett meg. Hogy miért? Nézzünk csak bele a könyvelésbe és megtaláljuk mindjárt a magyarázatot is. Seregély Géza könyvelőt kértem meg, hogy tolmácsolja a könyvelési nyilvántartásban levő számok magyarázatát: A növénytermesztésnél a tervezett bevétel 165 000 korona volt, de nem értek el csak 148 000-et. A gabonaféléknél több lett a bevétel, mint a tervezett, viszont a kapásoknál már lemaradás mutatkozott. Cukorrépából a nagy szárazság és a kétszeri kapálás miatt alacsony volt a hektárhozam. Kevesebb cukorrépát tudtak értékesíteni — ami a pénzügyi helyzetet nagyon befolyásolta. Nagy kiesést jelentett a szövetkezetnek a lóhere-kifagyása is. Harminc hektáron vetettek lóherét — de ebből csak 10 hektárt kaszáltak egyszeri kaszálással. A többit kiszántották. Igaz, hogy helyébe vetettek zöldborsókeveréket és silót — de azért ez mégsem pótolja a sokféleképpen felhasználható lóherét. Ennek ellenére a szövetkezetnek van elegendő tal^prmánya. Kukoricából nagyon szép termést értek el. Tizennégy hektáron 40 mázsás hektárhozamú szemestermés biztosította az állatok kukoricaszükségletét. A vcselárei szövetkezet tenyészállatállománnyal foglalkozik. Itt fontos tényező, hogy az állatállomány mielőbb teljesen egészséges legyen. Ezt a követelményt a szövetkezet az elmúlt évben akarta megvalósítani. Ezért a múlt év folyamán megvalósították a tehenek selejtezését. A tehénállomány csökkenése nagyban befolyásolta a tejtermelést. Míg 1961- ben egy tehéntől 2400 liter tejet fejtek, addig 19S2-ben csak 1700 litert, tekintettel arra, hogy a kiselejtezett tehenek helyébe előhasi teheneket állítottak. Ebben az évben ezt a viszszaesést már kipótolják. Az évet teljesen egészséges, TBC-mentes állatokkal kezdik. A hiányzó teheneket (mert az év végi 63 helyett a selejtezés következtében csak 46 maradt) sajátncvelésü üszőkkel pótolják. A tenyészállomány jól jövedelmez a szövetkezetnek. A múlt évben eladtak 10 darab tenyészbikát, 114 500 koronáért. A 25 darab tenyészsertésért pedig 67 400 koronát kaptak. Ha ezeket az állatokat csak közönséges állományként adják el, akkor jóval kevesebbet kapnak érte. Érdemes tehát ilyen formában foglalkozni az állatokkal. Annak ellenére, hogy nagyobb körültekintést, lelkiismeretesebb munkát kíván a gondozása — megéri. A vcseláreiek tudják ezt, ezért igyekeztek az akadályok kiküszöbölésével, hogy minél előbb a legnagyobb mértékig ki tudják használni előnyeit. A tehénállományhoz hasonlóan voltak a tyúkokkal is. Ősszel járványos betegség terjedt el fs ezért a tyúkállományt nagymértékben selejtezni kellett. Az év végi tervezett mennyiség tehát itt sem volt meg. A kitermelt tojásból azonban szép pénzösszeget kaptak, mert a tojások mind a keltetőüzembe mentek, ahol jól fizettek érte. Az eredmények elérését nagyban elősegítette a helyes jutalmazás. A vcselárei szövetkezetben nem ismernek pausál-bérezést. Itt mindent hozam és teljesítmény szerint jutalmaznak. Kemény a norma minden munkára. Az elvégzett munkát ellenőrzik. A tagok helyesnek tartják ezt, mert így mindenki érdem szerint van jutalmazva. Panasznak helye nincs. A helyes jutalmazás és az öntudatos, munka eredménye az isi hogy a s*zö-' vetkezet évi termelési költségei kisebbek a tervezettnél. Össztermelési költségekre 485 000 koronát terveztek, de csak 440 000-et merítettek ki. Tehát 45 000 koronát megtakarítottak. A tervezett munkaegységekből is megtakarítottak 1500-at. — Nálunk a munkaerkölcs jó. A tagok megértőek és valóban úgy dolgoznak, mint egy nagy családban. Ennek köszönhető, hogy a szövetkezetünk a járás legjobbjai közé tartozik, — mondja Saregély Géza könyvelő, s közben az ezévi tervet lapozgatja. — És most, hogy már lezárták az óévet, milyen tervekkel indulnak az újnak? — Már semmi akadályunk sijjes a nagyobb eredmények eléréséhez. A múlt évben teljesen rendbehoztuk az állatállományt. Ez évben a sertéstenyésztést a malacnevelésre szakosítottuk. Az állattenyésztés minden oldalról jövedelmező lesz. Kíváncsi voltam, vajon egy ilyen kis szövetkezet mennyire van gépesítve. Kíváncsiságomat Molnár Béni, a szövetkezet elnöke elégítette ki. — A határunkhoz képest jól gépesítve vagyunk. Mondhatnám azt is, hogy a környék legjobban gépesített szövetkezete a miénk. Van saját kukoricakombájnunk. Ezenkívül a betakarításhoz szükséges gépek is mind megvannak. — Az alap megvan a termeléshez. Miben látják tehát a még eredményesebb gazdálkodás elérését? - teszem fel a további kérdést. — Szövetkezetünk mégi az év folyamán egyesítve lesz a dvornyíki és a zágyieli szövetkezettel. Kicsit félünk az egyesítéstől, mert a három közül mi vagyunk a legjobbak. De tudjuk, hogy nagyobb eredményeket csakis nagykiterjedésü területeken - ott, ahol már be lehet vezetni a szakosítást mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben - lehet elérni. A mi kis szövetkezeti családunk már nem felel meg e követelménynek - mondja mosolyogva a szövetkezet elnöke. Szép tervekkel, új reményekkel indul az új évnek a vcselárei szövetkezet. Nem félnek a nehézségektől, mert ha nem hiányzik az akarat, összetartás és jó munkakedv -, akkor mindent el lehet érni. És a vcselárei szö•vetkezeti családban ez meg is van. Zsebik Sarolta A korai zöldségért Kint sík jég és hó borítja a határt, de minden bizonnyal az üvegházakban folyik a munka, azért, hogy piacainkon mielőbb megjelenjen a korai zöldség. Hogy feltevésünkről meggyőződjünk, meglátogattunk három szövetkezetei, ahol elbeszélgettünk a kertészek munkájáról és a korai zöldségtermesztés problémáiról. JANlKY Itt minden évben nagy súlyt helyeznek a korai zöldség termesztésére. A múlt év végén azonban hiba csúszott a dologba. A korai tél késleltette a kertészek munkáját, így idén a szokottnál 10 — 15 nappal kerül később korai zöldségük a piacra. Ennek ellenére nagy lendülettel indulnak. Az igyekezetét fokozza, hogy munkaversenyben állnak a felsőjánoki kertészeti csoporttal s mint az elmúlt két éven keresztül, idén is ők szeretnének győztesen kikerülni a versenyből. A kertészet dolgozói 70 000 koronás hektáronkénti jövedelemre vállaltak kötelezettséget. Kétségtelen tehát, hogy tíz körömmel kapaszkodnak a zöldségtermesztés sikeréért. CSAKANI túlteljesítése révén 1135 korona prémiumot már kézhez kapott. VLKY A vőki EFSZ 6,5 hektár földön kertészkedik. Ez a terület a szövetkezet legjobb pénzforrása. A múlt évben is a Vrvezett 520 000 korona helyett 625 O’lC* koronát vettek be zöldségfélékért. A szerződésben lefektetett 17 vagon zöldség helyett 33 vagonnal adtak el. A 180 %-os teljesítménnyel jelesre vizsgázott a kertészeti csoport. Horváth Sándor, a szövetkezet kertésze mindennek ellenére neheztel. Ugyanis már több éven keresztül szorgalmazza az üvegház építését, de a Bratislava-vidéki JNB minduntalan elutasítja kérését. Meg kell még mondanunk azt is, hogy a vőki kertészeti csoport Mucs-A csakaniak az újabb dermesztő A vőki kertészeti csoport, közepén hideg ellenére az üvegházhoz szűk- Horváth Sándor kertész, a jobb széséges ablakokon munkálkodnak. Né- len hátul Múcska Júlia, a „Szocialista meth Ferenc kertész, hogy bizonysá- munkabrigád“ címért versenyző csogot tegyen múlt évi szorgalmukról. port vezetője. Megkezdték a munkát A Turnyai Állami Gazdaság zsarnói, buzitai és somogyi részlegén a kertészeti csoport megkezdte a melegágyak elkészítését. Ez éven összesen 55 hektáron fognak zöldséget termelni. A termést úgy akarják biztosítani, hogy a Kelet-szlovákiai Vasmű dolgozóit egész éven át elláthassák friss zöldséggel. Jól dolgoznak A moldavai szövetkezetben már két éve dolgozik Pásztor György éj Pásztor András. A két Pásztor testvér az elmúlt évben 15 darab üszőt készített elő folyatásra. Munkájukat szorgalmasan végezték és igyekeztek minél jobb üszőket átadni a tehénállományba. Tudásukat és szakismeretüket szakkönyvek olvasásával pótolják. Ebben az évben a szövetkezet vezetősége újabb 15 darab üsző gondozását bízta a két Pásztor testvérre. Radácsi László, Moldava Beszélgetésünkre meghívta Mikóczy Valériát és Jávorka Katalint, a kertészet két kiváló dolgozóját. Németh Ferenc szavai biztatóak Bár kicsi az üvegházuk, a munka már serényen folyik. Bízik a költészet dolgozóiban, akiket a parasztbecsület mellett az anyagi érdekeltség is arra ösztönöz, hogy idén még szorgalmasabban munkálkodjanak. Mikóczy Valéria büszkén számol be arról, hogy a tavalyi termelési terv ka Júlia vezetésével a „Szocialista munkabrigád“ cím elnyeréséért versenyez. S hogy télen se tétlenkedjenek, eljárnak a szeneci nagy raktárba zöldséget osztályozni. Az elmondottak arra engednek következtetni, hogy bár a szövetkezetek kertészetei nagy erőfeszítéseket tesznek a korai zöldség piacra juttatásáért, az előbbi évekhez viszonyítva mégis lemaradás tapasztalható. Ferencz Béla N yitra főterén, ahol piros autóbuszon indulnak a hermelin palástos Zobor felé, a régi posta saroképületén zöld táblák húzódnak meg, melyek elmondják, hogy ebben az épületben működik az állattenyésztési kutató intézet, a Csehszlovák Mezőgazdaságtudományi Akadémia fiókintézményeként. Nemrégen van ott a két tábla, mindössze január 1-től. Néhány járókelő talán érdektelenül el is suhan mellette anélkül, hogy utána gondolna, milyen fontos mezőgazdasági intézményt takar a sarokház, mert hiszen a mezőgazdaság kutató munkája igen fontos és jelentősége a XII. pártkongreszszus után még jobban megnőtt. Hiszen ahhoz, hogy 1970-ig utolérjük az ipari termelést, jelentősen fokozni kell mezőgazdaságunk fejlődési ütemét felhasználván minden újabb tapasztalatot és eredményes módszert. így tehát természetes, hogy néhány perc múlva mi is ott voltunk a falak mögött és beszélgetésbe kezdtünk Rudolf Tomka igazgatóhelyettessel, Michal Balázik elvtárssal, a tervezési ügyosztály vezetőjével és Peter Hanuska elvtárssal, a nemzetgazdaságiam nyilvántartás osztályának főnökével. — Hol folynak a kísérletek? — tettük fel az első kérdést Tomka elvtársnak. — Persze nemcsak az igazgatósági épület falai mögött — mondotta nevetve —, hiszen kutatóintézetünknek két gazdasága is van. Az egyik Viglason (több mint 500 hektár; valaha itt működött az egész intézet tíz éven át) a másik Luzsiankin, Nyitra mellett (1000 hektár) az ottani egykori EFSZ területén. A két gazdaság egyike a hegyaljai, másika viszont a kukorica körzetben fekszik. Persze, másutt is gazdálkodunk és végzünk kutatásokat. Növendékállatok a iuzsianki gazdaságban A nyitrai kutatóintézetben A bejárati folyosó falán egy térképet találtunk, mely Szlovákiát tüntette fel és amelyen Nyitra központból az ország minden irányába vonalak vezetnek. — Igen ezek is mind a munkahelyeink — mondotta Tomka elvtárs. — Hiszen rengetek állami gazdaságban és EFSZ-ben végzünk tudományos kutató munkát. Megtudtuk, hogy az intézmény fő feladata olyan állatokat kitenyészteni, amelyek minél több hasznot hajtanak mind a súlygyarapodás, a hozam, mind a húsminőség tekintetében. Kutató intézet több van az állam területén, olyan azonban, amely ezeket a feladatokat a szarvasmarha és sertésállománnyal kapcsolatban akarja megoldani, csak egyetlen egy, Nyitrán. A kitenyésztett állatokat azután természetesen a gyakorlat rendelkezésére bocsátják. Kitűnő tenyészállatokkal dolgoznak, külföldről is szállítanak, mint Dániából, vagy a Német Demokratikus Köztársaságból. A sertéstenyésztés terén honi neveléssel a Landrasse nevű kanadai tenyészfajból tenyésztettek ki pompás sertéseket a luzsinkai gazdaságban Van olyan tehén is, mely 300 laktációs nap alatt zsírállományból 3,96 %-ot, kilogrammban 167,96 kg-ot produkál (harmadik laktáció után), persze, egész sor példát lehetne felsorolni. — Hogy állunk a tavalyi tervteljesítéssel? — kérdeztük most Balázik elvtársat. —— A víglasi gazdaságban — hangzott a válasz — a szarvasmarha eladási tervét 104,70 %-ban teljesítettük, a sertését 102,55 %-ra, a gabonaneműekét 103.90 %-ra, a tejet pedig 102,12 °/o-ra. Itt még meg kell jegyeznünk, — amit a kapu alatti hirdetményből is láthatott —, hogy a viglasi gazdaság tejeladási tervét jóval idő előtt, tehát december 19-én teljesítette. Luzsiankin az elmúlt év mérlege szintén jó volt. A szarvasmarha felvásárlását 204,71 °/o-ra, a sertésekét 100,56 %-ra, a gabonatermelést 104,12 %-ra teljesítettük A tejtermelésben és annak értékesítésében azonban Luzsiankin lemaradtunk, mert itt a tervet csak 91 65 %-ra teljesítettük. Mi a Iuzsianki tejlemaradás oka? — Főként az a tény - mondotta Balázik elvtárs, és ezt Tomka elvtárs is megerősítette —, hogy a Iuzsianki birtok építkezése fejlődésben van. A növendékmarhák ideiglenes szállásokon voltak elhelyezve. Már nyáron kellett volna befejezni a tehénistállót az építkezési vállalatnak, (Pol'nohospodársky a technicky rozvoj) de máig sincs készen. Gazdaságunk sokhelyütt olyan, mint egy megbolygatott hangyaboly. Az építkezési vállalat igazán szívén viselhetné azt, mily fontos szerepet tölt be intézményünk és segíthetne minket az építkezés gyors befejezésében. Mert Luzsiankira fontos feladatok várnak. Most egy hektárra 1,13 szarvasmarha jut, de 1970-ben 100 hektárra 44,8-nak kell jutnia. örvendetes tény az, hogy a dolgozók általában tisztában vannak az intézmény tudományos és gyakorlati jellegével és örömmel végzik munkájukat. így a viglasi gazdaságban Paula Rusííáková fejőnő teljesítményeiért már több kitüntetésben részesült. Hasonlóképpen jó munkát végzett a Iuzsianki gazdaságban Pavel Sunik elvtárs. Lendülettel és kedvvel igyekeznek feladatukat teljesíteni a tudományos dolgozók is. Az igazgató és munkacsoportja a keresztezés terén végez jelentős kutatásokat. Ezenkívül értékes eredményeket ért el Páleník mérnök is. Melinková mérnök kollektíváját az a megtiszteltetés érte, hogy indítványozták adják meg a kollektívának a XII. pártkongresszus brigádja büszke címet. A tudományos munka terén az intézmény kapcsolata kitűnő a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolával, mellyel tapasztalataikat rendszeresen és kölcsönösen kicserélik. Mártonvöigyi László (Nyitra) 1933. február 10.
