Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-02-10 / 12. szám
A szociolisto mezőgazdaságért A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA Mínusz ÍZ fok. Az obidt határban mégis emberek szorgalmaskodnak. A gbelcei helyi gazdálkodás kőműves csoportiának dolgozói az obldi EFSZ kenderét szállítják a Nyitra melletti Ivánkái kendergyárba. Bratislava, 1963. február 10. Ára 40. fillér X1H. évfolyam, 12. szám. ___o 9 Ésszerűen oldjuk meg a problémákat A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági bizottsága február 6-án tartotta idei első összejövetelét, amelyen megtárgyalta az állattenyésztési termelésre és az állati termékek felvásárlására vonatkozó javaslatot, az 1963. évre. Megvitatta, melyek azok a lehetőségek, amelyek a takarmányok hatékonyabb felhasználását segítik elő, mint például az ízesítés, a szövetkezetek egymásközti kisegítése, továbbá az állatok átcsoportosítása a takarmánnyal jobbon ellátott állami gazdaságokba és szövetkezetekbe. Be kell tartani az osztályozási tervet a vágásra szánt állatok esetében, meggyorsítani ezek felvásárlását, hogy a megtakarított takarmány meg-Idei tervfeladataink az SZNT ülésén A Szlovák Nemzeti Tanács kétnapos ülése behatóan foglalkozott az 1963-as év tervfeladatai teljesítésének kérdésével. Az egyes bizottságokat konkrét feladatokkal bízta meg. Különösen nagy súlyt helyezett a mezőgazdasági termelés fellendítésére. Michal Sabolcík, a Szlovák Tervbizottság elnöke beszámolójában az állami terv keretében sorrakerülő gazdasági fejlesztés szlovákiai feladatairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy az idei terv a CSKP XII. kongresszusának határozataival összhangban kifejezi azt a törekvést, hogy az aránytalanságok fokozatos leküzdésével biztosítsuk népgazdaságunk zavartalan fejlődését. A beszámolót követő vitában számos képviselő szólalt fel, akik a népgazdaságunk különböző szakaszain elért sikerekkel és a felmerülő problémákkal foglalkoztak. A Szlovák Nemzeti Tanács ^határozatot fogadott el, amely kiemeli, hogy az 1963. évi népgazdaságfejlesztési terv végrehajtásában Szlovákia dolgozói jelentős mértékben kiveszik részüket. Szlovákiában az ipari termelés a múlt évhez viszonyítva 2,3 °/b-kal emelkedik, a mezőgazdasági termelés 13,4 %-kaI, ennek keretében a növénytermesztés fejlesztése kerül előtérbe. « A' Szlovák Nemzeti Tanács meghagyta az egyes bizottságoknak, hogy foganatosítanak konkrét intézkedése-két az 1963. évi népgazdaságfejlesztési terv feladatainak megvalósítására. maradjon az alap-állomány részére. A mezőgazdasági bizottság a továbbiakban megtárgyalta a tavaszi munkák zökkenésmentességáre vonatkozó intézkedéseket: a gépállomány gyarapításának lehetőségeit, a komplexbrigádok és csapatok szervezésének eddigi eredményeit, a traktorosok és gépkezelők, valamint a komplexbrigádok vezetőinek szakmai továbbképzésének jelenlegi helyzetét; mindezek a lehetőségek hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a tavaszi kalászosok magját az agrotechnikai határidőn belül, 7—10 nap alatt a földbe tehessük. A mezőgazdasági bizottság felhívta a figyelmet a gépek, valamint a vontatott eszközök javítást ütemének meggyorsítására és a vetőmag haladéktalan előkészítésére, s a hiányzó vetőmag-szükséglet mihamarabbi beszerzésére. Végül a bizottság jóváhagyta a XII. pártkongresszus határozatából adódó mezőgazdasági feladatok felbontásának 1963. évi szlovákiai tervét. A kitüntetéshez híven Azt a kitüntetést, amelyet nemrég kaptak a gyúlovdvoriak, elismerése annak a munkának, amelyet a XII. pártkongresszus tiszteletére kifejtettek, a tervteljesítés és a szocialista kötelezettségek valóra váltása érdekében. Egyben kötelezi is őket arra, hogy mindent megtegyenek a mezőgazdasági termelés ipari szintre emelése terén, 1970-ig. Szűcs János, Szűcs Sándor és Fehér András sertésgondozók az ország legpéldásabb dolgozóinak felhívására válaszolva versenyre hívják a Gyúlovdvori Állami Gazdaság valamennyi sertésgondozóját, avégett, hogy a tervezett anyakocánkéntl malacszapórulatot eggyel emelik, s malaconként 10 koronával csökkentik a költséget. Ez azt jelenti, hogy brigádjuk 85 anyakocától 1190 malacot választ le ebben az esztendőben. A megnevezett sertésgondozók kötelezettségvállalásának teljesítésével 33 150 koronával gyarapítják a gazdaság jövedelmét. Feladatul tűzték maguk elé, hogy az 1963. évben kiérdemlik a szocialista munkabrigád címet. Holczer László [Komárnoj Ötvenedszer is: gépek! Indulásra készen -jöhet a tavasz Nagy feladatok elé állított bennünket a korán beköszöntött tél — mondotta ottjártamkor a hotíni szövetkezet gépesítője, Horváth Sándor elvtárs. — Mindamellett a nehézségeket legyűrve, ma már elmondhatjuk, hogy Szabó Gábor, Csintalan Elek, Hencz Gyula, Vízik János, Horváth Géza, Fónad Ferenc, Hencz Lajos és hat kisegítőjük érdeméből már 18 kerekes traktor, 3 lánctalpas, valamint a símítők, fogasok, hengerek, vetőgépek egész sora kijavítva várja a tavaszt. Szabó Gábor ökonómus pedig ar^ ról tájékoztat, hogy a gépek javítására és karbantartására 220 ezer koronát irányoztak elő. További 114 ezer koronát pedig a nagyobb gépek főjavítására fordítanak. Tudják a szövetkezet vezetői, hogy a munkálatok zökkenőmentes végzése nagymértékben függ a gépek jó minőségétől, üzemképességétől. Erre pedig Hotinban nagy szükség van, mert itt működik a komáromi járás egyik legjobb komplexbrigádja. A brigád csak az elmúlt évben alakult, de már az első év eredményei megmutatták, hogy kifizetődik a gépi munka ilyen megszervezése: Andriskin József (Komárnoj Ki tudja mikor tavaszodik ki az idén? Ki tudja mit hoz még ránk ez az ítéletidő? Az ember csak néz ki az ablakon és gondolkodik: február van, s lassan elő kell készíteni a tavaszi árpát és fel kell készülni minden eshetőségre, mert akármint alakul ez az átok-idő, egy bizonyos: a tavaszi csúcsmunkák az idén istenigazában csúcsmunkáknak Ígérkeznek, csak győzzük erővel. És gépekkel! Mert csak ez lehet a megoldás, a kivezető út.-Gépek, gépek és ötvenedszer is: gépek. S még hozzá jó karban levők, mert különben zsákban marad a vetőmag, a műtrágya, nem lesz jó magágy és az agrotechnikai határidők nem lesznek betartva. Az pedig nagy baj lenne. Éppen azért, hogy az esetleges hirtelen kitavaszodás ne lepjen meg bennünket, s ne érjen felkészületlenül, most kell minden igyekezettel azt szorgalmazni, hogy mind a vonógépek, mind az erőgépek használható állapotba kerüljenek. A matuskovoi szövetkezetben az elnököt, Matédesz Pált és a gépesítőt, Papp Dánielt kérdeztük meg, hogy hogyan készülnek a tavaszi munkákra, s hogy állnak a gépjavítással. — Két DT és 13 kerekes traktorunk van — mondja az elnök — s azt hiszem, már műid elvégezték a" szükséges javításokat. Igaz? — fordul a gépesítő felé, — Nem egészen, mert még egy kerekes traktorunk nem „fut“. — A vontatott eszközök milyen állapotban vannak? — Most két vetőgép-garnitúrát hoztunk rendbe; többre nincs szükségünk. Csak kitavaszodjon... A két vetőgép-garnitúra 6 vetőgépet jelent, vagy két agregátot... Mindenki úgy nevezi, ahogy tetszik. Fontos, hogy a jelentése mindig egy: hat üzemképes vetőgép. — Ha az idő engedi, kiszórjuk a műtrágyát is az ősziekre, 140 hektárra. — Nitratáció? — Persze, csak nagyon kétséges, használ-e ilyen időben. — A műtrágyaszóró-gépek rendben vannak — mondja a gépesítő. — A nitratációt viszont kiselejtezett vetőgépekkel végezzük, amelyeket átalakítottunk. Ezek volnának azok a gépek, amelyekre leghamarabb szükség lesz. A vontatott eszközök közül viszont gondolni kell a simítók, boronák, hengerek stb. javítására is. Nem szabad lebecsülni azokat sem, mert a’talajelőkészítésben nagy szerepük van. A matuskovoi szövetkezetesek, fő-, leg a gépszerelők, traktorosok igyekeznek minden gépet időben rendbetenni, bár olyan körülmények közt dolgoznak, ami semmi esetre sem mondható ideálisnak. Kicsi a műhely, s a gépek nagyobbik felét kénytelenek a szabadban javítani. S az alkatrészek beszerzése is körülményes. Mindezen nehézségek ellenére is megvan a lehetőség — amely szorgalommal és akarással párosul — arra, hogy a géjtek jó állapotban indulhassanak, ha a szövetkezetnek szükség lesz rájuk. —gás— Élenjáró fejogulyások Méltó viselője a „Járásunk legjobb fejőgulyása“ címnek Fazekas Gyula, a Tornai Állami Gazdaság zsarnovi részlegének dolgozója. Tavaly 15 fejőstehenet takarmányozott és gondozott. Az előirányzott tehenenkénti napi 9 liter helyett 9,5 liter tej kitermelésére vállalkozott... Az év végi értékelés alapján kitűnt, hogy átlag 10,59 liter tejet fejt ki naponta, ami járásunkban a legjobb eredmény. Ugyancsak jó eredményeket értek el a tejtermelésben: Jáger Etelka, id. Klotnya István, Okres Ferenc és Horváth András — szintén az említett állami gazdaság fejőgulyásai. Az öt fejőgulyás az évi tejtermelési terven felül 20 852 litert fejt. Mindannyiuknak kijár a dicséret! Ezek a fejőgulyások nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a Tornai Állami Gazdaság az idén folyamatosan teljesítse tejeladási tervét. Január első húsz napján terven felül több mint húszezer liter tejet adhattak a közellátás részére. Iván Sándor (Kosice) Fóliám vadászavatón, láttam legényavatást, de gazdaavatón még nem vettem részt. Két kézzel kaptam tehát az ajánlaton, amikor Makrai Miklós, az Ipolysági Mezőgazdasági Iskola igazgatója meghívott erre az ünnepélyre. Az iskola ebédlőjében huszonnyolc tanuló • várja szorongva az aktus kezdetét. , Tekintetem egyikről a másikra siklik. Elnézegetem őket; az egyik üstöké deresedik, a másik kopaszodik, a harmadik hullámos haját igazgatja. Ahányon vannak, mind, mind más képet mutat. Az éveik száma sem egyenlő. Három évtized a távolság, ifjaktól az idősig. Bartal Lajos az ipolyviski Vöröslobogó szövetkezet elnöke az ötvenedik évét tapossa, míg Roppan Éva csak a huszadik évébe lép. Most eltűnik, egybefolyik az évek száma. A szemek egyformán csillognak, a szívek hevesebben dobbannak. Osztozom örömökben, izgalmukban. Részükre az avatás munkájuk értékelése az iskolában, az életben. Igen ... Ok már megtették a magukét. Ez csendül ki dr. Huncik László tanár ünnepi beszédéből. Hogy a különböző munkaszakaszon dolgozó, fontos tisztséget betöltő tanulók pihenő idejüket feláldozva távúton növelik tudásukat. Bepótolják amit nem adott meg részükre az élet, a régi rendszer, melynek nem volt érdeke, kisimul, a komor tekintet szelíddé változik, amint a tanár szavai nyomán a jelen visszatér a terembe. A múlt keserűségén erőt vesz a ma édessége. s megérinti vele a tanulók vállát. Az öreg diákok meghatottan ráznak kezet a tanárokkal. jóleső érzéssel nyugtázzák: gazdákká avatták őket. hogy művelt, tanult ember váljék a parasztból. Most lehet. Sót akarjuk, hogy tanuljanak. S íme élnek is a lehetőséggel. A szavak találóak.. Az Az ünnepi beszéd végétét. Utána Danis Ferenc mérnök avatja az avatandókat. Vállán zöld szalag általvetve, kezében búzakalász-csokor. Hunéík, az Ahol az öreg diákok tanulnak. arckifejezések a gondolatok száguldását tükrözik. A ráncba szedett homlok osztályfőnök emlékiratot ad, addig Danis tanár borba mártja a búzacsokrot, A tanulók nevében Varga József, a köbölkúti szövetkezet agronómusa beszél. Elmondja milyen nehéz a távtanuló helyzete, amikor nap mit nap, minden percét a munkának kell áldoznia, a szövetkezet, az állami gazdaság földjein. A funkció kötelez. Tervkészítés, vetéstől a betakarításig jól, odaadóan dolgozni, mert abból fakad a kenyér, mindnyájunk kenyere. De az iskola kitágítja az ember agyát, új gondolatok születnek a munka könnyítésére, szakszerűbb elvégzésére. Varga a tanárokhoz beszél, mégis mlndartnylünkhöz szól. Künn tél uralja a tájat, benn a szívek melege árad. Az ünnepi hangulat tovább fokozódik, amikor Kardos Zoltán cigányzenekara élőn keresztbe teszt vonóját. Nyomán felcsen- ■ dűl a dal, s utána következik a másik, harmadik... jókedvűek ezek a javakorabeli emberek. Bort, búzát, békességet a felavatott gazdáknak, az egész országnak! SÁNDOR GÁBOR Fiatalok vállalása A zsitavcei szövetkezet CSISZ- szervezete (nyitrai járás) nemcsak a legifjabb, hanem a legjobb is. Évzáró gyűlésükön a többi között foglalkoztak azzal a kérdéssel is, miként járulhatnának hozzá a helybéli szövetkezet termelésének fejlesztséséhez. Vállalták a CSISZ IV. kongresz szusának tiszteletére, hogy a tavaszi munkálatok során éjjeli műszakot szerveznek (50 hektáron elvégzik a kultivátorozást, 50 hektárt símítóznak, 70 hektárt boronáinak), 180 hektárba pedig tavaszi kalászosokat vetnek. Feljavítanak öt hektár rétet, 300 köbméter komposztot készítenek, kétmenetesen takarítanak be 254 hektárnyi gabonát, a kukoricát 50, a silókukoricát pedig 20 hektárról kombájnnal takarítják be. Kötelezettséget vállaltak továbbá, hogy rendszeresen látogatják a szövetkezeti munkaiskolát; a CSISZ keretén belül olvasókört alakítanak, s megismerkednek a világ térképével is. TAKÁCS MARIAN (Nyitra)
