Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-02-06 / 11. szám

Szakosítják a termelést A plesiveci szövetkezet gazdag múltra tekinthet vissza. Ezt bizonyltja a fennállása óta elért sok szép eredmény. Azonban vannak még fogya­tékosságok, amelyek kiküszöbölésre várnak. Nincsenek megelégedve az elmúlt év termelési eredményeivel. A szövetkezet 1016 hektár mezőgaz­dasági földterületen gazdálkodik. Ebből a szántóföld 397 hektár, a rét 152 hektár és a legelő 467 hektár. A múlt évben hektáronként átlagosan búzából 30, rozsból 22, árpából 23 és zabból 25 mázsát értek el. Bizony takarmánygabonából elég­gé gyenge volt az eredmény. Ezért van hiányuk abraktakarmányból, és fgy nem tudták elérni a termelési tervük szerint előirányzott mutatókat az állattenyésztésben. Helyzetüket megnehezítette az is, hogy az évelő takarmányok nagy részét ki kellett szántani, amit aztán már nem tud­tak kellően pótolni és így takar­mánykészletük kevésnek bizonyult. Az állattenyésztési termékek eladá­si tervét sem tudták teljesíteni. Amíg a ganobafélékből a tervet 104 %-ra teljesítették, adósak maradtak a köz­­ellátásnak tejből 40 300 literrel, to­jásból 48 044 darabbal, sertéshúsból 239 mázsával és csupán a marhahús­ból adtak be terven felül 65 mázsát. Bár hiányosságok vannak a szövet­kezetben, azonban el kell ismerni, hogy nem Idegenkednek az új munka­­módszerek bevezetésétől. Azt akarják, hogy jó hírnevükön csorba ne essék és minden tevékenységük a termelés fokozására irányul. A párt XII. kongresszusának a me­zőgazdaságról szóló dokumentumának alapos megvitatása révén arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy helyi vi­szonyaiknak megfelelően szakosítják a termelést. A többéves gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a növénytermesz­tésben a legjobb eredményt búzából, kukoricából, évelő takarmányokból és zöldségfélékből érték el. A gabo­naféléket több éven át kombájnnal, kétmenetes módszerrel takarították be. A kukorica termesztésénél vegy­szeres gyomirtást alkalmaztak, amely módszert nagyon beváltnak tartják. -Az évelő takarmányok termesztésénél komplexbrigád dolgozott. Ez a mun­ka is sikeres volt és a jövőben hi­deg levegős szárítással tartósítják majd az évelő takarmányokat. A termelés szakosítása szempont­jából komoly, szerepet játszik a Sajó medrének szabályozása, amely ebben az évberf megkezdődik. Nagy előnyt Jelent ez a plesiveci szövetkezetnek. Ugyanis a Sajó mentén elterülő szántóföldek művelése a múltban kö­rülményes volt, mert a víz elöntötte és a termelésben nagy kár esett. Most aztán megvalósul régi ál­muk. A kevéshozamú rétek felszántá­sával lehetőségek nyílnak a kukorica vetésterületének lényeges bővítésére, s annak gondozásánál a már bevált vegyszeres gyomirtást alkalmazzák. Nagyon kedvező feltételeik vannak a búza termesztésére is, melyből az elmúlt évek során kimagasló ered­ményt értek el. Így a búza vetéste­rületét is bővíteni fogják. A kukorica mellett nagy gondot fordítanak az évelő takarmányok termesztésére, amelyből eddig Is nagy mennyiségű takarmányt nyertek. A kukorica és az évelő takarmányok termesztésének fejlesztése lehetővé teszi az állattenyésztés minden ága­zata, de főleg a szarvasmarhatenyész­tés fellendítését, amelyre a szakosí­tás szempontjából kedvezőek az elő­feltételek. Ebben az évben kiküszöbölik a szarvasmarhatenyésztésből a gümő­­kórt és a fertőző elvetélést. Ezáltal lehetővé válik az egészséges törzs­­állomány kialakítása, a tenyészállatok nevelése és ennek megfelelően a te­hénállomány növelése, hasznosságá­nak fokozása. Az egészséges szarvas­marhaállomány kialakítása terén nagy jelentőséggel bír a 467 hektár Jó mi­nőségű legelő, ahol a szarvasmarha tavasztól őszig megtalálja eledelét, de ugyanakkor a friss levegő nagy hatással van az állatállomány egész­ségére is. Nem feledkeznek meg a zöldség­félék termesztéséről sem, amelyből a múltban kiváló eredményt értek el. A múlt évben 3,5 hektáron termesz­tettek zöldségféléket és a tervüket túl is szárnyalták. Erre a termékféle­ségre a jövőben még nagyobb gondot fordítanak: a kertészetet 15 hektár­ra bővítik. Megvan hozzá az öntöző berendezésük Is, amely biztosítja a kertészet vízszükségletét. Ebben az évben építenek üvegházat, ahol lehe­tővé válik a korai primőrök termesz­tése és a palánta nevelése. A ker­tészetben egy kiváló munkacsoport dolgozik, amely méltó birtokosa a szocialista munkabrigád címnek. Ezeknek a szép távlatoknak a meg­valósításához szükséges a vezetőség és a tagság áldozatkész munkája; jó szervezéssel' igyekezetük gyümölcsöző lesz. Jablonci bajos Élesztösített ivóssal pó­tolhatjuk a téli takarmá­nyozásnál fellépő fehér­jehiány jelentős hánya­dát. A hornápotonyi szö­­vetkezetben naponta 50 hektoliter élesztösített ivóst készítenek a tehe­nek részére. A képen: Sidó János az élesztösített ivóst elké­szültéig nagy szakérte­lemmel figyeli. (Foto: V. ESalazic) fi premizálási rendszer teljesítésére ösztönöz A prémiumról tudjuk, hogy azt majdnem minden eset­ben a tervek túlteljesítéséért fizetjük ki. Ha tehát túl­teljesítjük a tervet, akkor bizonyára a tervezettnél na­gyobb jövedelmet ér el a szövetkezet. A prémiumrend­szer elsősorban tehát a tervezett jövedelem elérését serkenti és ezzel biztosítja az előlegek rendszeres kifize­tését. Már ez is nagy szó, de ezen kívül további össze­gekkel gyarapítja a béralapot, mert a prémium rendsze­rint a termelés többletér^ékének csak 20-30 %-át képezi. Ezért helytelen egyes szövetkezetekben az a nézet, hogy a prémiumot kapó tagok elviszik a jövedel­met. Ezt kővetően az a helyes gyakorlat, ha a prémiumot az előlegeket megelőzően fizetjük ki még akkor is, ha a szövetkezetben pillanatnyilag pénzügyi zavarok állnak fenn. Milyen nyilvántartás szükséges a komplexbrigádoknál? A párt XII. kongresszusának határozata világo­san rámutat a komplexbrigádok és csapatok gépei kihasználásának új módszereire Ezek a módszerek a gyakorlatban jól beváltak Működésüknél azon­ban még mindig hiányzik a gazdaságosság fokozá­sának egyik tényezője — a részletes kimutatás a teljesítményekről és a költségekről. Ahogy hal­mozódnak a szövetkezetben a gépek, úgy halmo­zódnak a termékek is, a könyvelők munkájától mindig többet várnak. Ez érthető. Ha valaki vala­milyen munkát kézzel végez, elég tudnunk, hogy ki végezte, meddig és hol végezte. Többet nem is tudhatunk. Többet kell már abban az esetben tudnunk, ha valamilyen munkát géppel végzünk. Ekkor már az is érdekel bennünket, hogy a gépet hogyan hasz­nálják ki, milyen az állapota és milyen a teljesít­ménye, mennyi hajtóanyagot fogyaszt el. Itt már a rendet kimutatás nélkül fenntartani senki sem tudná. PRÉMIUM A MEGTAKARÍTÁSÉRT Megbízható áttekintés a gépek teljesítményei­ről, a komplexbrigádok és csapatok jobb munka­­szervezését segíti elő. Ezt bizonyítja a zábjedovói „Űj Élet“ szövetkezet A zábjedovói szövetkezet egyike azon kelet-csehországi kis szövetkezetek­nek, amelyek egész éven át a komplexbrigádok munka- és költségkimutatásának több űj formájá­val foglalkoznak. Érdemes tapasztalataikkal bőveb­ben foglalkozni. Rögtön az év elején a komplex csapatoknak földterületet osztottak, a tervben meghatározták a termelési feladatokat, és a növénytermesztés­ben a munka mennyiségét. A termelési és pénzügyi tervbe beiktatták a gépek javítását is. A trakto­rosok és az egész komplexbrigád érdeke a jobb . gazdálkodás volt. Igyekeztek takarékoskodni a hajtóanyaggal és törődtek a gépek állapotával. Az évzáró gyűlés jóváhagyta a traktorosok premizá­lását, a hajtóanyag megtakarításáért és a javítá­sokra szánt összeg csökkentéséért. A hajtóanyag megtakarításáért a traktorosoknak prémiumként a fogyasztási ár és a megtakarított mennyiség közötti különbség értékének 30 °/o-át adták. A szokásos javításokra szánt költség csökken­téséért a traktoros akkor kap prémiumot, ha gépét jő karban tartotta és a javításokra szánt összeg kisebb a tervezettnél. A MUNKAKIMUTATÄSOK KEZDETET JELENTENEK Ha a traktorosoknak prémiumot utalnak ki a takarékosságért, akkor a szövetkezetnek szüksége van bizonyos áttekintésre, hogy az adatokat össze tudja hasonlítani. Zábjedovoban a gépesített munkák kimutatásá­hoz nyomtatványokat szereztek be, amelyet elő­ször a gépállomásokon használtak (hasonló nyom­tatványokat utalnak ki a szövetkezeteknek az 1963-as évben). Alapfontosságú a traktoros munkakimutatása. Megtudjuk belőle a munka mennyiségét, formáját és a nafta mennyiségét, amelyet a gép elhasznál a munka idején. SZÜKSÉGES A TRAKTOROSNAPLÖ VEZETÉSE jétől fogva a munkakimutatásokat helyesen vezet­ték. Az első hónapokban, ahogy a brigád gazdájától megtudtuk, a traktorosok a munkakimutatásokban nem tüntették fel, hogy mennyi naftát használtak el. így a szövetkezetnek nem volt semmi bizony­lata, amely szerint a prémiumot a hajtóanyag meg­takarításáért a traktorosoknak szétoszthatták vol­na. Nehézséget okozott az is, hogy a kimutatáso­kat későn adták be. így a könyvelés is sokáig el­húzódott. Az zábjedovóiak esete azt bizonyítja, hogy a napi kimutatásokat a gazdának legalább minden második nap le kell adnia a könyvelőnek. A termékíveket a szövetkezetek legtöbbje is­meri. Zábjedovóban egy kicsit eltérően készítették a gépállomások teljesítményívei szerint, úgy, hogy átírhassák a traktorosnaplóba. Az átírás úgy tör­ténik, hogy az átírási táblára ráerősítik a napló lapját és ehhez felváltva rakják a hozzájuk tar­tozó termékíveket. NYILVÄNTARTÄS A TRAKTOROK JAVlTÄSÄRÖL • Nem beszéltünk még a megszokott javításokra szánt összegről. Itt a munka menete a következő: az első adatot — a megrendelőívet — a gazda a javítóműhelyből kapja, rögtön a javítás elvégzése után. A brigád gazdája minden traktornál és kombájnnál külön javítási ívet vezet. Minden hoz­zájuk tartozó részhez szintén külön ív tartozik. A javításokra szánt költséget némely esetben lehetne vezetni a traktoros naplójában külön osz­lopban, termékív nélkül. Ez a módszer legjobban ott felelne meg, ahol a traktorosok némely javítást egyedül végeznek. NINCS SZŐ FÉNYŰZÉSRŐL Ez a módszer, amelyet a zábjedovóiak komplex­brigádja vezetett be — az üzemen belüli önálló elszámolás — bizonyosan a gépek gazdaságos ki­használásához vezet. Van aki azt is mondhatja, hogy ez az aprólékos kimutatás több munkát vesz igénybe. Zábjedovóban ezt például a brigád gazdája végzi, tehát egy mun­kaerőt vesz igénybe. A komplexbrigád 570 hektár földterületen dolgozik; e földterületen 10 szövet­kezeti tag, 20 traktorral, 1 kombájnnal és 3 arató­­géppel dolgozik. Akkor talán ebben a gazdaságban az egy könyvelő nem fényűzés Valóban nincs szó fényűzésről. Helyesnek tart­juk Rudolf Radoné zábjedovói üzemgazdász néze­tét, hogy az önálló elszámolás bevezetésével a könyvelő munkája is gépesítve lesz. Itt az ideje annak, hogy a számológépek az ökonómus munká­ját is segítsék. (ZN) Zábjedovóban minden kimutatást, amelyet az­előtt a brigád vezetője aláirt, a brigád gazdájának, Alojz Psenickának adják át. Ő vezeti a traktorosok teljesítménynaplőját és a termékíveket. A gazda a naplóba és az ívekbe írja be az adatokat a mun­kakimutatásokból. Most pedig megmagyarázzuk aprólékosan a munka menetét: — A teljesítménynaplőt (az 1963-as évre a szö­vetkezeteknek a Traktorosnapló címen van kiadva) minden traktoros Zábjedovóban megkapta. Az át­tekintést megkönnyíti az is, hogy minden trakto­rosnak gondjaira egy gép van bízva. A gép nem megy egyik kézből a másikba feleslegesen. Mivel némelyik gépet két műszakban használják, így szükség lenne mind a két traktorosnak naplóra; az összteljesítményét ugyanannak a traktornak például egy hónapra a gazda összefoglalhatja. Erre a napló első oldalán külön hely van kihagyva. Szükséges új lapot tenni a naplóba, ha a .trak­toros több gépen dolgozik. Ez a gyakorlatban leg­többször aratás idején történik, amikor a traktoro­sokat lánctalpas gépek vezetése helyett kombájnok vezetésével bízzák meg. Ha a szövetkezet áttekin­tést akar nyerni a traktoros egész munkájáról, akkor is, ha több gépen dolgozott, elég, ha egy­szerű összefoglalást csinálnak az év végén. Zábjedovóban egy év tapasztalata után sem tartják rossznak a traktorosnaplót. HA VALAKI NEM ÍRJA BE A NAFTÄT, ELVESZTI JOGOSULTSÁGÁT A PRÉMIUMRA A naplókból ellenőrizhetjük, hogy mennyi mun­kát végeztek a traktorosok a földeken é<s mennyit a közlekedésnél - mondta Alojz Psenicka. Átte­kintést nyerhettünk a normákról és a naftameny­­nyiség felhasználásáról abban az esetben, ha ele­rabszámokat Is elérjék. Az agrono­­musnál például célszerű kettős krité­riumot figyelembe venni, egyrészt a komplexbrigád nyers termelését és a piaci értékesítést. Ha meggondoljuk, hogy a szövetkezetnek december 31-e után sem közömbös, elegendő takar­mánnyal indul-e a következő évbe — akkor igazat adunk ennek az értéke­lési formának. 3. önálló alszámoláe ered­ménymutatói szerint végezzük a premizálást ott, ahol áttértek az üzemen belüli elszámolás alkalmazá­sára. Ennek lényege röviden abban rejlik, hogy a nyers, mezőgazdaságii termelés eredményeit egyes termékek szakaszán vizsgáljuk és döntő mutató­nak számít az egy koronára eső ho-’ zam, vagy pedig a meghatározott ho­zamra eső költségek, mindenkor a tervezett irányszámokat figyelembe­­véve. Széles tere van tehát a prémium alkalmazásának egy szövetkezetben A prémiumrendszer kidolgozásához mindenkor az előző év eredményeinek elemzéséből, esetleg az önköltségszá­mítás adataiból induljunk ki és a szö­vetkezet kulcsfontosságú feladataira dolgozzuk ki elsősorban. A prémium­alap a béralap 10 —15 °/o-ig terjedő összeg legyen és ennek egy részét írjuk szét konkrét idény- és egyszeri prémiumokra, a többit pedig tartalé­koljuk előre nem látott alkalmakra. A Szlovák Nemzeti Tanács mező­­gazdasági osztálya 1962. decemberé­ben kiadta a Minta-premizálási rend­szer. c. könyvecskét. Ennek áttanul­mányozása után minden szövetkezet saját égető problémáira és a körül­mények figyelembevételével készítse el saját tervét. Ha lemaradó szövet­kezetről van szó, helyénvaló lenne már 90 %-os terv teljesítésénél is premizálni — adott kulcsfontosságú < termelési szakaszon. Tudni kell ugyanis, hogy a prémiumrendszert csak fokozatosan lehet összehangolni a termelés emelésére való igyekezet­tel; s örömmel kell nyugtáznunk min­den előrehaladást A prémiumrendszer legfontosabb részének tekintsük az értékelést. A világért se azért csináljuk ezt, mert kell a járásnak — nekünk kell, a szö­vetkezetnek, hogy tudjuk, hányadán vagyunk a tervvel. A tagságnak kell, hogy igazságos elbírálással serkent­sük további feladatok elvégzésére. El kell érni, hogy egy értékelés a továb­bi prémiumok elérését hozza magával. Kétszeres fontossággal bír a prémiumrendszer azokban a szövetkezetekben, ahol bevezették a szilárd bérezést. Hiszen az egész bér­alap kifizetése nem tűri a jövedelme­zőség ingadozását és éppen a prémiu­moknak kell serkenteni a tagokat az állandó jő munkára. A gbelcei szövet­kezetben a szilárd bérezés bevezeté­sének első évében, 1961-ben még csak 29 000 koronát fizettek ki ilyen címen, 1962-ben már októberben meghalad­ták a 100 000 koronát. Ez azt bizonyít­ja: a tagság mindent elkövetett, hogy az aszály-okozta károkat a minimumra csökkentse, ami végeredményben si­került is. Dióhéjban boncolgattam a terv igen fontos kiegészítő részének problémáit. A szövetkezetek ökonómusainak a februári mozgalmas napokban is kell időt találni, hogy évi tervüket ezzel a szeizmográf érzékenységű kellékkel indítsák útnak, mert a tét a lehető legnagyobb fontosságú. Gábris József (Novézámki) 1963. február 6. kor az értékesítés irányszáma lesz a döntő. A szocialista munkaversenyek győzteseit és helyezettjeit megillető jutalmak egy része is ide sorolható. 2. idényprémiumot a terme­lés túlteljesítéséért és az előirányzott termelési költségek csökkentéséért fizet a szövetkezet — persze az első feltétel elengedhetetlen. Itt a pré­mium minden alkalommal arra nevelje a tagságot, hogy megszűnjön az egyenlősdi jutalmazás és elterjedjen az a tudat, hogy a szövetkezetnek és az egyénnek egyformán érdeke, mi­szerint a legkisebb munkaráfordítás­sal és anyagi eszközök igénybevételé­vel kell irányítanunk a termelést. Az elmondottak kiegészítéséül még az alábbi kritériumok sorolhatók fel, melyeket az egyes szakaszoknál alapul kell venni: A komplexbrigádnál a nyers mező­­gazdasági termelést kell alapul venni, a kertészetnél és szőlészetnél azonban a piaci értékesítést. Az állattenyész­tés általános kritériuma a piaci ter­melés, de fontos körülménynek kell még venni azt, hogy emellett ne álljon elő az állatoknál értékcsökkenés (az 1962. év zárlataiban csaknem kivétel nélkül találkozunk ezzel az aszály­okozta jelenséggel) és a tervezett da-A prémiumoknak már sok fajtáját ilkalmazzuk szövetkezeteinkben. 1. Egyszeri prémiumot fizet a szövetkezet olyan feladatok elvégzé­séért, melyeket igen nehéz körülmé­­lyek közt vagy sürgősen kell elvégez­ni a tagnak (későn, vagy ünnepnapo­­con való rakodás, takarmányok rossz dő előtti betakarítása, feltétlenül rö­vid agrotechnikai határidőben elvég­zendő munka, mint pl. a tavasziak vetése, az egyelés stb.; az állattenyész­­:ésben az újszülöttek elhullásának le­csökkentése egy meghatározott zoo­­:echnikai minimumra, egészséges bor­jak felnevelése, üszőknek időre való Itcsoportosítása a tehénállományba ätb.). A prémiumnak ezzel a fajtájával az “lkerülhető veszteségek meg­akadályozására, lecsökkentésére ser­centjük a tagságot. Pl. a korai burgo­nyát meghatározott időpontig közel négyszeres áron veszi át a felvásárló üzem. Ide sorolhatjuk a sikeres újí­tásokért járó jutalmazást, mely vagy rögtön, vagy pedig később és Illandó jellegű nagyobb jövedelmet 5s gazdaságosságot biztosít a szövet­­cezetnek. A prémiumrendszer kidol­gozásánál fontos tisztázni, hogy me­lyik szakaszon a nyerstermelés és mi-

Next

/
Thumbnails
Contents