Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-02-03 / 10. szám

• Múlt évi tapasztalatok

a kukorica vegyszeres gyomirtásáról

Néhány tanulság a hígtrágya-gazdálkodásról

A szuperszelektív hatóanyagú vegyszerekkel (Atrazin, Simazin, Hungazik), kiloraminotriazlnokkal végzett vegyszeres gyomirtás egyre nagyobb mértékben terjed Magyarországion. Három évvel ezelőtt még csak az állami gazdaságok használták néhány ezer hektáron, 1962-ben már számos szövetkezet is kipróbálta, s az idén az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben országosan 400 — 500 hektár kukoricát kezelnek ezzel a vegyszerrel. Gyorsütemű terjedését megkönnyíti az, hogy most már hazailag állítják elő Hungazin néven ezt a klóraminotriazin tartalmú vegyszert, s hatása teljesen felér a svájci gyártmányú Simazinnal. A második ötéves terv végére az ország kukoricaterületének csaknem felén, 723 000 hektáron használják a kukorica termesztésének ezt a kapálás nélküli művelését.

A kukorica vegyszeres gyomirtásé-Nyolc hónap alatt

vágásra alkalmas sertések

Irta: WILHELM, az Anklamkerületi Gross Polzin-i mezőgazdasági termelőszövetkezet párttitkára

Egyesekben felmerült a kérdés, vajon a gyorshizlalást csupán szükségintézkedésnek kell-e minősíteni az esetleges hústermelési nehézségek áthidalására? Alapos megfontolás után határozott „nem“-mel kell erre a kérdésre válaszolnunk. Azonosítjuk magunkat a munka hőse, Johanne« Döhler, a dahleni „Walter Ulbricht“ nevű mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke felfogásával, aki a járási küldöttek lipcsei konferenciáján többek között ezeket mondotta: „Gyorshizlalás alatt nyolchavi hízőtartamot kell érteni“. A gyorshizlalás a legkisebb takarmánymennyiség felhasználása mellett a legnagyobb eredményeket biztosítja hízás tekintetében. Mint a leggazdaságosabb hizlalási módszer kellékét képezi a szocialista gazdaság vezetésének.

De lehet-e a süldőket nyolc hőnap alatt vágásra alkalmassá hizlalni? Lehet! Tapasztalataink emellett szólnak. Csak alaposan át kell gondolni és kiszámítani az egészet. Mindez már az anyaállatoknál kezdődik.

nak módszere évről évre finomodik, fejlődik. Az első évben a kutatók azt javasolták, hogy a szert a kukorica kelése előtti állapotban (premergens), tavasszal a vetés előtt kell kipermetezni. A tavelyl tapasztalatok szerint a nagyarányú szárazság veszélye miatt előnyösebbnek mutatkozik és biztonságosabb a vegyszer hatása, ha azt ősszel, illetve tél végén permetezzük ki mélyszántásra. A siker fontos feltétele a jóminőségü mélyszántás, s utána következő csapadékos időjárás. Lejtős területen vegyszert használni nem tanácsos, mivel a hóié, eső azt az alacsonyabb területekre lehordja, s ott az összegyülemlett szer károsan hat más növényekre.

Hungazinból hektáronként éppen annyi anyagi felhasználása szükséges, mint a Slmazinból, illetve Atrazinból. Eszerint középkötött talajokon 7 — 9 kg, kötött talajakon 9 — 10,5 Hungazin vegyszert kell permetezni.

Az eddigi gyakorlat szerint a hektáronként szükséges vegyszert 900 — 1000 liter vízben oldva permetezték a kukoricatáblára. Az újabb kísérletek eredményei azt bizonyítják, hogy a kloraminotriazinos hatóanyagú gyomirtőszerek felényi vízzel, hektáronként tehát 450 — 500 litert számítva, jó permetezőgéppel is kipermetezhető, a gyomirtó hatás és a termés csökkenése nélkül. Ez azt jelenti, hogy felényi vontatőerő szükséges a víznek a kukoricatáblára való kiszállításához.

Kísérletek folytak arra vonatkozólap Is, hogy a Hungazlnt, Simazint műtrágyafélékkel keverve, víz hozzáadása nélkül szórják ki ősszel a ta-Hogy mit jelent a jó szervezés a nagyüzemi gazdálkodás fejlődésében, azt legjobban megmutatják a bélyi szövetkezet 1962. évben elért eredményei. Eddig a szövetkezet a járás leggyengébbjei közé tartozott. Nem volt egy ember a faluban, aki a szövetkezet élére álljon, hogy kirántsa a kátyúból a szövetkezetei. Ezt látva, a helyi pártszervezet, a helyi nemzeti bizottság és néhány lelkes szövetkezeti tag - elhatározták, hogy más faluból hoznak szövetkezeti elnököt. Elhatározásukat tett követte és így egy rendkívüli közgyűlésen megválasztották elnöknek Géresi Istvánt. Mint új ember ebben a községben először is kelajra, s a vegyszert majd a téli hőié, csapadék oldja fel, mossa 1« kellő mélységre a talajba. A hatás kielégítő volt

A tudományos megfigyelések azt Is

igazolják, hogy a hungazlnozott (slmazinozott) táblákon azonos talajtáperő viszonyok közepette Is legalább annyit, de néhány mázsával Inkább többet terem a vegyszereseit kukorica, mint a kapált kukorica. Magyarázata az, hogy hormonhatásánál fogva serkentőleg hat a kukorica fejlődésére. Ha a kukorica földje a vegyszertől gyomtalan, nem szükséges a talaj lazítása, kapálása, kultivátorozása, mert a talajnedvességet, elsősorban a gyomnövényzet pazarolja el levélzetén át. A vegyszerrel gyomtalanított táblákon a beéredett, jő szerkezetű talajba kapálás nélkül is viszszamarad, megőrződik a nedvesség.

Vizsgálták a Hungazin utóhatását is. Eszerint a klóraminotriazin hatóanyagú szerekkel kezelt kukorica után két évig őszi vagy tavaszi kalászost, s egyéb — e gyomirtó szerek iránt érzékeny — kultúrnövényt vetni nem szabad. Viszont a kukorica jól bírja az időszakos monokultúrát, s 2 — 3 éven át önmaga után vetve, gondosan végzett agrotechnikával nem kell félni az esetleges kártevők elszaporodásától, s Így a kukorica bőséges termést hoz. A hungazlnozott táblán a második évben kukoricán kívül viszont sikerrel termeszthetjük a takarmánycirkot (sumac), szemescirkot (hegari), a szudáni füvet, spárgát, mert ezek a növények nem érzékenyek a klóraminotriazin iránt.

Ha a második éves hungazinozásü táblán a vegyszer hatása nem elegendő a gyomok elpusztítására, akkor kultivátorozást, kapálást kell beiktatni, a gyomosodás mérvétől függgően.

reste az okát a szövetkezet lemaradásának. Megállapította, hogy a régi vezetők nem vették figyelembe a tagság jőszándékú kezdeményezését. Nem szervezték meg a munkát ügy, ahogiy azt a helyi viszonyok és adottságok megkövetelik.

Tavasszal egy űjabb közgyűlésen a gyenge vezetőségi tagokat leváltották és helyette olyan egyéneket állítottak, akik szakképzettség, rátermettség szempontjából megfeleltek a szövetkezet vezetésére. Ez a vezetőség megszilárdította a munkafegyelmet. Bevezették a serkentőleg ható prémiumjutalmazást. A tagok a ledolgozott munkaegységek után az előleget pon-A lubietovói hígtrágya-gazdálkodás eredményei (a poprádi Rét és Legelő Kísérleti Intézete) több szövetkezeti tagot és állami gazdaság dolgozóját győzött meg a hígtrágya-gazdálkodás előnyeiről. 1956 óta Szlovákiában 195 helyen folyik ilyen gazdálkodás, 9500 hektár területen. A múlt évben beterveztük 90 hígtrágya-gazdálkodás és trágyaleves öntözőberendezés kiépítését, 6708 hektárnyi területen.

Azok, akik ezen a téren eredményt akarnak elérni, csakis a jó példákból tanulhatnak. A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági osztálya tapasztalatcserét szervezett néhány ilyen hígtrágyát alkalmazó gazdaságba. A szakkiránduláson a poprádi, spisszkánováveszi, * zsilinai és a dolníkubíni hegyi járások dolgozói vettek részt.

A ponyiki hígtrágyagazdaságot látogató kirándulók a vízszisztéma megoldásával ismerkedtek meg. A vizet a hegyi patak vízeséséből vezetik. A tervezésnél helyesen számítottak arra, hogy a közeljövőben kiépítenek ezen a vonalon két vagy három gazdaságot, amelyek majd már a kész vízciszternákből merítik a vizet. Továbbá a résztvevők a hígtrágyakeverés üj technológiájával Ismerkedtek meg az ün. banszkábisztricai módszerrel. A víz vezetése az Istállóba ügy történik, hogy a vezeték egyik ága az ürülék lemosására szolgál az istállóban, amely acélrácsozaton mosódik le a lemosó csatornába. A második ág az istállót körülhaladva a keverőmedence acél rácsaihoz vezet. Ezekhez a rácsokhoz vezették a hígtrágyát a gyüjtőmedencéből is. A tolóberendezés irányításával határozzák

tosan megkapták. Ezért teljes odaadással dolgoztak, mert megvolt a munkájuk eredménye is. Ennek köszönhető, hogy a szövetkezet megalakulása óta először teljesítette eladási tervét a sertéshúsnál 100 °/o-ra, marhahúsban 110 %-ra. Pedig még augusztus elején az évi tervből csak 90 mázsát adtak el. De nemcsak az eladást teljesítették, hanem lerakták a jövő évi alapot is. 123 hízott sertés és 79 gyönyörű hízómarha várja elszállítását. Most már a takarmányalap is biztosítva van, tehát megvan az alap, hogy ez évben az eladási tervet kellő időben teljesíthessék. Végül meg kell ■említenem, hogy a szövetkezet életében most fordul elő először, hogy a munkaegység második felét is kifizetik. Zelenák István (Pribenyík)

meg a hígtrágya vízzel történő hígításának mértékét.

A ponyiki réteken a jövőben több mint 1000 hektárnyi terület bevonásával építik fel a tej és vajtermelés példamutató központját Banszkábiszrica közelében. A hígtrágya-gazdaságok kiépítésével oldották meg a rétek felújításának kérdését. Legelőszöris lánctalpas traktorral szagatták ki a mogyorőbokrokat. A megtisztított területet trágyázzák és füvesítik.

A szalkovói „Győzelmes Február" szövetkezet hígtrágya-gazdaságának istállóiban minden munka teljesen gépesítve van. A szénapajta melegíti és védi az istálló északi oldalát. A szénapajtában minden munka, valamint a széna istállóba történő szállítása is gépesített. A takarmánykészítőhöz a szénapajtán kívül még két silóző betonmedencét is kapcsoltak.

Lubietován van a Rét és Legelő Kísérleti Intézet hígtrágya gazdálkodása. Itt tárgyaltak a hegyvidéki gazdaságok szervezéséről és forgalmáról. A résztvevők megismerkedtek a trágya elkészítésének új technológiájával, az ún. egymedencés módszerrel, keverőmedence nélkül. A banszkábisztricai járásban ezt a módszert több hígtrágya-gazdaságban használják. A hlgtrágyamedence köralakű, térfogata 160 m*. Ez a férőhely 1 :10 arányú hígításnál 200 növendék esetén ötnaponkénti ürítés mellett elegendő. A hígtrágya szívóberendezésével továbbítják a hidraolikus keverőberendezésbe a medence tartalmát, amely az elosztott hígtrágya áramlása következtében keveredik. Aztán a keverőkészülékbe vezető utat elzárják és a megkevert hígtrágya a földekre jut. A megszokott módszerrel ellentétben ez a módszer 50 000 koronával olcsóbb és kevesebb emberi munkát Igényel.

Továbbá a gazdasági munkálatokat figyelve, a Rét és Legelő Kísérleti Intézetének hígtrágya-gazdálkodásán megállapították, hogy előnyösebb a víz levezetése a hegyipatak folyásából, mint a hígtrágya gravitációs elosztása.

A kísérleti intézet dolgozói rámutattak arra, hogy helyesebb, ha ott tenyésztenek állatokat, ahol elegendő takarmány és ugyanakkor a szántóföldhöz is közelebb legyen a trágya, mert ezen a vidéken a mezőgazdasági termelést drágítaná a közlekedés kiépítésének költsége. Ezért szükséges a hegyvidékeken inkább hígtrágyagazdaságokat létesíteni.

A. Frycek

Fehér Gyula

A malacokat megjelöljük, mielőtt elválasztjuk őket. Könnyen emészthető takarmányfélékkel etetjük őket, akár a szopós malacokat. Ezáltal megkíméljük az állatokat a hirtelen takarmányváltozás hátrányaitól. Görgési idő se létezik szövetkezetünkben, mint más üzemekben.

A süldők körülbelül 45 kilogrammot nyomnak, amikor a hizlaldába kerülnek, vagyis négy hónapos korukban. Ott azután többek között tapasztalt sertéshizlalónk. Fröhlich szaktárs gondjaira bízzuk őket. 70 éves kora ellenére kitűnő gyakorlati ismeretekkel rendelkezik. Az ő gondozása alatt álló süldők nyolc hónapos korukban 130 kilogrammos átlaijsúllyal kerülnek ki az istállóból.

Nálunk a sertéseket kombinált, vagdalt gabonamaggal hizlalják. De az is döntő fontosságú, hogy a zootechnikus minél szorosabb kapcsolatot tartson fenn velünk, sertéshizlaJókkal. Állandóan jó tanácsokkal lát el bennünket.

Mi azt a nézetet valljuk, hogy a versengést nem szabad csupán a sertésistállóban foglalkoztatottakra kor* látozni. A legfontosabb ugyanis a takarmánytermelés. A gyorshizlalás ezért az egész szövetkezet ügyévé válik.

Nálunk minden sertésgondozó tudja, milyen súlyuk volt a süldőknek, amikor keze alá kerültek, mikor kell vágásra alkalmasnak lenniük és menynyit keres mellettük. Minden decitonna sertéshúsért a díjazáson kívül a teljesítmény szerint 2 német márka prémiumot kap. Ennek előfeltéte azonban, hogy folyamatosan teljesítse a tervfeladatokat, valamint hogy rend és tisztaság honoljon az istállóban.

Minden mezőgazdasági termelőszövetkezetnek módjában áll a termelés fokozása. Csak jobban ki kell használnunk a lehetőségeket, hogy a munkásosztállyal szemben fennnállő kötelezettségünknek eleget tehessünk.

(Németből fordította: K. E.)

Építkezzünk olcsón és gazdaságosan

u.

A mezőgazdasági termelés szocialista átépítésében rendkívül nagy feladat hárul az építkezésre. A mezőgazdasági épületek formája, célszerűsége közvetlenül kihat a termelési folyamatokra. Az új nagyüzemi termelési technológia bevezetésének legfontosabb előfeltétele az olyan építkezés, amely lehetővé teszi a gépesítés legmagasabb fokát, az ipari színvonalú munkaszervezést és ezáltal biztosítja a legmagasabb termelékenységet is.

A mezőgazdasági építkezések rendkívüli jelentőségét tapasztalhattuk a CSKP XII. kongresszusát megelőző vitafelszólalásokban, valamint a konggresszusi beszámolókban és hozzászólásokban. Számos felszólalás helyesen mutatott rá a mezőgazdasági építkezések egyes hiányosságaira és megfelelő irányt adott a további fejlődésnek.

Általános és sokat vitatott kérdés például a mezőgazdasági épületek tipizálása, az új és ' a kialakulóban levő munkamódszereknek is megfelelő épülettervek előkészítése. A mezőgazdasági termelés, főleg az állattenyésztés szinte évente újabb és újabb termelési formákat hoz létre, melyeknek más és más épülettípusok felelnek meg. Ha meggondoljuk, hogy az épületek 25 — 80 évre épülnek, gyakran előfordul, hogy a nemrég még megfelelő épület rövidesen elavulttá válik és az újabb termelési technológiának megfelelően költséges építkezésre szorul. Az épületek tervezésében előforduló gyakorlati hiányosságokat nem lehet ezért kizárólag a tervezők rovására írni, mert ők nem tudhatják előre, hogy hová fejlődik a termelés, milyen új formát vesz fel, mert az új formákat a gyakorlati termelés tapasztalatai adják meg, melyek azalatt is fejlődnek, amíg a terv és az épület elkészül. Példának elég megemlíteni a legfontosabb mezőgazdasági épületeket, a tehénistállókat. Az eddig épített kétsoros, betonvályús, függőcsillés rendszerű százas istállók az alacsony munkatermelékenység és a dolgozók viszonylag nehéz munkakörülményei miatt ma már elavultak, a jövő az átjárófolyosós négysoros istállóké, ahol a takarmányozást automata adagoló gépekkel végezhetjük, vagy pedig a különböző szabadtartásos istállórendszereké.

Az említett kétsoros istállók pedig már a nyakunkon vannak, és ma már nemhogy elősegítenék, de fékezik a termelés előrehaladását. Időszerű lesz ezért komolyan foglalkozni, a kétsoros istállók átalakításának lehetőségeivel, főleg ott, ahol ezt a termelés szakosítása különösképpen megköveteli.

A szarvasmarhatenyésztésre szakosított üzemekben, ha az állatállomány létszáma ezt lehetővé teszi, a kétsoros istállókat mint ellető istállókat használjuk ki, ami nem is járna nagy átalakítással.

A legnagyobb hiba az, hogy habár tudatában vagyunk az újnak, mégis számos régi típusú istálló építését fejeztük be 1962-ben is. Ennek az a fő oka, hogy az építkezések csigalassúsággal folynak, egy istálló felépítése gyakran 4-5 évig is eltart, holott arra normális körülmények mellett fél év is elegendő. Ennek a hibának több oka is van. A hiba kereshető az építkezési szerződések eddigi nem kielégítő formájában, de főleg abban is, hogy az építkezés hiányosan volt előkészítve és az építkezés megindítása előtt nem volt meg az összes feltétel az építkezés sikeres befejezéséhez. A megkezdett és félig kész állapotban levő építkezésekben óriási pénzösszegek hevernek kihasználatlanul, sokszor évekig és ennek természetesen az egész társadalom látja a kárát.

Hogy ezeket a súlyos hibákat a jövőben kiküszöbölhessük, kormányunk új rendelettel egészítette ki (79/1962 sz. kormányrendelet) a szövetkezeti beruházási építkezésekről szóló törvényünket 69/1958 sz. törvény). E rendelet értelmében az EFSZ az építkezési szerződések megkötésénél ezentúl ugyanolyan jogokkal bír mint bármely más szocialista szervezetünk, megnövekszik tehát a beruházást végző üzemek, elsősorban a járási építkezési vállalatok jogi fellelőssége a szövetkezetekkel szemben. További eredmény az, hogy az EFSZ csak egy üzemmel, rendszerint a Járási Építkezési Vállalattal köt szerződést és az illető üzem köteles gondoskodni az épület teljes felszereléséről, az köt további szerződéseket a gépi berendezéseket szállító vállalatokkal. A Járási Vállalat köteles továbbá kiegészíteni és felszerelni az önsegélyezési alapon épülő beruházásokat is hasonló szerződések alapján. A szerződések anyagilag teszik felelőssé az építkezési vállalatot az építkezés rendben és idejében történő befejezéséért.

Építkezések ezentúl természetesen csak akkor lesznek megkezdve, ha azok minden feltétele, anyagi és pénzügyi alapja biztosítva van és a járási építkezési terv részét képezik. Ezek az építkezések a jövőben lényegesen meggyorsulnak, megfelelnek majd a termelés igényeinek és így jobban hozzájárulnak majd a termelés további emeléséhez a munkatermelékenység

A mezőgazdasági építkezésekkel kapcsolatban meg kell említeni egy további fájó pontot, a termőfölddel való tékozlást is Építkezési célokra gyakran indokolatlanul nagy területek lettek igénybevéve mind a közös épületeknél, mind az egyéni lakásépítkezéseknél. Ha meggondoljuk, hogy nálunk egy lakosra mindössze 37 ár földterület jut, ugyanakkor Magyarországon 56, Lengyelországban pedig 66 ár, megértjük, hogy miért kell nálunk gazdaságosan bánni minden talpalatnyi földdel. Ennek elelnére 1959 óta, mióta a termőtalaj védelméről szóló törvény megjelent, három év alatt Szlovákia területéből 15 000 hektár veszett el építkezési és egyéb célokra. Szükséges tehát, hogy a helyi nemzeti bizottságok, valamint a szövetkezetek vezetősége fokozottabb figyelmet szenteljenek a beépítendő területek kijelölésére, a magánépítkezések engedélyezésére, betartva a törvényesen előírt feltételeket és normákat.

Tekintve, hogy a mezőgazdasági építkezések hosszú időre meghatározzák a fejlődés útját, előre figyelembe kell venni a községek termelési feltételeit, számolni a fejlődés távlataival, a termelés szakosításával és főleg a termelés központosításával. Azt már ma is" tudjuk, hogy a mezőgazdasági termelés a jövőben nem szétaprózott 250 — 500 hektáros szövetkezetekben fog történni, hanem nagyobb termelési egységekben, a termelés technológiájának és technikájának legtökéletesebb nagyüzemi kihasználásával. Fokozatosan létrejönnek majd a 2000 — 3000 lakost számláló termelési központok, ide összpontosul majd a termelés irányítása, a főbb termelési ágazatok a szakosítás szempontjainak megfelelően, a társadalmi és kulturális intézmények, valamint a lakásépítkezés is. Ezt a körülményt már ma figyelembe kell venni mind az üzemi építkezésnél, mind közhasznú intézmények és lakások építésénél. Ügy tudjuk majd elérni azt, hogy a falu nemcsak termelési vonatkozásban, de az emberek életkörülményeiben is elérje az ipari színvonalat. Az ilyen központi fekvésű községekben célszerű lesz megvalósítani a mérnöki hálózatokat, kanalizációt, vízvezetéket, a közélelmezési és háztartási szolgálatokat, kulturális és egészségügyi intézményeket, napközi otthonokat és nem utolsósorban ízlésesen parkosított utcákat aszfaltos járdával.

Gondoskodni kell majd természetesen arról is, hogy az ilyen központokhoz tartozó apróbb községek és települések megfelelő kommunikációs összeköttetéssel rendelkezzenek, hogy a központokban kiépített szolgáltatások előnyeit ők is élvezhessék.

Meg kell terát alaposan gondolnunk, hogy mit, hol és hogyan építsünk, mielőtt még letennénk az alapokat. Lapunk e kérdéssel a továbbiakban rendszeresen foglalkozik majd, hogy hozzásegítse a mezőgazdasági dolgozókat a mezőgazdasági termelés teljes iparosításához és a falusi életforma korszerű átalakításához.

Makrai Miklós mérnök, a Sahi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola igazgatója

Segített a helyes munkaszervezés

1963. február 3.