Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-01-30 / 9. szám

Amilyen a szervezés, olyan az eredmény

Az elmúlt évben azonban a szövetkezet ugrásszerűen fejlődött. Első látásra el sem hinné az ember, hogy egy év alatt mennyi minden megváltozhat egy szövetkezet életében. Aki benne él, az nem veszi észre ezt a fejlődést, mert folyamatosa n történik — és ez természetes is. De aki éppen egy éve járt ott, annak bizony nagyon feltűnnek az elért magas eredmények. Vajon minek is kinek köszönhető ez az ugrásszerű fejlődés?

Licince termőterülete — bármenynyire is furcsán hangzik — teljesen gyommentes. Nem kis munkába, s erőfeszítésbe került, míg ezt elérték. De elérték. Győzött az akarat, a szorgos munka. Minden munkát időben és a kívánt minőségnek megfelelően — becsületesen elvégezték. Minden vetés vagy ültetés alá a 1 egmegfelelőbb talajelőkészltést alkalmazták. Helyesen trágyázták a növényt és a növényápolásnál sem voltak restek. Egyszóval mindent megadtak a növénynek, amire szüksége volt. Persze, a növény sem volt hálátlan. Meghozta a termést, de a föld is jó minőségben maradt utána.

A licincel szövetkezet vetőmagtermesztő. Vetőmagot termel búzából, árpából és zabból. A jó talajelőkészltés és a munkafolyamatok legcélszerűbb megszervezése folytán a múlt évben mindhárom „ terményből szép eredményeket értek el. Búzából 60 hektáj-t vetettek be Kosúth és Hadmerslebener kvalitás fajtával. Az első fajtából elértek 32 mázsát hektáronként, a másikból pedig 44,5 mázsát. Árpából 40 hektáron 35 mázsa hektáronkénti Dunavásári búzát termeltek ki. Ebből 700 mázsát el is adtak mint vetőmagot. Zabból O-seh-sáma faltát

problémát is megoldják, gépjavító műhelyt építettek. Az eredmény nem is maradt el, mert azóta a szövetkezet rossz gépet nem ismer. A gépjavítók Bányász István vezetésével mindent elkövetnek, ha a gépjavításról van szó. ők nem a munkaidőt nézik, hanem a jdvltatlan gépek számát. Bányász István mint kommunista példát mutat és nem ismer fáradságot a munkában. Éjt nappallá téve dolgozik, ha úgy érzi, hogy erre szükség van. Tudja azt, hogy a gépektől függ a munka időben való elvégzése és ezzel a termés mennyisége is. Sokszor előfordul, hogy a szomszéd falvakból is az ő segítségére szorulnak a gépjavításban. Ha sürgős munkáról van szó és elromlott a gép, viszik LIcincére, mert tudják, hogy Bányász István szívesen feláldozza az éjszakáját azért, hogy másnap a gép munkába tudjon állni. A szövetkezet vezetősége nem fél attól, hogy a kijavított gépek valamikor is vezető nélkül maradnak.

— Itt mindenki traktoros, még a pap is — mondja mosolyogva Molnár János, a szövetkezet elnöke. — Nem félnek a géptől. A pap is, bármikor felül traktort vezetni, ha erre szükség van.

És igy van ez jól. Mert ha az emberek becsületesen, odadással dolgoznak - az ő javukra megy a munka eredménye. Ez megmutatkozik a munkaegység értékében is. Előlegnek a szövetkezet 10 koronát fizetett ki munkaegységenként, és előreláthatólag az évzáró gyűlésen is adnak még 5 koronát. Ha ehhez még figyelembe vesszük, hogy a szövetkezet ez éven 190 000 koronát fizetett ki az alapítási költségek térítésére, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy jól gazdálkodtak.

Molnár János a szövetkezet elnöke mindent megtett azért, hogy az emberek kedvvel és szívvel dolgozzanak. A jó munkaszervezés, az emberekkel való rendes bánásmód mind, mind hozzájárult ahhoz, hogy a szövetkezet egy év alatt ilyen fejlődésen ment át. Molhár Jánosnak, ez' már a harmadik szövetkezete, melyet lábra állított. Már két helyen volt szövetkezeti elnök, nagyon gyenge szövetkezetben. Repistyén két évig tartott, míg helyrehozta a gazdálkodást, Jelsavszkátyeplicén már elég volt egy év is ahhoz, hogy fellendítse a termelést. Az emberek saját falujában, Licincén sem csalódtak benne. Egy év alatt lényeges javulás állott be a gazdálkodásban. Molnár János 1948 óta párttag. Mindenütt ott van, ahol segíteni kell. Nem fél a nehézségektől és nem ismer elérhetetlent. Szerinte :sak szívvel és érzéssel kell gazdál<odni - akkor el lehet érni nemcsak lyen, hanem sokkal nagyobb eredményeket is. És ebben igaza is van.

Zsebik Sarolta

termeltek 18 hektáron 32 mázsás hektárhozammal. A szövetkezet a múlt éven megpróbálkozott a lóbab termesztésével is. Az elején féltek, hogy ráfizetnek, de a végén kiderült, hogy nagyon érdemes ezzel is foglalkozni, öt hektár területen 15 mázsás hektárhozamot értek el, ami ezen a vidéken nagyon szép eredmény.

Ezen a területen a rendes körülmények között is kevés a csapadék. A múlt éven a szokottnál is kevesebb volt. A burgonya azonban jól megtermett. Hektáronként 180 mázsát hezott. És még hozzá milyen könnyen! A szövetkezeti tagok meg sem érezték, hogy még burgonyát is termel a szövetkezet — mert minden munkát géppel végeztek.

A szövetkezet minden növénynél 100 %-ra, sőt többre teljesítette eladási szerződését. A vető- és ültetőalapot a legnagyobb mértékig feltöltötték. A takarmányalapban sincs hiány. Nem fél a szövetkezet, hogy tavasszal nem lesz mit adni az állatoknak. Silóból, szálas és abraktakarmányből van elég. Így takarmányból teljesen önellátók.

• A kosicei járás hanyiszkai EFSZ- ben Andrejcsák Erzsébet is példás szövetkezeti tag. 1954-től mint anyasertésgondozó dolgozik a szövetkezetben. 1961-ben 28 anyasertést gondozott és a tervezett 12 malac helyett egy anyától 16 darabot ért el. 1962- ben még jobb eredményeket mutatott fel. A tervezett 12,5 helyett 17 malacot választott el egy anyától. Andrejcsák elvtársnő nemcsak példás dolgozó, hanem példás HNB-tag és szövetkezeti vezető is. Szakképzettségét a szövetkezeti munkaiskolán növeli — ezzel példát szolgáltat a kelet-szlovákiai kerület többi asszonyainak is.

• Ha a kelet-szlovákiai kerület példás dolgozóinak névsorát akarnánk összeállítani, nem volna helyes, ha kihagynánk belőle Csierní László elvtársat, a Turnyai Állami Gazdaság zsarnói részlegének vezetőjét. Itt meg kell említeni azokat a magas hektárhozamokat, amit 1962-ben értek el. Szemesekből átlagos hektárhozam 33,66 mázsa volt. A zsarnói részleg 1006 hektár mezőgazdasági területtel rendelkezik. A múlt évi termést kétmenetesen takarították be. Müszárltással 600 mázsa lucernát és lóherét kazaloztak. Megmutatták, hogyan lehet cukorrépát helyesen termeszteni. Három hektárról elértek 1000 mázsa hozamot. Az állattenyésztés terén sem maradtak le. A tyúkok évi átlagos tojáshozama darabonként 130. Egy tehén napi tejtermelése 9 liter. Sokat

Ak lévai járásban több szövetkezet bekapcsolódott a „CSKP XII. kongresszusa“ cím elnyerésére Indított mozgalomba. Ezek a szövetkezetek vállalták, hogy túlteljesítik a termelési feladataikat. A versenyben elsőként nyerte el a megtisztelő címet a podluzaomi szövetkezet. A podluzsaniak ezt a szép eredményt önfeláldozó munkájukkal érdemelték ki. Az elmúlt évben terven felül két vagon húst és 13 630 tojást adtak be. A tervezett költségvetési bevételüket 200 000 koronával túlteljesítették. A szövetkezetben nagyon jól bevált a szilárd jutalmazás. Az elmúlt évben egy munkaegység értéke 23 korona volt, ebben az évben 25 koronára

Elsők és utolsók

emelkedik. Idén nagy feladatok várnak a szövetkezetre. El kell adniuk 1000 mázsa húst, 271000 liter tejet,

49 mázsa baromfihúst és 280 000 tojást. Minden feltételük megvan arra, hogy ezt a tervet teljesítik. Már most vállalták, hogy terven felül eladnak

50 mázsa marhahúst és 149 mázsa sertéshúst.

Sebő Mária 2500 tojót gondoz. Napi

eredménye 800—1000 tojás. Összes termelési kiadás egy tojásra 55 fillér. A szövetkezet az átadott tojásért 80 fillért kap és a mésztejjel tartósított tojásokért 1,50 koronát. Ez szép hasznot hoz a szövetkezetnek.

Míg a podluzsanl szövetkezetesek teljesítik tervüket, addig ennek ellenkezője mutatkozott meg a szomszéd községekben, ahol még sok magángazda van. Kozárovcén még mindig 305 egyéni gazdálkodót találunk, akiknek nagy része nem tesz eleget az állam iránti kötelezettségének.

Svolik Jozef 8,58 hektáron gazdálkodik. Eddig az adóhátraléka meghaladja a 21 000 koronát. Tavaly nem adott be 963 kg húst, 2370 tojást, 3739 liter tejet. Ugyanígy Izsóid Árpád nem adott be 800 kg húst, 1000 tojást, 2600 liter tejet.

Hasonló a helyzet Szőlősön és Kelecsényben Is. Kelecsényben még 138 egyéni gazdálkodó van. Köztük Törhék István, aki 8 hektáron gazdálkodik és a múlt évi hátraléka 780 kg hús, 1035 liter tej, 50 kg baromfihús, 400 kg burgonya és 1800 kg árpa. De így sorolhatnánk tovább is.

Podluzsaniban a szövetkezeti dolgozók túlteljesítik' beadásukat, de a felsorolt községekben az egyéni gazdálkodók még az előírásos tervüknek sem tesznek eleget. Itt az ideje, hogy ők Is a helyes útra térjenek, községük ne legyen állandóan a lemaradónak között.

Tóth Károly (Levlce)

lehetne írni azokról az eredményekről, amelyeket Csierní elvtárs vezetésével a zsarnói gazdaság elért. Neki is köszönhető, hogy bevezették az aratásnál az új technológiát, a műszárltást, a csoportos borjűnevelést, a szarvasmarhák nyitott istállózását, a tehenek villanypásztoros legeltetését és még sok mást.

• Fábián József, a Brzotíni Állami Gazdaság tehéngondozója is azok közé tartozik, akik munkájukkal óvták a parasztbecsületet. 1961-ben 16 tehénnél a fejési átlag 3546 liter volt. A múlt évben pedig minden tehéntől elérték a 3546 litert. Fábián fejő a XII. pártkongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségét nemcsak teljesítette, fyanem 2992 literrel túl is lépte.

• A rozsnyavai járás példás szövetkezeti dolgozója még Tomes János, aki a csiernálehotai szövetkezetnek megalapításától agronómusa. A növénytermesztésben elért szép eredmények is a jó munkát bizonyítják. A múlt évben 90 hektár területen szemesekből 27,06 mázsa átlagos hektárhozamot értek el, annak ellenére, hogy földjeik éghajlati és talajviszonyai nem a legmegfelelőbbek.

• A példás mezőgazdasági dolgozók közé tartozik Molnár János, a licincel szövetkezet elnöke is. Az ö érdeme is, hogy 1962-ben 1961-gyel szemben a termés szemeseknél 34 %-kal, cukorrépánál 14 %-kal, rétiszénából 56 %kai, lóheréből 6 %-kal, silóból 108 %kai, a piaci termelés növendékállatoknál 10 %-kal, sertéseknél 11 %-kal és a tojástermelés 24 %-kal növekedett.

Példásnak lenni a munkában és az életben — ez a legnagyobb becsület. Bármilyen funkciót is tölt be, legyen az állatgondozó, hizlaló, növénytermesztési csoportvezető, az állami gazdaság vezetője, avagy szövetkezetielnök - a többtermeléssel megkönynyíti a munkát és gazdagítja az életet.

Bohus Nemiek (Kosice)

fontait M _

fkomm/tr 3

1963. január 30.

t A helyes takarmányozás és az elegen- dő takarmány következménye a tej. termelés fellendülése is. 1961-ben- 40 000 liter tejjel adtak el kevesebbet

■ a tervezettnél, míg most, tejeladási i tervüket még az év vége előtt teljesí. tették, az é-v végére pedig 8700 literrel : túl is lépték. A tejtermelés egy évi

fejlődését legjobban megláthatjuk , abból, hogy míg a múlt év januárjá- I ban egy tehén napi fejési átlaga 2 li- i tér, sőt kevesebb volt, addig most , 5 — 5,2 liter között mozog. Nem kis

■ változás ez egy év alatt. Ez éven már . emelik az egy tehéntől kifejt évi át. lagot is. Tavaly csak 1200 liter tejet- terveztek egy évre. Most 1000-rel ! többet, tehát 2200 literre emelik. Hor gyan lehetett ezt mind elérni? -kérdezik bizonyára az olvasók. A fe-Erdővel körülvett dombok közöt fekszik Licince. Területe dimbes-dom bős, mindenütt fát és dombot látni Magasan fekszik — 390 méter a ten gerszint feletti magassága. Mindeze két mérlegelve, bizony a termelés feltételei sem a legjobbak lehetne! Mégis a répatermelő körzet másodil csoportjába van beosztva.

A szövetkezet megalakulása utá; még hosszú évekig nehézségekké küzdött. A szántóföld mind dombokoi fekszik, így nehéz volt kitermelni a előirányzott mennyiséget. Kevés vol a gép, kevés a munkaerő — de a leg nagyobb hibát mégis a munka szer vezésében kell látni. A szövetkeze ilyen körülmények között olyan lassai fejlődött, mint a csiga járása. És íg; ment ez évről évre.

így állnak sorban a kijavított gépek. A legnagyobb rendben várják a tavaszi munkák kezdetét.

lelet egyszerű: a licinceiek nem féltek a munkától és az új módszerektől. A tehénállományt kétfelé választották. Külön csoportosították azokat a teheneket, melyek jó tejelőképességűek. Külön takarmányozták őket a

Az elegendő takarmánymennyfség megmutatkozik a növendék állatokon is.

Példásan dolgozni, jó eredményeket elérni, saját tapasztalatainkat másoknak átadni, beleilleszkedni a kollektívába — ez a parasztbecsület. A kelet-szlovákiai kerületben több mezőgazdasági dolgozó példát mutat ebben. Ezek közé tartozik a péderi szövetkezet elnöke Fűzi János is, aki 1952-től szövetkezeti tag és 1956-ban, mikor a szövetkezeti tagság nagyobb része meghátrált a közös munkától, megválasztották szövetkezeti elnöknek. Ezen kívül még más felelős funkciója van, így a JPB és a HNB tagja, valamint népblró is. Azt mondják, hogy ha jó a szövetkezeti elnök jó a tagság is. Ez így is van. Bizonyítja ezt az a tény, hogy a péderi a kosicei járás legjobb szövetkezetei közé tartozik. A szövetkezetben három csoport versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. A növendékállatok hizlalásánál Péter Sándor és Krokhely József, a hízósertéseknél Olasz János és Hajdú Gizella, a baromfiaknál pedig Kunis Mária és Vysoká Mária versenyeznek.

Embercsokor a javából

Stefan Simovec tehéngondozó, a dolnészrnyéi szövetkezet dolgozója lelkiismeretes munkájáért tavaly a kiváló dolgozó címet kapta és nevét beírták a kerület becsületkönyvébe, ő is nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a szövetkezet állandóan teljesíti, sőt túl is szárnyalja tejeladási tervét.

(R. Nogá felvétele)

Várva-várják a vizet

A salai vízgazdálkodás dolgozói a hideg idők beálltával sem hagyták abba a munkát — írja Hanko József levelezőnk. A szorgalmas dolgozók igyekeznek, hogy a salai lakosok minél előbb vízhez jussanak. Sok helyütt a gépek a 40 cm-es köves földréteget nem bírták fölszaggatni. Ez azonban a lelkes dolgozókat nem állította meg munkájukban, csákányt ragadtak és azzal vágták fel a kemény földet. Ha továbbra is ilyen lelkesen dolgoznak, rövidesen elkészül'Salában a vízvezeték.

Hanko József, (Sala)

izükséglet és a tejtermelés szerint, 'lem féltek a gépi fejés bevezetésétől :em. Ma már a fejés nem okoz próbámét a licincei asszonyoknak — mert eljesen gépesítve van.

A szövetkezet az állattenyésztési :ermékek eladásában sem maradt le. Mindenféle tervet túlléptek. A húsdadást 100 %-ra teljesítették. A baromfitenyésztésre sincs panasz, mert 17 000 darab tojással adtak el többet, nint ahogy az a tervben volt. A ba-omfihúseladást pedig 156 %-ra teljeiítették. A baromfiállományuk teljesen egészséges és jól táplált. A lucería, valamint a vágóhídi melléktermécek megfelelő előkészítése nagyban ‘lősegíti a tyúkállomány helyes tápláását.

Ha a szövetkezetről teljes áttekin:ést akarunk nyerni, nem szabad megfeledkezni a gépekről sem. A szövettezet már eléggé gépesftve van. De nivel a gépek állandó használatban /annak, így rongálódnak és elkopnak - ezért javításra is kell gondolni. \ szövetkezetnek nagy gondot okozott mindig a javítás. Hogy ezt a