Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-01-27 / 8. szám

Igazi otthonra találtak

Szeress belém

Probléma,

mely megoldásra vár

Gita Sándor főmérnökre vetette ki hálóját és onnan már nincs szabadulás (Rákos Kató, az új szereplő, és Sluka Béla, az egyik legkiválóbb losonci műkedvelő, az egyik jelenetben)

szőr szerepelt a „nagyok“ között, szintén kellemesen lepte meg közönségét.

A játék központi helyet juttatott a zenének. Ezt a feladatot a CSEMADOK öttagú zenekara kiválóan oldotta meg. Ugyanezt mondhatjuk el a táncosokról is. Bátran mondhatjuk, hogy Kovács Kató, a zenés vígjáték rendezője, jó munkát végzett.

Losoncon négyszer mutatták be a vígjátékot. Érdekes, hogy amíg á premieren félház előtt játszottak a szereplők, addig a harmadik és a negyedik előadáson színültig megtelt a színházterem.

A CSEMADOK járási titkárságával együttműködésben ezekben a napokban a losonci műkedvelők a környékbeli községekben szerepelnek. A falusi közönség előtt is óriási sikerük van. A műsoron jól szórakozó közönség és főleg a falusi műkedvelők előtt iskolapélda a losonciak szereplése, ami igazolja, hogy csak alapos felkészültség és jó zenekari kíséret mellett lehet komoly sikere a zenés vígjátéknak.

Fiatalság a jövő hordozója

Az igazgatónővel az élen (Anna Lili) az üzem - hajadonai (Csilla, Dodi, Gita) csüggedten tervezik a jérfinem meghódítását. Már-már lemondanak kísérleteikről, amikor Zsóka, az igazgatónő talpra-esett színművésznövendék-lánya veszi kezébe a csata irányítását a nemlétező titkárnő szerepében. „Szervezés gondja csak az egész!" — bíztatgatja a csüggedő lányokat és kedvétvesztett anyját. -tő-Hajára legénység! ]jür{ indulást jelez

1963. január 27.

Kulturara, művelődésre szomjas a trszticei lakosság javarésze. Különösen így télidőben, amikor jócskán jut idejük a hosszú estékből Igenám, de ... a semmittevés zátonyára futott a művelődés, a kulturális munka hajója ...

A közel négyezer lakos közűi jónéhány műkedvelő akadna, csak - hát körül kellene nézni, felkutatni a tehetségeket, a „Ki mit tud?“ versenyek erre számtalan lehetőséget nyújtanának.

Bezzeg nem alszanak a szomszédos hornémítói fiatalok. Nemcsak helyben tevékenyek. Trszticére is ellátogattak, hogy a megfeneklett hajóig vízresegítsék. Telt ház előtt, nagy sikerrel mutatták be Sípos Jenő: „Bolondóra“ című vígjátékát, Esztergályos Gabriella rendezésében. A hálás nézőközönség sok-sok tapsban, önfeledt nevetésben, elismerő szavakban juttatta kifejezésre tetszését.

Reméljük, hogy a hornémítóiak vendégszereplése — Menyhárt Lajos és neje, Nagy Nándor, Oláh Ödön, Klabuzai Margit, Puss Gyula, Szabó Ilonka, Füzék Lőrinc, Bugár Margit, Bognár Sanyi, Novák Katica, Kozma Jenő, Lengyel Kató és Rózsa László, valamint ügyes, hozzáértő rendezőjük példamutatása — buzdítólag hat majd a trszticei fiatalokra. A jelenleg művelődés zátonyán veszteglő hajó kifut a tevékeny cselekvés nyílt tengerére...

Hajóra, legénység! A kürt már dagályt, hátszelet, indulást jelez.

(Kovács)

mításukat, jól érzik magukat, élénk társadalmi, sport- és kulturális tevékenységet fejtenek ki. Vidáman és boldogan élnek, ragaszkodnak a falujukhoz és szövetkezetükhöz.

Radóczky József, katona

már régebben az iparban helyezkedtek el. Ez bizonyítja azt is, hogy a szövetkezetben jövőjük szilárd alapját látják.

— Nálunk nagyon sok fiatal dolgozik a földeken — mondja örvendezve Bucnyák Milan, a szövetkezet könyvelője. — Sokan jöttek hozzánk vissza katonai szolnálatuk letöltése

Ismerünk szövetkezeteket, ahol valóban nagy gondot okoz a fiatal munkaerő kérdése. E helyeken a vezetők többnyire arra hivatkoznak, hogy a fiatalság menekül a mezőgazdaságtól. Tény és való, hogy ez a megállapítás helytelen. A fiatalok csak abból a faluból mennek el, ahol nem törődnek velük, nem segítenek problémáik megoldásában. A trnovani szövetkezetben dolgozó fiataloknak eszük ágában sincsen elhagyni a falut, a mezőgazdaságot felváltani az iparral.

Fiataljaink számára a közös gazdálkodás megelégedettséget, boldogságot jelent. Meglátszik ez léptennyomon a faluban. Szinte gomba módjára épülnek az új családi házak, amelyeket a szövetkezeti tagok építenek. A mi szövetkezetünkbe azok a fiatalok is visszatérnek, akik

után is. Traktorainkat fiatalok veze tik, de sokan dolgoznak közűiül egyéb munkaszakaszokon is. A m fiataljainkat nem is foglalkozhatja az a gondolat, hogy elhagyják a földet.

A trnovani példa bizonyítja tehát hogy ahol a fiatalok megtalálják szá-Figyelemmel kísértem a „Falusi ifjúság és a mezőgazdaság“ című ankétot. Ügy vettem észre, hogy az edlig beküldött írásokból legtöbbnyire panasz, sőt, sok esetben az elkeseredés hangja csendül ki. Én a magam részéről kedvezőbb húrokat pengethetek. A mi szövetkezetünkben, Hornászecsben nem okoz problémát a fiatal munkaerők kérdése. Hiszen, a 600 hektáros szövetkezetben ma is több mint 30 fiatal dolgozik. Majdnem úgy vagyunk ezzel a problémával tehát, mint amikor tudjuk azt, hogy milyen rossz, ha valakinek fáj a foga, de elsősorban azt könyveljük el nagy megelégedéssel,'hogy milyen jó, ha a miénk nem fáj. Am akár mennyire is jó nálunk a helyzet, nem ülhetünk ölhetett kézzel s állandóan azon kell igyekeznünk, hogy az utánpótlást biztosítani tudjuk. Szövetkezetünkbe egyre több gépet kapunk, s bizony ezekre a gépekre mindig új, hozzáértő fiatalokat kell ültetni. Sok szövetkezeti tag már nyugdíjba készül és az utánpótlás szükségessé válik.

Szövetkezetünkben kedvezményekben részesítik a fiatalokat. A fiatal házasokat 500 koronával ajándékozza meg a szövetkezet. De nem marad el az ajándék akkor sem, ha a fiatal házasoknak megszületik az első gyermekük. A szövetkezet egyéb anyagi támogatásban is részesíti a fiatalokat, kölcsönt nyújt nekik, szállítóeszközt biztosít a családi ház építésénél, stb. Meg kell említenem azt is, hogy a mi szövetkezetünkben már bevezették a szilárd jutalmazást. Betegség esetén a dolgozók fizetésüknek megfelelő 80 — 90 °/o táppénzt kapnak, ugyanennyit, ha rövidebb időre gyakorlatra vonulnak be a hadsereghez. A kulturális alapból szövetkezeti klubot létesítettünk, s bár az épület nem a legkorszerűbb, jól érzi magát benne a fiatalság, hiszen televízor, rádió, magnetofon, filmvetítőgép, könyvtár, sakk, asztalitenisz, fényképezőgép stb. áll a rendelkezésére. Szövetkezetünk minden nyáron kirándulást szervez, amelyen a legjobb dolgozók vesznek részt, télen pedig üdülésre küldi tagjait a Magas Tátrába. A jövőben külföldi utazásokra is sor kerül. Egy-egy nagyobb kulturális rendezvényre a szövetkezet vezetősége maga szerzi be a jegyeket.

Mindaz, amit elmondtunk, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalság jó érezze magát a szövetkezetben. Mezőgazdaságunk megújhodását a fiataloktól várjuk. Nyugodtak majd akkor lehetünk, ha mindenütt megoldódik a fiatalság kérdése. Persze olyan fiatalokra van szükségünk, akik kötelességtudóak és szorgalmasak, akik szívvel-lélekkel szeretik a földet, mert mindannyiunk számára megélhetést és kenyeret nyújt.

Csekei Ernő (Csalovo)

Ifjúságunkat várja a mezőgazdaság

Számos olyan közös gazdaságot találunk, ahol a dolgozók díjazása alacsonyabb az ipari munkások kereseténél. Az már csak természetes, hogy az ilyen helyen nem szívesen maradnak meg a fiatalok, még akkor sem, ha aránylag magas természetbeni járandóságot juttatnak nekik. Szerintem a fiatalokat inkább a pénzbeni szilárd díjazás érdekli, s mint azt a tapasztalat bizonyítja, olyan szövetkezetekben, ahol már bevezették a szilárd jutalmazást, nem okoz problémát a fiatal munkaerők kérdése.

Van egy másik rákfenéje is a fiatalok elvándorlásának. A vezetőség egyes helyeken a fiatal munkaerőket olyan szakaszra osztja be, ahol kedvezőtlenebbek a kereseti lehetőségek, és ezért a szövetkezet idősebb tagjai nem szívesen vállalják a munkát. Ezzel természetesen kedvét szegik a fiataloknak, sértik önérzetüket. Vannak még olyan szövetkezetek is, sajnos, ahol az iskolából vagy a szaktanintézetböl kikerülő szakembereket, — csak azért mert fiatalok — képesítésüknek nem megfelelő, alacsonyabb posztokra állítják.

Minden esetre nem lenne helyes, ha a falusi ifjúság problémáival felmerülő fogyatékosságokért csakis a szövetkezetét, jobban mondva annak vezetőségét hibáztatnánk. A mezőgazdasági szakkáderek képzésében, nevelésében még nem minden tökéletes és nem felel meg a mezőgazdaság igényeinek, szükségeinek.

Szükséges, hogy fiataljaink megértsék: a nagyfokú gépesítés révén a mezőgazdaság maholnap teljesen ipari jelleget ölt. Falvaink kulturális élete szintén sokat fejlődött. A falun bekövetkezett forradalmi változások azonban még nem mindenütt mentek át teljesen a köztudatba. Arra kell törekednünk, hogy fiataljaink a haladó mezőgazdasági termelésről helyes elképzelést szerezzenek és meggyőződjenek a tudomány természetátalakító jelentőségéről. Javaslom, hogy a mezőgazdasági iskolák pedagógusai gyakrabban látogassanak el az alapfokú és az általános műveltséget nyújtó iskolákba és előadások, beszélgetések formájában toborozzák a fiatalokat. Fiatalságunkat, ha meg akarjuk nyerni a mezőgazdaság számára, körültekintőbben kell eljárni. Elsősorban a kedvező munkalehetőségeket kell számukra mindenütt biztosítani. Az élenjáró szövetkezetek példája fényesen bizonyítja, hogy a szilárd jutalmazás megteremtése következtében a fiatlság örömmel végzi munkáját. Németh Dezső (Csierna)

gyíni fiatalok munkájának meg leti a gyümölcse. A szövetkezet vezetői a falu funkcionáriusai is lépést tartanak az idővel, s bár javítani vált még mindig akad, mégis a fiatalol számára megteremtették azt a légkört, amelyben nyugodtan dolgozhatnak.

Bottyán József, Szvogyír

A falusi ifjúsággal kapcsolatban nagyon gyakran hallunk megrovó, bíráló szavakat. Elhisszük, sok bennük az igazság, ám vannak kivételek, S a kivételek közé tartozik a szvog'yíni fiatalság is, melynek munkájáról és a mezőgazdaság iránt érzett szeretetéről csak dicsérő szavakkal lehet szólni. Az, hogy a falusi ifjúság jól érezze magát mind a munkahelyén, mind szabad idejében, két fontos tényezőn függ. Szerintem e2 a két tényező a következő:

1. a fiatalok munkájának megbecsülése,

2. a CSISZ tevékenysége.

A szvogyíni fiatalok lelkiismeretesen végzik munkájukat. Pár évve ezelőtt még ők is azon gondolkodtak vajon merre, hol keressenek munkalehetőséget és szórakozást. Am egyszerre megváltozott a fiatalok nézete. Amikor látták, hogy a szövetkezetben dolgozó barátaiknak is jó . t kereseti lehetősége, sőt megteremtették maguknak a szórakozási lehetőségeket is, nem tétováztak tovább Igaz az, hogy a falu ifjúsága nen egyszerre szerette meg a mezőgazdaságot, hanem a szövetkezet vezetősége fokozatosan töltötte fel fiata munkaerőkkel az egyes munkaszakaszokat, s ennek megfelelően fokozatosan lendült fel a gazdálkodás, javult a -kulturális élet színvonala.

Újjáépítették a szövetkezeti klubot, kiegészítették a berendezését A klub élére hozzáértő funkcionárius állítottak, akinek a CSISZ vezetői é; tanítók segítséget nyújtanak. A klub ban teaesteket rendeznek. Szépei berendezett könyvtár áll a látogatói rendelkezésére. A nagy teremben ké játékasztalt állítottak fel az asztali teniszezők részére s elhatározták hogy megrendezik a falu asztalite nisz-bajnokságát. A klub ingyené tánciskolát is rendezett. Lám, a szvo

A vígjáték üdvöskéje, a mindenható titkárnő szerepét bitorló Zsóka (Vámos Anikó alakításában), Györgyöt (Leszák alakításában) veszi „kezelés alá“ és különböző fondorlatokkal rábírja, hogy részt vegyen az üzemi bál rendezésében.

y r\ Y ; f rt. m-T i: * .

: A CSEMADOK losonci szervezeté• nek színjátszói gazdag múltra tekin• tenek vissza. A sokéves tevékenység : pozitívuma az is, hogy a drámairo- S dalom majdnem minden műfaja sze• repelt műsorukon, kezdve a klassziíkusoktól a mai drámaírók alkotásáig. :A mély eszmei mondanivalójú drámai

• müvek mellett a losonci műkedvelők

• nagy szeretettel és kedvvel játszót! ták az operetteket, zenés vígjátékofkat.

! A közelmúltban Abay-Dalos—Hor• váth Jenő: Szeress belém című zenés ? vígjátékát mutatták be. A vígjáték i szerzői ruhagyári környezetből meríjtik témájukat, ahol három, csak a

• saját bogarainak élő agglegényt (a ! főmérnök, főkönyvelő és árubeszer; ző) sok vidám bonyodalom közepette

• megnyernek a közösségi munkára és ta családi fészekrakásra. A törhetet- i lennek látszó, vaskalapos agglegényeiket sehogy sem tudják megnyerni, | hogy segítsék elő az üzemi bál meg- S rendezését, amit az ifjúság annyira ; vár, követel. Már-már csődbe jut a

• tervük, amikor az igazgatónő szem- S füles, csinos lánya siet a segítségükre és sokoldalú ötletességével si• kerül „megpuhítania“ a nyakaskodő: kát.

•

• Vidám könnyedség, csupa szelle; messég, fordulat jellemző mind a hét | képre. Az ügyeskezű losonci díszlet• rendezők a jelképes színpadi megoldást választották, s így gyorsan sikerült megoldaniuk a színpadi válsozásokat.

Tíz szereplő játszik a zenés vígjátékban. A kiváló losonci műkedvelőin kívül a két tehetséges falusi kislánynak is sokat tapsolt a közönség. Vámos Anikó most Zsóka alakításában remekelt. Rákos Kató, aki elő-Példás fiafalok

denütt elérhető, csak szorgalom, kel-: lő szakismeret kell hozzá. Igaz a régi ; közmondás: „Rossz föld nincsen, csak ] rossz gazda!“ Ne várja tehát azt a: fiatalság, hogy jól megalapozva, ké-j szén kapjon mindent a kezébe. In-] kább legyenek büszkék arra, hogy! az ő közreműködésük folytán szilárd; alapot tudnak teremteni, fel tudják) lendíteni a gazdálkodás színvonalát.]

Elvitathatatlan, hogy fontos falu-] helyen a kulturális élet megterem-] tése. Az a véleményem, hogy ennek; a fontosságáról már minden szövet-; kezet vezetősége meggyőződött. Sok; hiba adódik azonban amiatt, hogy a] szülők lebecsülik a földműves munkáját, nem a jelent, hanem a múltat veszik alapul.

Szövetkezeteinknek nagy szüksége van szakemberekre. Bebizonyosodott, hogy csak nagy tudású, szakképzett emberek vezethetik eredményesen a nagyüzemi gazdálkodást. Fölmerülnek hibák abban is, hogy a szövetl^ezet vezetői nem választják meg kellőképpen azt, hogy kit küldjenek iskolába. Sok esetben jelentős szerepet játszik ezen a téren is a sógorságkomaság.

Falusi fiataljainkat már fiatal koruktól a föld szeretetére kell nevelnünk. Ebben nagy segítségünkre lehetnek a tanítók is. Minden tehát rajtunk, felnőtteken múlik, fiataljainkat neveljük szorgalomra és becsületre.

Kúcs Gyula (Dolnászecs)

Nyilvánvaló, hogy a fiatalság az, i amelytől a jövő megalapozását vár- 1 hatjuk. A Szabad Földművesben folyó 1 ankét arra hívja fel a figyelmünket, í hogy a népgazdaság egyik leg- I fontosabb szakaszán, a mezőgazda- i Ságban adódnak elő problémák a fia- 1 tatokkal kapcsolatban. A falusi fia- í talság sok helyütt elhagyja a szövet- ; kezetet és más munkaszakaszon ke- | resi a megélhetést. Nagyon fontos ennek a kérdésnek a részletes, mély- | rehatoló boncolgatása. Már a múlt- ^ ban is sok javaslat hangzott el, mely . többnyire azt hangoztatta, hogy a fia- ] talok a szórakozási lehetőségek hiá- ] nya miatt mennek az iparba. Én az , ilyen állítással nem osztom teljes j egészében a nézetemet, bár megen- , gedem, hogy ilyesmi is előadódik. A lényeget abban látom, hogy a fiatalság rendszerint ott hagyja el a szövetkezetét, ahol bizony rosszul megy a gazdálkodás. A mi szövetkezetünkből, Dolnászecsröl nem vágyódnak el : a fiatalok, mert amint mondották, nem lenne értelme, hogy valahol messze a falutól dolgozzanak; otthon is megtalálják számításukat, mind anyagi, mind kulturális téren. Meggyőződésem, hogy fiataljainkat főképpen az anyagiak érdeklik. Am mit tegyünk az olyan szövetkezetben, mely a kedvezőtlen feltételek miatt nem képes megfelelő fizetést adni a fiataloknak. Ebben az esetben hatásos meggyőző munkát kell folytatnunk, meg kell értetni a fiatalsággal azt, hogy az anyagi felemelkedés min-