Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-01-23 / 7. szám
Hogyan végezzük a téli nitratáctót • •••••••••••••••••••••••••••••••••••••»••A HOf>C«öOf>®<r «•••'• A» »•••••• Az idei telet eddig aránylag vastag hótakaró jellemezte, amely azonban a néhány napig tartó enyhülés következtében csaknem teljesen eltűnt. Az ősziek, a búza és a rozs is jól előkészültek a rejtett vegetációra és eddigi áttelelésük megíelelő. Ami a fejlődésük időszakát illeti, amelyet az ún. biológiai ellenőrzés-r sei állapítunk meg, a búzafélék jelenleg a szerv-differenciáció második szakaszában vannak és készülnek a harmadik szakaszba való áttérésre. Ez annyit jelent, hogy itt az ideje a téli nitratáció elvégzésének. Az időjárás az utóbbi napokban kedvező a téli nitratáció (a megosztott tápanyagellátás) elvégzésére. A legközelebbi napokban nem várhatunk havazást. Éjszaka erősen fagy, s így a reggeli órákban elvégezhetjük a nitratációt a tervezett salétromadaggal. A téli nitratációra a mészsalétrom felel meg a legjobban. Például ha hektáronként 5 mázsa műtrágyát tervezünk, akkor a téli nitratáció alkalmával 0,5 mázsa mészsalétromot és a kora tavaszi nitratáció alkalmával további 0,5 mázsa Lovosicei-salétromot juttatunk a talajba. Ha az alapadagot hektáronként 7 mázsa műtrágyában állapították meg, akkor mind a téli, mind a kora tavaszi nitratáció idején azonos salétromadagokat alkalmazunk, ám a kora tavaszi nitratáción kívül még egy tavaszi nitratációt is végzünk 0,5 mázsa salétrommennyiséggel. Ott, ahol az alapadag 9 mázsa műtrágya, a téli nitratáció alkalmával 0,7 mázsa salétromot szórunk szét hektáronként és a két tavaszi nitratáció idején további 0,6 mázsát esetenként. AKIK TÉTOVÁZNÁK Ám a közép-szlovákiai és a kelet-szlovákiai kerület járásainak legnagyobb részében, ott, ahol nagymennyiségben termesztenek őszi kalászosokat, elég erős hóréteg maradt, ezért sokan kérdezik: mi lesz a nitratációval? A sík területeken, ahol nem kell félni attól, hogy a hó olvadásakor a víz elmossa a tápanyagokat, hóra is lehet salétromot szórni. A lejtőkön várni kell a nitratációval mindaddig, amíg a földeken csak vékony hóréteg marad, nappal pedig a talaj felenged. Ilyenkor azonnal nitratálni kell, a nitratáció helyes elvégzésének elvei szerint. Ebben az évben sok olyan mezőgazdasági üzem van, amely utólagosan akar bekapcsolódni a nitratációt végző szövetkezetek közé, azonban az alaptrágyázás idején, szántáskor és vetés előtt nem trágyáztak a nitratáció elvei szerint. Ezeknek azt ajánlanám, hogy ne várjanak a nitratációval őszig, a következő vetés idejéig, hanem most, a téli nitratáció idejét használják ki mind a három fő tápanyag teljes adagjának kiegészítésére. Ha vetés előtt 2 mázsa szuperfoszfótot és 1 mázsa káliumsót juttattak a talajba, akkor, ha be akarják tartani a helyes tápanyagarányt, az összes trágyafélék teljes adagja 5 mázsának felel meg. Ezért további trágyázáskor kálisóval trágyázni nem kell, és a téli nitratáció alkalmával az 50 kg salétrommal egyidejűleg a hiányzó foszformennyiséget is a talajba juttatjuk, tehát a talajra a salét-1963. január 23. romon kívül 60 kg szuperfoszfátot is szórunk. A további nitrogén és kálium mennyiséget a kora tavaszi nitratáció idején egészítjük ki s ezzel egyensúlyba hozhatjuk a tápanyagarányt (egy rész nitrogént, 1,2 — 2 rész foszforra és 1 — 1,4 rész kálitrágyára). így biztosítani tudjuk az összes földbe juttatott trágyafélék jó kihasználását. A LEGJOBB EREDMÉNYEKET akkor érhetjük el, ha a nitratáció elvégzésének időpontját a biológiai ellenőrzés alapján állapítjuk meg. A biológiai ellenőrzés segítségével figyelemmel kísérhetjük a terméshozam nagyságának szempontjából döntő szervek alakulását. Biológiai ellenőrzés alatt a növények fejlődési szerveinek figyelését értjük, tehát a tenyészcsúcs formálódásának megfigyelését, amely 12 szakaszban zajlik le. A nitratáció szempontjából a második, harmadik, negyedik, ötödik és a hatodik szakasz a legfontosabb. A téli nitratáció időpontját a második és a harmadik fejlődési szakasz közötti átmenet idejére állapítjuk meg. A biológiai ellenőrzés módszerét minden agronőmus elsajátíthatja. Ehhez csak egy kis gyakorlatra és egy nagyítóra van szüksége. Az ellenőrzés módját a legközelebbi mezőgazdasági műszaki középiskolában sajátíthatja el, esetleg ha Nyitra közelében gazdálkodnak, akkor forduljanak egyenesen a mezőgazdasági főiskola növénytermesztési és botanikai tanszékének dolgozóihoz. Ott ahol még nem tudják a biológiiai ellenőrzést elvégezni, a nitratációt a növények egyes fejlődési szakaszai alapján szervezzék, vagyis a trágyázást télen, majd a bokrosodás. és a szárbaszökés idején végezzék el. Természetesen ilyen esetben nem számolhatnak olyan nagy terméshozamokkal, mint amilyeneket a biológiai ellenőrzés alapján végzett trágyázással érnének el. ELSŐSORBAN SALÉTROMMAL TRÁGYÁZZUNK A felvásárló és ellátó üzemek dolgozóit szeretném megkérni arra, hogy ők is járuljanak hozzá a nitratáció akadálytalan elvégzéséhez. A járási nemzeti bizottságok állítsák össze azoknak a szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak a névjegyzékét, amelyek bekapcsolódtak a nitratációba és ezeket a mezőgazdasági üzemeket a téli időszakban elsődlegesen látták el műtrágyákkal, s főként salétrommal. Az agronómusok címére szeretném megjegyezni, hogy a tulajdonképpeni nitratáció alatt lényegében a nitrátok alkalmazását értsék. Hibát követnek el, ha — ahogyan azt a tájékozatlan agronómusoknál tapasztaljuk, — a salétrom helyett téli nitratáció idején szuperfoszfátot vagy káliumot szórnak a talajra. Természetesen ilyen esetben nem érnek el semmilyen eredményeket, hiszen a nitrogénnek egészen más szerepe van a növények fejlődésében, mint a foszfornak és a káliumnak. A nitratációt háromféleképpen végezhetjük el. A legegyszerűbb és a legdrágább módszer a trágya kézi szórása. A kézi szórást akkor kell alkalmazni, ha hektáronként 50 kg-nál kevesebb salétromot szórunk a talajra. Az ismert gépek közül a nitratáció elvégzésére a német gyártmányú tányéros mütrágyaszórók felelnek meg a legjobban, amelyek megbízhatóan dolgoznak és a trágyát egyenletesen szórják. Ahol nagy területen nitratálnak, ott repülőgéppel kellene elvégezni a műtrágyaszórást, hiszen a repülőgép akkor is dolgozhat, amikor a talaj még nagyon puha. Határozottan el kell ítélni az olyan munkamódszert, amikor a trágyát kocsira rakják és lapáttal szórják a talajra. Ilymódon nem tudjuk biztosítani a növényzet helyes és egyenletes trágyázását, s ezért azok, akik így akarják elvégezni a trágya szórását, inkább ne nitratáljanak. Az is helytelen, ha a rossz tárolás következtében göröngyös műtrágyát minden előkészítés nélkül, darabokban szórják a földekre. Az ilyen trágyát föltétlenül porhanyítani kell. A HŐ ALATT IS Fölmerülhet a kérdés, hogy van-e rejtett vegetáció a hóréteg alatt és a fagyok idején is. Ebben az irányban, főként külföldön, már sok kísérletet végeztek, s így elegendő adat áll rendelkezésünkre. Megállapították, hogy a gabonanövénykék mínusz 14 fok Celsius hőmérséklet idején és hóréteg alatt is lélegzenek. Pontos kísérletekkel megállapították, hogy alacsony hőmérséklet esetén lélegzéskor csökken a nitrogéntartalmú anyagok mennyisége, ami teljes mértékben megokolja a téli időszakban végzett nitrogéntrágyázást. A román kutatók megállapították, hogy a fotoszintézis (a szervesanyagok képzése) megvalósul mínusz 4 fok Celsius hőmérséklet esetén is, de természetesen csakis akkor, ha a növényhez fény jut. Ezek a kísérletek bizonyítják, hogy alacsony hőmérséklet esetén, ha a növényzetet hótakaró nem fedi, megvalósul a fotoszintézis, és a növények lélegzenek. A hóréteg alatt a növények főként lélegzenek és lélegzésükkor bizonyos anyagok elhagyják a növények szervezetét. A KÉSŐN ELVETETT ŐSZIEK ÄPOLÄSA Akadnak olyan mezőgazdasági üzemek is, ahol az őszi kalászosokat későn vetették el. Ilyen esetben — ha a nitratációt a biológiai ellenőrzés alapján végzik —, nem tévedhetnek, mivel a biológiai ellenőrzés lehetővé teszi a nitratáció időpontjának pontos megállapítását. Ha nem végeznek biológiai ellenőrzést, akkor azt javasolom, hogy a téli nitratációt tél végén végezzék el, és azonnal térjenek át a kora tavaszi nitratációra, mivel a későn elvetett kalászosok nagyon gyorsan térnek át a második fejlődési szakaszból a harmadikba. Lényegében így is mondhatjuk: a nitratációt annyival későbben végezzük el, amennyivel a búza vagy rozs későbben sorolt. A hegyi és a hegyvidéki termelési körzetekben az őszi kalászosok a tél végén térnek át a második fejlődési szakaszból a harmadikba. Ez annyit jelent, hogy ezeken a vidékeken a téli nitratációt ilyenkor, vagyis a tél végén kell alkalmazni. Szlovákia szárazabb körzeteiben a téli időszakban a nitratáción kívül egy más intézkedést is meg kellene valósítani: a földeken vissza kell tartani a havat, hogy így elegendő talajnedvességet tároljunk a tavaszi időszakra. Természetesen a hófogókat a téli nitratáció elvégzése után helyezzük szét a földeken. Dr. Spaldon Emil mérnök. a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola rektora *
