Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-01-23 / 7. szám

A nitratácíó elvégzésére az ismert gépek közül legalkalmasabb az NDK-ban gyártott D-385 jelzésű tányéros műtrágyaszóró, amely az anyagot egyenletesen szórja. A gép munkaszélessége 5 m, a tartály befogadóképessége 525 dm3, de to­vábbi 1200 dm3 műtrágya helyezhető el a tartalék-felületen. Az adagolás hektá­ronkénti 70 — 2500 kg között állítható be. Teljesítménye 8 óra alatt 12 — 16 ha. — ksz — Csírátlanítás centrifupálással A svédországi Alfa Laval gyár szak­emberei megoldották a tej baktérium­tartalmának centrifugás leválasztását. A nagy sebességgel forgó, kehely formájú centrifugaedényt úgy alakí­tották ki, hogy a falain levő finom lyukrendszeren át a baktériumokban dús tejet leszívják. Két „bakterofuga“ sorbakapcsolásával a tej csíratartal­mának 99,99 °/o-a kivonható. A bakté­riumdús tej az összmennyiség 1,5 %-a, de ez nem tekinthető veszteségnek. A tej csíratartalmának kiszűrése nem teszi feleslegessé, csupán tökéletesíti a tej pasztőrözését. A baktériumtete­mektől megtisztított tej kétszer any­­nyi ideig tárolható, íze sokáig friss marad, s a pasztőrözés hőmérséklete 75 C°-ra csökkenthető. (K. J.) Előzzük mea a tehenek colibaktérinmok-okozta A tehenek tejmirigy-gyulladásainak kártételei minden magasabb színvonalú tejgazdasági kultúrával rendelkező ál­lamban, így hazánkban is, igen jelentő­sek. A tehenek baktériumos, tehát fer­tőző eredetű tőgygyulladásai közül, a tejelő állat életét is figyelembe véve, egyike a legveszedelmesebbnek a coli­baktériumok kiváltotta megbetegedés. A betegeknek ugyanis kb. egyharmadát az elhullás veszélye miatt le kell vágni, a gyógyultak egyötödében a megbetegedett tőgynegyedek elpusztulása miatt jelen­tékeny tejcsökkenés mutatkozik. A tehe­nek tejhozamát tekintve a betegek fele gyógyul meg, de sokszor a tejhozam szempontjából a gyógyulás tökéletlen. A colibaktériumok okozta tőgygyulla­dások a fertőző eredetű tőgybántalmak­­nak kb. az 1 %-át teszik ki. Ennek elle­nére a fentiekre tekintettel mégis nagy jelentősége van a tejmirigy eme megbe­tegedésének, különösen ha figyelembe vesszük azt, hogy a gyógykezelés terén egy kis késedelem már az állat életébe is kerülhet. A betegség általában leg­gyakrabban az április és szeptember hó­napokra eső időszakban mutatkozik, noha ebben a tekintetben szigorú törvénysze­rűség nincs. A betegség a nem egészséges, szeny­­nyes, páradús, huzatos istállókban tar­tott, nem kellően takarmányozott tehe­nek között viszonylag gyakori. A beteg­ségre hajlamosít a tőgy zúzódása is. Eb­ben a tekintetben a rossz fejőgépek ko­moly szerepet játszanak. A FERTŐZÉS MÖDJA A tőgygyulladást okozó colibaktériu­mok a bélsárban is rendszeresen meg­található colicsoport tagjaihoz tartoznak. Ezek vagy a bimbócsatornán át a külvi­lágból, vagy a véráram útján jutnak be a tejmirigybe. Az utóbbi lehetőségre különösen akkor kell gondolni, ha a sú­lyos tőgygyulladást emésztőszervi zava­rok föl. bendörenyheség, bélhurut, bél­múlva azonban már savós, majd hamaro­san szürkés árnyalatban vizes, azután rohamosan savószerűen sárga, vagy az erjedés kezdetén lévő must, esetleg a trágyalé színéhez hasonlóvá és pelyhes­sé, cafatos$á válik. Ha az általános tü­netek már szünőben vannak, a tej még továbbra is elváltozott marad és csak gennyből lévőnek látszik a beteg tőgy­negyedből kifejhető anyag. A tejhozam rendszerint a nem fertőzött negyedekben is hirtelen megcsappan, sőt az egészséges negyedek átmenetileg szintén elapaszt­hatnak. A bántalom lefolyása különböző lehet. Szerencsés esetekben a még súlyos gyul­ladásos tünetekkel járó bántalom is ön­magától, néhány nap alatt meggyógyul­hat. Az ilyen eset azonban ritkaságszám­ba megy. Rendszerint a betegség súlyos lefolyású, úgy hogy nem egy esetben kényszervágás válik szükségessé. Az egy-egy állományban előforduló tömeges megbetegedések során a betegek 10 — 63 %-át is le kellett vágni. A betegség lefo­lyásában az állat életét fenyegető fordu­latra akkor kell gondolni, ha a betegek a toxinhatás következtében elfekszenek, nagyfokú aluszékonyságot, légszomjat (szapora, esetleg tátott szájjal történő lélegzés, a szem kötőhártyájának, az orr és a száj nyálkahártyájának kékes elszí­neződése) mutatnak. A GYÓGYKEZELÉS A colibaktériumok-okozta tőgygyulla­dás nem tekinthető feltétlenül gyógyít­hatatlan betegségnek. Szerencsére az esetek többségében a betegek megment­hetők. A kezelés eredményessége azon­ban a betegség idejében történő felisme­résétől és az azonnali beavatkozástól függ. Rosszindulatú esetekben természe­tesen előfordulhat, hogy az idejében al­kalmazott kezelés is eredménytelen ma­rad. Ha azonban az első tünetek mutat­­kozásakor nyomban beavatkozunk, az állat életét csaknem biztosan a megbe­tegedett tőgynegyedet pedig nagy való­színűséggel sikerül megmenteni. Ha az állatorvos kéznél van, akkor azonnal kérjük a segítséget. Ha ellenben nincs remény arra, hogy hamarosan kezelésbe veheti az állatot, akkor magunknak kell beavatkozni az állatorvos utasítása sze­rint. Dr. Nyiredy István tőgygyuMását sárrekedés stb.) előzték meg. A tőgybe került baktériumok azután az általuk ter­melt mérgek (toxinok) és a tejcukorból lehasított savak útján általában súlyosan beteggé teszik a fertőzött negyedet vagy negyedeket. A toxinok hatására a tejmi­rigy vér- és nyirokere, továbbá a tejet elválasztó mirigyszövet károsodik; a vér- és nyirokerek elzáródnak, ennek folyo­mányaképpen a vér- és nyirokkeringés­ből kizárt mirigyrészek elhalnak. Az elhalás folyamán kívül a beteg ne­gyedben — nagyobb területeken — még hurutos gyulladás is kialakul. A tejutak­­ban fehérjedús, de tejtől merően eltérő folyadék lép ki. A TÜNETEK A colibaktériumok okozta tőgygyulla­dásra mindig akkor kell gondolni, ha az egyik, vagy esetleg több tőgynegyed szinte minden előzetes tünet nélkül, hir­telen és erősen megnövekszik, gyakran a kétszeresére duzzad, tapintásra fájdal­massá és tömötté válik. A betegségre jellemző továbbá, a sokszor 42 C fokot is elérő lázas hőemelkedés, gyakran rázó­hideg, tompultság, teljes elesettség, esetleg elfekvés, a végtagok bénulás­szerű tünetei, és az ezzel kapcsolatos járási nehézségek. Ezek azonban viszony­lag csak ritkán mutatkoznak a colibak­tériumok-okozta tejmirigygyulladás, a tejutak egyszerű és rövid ideig tartó hu­rutos megbetegedésekor. A tej a tünetek megjelenésétől kezdve eltávozik és mennyisége erősen lecsök­ken. Már a betegség kezdeti szakában a beteg negyed alig választ el 0,5 — 1,— dl­­nyi tejet, a későbbiek során pedig csak­nem teljesen elapaszt. A tünetek fejlő­dése során a tej eleinte még tejszerű, de jóval higabb a megszokottnál, 12 — 24 óra

Next

/
Thumbnails
Contents