Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-01-23 / 7. szám

VIT. ÉVFOLYAM • 3. SZÁM. 1983. Január 23. A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Az üzemi sertéshizlalás--------------------^ TARTALOM GÉPESÍTÉS Keresztes István: Az üzemi sertéshizlalás gépesítése ... 9 NÖVÉNYTERMESZTÉS Dr. S paid on Emil mérnök: Hogyan végezzük a téli nitra­tációt . .'...........................10 ÁLLATTENYÉSZTÉS Dr. Nyiredy István: Előzzük meg a tehenek colibaktériumok­­okozta tőgygyulladását .... 11 NÖVÉNYVÉDELEM Vanek Gáspár mérnök: Ro­varral a rovar ellen .... 12 V________________J gépesítése Mezőgazdasági üzemeink mindinkább hajlanak a szakosításra. Ezzel együtt jár, hogy a sertéstenyésztés egyes tenyésztési és tartási ágazatai, így a malacnevelés, a süldőnevelés, a hizlalás és a tenyészállatok nevelése különválik. Az utóbbi években megváltozott a termelés technológiája is. A férőhelyszükséglet és az ezzel járó költség, a hagyományos neveléssel szemben, csoportos nevelésnél mintegy 50 *Á-kaI csökkent. Nyilvánvalóvá vált, hogy a sertéshizlalás gépesítését nemcsak egyes munkafolyamataiban, hanem egész komplexu­mában kell megoldani. Nálunk is vita folyik a sertéshizlalásról, így: kisfalkában vagy nagyfalkában hizlaljunk-e, a takarmányok adagolása száraz vagy nedves legyen stb. Csak akkor kezdjük hát meg a gépesítést, miután eldöntöttük, hogy milyen etetési módot alkalmazunk. Újabban a szövetkezetek gyári takarmány­­keverékeket is használnak, amelyek biológiai hatását antibioti­kumok, vitaminok stb. is növelik. A trágya eltávolítását a gyűjtögödörbe az áthajtás istállóban kaparólánc segítségével is megoldhatjuk. —ksz — Száraz etetésnél a gépesített üzemekben az önetetőket a kézi erővel történő feltöltés helyett, — ha a gazdaság nem rendel­kezik keverő üzemmel — keverő szerkezettel ellátott adagoló kocsikból ürítöcsiga segítségével célszerű feltölteni. A takar­­mánykiszőrás elkerülésére újabban olyan préselóberendezéseket is használnak, amelyek az abraktakarmányokat különböző nagy­ságúra szemcsézik, préselik, s ez jelentősen csökkenti a takar­mányozási költséget. Egyes helyeken a nedves takarmányok csővezetékes szállítását oldották meg, másutt pedig vákuumos megoldással dolgoznak, például 4 atmoszférára komprimálják a levegőt és azzal fújják szét a kész keveréket a csapokon át a vályúba. Ennél a megoldásnál, miután minden falka részére önetptő is áll rendelkezésre, megvalósítható a nyolcórás mun­kaidő bevezetése. Reggel és délben a hízósertések nedves ke­veréket, este pedig az önetetőkből száraz keveréket fogyaszta­nak. A pépesített szilázst, a párolt burgonyát, a répát s egyéb melléktermékeket szintén a darával keverik össze és együtte­sen juttatják az etetővályúba. Az önitatók többféle megoldásúak lehetnek. A sertéshizlal­dákban kis átalakítással a szarvasmarha önitató csészék jól alkalmazhatók, bár ennél előfordul, hogy a sertések orrukkal a szükségesnél hosszabb ideig tartják nyitva az önitató szele­pét és abból a víz a földre ömlik. Lefolyócsővel azonban ez elvezethető. Egyszerű és jó megoldás az úgynevezett állandó vízszintű központi szelepes rendszer, amelynél a fővezetékből a szelep mindig a fogyasztás arányában enged vizet az egy­­szintbe helyezett önitatók mindegyikébe. Még jobb megoldás a fertőzések elkerülése végett, ha minden önitató testbe külön­­külön helyeznek el szabályozó szelepet. Téli Időben, ahol fagy­veszéllyel kell számolni, temperált ivóvízről, illetőleg fűtött önitatókról kell gondoskodni. (Elektromos hőtároló, gázolajos fűtés, boyler, termosz-csészés önitató berendezés stb.). A trágyát a hizlaldákból legegyszerűbb húzószánnal eltávolí­tani. Csörlő segítségével a húzószán a csatornában levő trágyát összegyűjti és az épületen kívül levő ferde pályán a pótkocsira továbbítja. A trágyaakna, amelyből a szán kitakarítja a trágyát, mind az épületben, mind a kifutókban elhelyezhető. A trágya­folyosóból kaparólánccal is eltávolítható a trágya a gyűjtő gödörbe, de gyakori az a megoldás is, hogy a trágyát RS — 09-es traktorra szerelt homlokrakodóval és söprőgéppel távo­­lítják el. A homlokrakodó folyadéknyomásos szerkezet segítsé­gével rakja a pótkocsiba a trágyát. Vízsugárral kitrágyázni csak fagymentes napokon jó. A vízzel felhígított trágya a le­folyó aknákon keresztül jut a gyűjtőaknába, ahonnan vákuumos trágyalé-kocsival szállítják el. A villamosítás a szövetkezeti sertéshizlalás gépesítésében elsőrendű fontosságú, nemcsak az egyes munkafolyamatok elvégzése hanem a keverékek elkészítése során is. A szövetkezeti üzemek gépesített sertéshizlaldáiban alkal­mazott berendezések és eljárások, illetve a rendelkezésre álló technika helyes kihasználása nemcsak a takarmányozás hatás­fokát javítja meg — ami által a munkatermelékenységet növeli — hanem egyúttal az állatokkal való bánást is megkönnyíti. A csökkenő önköltség a növekvő és javuló hústermelés és an­nak jobb minősége fokozni fogja a szövetkezetek pénzbevéte­leit, gazdálkodási eredményeit. KERESZTES ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents