Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-01-20 / 6. szám

Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld meg magad'. • Milyen idő várható • Gyümölcsé szét-szőlészet • Méhészet • Szakkérdésekre válaszolunk • Gyiimölcsészet-szőlészet

• Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld

2hväialzSiKuSh Hogyan kezeljük ammóniákos

oldattal a kukoricaszilázst?

Amikor riporterünk a mohovcei szövetkezetben (levicei járás) járt, a zootechnikus az alábbi kérdéssel fordult hozzá: Hogyan keverik húgyanyaggal vagy ammóniákkal a lesilózott kukoricát és miért növekszik az ilyen sziiázs takarmányértéke?

A másik kérdés megválaszolásával kezdjük. A kukoricaszilázs aránylag, kevés nitrogénanyagot és jelentős mennyiségű szabad szerves savat tartalmaz. Ha takarmányozás előtt ammóniákos oldattal kezeljük, akkor ezzel a savak egy részét lekötjük, s az így keletkezett ammóniumsóknak takarmányértéke van. Mivel a sziiázs savanyúságát az ammóniákozás enyhíti, az ilyen takarmányt az állatok is szívesebben fogyasztják és kevesebbet hagynak belőle kihasználatlanul az etetővályúban.

Hogyan állítjuk elő az ammóniákos oldatot?

Ott, ahol kicsi a szarvasmarhaállomány, legelőnyösebb kész ammőniákos oldatot venni (25 %-os töménységű), a Chema nemzeti vállalattól. De a nagyobb szarvasmarhaállománnyal rendelkező mezőgazdasági üzemek esetében előnyösebb, ha az ammóniákos oldatot folyékony (82 °/o-os töménységű) ammóniákból készítik el. A 82 %-os töménységű folyékony ammóniák szállítására nagyon jól megfelel a DICA —2-es tartálykocsi.

A kukoricaszilázst legelőnyösebb 10 %-os ammóniákos oldattal kezelni. Mindig az ammóniákot öntjük óvatosan a vízbe, sohasem ellenkezőleg! Egy mázsa silótakarmányt 2,5 liter 10 %-os ammóniákos oldattal (vagy 5 %-os húgyanyagoldattal) egy órával az etetés megkezdése előtt benedvesítünk. A silótakarmányt sohasem szabad zárt helyiségben ammóniákozni. Ugyanis a takarmány nedvesítésekor bizonyos mennyiségű ammóniák felszabadul, s így a dolgozóknak nem tudnánk megfelelő munkakörnyezetet biztosítani. Ha 25 %-os töménységű am-, móniákos oldatot használunk, akkor egy mázsa silótakarmányba csupán egy liter oldatot keverünk. Sohase készítsünk több ammóniákos oldatot, mint amennyire pillanatnyilag szükségünk van, mivel a befagyott oldat sok bosszúságra ad okot, és a dolgozókat eltanácsolja a takarmány ammóniákozásától.

(Ügy mint a Hubicei Állami Gazdaságban, ahol emiatt idegenkedtek a dolgozók az új takarmányozási technikától.)

Ettől az új takarmányozási módszertől ne várjunk azonban azonnali csodálatos eredményeket, és az esetleges sikertelenség esetében keressük meg a hiba okát. Például a Szenyicai Állami Gazdaságban 25 hízásra befogott növendékbikát etettek novemberben kísérletképpen ammóniákozott silótakarmánnyal. Az eredmény: 10 nap alatt 95 kg húszveszteség. Keresték a sikertelenség okát és rájöttek arra, hogy a takarmányelőkészítők követték el a hibát. Az ammóniákos oldatot ugyanis alaposan el kell keverni a takarmánnyal, hogy leköthesse a tejsavat. Ezt pedig elmulasztották. De nem hagyták abba a kísérletet, hanem tökéletesítették a takarmány keverését. Decemberben nagyon szép eredményeket értek el. A 25 hízásra befogott és ammóniákos silótakarmánnyal etetett növendékbika, 3000 korona értékű hússal többet termelt ebben a hónapban, mint a szokványosán készített takarmánynyal azonos adagokkal táplált ellenőrző csoport, s a költségtöbblet az így előállított hústöbblet árának alig 2%-ával egyenlő. Mind a két csoportba sorolt állatok naponta 15 kg silótakarmányt és 1 kg abrakot kaptak fejenként. Ebben az állami gazdaságban ma már az összes hízómarhát ammóniákos silótakarmánnyal etetik, ezen felül kísérletképpen 100 fejőstehenet is ilyen szilázzsal takarmányoznak.

S végül azt is meg kell említeni, hogy az ammóniákos oldattal kezelt sziiázs nemcsak növeli a hús- és tejhozamot, hanem szilárdítja az állatok egészségét is, ami a tavaszi kritikus hónapokban az állatok jó erőnlétében nyilvánul meg.-Gir.. . hogy P. Molotok traktoros az Vdarnij szovhoz dolgozója, a burgonya betakarításakor hatalmas burgonyára bukkant. A burgonya olyan nagy volt, mint a fejeskáposzta, és 3,20 kg-ot nyomott. A szovhoz szakácsai megállapították, hogy ilyen burgonyából húsz adag burgonyakását lehet készíteni.

... hogy Kaliforniában magajáró paradicsomszedögépet gyártottak, amely óránként 100-125 mázsa terményt takarít be. Egyetlen dolgozó irányítja, s az osztályozó asztalnál 12 ember dolgozik. A megcsonkított termények mennyisége alig éri el az 5%-ot.

... hogy Indonéziában a lakosság 70 %-a a mezőgazdaságban dolgozik. Még nemrégiben 4000 külföldi birtokolta a szántóterület egynegyed részét, ezzel szemben az ország 10 mülió földművese fejenként csupán 0,87 hektárt müveit. Az új földreformnak az volt a célja, hogy a földbirtokosok rovására minden földművescsaládnak legalább 2 hektár földet juttasson. A rizs vetésterületének kiszélesítésével és nagyobb területek öntözésével 1962-ben saját termésből fed.ezték az ország rizsszükségletét.

... hogy a Szovjetunióban évenként 50 000 új tudományos dolgozóval gyarapszik 'a gyakorlati élet. Az alapot a 2,5 millió főiskolás képezi, akiket a 40 millió középiskolásból választanak ki.

... hogy a második világháború alatt egy olasz, aki a svájci határ közelében lakott 80 kg mézet akart eladni szomszédjának. Ez azonban a svájci felségterületen lakott. Olaszországból azonban tilos volt a kivitel. Ennek ellenére a szemfüles olasz kiutat talált. A határ mentén az erdő fái között helyezte el az eladásra szánt mézet, a svájci szomszéd viszont méhkaptárait a határtól egy kilométerre állította fel. A méhek néhány nap alatt átvitték a mézet a határon.

... hogy a szovjet tudósok a méhpempót különböző betegségek gyógyítására használják. Méhméreggel a gerinc és .az ízület betegségeit próbálják gyógyítani, a méhpempót asztma gyógyítására, a szív megbetegedéseire és némely gyermekbetegség gyógyítására használják.

Nagyméretű

szénaszárítók

Az NDK-ban a

régi rendszerű, háromlábú szénaszárítók helyett jó eredménnyel használják a nagyméretű lovasokat. Főbb előnyeik:

1. a szénaszárítás kézierőszükséglete 1/3-ára csökkenthető;

2. azonos menynyiségü széna nye- ‘ réséhez a szárító

anyagszükséglete még az Ví-et sem éri el; 3

3. a nagy szénaszárítók az istállók közelébe is felállíthatok és hektáronként csak 30 m2 területet igényelnek, míg a régi háromlábas szárítókat a takarmánytermő helyen kell felállítani és térszükségietük 200 m2 hektár;

4. a kedvezőtlen időjárásból származó veszteség kevesebb, azonfelül a levélzet majdnem maradéktalanul megmenthető.

Képünkön: a nagy szénaszárító lovasok felállítása. Magassága 4 m, egymástól való távolság 1,5 m.

Alacsony, nagy rakfelületű szénaszállító kocsi

A szálastakarmányok begyűjtésére és szállítására használt szekerek és gumikerekű kocsik nem felelnek meg tökéletesen a célnak. Helyettük öreg gumikerekű kocsiból házilag készíthető az ábra szerinti rakodó. A kocsi alvázát annyira meg kell hosszabbítani, hogy a rakfelület hossza 7 m legyen. Szélessége 2 m, magassága a földtől 60 cm.

MEZOGAZMS/IGI

K 1

§

I

£

X

I

K

O

N

FEHÉRJE BIOLÓGIAI ÉRTÉKE = a fehérjék a növény és az állati szervezet legfontosabb nélkülözhetetlen alkotórészei. Engels szerint az élet fehérjetestek létezési formája. A fehérje biológiai értékét aszerint határozzuk meg, hogy milyen mértékben képes támogatni az állati szervezetet saját fehérjéjének felépítésében. Azokat a fehérjéket, amelyek valamennyi nélkülözhetetlen aminósavat tartalmazzák, s igy azok egységnyi mennyiségéből a legtöbb állati fehérje termelődhet, teljes biológiai értékű fehérjének nevezzük. A tej vagy a tojás fehérjéje tekinthető biológiailag a legértékesebbnek, ezért azoknak hatá'át 100-nak veszik, s a többi fehérjét ahhoz hasonlítják.

EXTENZIV GAZDÁLKODÁS = külterjes gazdálkodás. Az a gazdálkodási, termelési mód, amely a föld megművelésére kevés munkát és termelőeszközt fordít. Az ilyen gazdálkodás természetesen az elérhetőnél sokkal kevesebb mezőgazdasági terméket eredményez, s ezért maradinak, elvetendőnek tekintjük.

INTENZÍV GAZDÁLKODÁS = a polgári gazdaságtan tanítása szerint a belterjesség a területegységre jutó leltári érték nagyságával és a felhasznált emberi munka mennyiségével mérhető. Közgazdasági szempontból a belterjes gazdálkodás előnye a föld, a .-jsazdaságban fekvő tőke és a munkaerő jobb kihasználása, tehát többtermelés révén a nemzeti jövedelem növekedése. A belterjes gazdálkodás tényezőit, mutatóit Lenin tárta fel. Lenin a mezőgazdaság belterjességét a következő tényezők alapján elemezte: a) a megművelt föld egységnyi területére jutó munkaeszközök és gépek értéke, b) a trágyázás mértéke, c) az állatállomány nagysága és minősége, d) az alkalmazott bérmunka, illetve az élőmunka ráfordítás mértéke, e) a vetésterület szerkezete, a kalászosok és egyéb szántóföldi növények aránya, f) a fejlett művelési módszerek alkalmazása. A mezőgazdaság belterjes fejlesztésének célja az átlagtermések, hozamok emelése, és az egységnyi termőterületről nagyobb értékű termékeket adó termelési ágak fejlesztése.

A lelkiismeretes méhész most, a tél közepén nyugodt. Méheit jól betelelte, leszűkítette, feletette, betakarta. A röplyukakat is lesötétítette, s mégsincs gond nélkül. A méheket gyakran háborgató egerek pusztítására „Zelio“ mérgezett búzamagot helyezett-minden méhesbe, raktárba, s ügyelt arra, hogy a szomszéd vagy a saját tyúkjai ne juthassanak hozzá. A gyümölcsösök szempontjából hasznos cinegéket is távoltartja a röpnyílásoktól, azok letakarásával és a cinegék etetésével. A cinegék gyümölcsöseinkben a kártékony rovarok legjobb pusztítói, s igy télidőben hálásan fogadják az etetőbe helyezett szalonnabőrt vagy faggyút.

A jó méhész télidőben értékeli az elmúlt év gazdasági eredményeit, megbírálja méhcsaládjai minőségét a pontosan vezetett kaptárkimutatások alapján és terveket készít a jövő évre. Az alaposan átgondolt terv fél sikert jelent. Legfontosabb a méhgazdaság jövedelmezőségének biztosítása. Ezt elsősorban az idegen beporzásra szoruló gazdasági növények megporzásával éri el, ha az említett növények közvetlen közelében elegendő és jól fejlett méhcsaládokat helyez el. Ezután vándorol az ugyancsak szükséges mézhozam érdekében akác és fenyőerdeinkbe. A méhészet hasznosításának lehetőségeit a méhméreg, az anyapempő, valamint a viasztermelés egészíti ki.

Itt az ideje annak, hogy minden szükséges lépést megtegyünk a vándorlás előkészítésére.

Minden szervezett méhésznek 1962. december 30-ig be kellett jelentenie a méhészeti alapszervezetnél ha vándorolni készül, s az alapszervezet a járási nemzeti bizottság jóváhagyásával kiadja a vándorló méhész igazolványát (Preukaz kocujúceho vcelára). Ha ezt eddig nem tette meg, akkor haladéktalanul tegye meg erre a szükséges lépéseket.

A kérvényben pontosan fel kell tüntetni a saját pontos címén kívül a községet, járást és vándorhelyet, ahová vándorolni akar, valamint á méhlegelőt képező terményt. A kérvény benyújtásával kapcsolatban az alapszervezetnél kapható befizető lapon előlegesen 10 Kcs kezelési díjat fizet be és egy másik befizetési lapon az állatorvosi kutatóállomások külön kiadásaira annyi 1 Kcs-t, amennyi méhcsaláddal vándorolni szándékozik.

Méhészgondok,

méhésztervek

A kérvényt az említett befizetési lapok szelvényeivel együtt küldi be az alapszervezetnek.

Az állami gazdaságok, erdőgazdaságok, szövetkezetek, iskolai és katonai gazdaságok csupán 10 korona kezelési'díjat fizetnek, a többi költségektől mentesítve vannak.

A méhészszervezet járási bizottságai március 10-igi értesítik a kérvényezőket a kérvények jóváhagyásáról vagy elutasításáról. Az esetleg felmerülő vitás kérdéseket a méhészszervezet kerületi bizottságai március 20-ig intézik el.

Ezen határidő eltelte után a járási bizottságok kiállítják a vándorlási igazolványokat azok számára, akik befizetési kötelezettségüknek eleget tettek. Az igazol-Kijáróellenzö cinkék ellen

ványt az alapszervezet kézbesíti ki a méhésznek, ha fölmutatja:

a) a vándorhely tulajdonosának letelepülési engedélyét,

b) az állatorvosi igazolványt a méhek egészségi állapotáról,

c) az illetékes méhészszakértő bizonylatát a méhek eredete és egészségi állapota felől.

Tehát a méhész beszerzi a vándorhely tulajdonosának írásbeli engedélyét, továbbá kaptáronként 30 méhet gyűjt össze egy gyufásdobozba a télen elhullott méhekből, ráragasztja az alapszervezetnél beszerezhető címkét és a dobozt az illetékes állatorvosi méhvizsgáló állomásra küldi. Végül szükséges, hogy az illetékes körzet méhészeti szakértője az előírt nyomtatványon igazolja a méhek egészségi állapotát és eredetét.

Dr. Novacky

W

Oo

N

G

??

??

Qv

2

ft*

Ov

Co

o

O

o

A

ft

Co

N

O

*■—1

£

•

te

a

o

a

ft*

2

Bv

■'t

*nD

s

0)

N

05

a

a

N

ft*

a

C/3

av

a

5*

Cc

??

o

3

•

0

Co

Bv

ft*

2

a>

a

2

a

a

a

a*

•

5

a

a

3

Sí

01

a

a*

•n

a

Ov

£

a

s*

0

'*■*»

a

a*

3

av

>5

a

o

a

2

a

a

a

a*

}3zsaiozs-i3zsdsoigiunfio • gtmjuoa opi üääjm • ipnßmu Baut pipuisj « uo^ixai si)f ißvsopznßozan • pmojPH • yuniozsDipa auifasapua^azs