Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-01-20 / 6. szám

HOGYAN FOKOZHATJUK A TEJTERMELÉST • HOGYAN FOKOZHATJUK A TEJTERMELÉST • HOGYAN FOKOZHATJUK A TEJTERMELÉST • HOGYAN FOK

Hogyan fokozhatjuk a fejfermelést?

ii.

MOSZKALENKO ELVTÁRS TANÁCSAI FEJŐINKNEK

Nem titok az, hogyha naponta kétszer etetnek és fejnek, akkor a fejők rendszerint csak reggel félöttól fél nyolcig és délután is körülbelül ennyi idét foglalatoskodnak az istállóban. Sietnek, hogy a munkával mielőbb elkészüljenek és napközben más munkát végezhessenek, este pedig családjuk körében lehessenek. Ez az egyik legfőbb oka annak, hogy nálunk nem a leghelyesebben gondozzák a teheneket — és ez Moszkalenko elvtárs figyelmét nem kerülte el. Erre igen élesen rámutatott és ajánlotta e hiányosság eltávolítását.

Hogy mit ajánlott? Ez mindig a helyi adottságoktól függ, erre nem lehet egységes receptet adni. A javulás alapját azonban a tehenek fokozottabb gondozása és a napi háromszori fejés képezi.

A jarovi EFSZ-ben Moszkalenko elvtárs látogatása után megtárgyalták és az istállókban bevezették az új munkaszervezést. Az első műszak reggeli fél négykor áll munkába. Eteti feji, tisztítja a teheneket és kitakarítja az istállót. A munkáját 11 órakor végzi be. A második műszak

11.30 órakor kezdi a munkát, délben elvégzi a fejést, kihajtja a teheneket a legelőre, vagy kiengedi a kifutókba és munkáját az esti fejés után körülbelül 20 órakor fejezi be. Mindkét műszakban összesen nyolc szövetkezeti tag dolgozik és 94 fejőstehenet gondoz. Vasárnap mindig az egyik műszak teljesít szolgálatot, hetenként pedig a műszakok váltakoznak, Fejőskor mindkét műszak úgy végzi munkáját, hogy az egyik fejő megtisztítja, gőzöli és masszírozza a tehén tőgyét és lefeji az első tejet. A másik utána a tőgyre felrakja a fejőgép szívókelyheit és ellenőrzi a gépi fejést. Ezt követően további két fejő veszi kezelésbe a teheneket és a fejőgép lekapcsolása után kézzel elvégzik az utőfejést és feladatuk újabb masszázs elvégzése. A teheneket hasznosság szerint csoportosították és a hasznosság szerint állapították meg az egész takarmányadagot is. Az új szervezés és az egész „napi munkarendet“ nem a „zöld asztal“ mellett gondolták ki, hanem a zootechnikus segítségével közvetlenül az istállóban állították össze az egyes munkák időtartamának pontos megfigyelése után.

A vsztisi EFSZ állattenyésztésében egy szocialista munkabrigád dolgozik, amelynek vezetője Valásková elvtársnő. Ez a brigád 10 fejőnőből és a gépi berendezések két karbantartójából áll. Két műszakban dolgoznak és 170 fejőstehenet látnak el. A reggeli műszak az istállóba három órakor kezdi meg a munkát. E csoportban három fejönő és két etető dolgozik. Mindegyik fejőnő körülbelül egyenlő számú

tehenet gondoz. Körülbelül egyenlő számú szárazon álló tehén is van mindegyik csoportban. Egymás után végzik el a tőgy lemosását, puha meleg ronggyal gőzölik, majd massszírozzák, felkapcsolják a fejőgépet és azonnal fejnek. Az etetők ezalatt a trágyaárokban söprik le az ürüléket, etetnek és almoznak. A fejés hét órakor ér véget. A nők mindegyike ezután naponta tisztítja a gondjaira bízott teheneket s ezzel a munkával fél 9-kor készül el. Fél tizenegytől déli egy óráig még ez első műszak végzi a déli fejést. A második műszak délután három órakor kezd dolgozni és az istállóban esti fél kilencig dolgozik. A munkafolyamat az előzőekben leírtakhoz hasonló. Szombaton délben az első műszak befejezi munkáját és csak hétfőn délután veszi át a szolgálatot ismét, s így a két műszak sorrendje kicserélődik. Ezen kívül minden pénteken a szokottnál alaposabban takarítják ki az istállót, megtisztítják az ablakokat, hetente kétszer a takarmányozó folyosót mésszel felhintik és új fertőtlenítő-szert öntenek a bejárati lábtörlőbe. A takarmányozó csoport takarmányt készít be külön a reggeli és külön az esti etetéshez.

Ez a szervezési rend természetesen sem a jarovi, sem a vsiiäi EFSZ-ben nem végleges és nem érvényes minden esetre. Azonban példaként szolgálhatnak ott, ahol az új szervezési rendszer bevezetéséről kezdenek gondolkodni. Legyen bár a napi munkarend akármilyen, egy vagy két műszakkal, mindenütt érvényes az alapkövetelmény: fokozott gondot fordítani a fejésre, napjában háromszor fejni, ügyelni a gondozás idejének és módjának betartására. A vsztisi EFSZ- ben például az egyik vasárnap a déli fejést egyszerűen kihagyták és az eredmény azonnal meg is mutatkozott. 150 liter tejjel lett kevesebb, így tehát a rendszeresség követelményéből nem lehet engedményeket tenni. Természetes, hogy e gondoskodásba beletartozik a tehenek körmének rendszeres ápolása és az is, hogy őket kiengedjék a kifútókba vagy a legelőre.

A TÖGY GONDOZÁSA

A tőgy akármilyen jó gondozása tartós jevulást nem eredményezhet, ha a tehén nem kap elegendő takarmányt, de ugyanígy még a legjobb takarmányozás sem jelenti a tejhozam fokozását, ha nem ápoljuk a fejőstehén legérzékenyebb szervét — tőgyét. Ezt az elvet Moszkalenko elvtárs a plzeni járás mezőgazdasági dolgozóinak lépten-nyomon emlékezetében idézte. És a tőgynek milyen gondozását ajánlotta?

A fejés előtt a tőgyet meleg vízzel kell lemosni, amennyiben természetesen ez szükséges. Ezután elvégzik a tőgy gőzölését és masszázsát. Egy körülbelül 50 C° meleg vízbe rongyocskát áztat be (erre a célra legjobban megfelel a gyapot, flanell vagy trikóanyag) a rongyocskát könynyedén kicsavarják és szétrázzák. Ezáltal körülbelül 40 C°-ra hűtik le. Ezután rárakják a tőgyre. Megkezdik a masszázst: először a tőgy hátsó felét masszírozzák, felülről lefelé egészen a tőgybimbókig könnyű simogatással. A meleg ronggyal ehhez hasonlóan masszírozzák meg a tőgy jobb és baloldalát, majd elől masszírozzák meg, mindig az egyes tőgynegyedeket úgy, hogy váltakozva a hüvelykújj vagy a kéz többi újjá halad a tőgy közepén át. A tőgybimbókat is megmasszírozzuk, anélkül azonban, hogy tejet csepegtetnének ki.

A masszázs módja és sorrendje nem varázslat. E mozdulatokkal a borjú mozdulatait utánozzuk amikor a szabad természetben a tehén alatt nő fel. A meleg ronggyal végzett könnyed simogatás izgatja a tőgy felületén levő érzékeny idegsejteket. Ez az izgatás átterjed az agyba, ahol az agyfüggelékben, az agyalapi mirigy hátulsó lebenyében megindul az oxitocin nevű hormon termelése, amely hatással van a tejképződésre valamint arra is, hogy a tej a mirigytüszőkből a tejcsatornákba nyomódjon. Ez a hormon csak rövid ideig hat, átlagosan csupán nyolc percig, tehát ez alatt az idő alatt kell a tehenet megfejnünk. Tehát a fejést azonnal a masszázs és a gőzölés után kell megkezdeni. A teheneket nem szabad „jó előre“ masszázzsal előkészíteni s ezután szünetet hagyva jóval később fejni.

Ha megelégszünk a naponkénti kétszeri fejéssel, akkor meg kell elégednünk az alacsonyabb tejhozammal is. A tejelékenység fokozására és a nagy tejhozam fenntartása érdekében naponta háromszor kell fejni. Amint már említettük: jó takarmányozás" és helytelen fejési módszer alkalmazása esetében a tehenek súlya gyarapszik, de egyre kevesebb tejet adnak. Húst termelnek és nem tejet, ezért szükséges, hogy a fejés módszereire az eddigieknél Sokkal nagyobb figyelmet fordítsunk.

HOL KEZDŐDIK A GONDOSKODÁS

Természetes, hogy már a borját úgy gondozzuk, hogy egészséges tehén váljék belőle. A vemhes üszőkre már ugyanolyan gondot kell fordítani mint a tehenekre, különösen pedig vemhességük utolsó hónapjában. A vsztisi EFSZ-ben ezeknek az üszőknek tőgyét a tehenekéhez hasonlóan masszírozzák és gőzölik. Egy különleges bizottság negyedévenként értékeli az üszők gondozását és a gondozókat prémiumra javasolja.

Az ápolás részét képezi a tehenek rendszeres tisztogatása is. Nemcsak az a fontos, hogy a tehenek szemre is tiszták: a tiszta állatok bőrükön keresztül több levegőhöz jutnak és ez a bőr jobb vérellátását biztosítja. Ennek szintén nagy a jelentősége a tejtermelés szempontjából, mivel éppen a bőr rétegeiben helyezkednek el a mirigyek, tehát a tejmirigyek is és így a kellő vérellátás kedvezően befolyásolja a tejképződést.

A legelés és a kifutókban való mozgás az állatok számára nem jelenti csupán a friss takarmánnyal való jóllakás lehetőségét. A friss levegőn tartózkodás elősegíti az állatok edzettségének, fokozását, serkenti a vérkeringést és az emésztést. Ezért igen fontos tényezője ez is a tejhozam növelésének.

A MUNKÁÉRT JÁRÓ JUTALOM

Az EFSZ-ek többségében bevezették az elért hasznosság, tehát a tejhozam szerinti bérezést. Ez a fejők érdekeltségét is növeli abban, hogy p lehető legtöbbéit fejjenek és az alapfizetésen kívül még prémiumot is kapjanak a terv túlszárnyalásáért. Ezen a télen azonban nem lesz elegendő takarmányunk nagyobb hasznosság elérésére, habár a fejők nagyobb gondot fordítanak a tehenekre és több munkát áldoznak a takarmányok előkészítésére. Ezért például a vsztisi EFSZ új prémium-javaslatot dolgozott ki tekintettel az idei tél különleges feltételeire. A prémiumalap egy részét a fejők számára tartják fenn még a kisebb tervteljesítés mellett is, ha betartják a meghatározott intézkedéseket. Ebben az EFSZ-ben, csakúgy mint a jarovi szövetkezetben a fejőnők a jutalmat egyenlő részekre osztják fel és a munkát közösen végzik.

AZ IGYEKEZET EREDMÉNYT HOZ

A nyugat-csehországi kerületben Moszkalenko elvtárs látogatása után mindent jól átgondoltak. A Plzen-déli Járási Nemzeti Bizottság alelnöke, Tuma elvtárs erről a következőket mondja: „Az egész idő alatt minden útjára elkísértem Moszkalenko elvtársat, és nem mondhatom, hogy valami újat; eddig ismeretlent ajánlott volna. Hiszen mindezt már láttuk és ismertük: ismertük hibáinkat is. De azáltal, hogy Moszkalenko elvtárs a hibák összességére utalva, így felfedte a hibák okát és rámutatott a következményekre, s ezáltal ösztönzött az eltávolításukra. Igyekszünk bevezetni minden szövetkezetünkben azt amit ajánlott. Kerületünkben 345 állatorvossal, a fajállattenyésztő igazgatóság dolgozóival és a tejcsarnokok instruktoraival rendelkezünk. Ezeknek a szakembereknek segíteniük kell abban, hogy az istállókba rendet teremtsenek. Járásunkban erre más szakembereket is felkértünk és mindegyiküket egy egy szövetkezetben konkrét feladattal bíztunk meg. Október végéig elértük azt, hogy 101 EFSZ közül 7B-ban a szarvasmarhát legeltetik, 51 EFSZ-ben a fejésnél alkalmazzák a tőgy masszírozását és gőzölését, 21 szövetkezetben az istállókban új munkaszervezést vezettek be és 16 EFSZ-ben megkezdték a tehenek napi háromszori fejését, 54 szövetkezetben a szalmát füllesztéssel ízesítik, bevezetik az élesztősítelt takarmányok előállítását.

Vajon mit mondanak azok a szövetkezetek, amelyek már javítottak a tehenek gondozásának minőségén? A vsztisi EFSZ-ben az előző évnél nem nagyobb takarmányalap mellett a tejhozam 0,5 literrel növekedett és még októberben az istállóátlag naponta és darabonként hat litert tett ki. Ekkor már a takarmányadagokat igen szűkén, takarékoskodva mérték. Hasonló volt a helyzet a jarovi és a dnesicei EFSZ-ben, a Teresovi Állami Gazdaságban, a svojkovicei EFSZ-ben és a nyugat-csehországi kerület sok más mezőgazdasági üzemében.

Következetesség, rend és a munkában nyilvánított áldozatkészség igazságos jutalmazása — ez a tejtermelés jelenleg fennálló kedvezőtlen helyzete megjavításának útja, de ugyanakkor a tejtermelés lényeges növelésének tartós útja is.

Hozzászólás „Mi az oka a dinnyetermesztés hanyatlásának?,, című cikkhez

if Fejtrágyázzák az őszieket. A közép-szlovákiai kerületben 75 ezer hektár őszi kalászos fejtrágyázást irányoztak elő — ebből a téli időszakban 60 ezer hektárnyit. A prievidzai járás szövetkezetei és állami gazdaságai elsőként alkalmazták a megosztott tápanyagellátás módszerét 370 hektáron. A többi között eredményeket értek el a kosi, bojnicei és az oszlani szövetkezetben; az utóbbi közös gazdaságban például 34 mázsás hektárhozamot értek el búzából, amely 10 mázsával több más területek hektárhozamánál. (ct)-*• Műtrágya — lúgsavból. A zsilinai Wilhelm Pieck Vegyi-üzem a kaprolakton gyártásánál keletkező lúgsavat műtrágya készítésére használja fel. Tavaly ebből a hulladék-anyagból 5750 tonna műtrágyát gyártottak, ebben az évben már 6100 tonnára emelik a termelését. (ck)

ir Példás népi akadémia. A keletcsehországi kerület »Barátság« nevű szövetkezetében (Bilani), valamint a vinari EFSZ-ben működnek a mezőgazdasági népi akadémiák legjobbjai, amelyekben a fő figyelmet a mezőgazdaság gépesítésének, kemizálásának és szakosításának népszerűsítésére fordítják. Ezek példája nyomán újabb mezőgazdasági népi akadémiákat szerveznek a közeljövőben, (on) if Áttérnek a gépi fejésre. A marcelovái szövetkezetben a legrövidebb időn belül áttérnek a tehenek gépi fejésére. Az istállók napi takarítását és a takarmányozást már eddig is gépek könnyítették. (Kádek G., Marcelová)

1963. január 20.

A Szabad Földműves 1962. november 18-i számában olvastunk cikket erről a nagyon fájó és időszerű problémáról. Mivel az említett cikkben több fontos tényező nem volt megemlítve, de némely dologban más tapasztalataink vannak, ezért úgy gondoljuk, hogy hasznos lesz továbbra is foglalkozni ezzel a témával.

A fentemlített cikk szerzője utal a termesztési hely megválasztásának a fontosságára. Ezt mi saját tapasztalatainkkal megerősíthetjük. Különösen fontos ez hosszantartó hideg tavaszkor, ugyanis ilyenkor a hideg, nehéz, kötött talajban a dinnye a fejlődésben lemarad, ezt behozni már nem tudja, és ezért csak egész későn ad termést, aminek a minősége is rendszerint igen gyenge. Ezt tapasztaltuk az elmúlt 1962-es évben is, amikor az egész május, és még a június nagy része nagyon hűvös volt. Sőt júniusban még fagykár is érte a májusban kiültetett dinnyepalántákat. Mindennek ellenére a megfelelő talajba ültetett dinnye elfogadható termést, — a görögdinnye ha-onként 200 q-át termett, a cukordinnye pedig alig valamivel kevesebbet. Ugyanakkor a nehezebb, a dinnyének kevésbé megfelelő talajon a görögdinnye egyáltalán nem, a cukordinnye pedig csak kevés piacképes gyümölcsöt hozott.

Ami a fajtakérdést illeti, ha ez nem is ideális, de a viszonyokhoz képest kielégítőnek mondható. Görögdinnyéből rendelkezésünkre áll az újonnan kinemesített „Dunaj“, amely aprőmagvú, igen jó minőségű, elismert hazai fajtánk, valamint a Hevesi tájfajta, amely szintén sikerrel termeszthető nálunk is. Cukordinnyéből van egy hazai korai, zöldhúsú, jóminőségű fajtánk, a „Solartur“, továbbá a szintén zöldhúsú, később érő Togo tájfajta. Rosszabb már a helyzet a sárgahúsú cukordinnyénél. Pillanatnyilag egy hazai sárgailúsú cukordinnyefajtánk van, a Lednicei, amelynek azonban a szlovákiai viszonyok között nem megfelelő a minősége. Találkozunk még szórványosan a Kantaluppal is, amely azonban rendszerint kevert és nem ad kiegyenlített piacképes árút. Azonban rövidesen lesz a termesztésben jó minőségű, a kívánalmaknak megfelelő sárgahúsú fajtánk is.

A továbbiakban rátérünk a dinnye agrotechnikájának a kérdésére. Előzőleg azonban még néhám szót az időjárásról. Ellentétben a cikkíróval, mi döntő fontosságot tulajdonítunk az időjárásnak. A cukordinnye és méginkább a görögdinnye, a kimondottan meleg, szárazlevegöjü klíma növénye. És épp ezért nagymértékben függ ettől a dinnyetermesztés sikere, a termesztett dinnye minősége, továbbá a betegségek elterjedése is. így pl. a legjobb minőségű fajták is gyengébb minőségű gyümölcsöt teremnek, ha esős, hűvös időre esik a a fejlődésük és érésük, ugyancsak sokkal nagyobb a betegségek kártétele, bár ez függ az egyes fajták ellenállóképességétöl is. Éppen ebből kifolyólag nagyon fontos mozzanat a terület helyes megválasztása, amellyel a kedvezőtlen időjárást legalább részben ellensúlyozni tudjuk.

A palánta előnevelését -különösen kedvezőtlenebb talaj és éghajlati viszonyok között - szintén nagyon fontosnak tartjuk, feltéve, hogy az szakszerűen történik. Természetesen a palántákat hozzá kell szoktatni a szabad levegőhöz. Ami a pikírozást illeti (félreértésről lehet szó, ugyanis a dinnye nem tűri a pikírozást) — itt a cikkíró valószínűleg a gyeptéglák vagy a tápkockák többszöri átrakására gondolt —, azért szükséges, hogy a gyökerek ne nöjjenek ki a tápkockákból vagy a gyeptéglákból.

Hogy az előnevelés bizonyos körülmények között milyen fontos lehet, azt az alábbi példával szeretném érzékeltetni.

1961-ben Szolariban 1 ha görögdinnyét magról, 1 ha-t pedig gyeptéglákban előnevelve termeltünk, ugyanazon a táblán közvetlenül egymás mellett. A magról termesztett görögdinnye alig adott termést, azt is egészen későn, szeptember végén, ugyanakkor az előnevelt dinnye augusztus végén, szeptember elején 250 q/ha kitűnő minőségű gyümölcsöt termett. A magültetés május elején, a palánták kiültetése május második felében, a „fagyosszentek“ után történt. Meg kell jegyeznünk, hogy sem az időjárás, sem pedig q talaj nem volt a legmegfelelőbb. Meglehet, hogy ideális talaj- és éghajlati viszonyok között az előnevelésnek kisebb a jelentősége, a mi tapasztalataink azonban azt igazolják, hogy nálunk az előnevelés fontos része a dinnyetermesztésnek és alkalmazásával — ha az helyesen történik — biztosabbá, koraibbá és jövedelmezőbbé válik a dinnyetermesztés. Ügy gondoljuk, hogy a mi szeszélyes éghajlati viszonyaink között nemcsak az előnevelés szükséges, de szükséges volna még a dinnyepalánták tavaszi védése is a májusi fagyok ellen. Ha a termelők rendelkeznének növényvédő süvegekkel (PVC műanyagból), ez lehetővé tenné a dinnyepalánták kiültetését már április végén, május elején, s így már júliusban tömegesen lehetne érett dinnye. Vagyis úgy gondoljuk, hogy mi, a dinnye részére nem a legideálisabb éghajlatunk alatt az intenzívebb termesztési móddal biztosabbá tehetjük a dinnyetermesztést.

A körülményes fészekkészítést — egyetértve a cikk írójával — kevésbé fontosnak tartjuk, bár a

jó fészeknek megvan az előnye egyrészt abban, hogy a kezdetben jobb tápanyagviszonyok közé kerülnek a gyökerek, másrészt pedig abban, hogy a fészekbe helyezett komposzt melegebbé és tevékenyebbé teszi a talajt. A tápanyagokra a dinnye nem túl igényes, sőt a túlzott nitrogénellátás kedvez a betegségek fellépésének, hosszabbá teszi a tenyészidőt és rontja a minőséget is. Ezért csak nagyon szegény talajokra ajánlható a friss istállótrágyázás dinnye alá.

Ami pedig a dinnyemag gépi vetését illeti, ez talán a teljesen ideális helyeken jöhet számításba, ahol egyebek közt a talaj és a klíma is kielégíti a dinnyetermesztés igényeit. Természetesen itt is ez a koraiság rovására menne.

A cikk írója nem emlékezett meg egy fontos dologról, az értékesítésről. Sajnos, a dinnyeárak eddig egyáltalán nem hatottak serkentőleg a dinnyetermesztésre. így bizony többek közt ez is okozza a dinnyetermesztés hanyatlását. Ezért nem szabad csodálkoznunk, hogy a termelő nem vállalta a termeléssel járó kockázatot, ha siker esetén sem várhatott kellő jövedelmet. így például a múlt évben a termelő 1 kg görögdinnyéért 50 fillért kapott, ez hektáronként 200 q-ás termés eladása esetében 10 000 korona bevételt jelentett, ugyanakkor például uborkából legalább 3 —4-szer nagyobb jövedelemhez juthatott. Tehát az árkérdéstöl szintén nagyban függ a dinnyetermesztés fellendülése.

Végezetül: nem szeretném, ha ez a hozzászólás azt a benyomást tenné az olvasóra, mintha azt állítanánk, csakis előneveléssel lehet dinnyét termeszteni. Megtörténhetik, .hogy bizonyos körülmények között az előnevelt dinnyének nem lesz nagy előnye a magról vetettel szemben. Nekünk azonban az a tapasztalatunk és bizonyára a legtöbb dinnyetermesztőnek is, hogy a helyesen előnevelt dinnyepalánták korábban és biztosabban teremnek, mint a magról vetett dinnye. Ami pedig a szolari „Dunaj“ fajtát illeti, annál egyenesen szükséges az előnevelés, mivel apró a magja és ennek következtében szántóföldi viszonyok között gyenge a kezdeti fejlődése.

Dél-Szlovákiában a dinnyetermesztésnek nagy múltja van. Különösen sok dinnyét termesztettek Novézámki-Stúrovo-Komárno háromszögben és ma is az ittlevő szövetkezetek és állami gazdaságok termelik a legtöbb dinnyét hazánkban. Jó volna, ha a termelők hozzászólnának dinnye*"rmesztésünk helyzetéhez és értékes tapasz* a a'aikat megírnák, hogy azt minél több termesztő értékesíteni tudja. RÁKÖCZ1 LAJOS (Szolari)