Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-06-30 / 52. szám
Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon * Csináld meg magad! • Milyen idő várható • Gyümölcsé szét-szőlészet • Méhészet * Szakkérdésekre válaszolunk • Gyümölcsészet- szőlészet • Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld Gyümölcsfabetegségek KÉRDÉS: Egy kis gyümölcsösöm van. Fáimat rendben tartom. Ezidén már háromszor permeteztem, mégis valami betegség támadta meg fáimat. Kérném, szíveskedjenek megírni, milyen betegségek ezek és hogyan védekezzék ellenük. (Réty Dezső, Komárom) VÄLASZ: A leveléhez mellékelt gyümölcsfalevelek alapján nagyon nehéz megállapítani, milyen betegségről van sző. Ugyanis a leveleken látható tünetek éppen úgy lehetnek betegségek, mint permetezőszer-okozta károsodás következményei. Sajnos, nem írta meg, milyen permetezőszereket használt és milyen töménységben, továbbá azt sem, milyenek voltak a betegség megjelenésének tünetei (a betegség fokozatosan, vagy egyszerre jelentkezett, a fák gallyainak végétől vagy elszórtan stb.). Az elsárgult, foltos almafalevél varasodásra mutat, viszont az őszibarack levele a bámulás éles elhatároltsága miatt inkább permetezőszer-okozta károsodás következményére mutat. A leveleket szakembereknek mutattuk meg azzal a kéréssel, állapítsák meg a tünetek okát. Ők is csak azt tudták tanácsolni, hogy a Hurbanovói Gépállomás növényorvosa (mivel ez a legközelebbi gépállomás), Komáromban járva, a helyszínen vizsgálja meg a gyümölcsfákat. Szerkesztőségünk levélben megkérte az illető növényorvöst, hogy alkalomadtán látogasson el gyümölcsösébe. Varasodás az alma gyümölcsén és levelén Permetezéskor mindig gondolni kell arra, hogy a permetezőszer bizonyos esetben káros hatást fejthet ki a gyümölcsfákra. Ez legtöbbször a levelek, gyümölcsök megperzseléséből áll. A leveleken barna foltok jelentkeznek, különösen ott, ahol a permetlé nagyobb cseppek alakjában összegyűlt. Súlyos esetben idő előtti lombhullás áll elő. A gyümölcsön barna foltok jelentkeznek, melyek elparásodnak. A gyümölcs (különösen az alma, körte) megperzselődött oldala nem növekszik tovább: a gyümölcs elkorcsosodik. Perzselési károk származhatnak a permetlevek hibás elkészítéséből, az előírtnál erősebb oldat alkalmazása esetében, nem megfelelő időpontban való permetezéstől, egyes gyümölcsfajtáknak a permetlevekkel szemben tanúsított érzékenységétől stb. Gyümölcsfakarbolineumos vagy olajos permetezőszereknéi károsodás állhat elő, ha későn permetezünk, amikor a rügyek már erősen duzzadtak. Az ilyen rügyek megbámulnák, elszáradnak vagy leperegnek. De károsítanak a szerek akkor is, ha az olaj nem tud jól elkeveredni a vízzel, kiválik a vízből. Ez akkor következik be, ha az olaj a tárolás alatt fagynak volt kitéve, vagy ha a víz nagyon meszes. Az ilyen vizet lágyítjuk (100 liter vízhez 15—20 dkg mosószódát adunk). A réztartalmú szerek (bordóilé) perzselnek, ha nem voltak jól közömbösítve, vagyis, ha nem adtunk hozzájuk elég meszet. A jól elkészített bordóilének a piros lakmuszpapírt meg kell kékítenie, a fehér fenolftaleinpapirost pedig meg kell pirosítania. Őszibarackfa és mandulafa a bordóilétől levelét hullatja, ezért ezeket bordóilével permetezni nem szabad. A szilvafa és a cseresznyefa egy kissé érzékeny a bordóilére és lombja megperzselődhet. Az almafajták közül sokfajta a réztartalmú szerek iránt különösen érzékeny. Ezeket bordóilével egyáltalán nem tanácsos permetezni. Ilyenek: Jonathán, Sárga Belleffleur, Batul, Cox narancsrenet, Parker pepin, Londoni pepin stb. Hűvös, nedves, borús időben a perzselés könnyebben bekövetkezik. A bordóilé okozta perzselés a leveleken élesen határolt barna foltok, a gyümölcsön szürke párás foltok alakjában jelentkezik (hasonló foltokat láttunk azokon a leveleken is, amelyeket beküldött. Nem permetezett bordóilével?) A téli hígítású mészkénlé legfeljebb akkor okozhat kárt, ha későn, fakadás után alkalmaztuk. A nyári mészkénlé különösen nyári nagy melegben, déli tűző napon végzett permetezés alkalmával perzselhet. Az őszibarack, kajszibarack és egyes köszméte-fajták annyira kényesek a mészkénlére, hogy alkalmazása feltétlenül kerülendő. A perzselés következtében a leveleken foltok keletkeznek, vagy az egész levél megbarnul, súlyosabb esetben lehull a lomb. Az arzénes szerek könnyen perzselhetnek, különösen az urániazöld-szerű „zöldporok“, ha mészszel kellőképpen nem közömbösí-Körtelevélfoltosság tettük őket (háromszor annyi oltott mésszel). A mészarzenátok (fehér porok) akkor perzselnek, ha nincsenek jól felkeverve és a leülepedett rész kipermetezésekor túl tömény oldat kerül a fára. Mészarzén tartalmú szerekkel kajszi-, őszibarack és mandulafákat permetezni nem szabad, mert perzselést és levélhullást okoz. A permetezőszer okozta károsodások elkerüléséhez megfelelő szakismeretekre és a fennálló permetezési szabályok pontos betartására van szükség. —gir— ZÖLDMUNKÄK. A szőlő zöld részeinek (hajtásainak, leveleinek, virág- és fiatal termésfüríjeinek) évi, gyakran zöldmetszés jellegű kezelés munkái, amelyek á tőke alakítására, a termésmennyiség és minőség szabályozására, a hajtások beérésének gyorsítására, a gombás kórokozók fertőzésének megakadályozására alkalmazott műveletek. ZÖLDOLTÄS. Magyar eredetű szőlőoltási mód. Május közepétől június közepéig, a fásodás kezdete előtt végezhető, amikor a hajtás már rugalmas tapintatű, a bélszövet még zöld. Legjobb borús időben oltani. Száraz idő esetén a déli órákban ne oltsunk, mert a metszlapok gyorsan kiszáradnak. Az oltóhajtást frissen szedjük, az idős leveleket, vitorlát eltávolítjuk róla, s felhasználásig vízzel telt edénybe állítjuk. Az alanyhajtást a csonkázási magasság közelében viszszavágjuk. Az oltást éles késsel végezzük, melyet minden vágás után megtörlünk, mert a képződő feikete csersavas vasvegyületű bevonat gátolja a forradást. Oltóhajtásnak egy vagy két ízköz hosszúságú, csumás bütykű hajtást használunk. Az oltóhajtáson kétlevélhosszúságú hónaljhajtás legyen. Forradás után ez a hónaljhajtás nő tovább és érik be. ősszel a zöldoltást ledöntjük. ZÖLDVÄLOGATÄS = HAJTÄSVÄLOGATÄS. Népiesen fattyazásnak is nevezik. A szőlőtőke hajtásai egy részének tőben történő eltávolítása, a tőkék alapjának biztosítása, a megmaradó hajtások erősségének fokozása, a megterhelés helyes elosztása, a tőke szellősebbé tétele céljából. A szakszerű fattyazás a metszést kiegészítő művelet. Akkor végezzük el, amikor a hajtások 30—40 cm hosszúra nőttek és a virágzatok már jól láthatók rajtuk. CSONKÄZÄS. Népiesen tetejezés vagy tetejelés. A szőlőhajtásvégek nagyobb mértékű eltávolítása. Célja: gyalogszőlőkben a tőke hajtásai függőleges helyzetének biztosítása, karós szőlőben pedig a termés, és a hajtások beérésének gyorsítása, s a peronoszpórafertőzés csökkentése. Arnyéklűrő növények A kiskertben különös jelentőségűek az árnyéktűrő növények. Hiszen a szűk helyen sok növényt — sokszor zsúfoltan — termesztünk. Ezek egymásra és a mellettük levő aljnövényekre árnyékot vetnek. De árnyékot vet a ház, a kerítés vagy a szomszédos telek épülete is. Az oltványok beültetésekor és a zöldségeskert beosztásánál tehát minderre gondoljunk. A virágoskert és a dísznövények elhelyezése is sok esetben a fény- és árnyékviszonyoktól függ. A gyümölcsfák között árnyékot tűrőről nem beszélhetünk. Ezek mind napfény-igényesek. Itt éppen ellenkezőleg arról beszélhetünk, hagy vannak fajok, amelyek a falak déli oldala mellett a kisugárzó meleget jobban tűrik, mások kevésbé. Melegtűrők elsősorban a kajszibarack és az őszibarack. Ezzel Moforos nyesőolló A fák nyesése nagy szakértelmet kívánó, fárasztó munka. Külföldön a fizikai erő kímélését, s vele a minőség javítását jól szolgálja a „Sekawit“ gép, amely a háton hordozható 3 LE-s motortól kapja a hajtást. A 25 mm átmérőjű gallyak sima felülettel vághatok át. Többhasznú épület v A/í indeniitt nagy problémát jelent a szarvasmarhák és a tehenek istállózása. Egyre világosabban bontakozik ki az a követelés, hogy az istállóépiiletek könnyen takaríthatok és átalakíthatok legyenek. Angliában mindinkább elterjednek az istállózás és a silótakarmány tárolása céljára az ideiglenes építmények. Az itt közölt ábrán egy olyan ideiglenes építmény vázrajza látható, amelyet a szántóföldön vagy annak közvetlen közeiében állítanak jel, ahol a silózásra szánt takarmányt vágják. Az épület jó szerkezete a 10 méteres forrasztott csövekből álló keret, amelynek két végét össze lehet kapcsolni. A csövek vagy alumíniumból vagy galvanizált acélból készülhetnek. A keretek fém alaphoz rögzítődnek. Felállításához két ember kell, egyszerre emelik jel a keret elemeit, amelyek azután jelül egymásba kapcsolódva szilárdan tartanak. A szerkezeti fémcsöveken 3 méterenként rögzítövasak találhatók, amelyekre a tetőfedő alumíniumlemez kerül. A kereteket szalmabálákkal töltik ki, ezek jelentik a falat. El lehet képzelni görgőkön futó fémfalakat is. Az épület hossza általában nem haladja meg a 20 métert. Az építményt sok mindenre lehet használni; gabona, burgonya, gazdasági felszerelés tárolására, ezenkívül malacoztatásra, birkanyírásra, stb. Két ember egy nap alatt állít fel egy ilyen építményt. Ha silótakarmány tárolására használják, akkor általában 3 ilyen építmény veszi körül magát a silózógödröt. (A Farm Mechanisation-ból) igényesek. Az árnyékot még >leginkább elviseli az áttelelő saláta, a burgonya, a karós bab, a hagyma, természetesen ezek sem a fák lombkoronája alatti térben. A díszkerti növények között sokkal több árnyékot tűrőt találunk. Közismert például a Hosta (Funkia), a Begónia bulbosa (Gumós begonia) árnyéktúrése. Előző levelével, utóbbi gyönyörű színes virágaival ékessége a kertnek. Falak északi oldalában, kissé nyirkos helyen fák árnyékában is kiválóan fejlődnek a páfrányok. A hagymás növények, amelyek kora tavasszal virágzanak: a nárcis, a tulipánok, a jácint, a Crocus vernus, á gyöngyvirág és az ibolya kitűnően érzik magukat az árnyékos helyeken. A Galeobdolon lutetum elborítja a gyep helyett a talajt, a Vinca és a Hedera (repkény) falakra és drótszövésű kerítésekre jól feikúszik. A kiskert tulajdonosok tehát a gyümölcsfák, a bogyós termésűek, a zöldségfélék és a díszkerti növények helyes megválasztásával kihasználhatják kertjük minden talpalatnyi területét. • • Ügyes megoldás Vándorláskor a fekvőkaptár tetőcsukó pántjainak rögzítése gyakran gondot okoz. A lakat beázik, megrozsdásodik, hamar használhatatlanná válik, bár láttam már nylonzacskóba kötött lakatot is. Csak akkor szokták használni, ha kevés a kaptár, mert a sokféle kulcs keresgélése időrabló. Az olcsóbb, egyszerűbb lakatot akár szeggel, hajlított dróttal is ki lehet nyitni. Nagyobb méhészetben többnyire fapecekkel zárják a kaptárt. Ez azonban idővel elkallódik. Ha a pecket a lecsukópánt füléhez pányvázzák, a zsinór a szabadban hamar elavul, s a pecek leszakad. A vándorlás közben az is megesett, hogy mindkét pecek kiesett. A segítő a tetőnél fogva emelte a kapszemben az alma sehogy sem érzi magát a visszaverődő melegben. A bogyós termésűek némileg tűrik az árnyékot. így a szamóca a fák között megterem, ha a nap fordulása szerint bizonyos .helyzetekben és elég hosszú ideig napsugár éri. Ugyanígy viselkedik a köszméte is. Kevésbé árnyéktűrő a ribiszke. Ezzel szemben a málna az oldalárnyékot kitűnően tűri. A ház északi oldalán, annak árnyékában is igen jól terem. Nem tűri azonban a lombos fák reáboruló árnyékát. A málnát a gyümölcsfák közelébe nem is szabad ültetni, mivel a málna gyökérzete a fáktól elvonja a talajnedvességet és a tápanyagokat. A zöldségfélék ugyancsak fénytárt, a tető kinyílt, s a kaptár hirtelen perdülésétől a rostás keretfedők elmozdultak, és a méhek kitódultak. A legegyszerűbbnek és legmegbízhatóbbnak találtam a következő megoldást. A csukópánt külső oldalán a csukló és a fül közötti távolság felénél egy 35X35 mm-es félfordítót csavarunk be a kaptárba. A félfordítóval leszorítjuk, helyén tartjuk a csukópántot, s az a fülbe megbízhatóan akad. A kaptártetőt könnyen, gyorsan rögzíthetjük vagy nyithatjuk. A félfordító nem vész el, sötétben is könnyű kezelni. F. F. Méhészálarc szilonharisnyából mély redőkben Feleségemnek volt egy erősen használt szilonharisnyája. Szétbontottam, azután én magam átszabtam és feleségem bőszájú zsákot varrt belőle. Alul, fölül gumit húztam bele. Készen volt a mellényzsebben hordható álarc. Elég bő ahhoz, hogy bármelyik kalapomra ráhúzhassam. A kalapomon tartja a felső gumi, a kalap karimájáról bő redőkben lecsüng és lent a nyakamra illeszkedik az alulról is behúzott gumival. Amikor tavaly meglátogattam egy méhésztársamat, s az el akart dicsekedni a „bomba családjaival“, szó nélkül előhúztam órazsebemből az álarcomat. Kinevetett. Amikor azonban a megvadult méhek megtámadtak minket, én nevettem. Hiába volt arcvédője, jónéhány szúrás érte a tarkóján, de az én nyakamhoz nem fért hozzá egyetlen méh sem, mivel a háló fedte. A szilonálarc a tűinél nem drágább, használhatatlan harisnyából is elkészíthetjük, könnyű, kicsi helyen elfér, mindig magamnál hordhatom, elég szellös, nyáron a rekkenö hőségben is kellemes viselet. Dohányosok is használhatják, mert a cigarettaszipka számára könnyen lehet rajta kis -nyílást vágni. A nyíláson a méhek akkor sem tudnak beférkőzni, ha nem cigarettázom, mert a bő redőzés elzárja. R. K. }dzsdiQZS-i3ZS3SOiQiunno • gioijum opi uafiim • ;pvßoui ßaiu pipuisj « uoópxai siq ißpsDpzoßozdw • ^upiu pououPH • ipuniozsopoa au^asapua^ozs Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld meg magad! • Milyen idő várható• Hallottad !K D $ U IE Ä D K © KN Szakkérdésekre ggg^yala sz ólunk
