Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-06-30 / 52. szám

A híres anyakocatenyesztők

nak: havi 1800—2100 koronát keresnek.

— Mennyi az elhullás? — érdeklődünk.

— Jelentéktelen — mondja Turcán elvtárs. — Csak a nem életrevaló malacok pusztulnak. Körülbelül a született malacok 3 %-a.

— Valamilyen rendkívüli etetési módszert alkalmaznak?

— Anyakocánként 2,5 kg takarmány tápkeveréket és megfelelő mennyiségű zöldanyagot adunk. A malacok, amikor már enni tudnak, 20 deka malac-tápkeveréket kapnak.

Megtekintjük a fiatal tenyészkocákat is. A tenyészet az állami gazdaságoknak és szövetkezeteknek szállít tenyészkocákat. A nagyfehér és a Landras keverék kiváló tulajdonságokkal rendelkezik. A 9—10 hónapos anyakocák 66 dekás súlygyarapodást érnek el és átlagsúlyuk 150 kg.

Aranyérmes kocatenyésztők

A prerovi tenyészállat-kiállításról jött a hír, hogy a Palárikovói Állami Gazdaság rastislavicei részlegének anyakooatenyésztői aranyérmet nyertek.

A helyszínen megtudtuk, hogy az aranyérem nem első, mert 1961-ben a zvoleni tenyészállat-kiállításról is hoztak egyet. Hosszan tartó, lelkiismeretes munka után született meg ez az eredmény.

Az anyakocagondozók vezetője Turcan Stefan, aki már 1955-től dolgozik a gazdaságban. 1956-ban hoztak 11 nagy fehér „Ural“ ágazató anyakocát a Komáromi Állami Gazdaság harcsási részlegéről. Később a „Herodes“ és a „Hastrbal“ keresztezett utódait tenyésztették. Az egész állomány a nagyfehér és a Langras sertés kitenyésztett keveréke. A Hastrbal utódai főleg hizlalásra jók, nem ritkaság a napi 0,70 kg-os súlygyarapodás.

Az anyakocákat elsősorban a malacszaporulat, az alomsúly és az életképesség alapján értékeljük. Érdemes elemezni a Félix-3 1514-es anyakoca eredményeit, amely 1956. szeptember 25-én született. Fészkenként 12,3 életképes malacot hozott. Az ellések között 199 nap volt, tehát évente rendszeresen kétszer ellett. Eddig összesen 110 malacot nevelt fel 42 napos korig, almonként 11,3 malacot. Az első 24 órában a malacok darabonkénti alomsúlya 1,35 kg, 21 napos korukban 6 kg, 42 napos korukban pedig 10 kg.

A Hastrbal 2704, 2706, 2707 anyakocák eredményei még jobbak. A prerovi kiállításon ezért kapták az aranyérmet.

Természetesen a keresztezés és fajtatenyésztés mellett nagy szerepe van a lelkiismeretes munkának is. Az öt anyakocagondozö Stefan Turcan, Ju-Az ezüstérmet nyert Primasa átlago-san almonként 12 malacot nevel fel

Az állomány gyönyörű. Most évente 50 anyakocát tartanak. A malacszaporulat kiváló. Évente egy anyától 1959-ben 17,7, 1960-ban 18,07, igeiben 20,16, 1962-ben 19,77 malacot választottak el. Az utódok 70 %-a tenyészállatként kerül a piacra.

hász Pál, Visolajsky Ladislav, Szitás István és Markovics József alaposan végzik munkájukat. Minden malacra vigyáznak, hogy el ne pusztuljon. Persze erre serkenti őket az anyagi érdekeltség is, mert minden 42 napos 15 kg-os malac után 27 koronát kap-A tenyészetet állandóan szélesítik. A jövőben Kopecky Pavel zootechnikus szerint megkezdik az új, korszerű fiaztató és tenyészállatnevelő építését, amelyben mosdóhelyiség is lesz a tenyésztők és a sertések számára. Bállá József

Előzzük meg a tűzkárokat

1963. június 18-án Prágában összeültek a Belügyminisztérium és a Tűzvédelmi Szervezet képviselői és a tűzvédelmi bizottság főfelügyelői, hogy az újságírókkal megtárgyalják a tűzesetek megelőzésének aktuális kérdéseit. Arról tárgyaltak, hogy ne is-Jó kezdeményezés

Párkánynána városrészében megalakult a gyümölcstermelők szövetkezete, amelynek 108 tagja van. A szövetkezet tagjai ez év tavaszán 678 darab különféle gyümölcsfacsemetét ültettek el és mintegy 600 gyümölcsfát permeteztek meg. A szövetkezet célul tűzte ki, hogy minél értékesebb és ízletesebb gyümölccsel gazdagítsa a piacot. A szövetkezet már több szakkönyvet és folyóiratot szerzett be a tagok részére, hogy szakismereteiket bővíthessék. Eredményeik elérésében lelkes munkát végeztek Matus Antal, Csiszár Vilmos, Rácz Sándor, Valovics Mihály.

A Párkányi Városi Nemzeti Bizottság szándéka, hogy a jó kezdeményezést a város területén is elterjessze. (nj)

A hegyvidéki legeltetés problémái

A szövetkezetek közötti kapcsolat keretén belül több délvidéki EFSZ küldi növendékszarvasmarháit a hegyvidéki szövetkezetek legelőire. Többévi megfigyelés alapján megállapították, hogy azok a növendékállatok, melyek nem voltak előkészítve a legeltetésre, az első hét folyamán a környezet és takarmányváltozás, következtében 20—30 kg-ot is veszítenek súlyukból. A veszteségek elkerülése végett minden délvidéki szövetkezetnek a legelőre szállítás előtt fokozatos zöldtakarmányozással kell ellátni az állatokat. Ezt a múltban legtöbbször figyelmen kívül hagyták.

Nagy hibát követnek el a szövetkezetek akkor is, mikor a figyelmeztetés ellenére tovább hagyják állataikat a legelőn, azért, hogy több thkarmányt takaríthassanak meg. Az állatok ekkor már nem találnak elég füvet a legelőn, az időjárási viszonyok is rosszabbodnak — minek következtében csökken az állat súlya.

További komoly problémát az okoz, hogy a legelőre küldött állatokat már 12—13 hónapos korban — 270—300 kg-os súlyban — pároztatjuk, a tenyészérettség bevárása nélkül. Korai pároztatás következtében az állatok nem fejlődnek ki teljesen. Ennek következtében csökken a termelésük és 25—30 kg-os borjakat ellenek. A korai pároztatásra részben a gondozók szakképzettség-hiánya, részben pedig a prémiumhajsza következtében kerül sor. Ilyen szomorú tapasztalatokkal rendelkezik az Aleksincei Állami Gazdaság is, mely ezek után nem akarja növendékállatait a hegyi legelőre küldeni.

A korai pároztatás a szaporulat szempontjából előnyösebb, mint a későbbi, — ezt a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola megfigyelései is igazolják — de csak akkor, ha az állat elérte várható súlyának kétharmad részét. A prerovi tenyészállat kiállításon is hangsúlyozták, hogy a szlovákiai tarka szarvasmarhát másfél éves korában a 370 kg-os súly elérése után szabad csak pároztatni.

A felmerülő problémák elég komolyak. Mindezek ellenére hangsúlyozni kell, hogy nem a hegyvidéki legeltetésben, mint módszerben van a hiba, hanem az érdekelt felek gondatlanságában, esetleg szaktudásuk hiányában. A felvetett problémák, ismeretével és jó szervezéssel továbbra is ki kell használni a hegyi legeltetés nyújtotta előnyöket.

Csuka Gyula (Csifár)-Falusi szemmel

A Szabad Földműves 1963. június 19-i számában megjelent Falusi szemmel című írásba sajnálatos hiba csúszott be. A cikkből egy rész kimaradt és a végét úgy lehetett értelmezni, hogy a sör helyett a cikkíró — Kovács Imre, vilkei levelezőnk — savó ivását javasolja. Emiatt az olvasók közül többen nehezteltek, már arra is gondolva, hogy sör helyett kis- és nagysavót csapolnak.

A cikk helyesen úgy hangzott, hogy a házi túrókészítés után a savót is fel lehet használni, úgy mint azelőtt; több lakos egészségesebbnek tartja ivásra, mint a rossz vizet, különösen sörhiány esetén, ami elég gyakori. Természetesen, a savó felhasználását az állattenyésztésre értelmezte leginkább, nem pedig a lakosság ellátására. Hiányolta levelezőnk, hogy a falu nincs eléggé ellátva tejtermékekkel. A lakosság szűkösen jut hozzá a tejhez, tehéntúró és tejfel pedig egyáltalán nem kapható.

Levelezőnk ajánlja, hogy az illetékesek jobban törődjenek a közellátási problémákkal. Törődhetnének azzal is, hogy a tejüzemek felgyülemlett melléktermékeit — amely legtöbb esetben kárbavész — a tejtermelő gazdaságok az eladott tej arányában visszakapják. Az eddigi módszer nem megfelelő, mert csak a tejüzemekhez közeleső gazdaságok használják fel, holott a távolabb lévő gazdaságok is szívesen kihasználnák ezt a lehetőséget.

— Ügy is megoldhatónak tartom a savó, sovány-tej stb. visszaszármaztasátát a tejtermelő gazdaságokba — írja a cikkíró — hogy a tejüzemből a tejtermelő gazdaságokba igyekvő tartálykocsi kivinné. Hiszen kifelé legtöbbször üresen jönnek. Az effajta megoldásnak azt hiszem nincsen akadálya.

Olvasóink szíves elnézését kérjük a becsúszott hibáért!

Rendkívüli növényápoló brigád

Az ipolybalogi szövetkezetben is el voltak maradva a növényápolással. A szövetkezet vezetősége ezért elhatározta, hogy rendkívüli brigádot szervez. Azok a tagok, akik ezen a napon resztvettek a növényápolási munkákban 10—10 korona prémiumot kaptak. A szövetkezet határában közel 120-an dolgoztak és este megkapták az 1200 korona prémiumot. A szövetkezetnek nem sok pénzébe került, de ugyanakkor behozták a lemaradást. A munkából K 1 i n k ó József, a szövetkezet elnöke is kivette a részét.

métlődjenek a tüzesetek az aratási idő alatt a falvakon. A statisztika adata elrettentő számokat mutat ki. A tavalyi aratás alatt nem kevesebb mint 1000 tűzeset volt. Ez a számadat

A takarmánybegyűjtés

napjaink legsürgősebb feladata „j——

azonban csak a fele azoknak a tűzeseteknek, amelyek a mezőgazdaságban az egész évben történtek. A tűz nagy károkat okoz. A tavalyi tűzesetek a falvakon 20 ember halálát követelték, valamint többszáz állat pusztult el. Ezer tonna széna, szalma és gabona, több mint 192 szénatartó, 81 istálló, 195 kazal és 81 ház égett el. Ez év első hónapja sajnos nem mutat javulást ezen a téren. Az első félévben a mezőgazdaságban 583 tűzeset fordult elő, amely több mint 10 millió korona kárt okozott nemzetgazdaságunknak. A tűzesetek okai mindig ugyanazok. A helyi nemzeti bizottság és a tűzvédelmi egységek nem tartják be a tűzvédelmi előírásokat. A helyi szervek részéről alaposabban kell ellenőrizni a tűzesetek megelőzésére tett intézkedéseket. Ez évben a múlt évhez viszonyítva még nagyobb mértékben kell kiszélesíteni a tűzvédelmi szolgálatokat. A vasút mentén levő gabonát a leggyorsabb időn belül be kell takarítani. Az iskolákban előadásokat keli tartani a gyermekeknek, valamint a szülőknek is. A szülőket figyelmeztetni kell, hogy ne feledkezzenek meg arról, hogy a gyermek kezébe gyufa nem való, mert a múlt évben a gyermekek által előidézett 826 tűzeset azt igazolja, hogy a gyufa a legdrágább játék. A tűzesetek megakadályozására jó szolgálatot tesznek az ifjúság körében megszervezett tűzvédelmi csoportok. Tavaly 6000 tűzvédelmi kör működött. Ezek az aratási idő alatt 25 000 ellenőrzést végeztek. Fontos feladat, hogy ebben az évben a tűzvédelmi körök és az ellenőrző utak száma fokozódjék.

A mezőgazdasági üzemek ezekben a napokban teljes ütemben szervezik a réti takarmányok begyűjtését és főleg a magaslati és hegyaljai körzetekben befejezik az évelő takarmányok behordását.

Ezek az üzemek a mezőgazdasági termelési igazgatóságok, nemzeti bizottságok hathatós támogatásával az idén alaposabban felkészültek a takarmány betakarítására, mind az elmúlt években, és sokkal erőteljesebben érvényesítik a begyűjtés és a konzerválás új technológiáját, főként a silózás terén. A járások többségében mezőgazdasági dolgozóink szemléltető iskoláztatások keretében ismerkedtek meg a begyűjtés és a konzerválás új módszereivel.

A gyakori esők és nyári zivatarok e napokban is nyomatékosan figyelmeztetnek arra, hogy ma már nem elégedhetünk meg a takarmánybegyűjtés hagyományos módszereivel — a természetes szárítással. Legfőbb ideje, hogy a legszélesebb mértékben alkalmazzuk az új technológiai eljárásokat, melyeket nem befolyásol annyira az időjárás szeszélye.

A takarmányok gyors és veszteségmentes begyűjtése döntő módon kihat a tej, a hús termelésének és értékesítésének végső eredményeire, valamint a gazdasági állatoknak főleg téli egészséges nevelésére. E tekintetben tényleg időszerű az az ismert falusi mondás: „A tél megkérdi, mit tettél nyáron“. Ezekben a napokban tehát fokozott ütemben kell foglalkoznunk a begyűjtési munkálatokkal, hogy minél több jóminőségű friss, nagy tápértékű takarmányunk legyen. Az első kaszálás gyors begyűjtése, tekintette] a kiadós csapadékra, szép lehetőségekkel kecsegtet a második, esetleg a harmadik kaszálás gazdag hozamára is.

valy, egyes dél- és kelet-szlovákiai járásokban — főleg a michalovceiban, a trebisoviban stb. tekintettel az évelők nagymérvű beszántására, valamint a májusban és június első felében uralkodó száraz időjárásra — hiány mutatkozik terimés-takarmányokban. Ezért minden területről be kell hordani a termést, még ott is, ahol azelőtt a múltban nem is kaszáltak, mivel állítólag nem állt elég eszköz és munkaerő rendelkezésre. Ilyen területek találhatók például az erdőgazdasági üzemeknél, katonai gazdaságokban, de egyes EFSZ-ekben és állami gazdaságokban is. Ezeken a területeken a mezőgazdasági termelési igazgatóságok hozzájárulásával kell lehetővé tenni azon mezőgazdasági üzemek részére a begyűjtést, amelyek arra a járás keretében, vagy azon kívül is igényt tartanak. A nemzeti bizottságok és a mezőgazdasági termelési igazgatóságok most már kezdeményező munkával szorgalmazzák a takarmánynak minden területről történő begyűjtését. így pl. a szövetkezetek és ÁG-ok a közép-szlovákiai kerületben a zvoleni erdőgazdaságokkal, a katonai erdők és gazdaságok igazgatóságaival és a kerületi mezőgazdasági termelési igazgatóságokkal együttműködve megállapodtak a takarmánynak valamennyi erdei területről, katonai, terepről való begyűjtésére irányuló intézkedésekről. A katonai erdők és gazdaságok több mint 40 hektárnyi területről biztosítják a takarmánybegyüjtést és az ez által nyert szénamennyiséggel lényegesen feljavítják a zvoleni járás déli részében működő szövetkezetesek takarmányalapját. A senicai járásban, ahol az idén rendkívül bőséges a rétek hozama (40—50 mázsa száraz anyag az első kaszálásból) azokat a területeket, amelyekről képtelenek idejében lekaszálni a takarmányt, megfelelő részesedésért vagy ellenértékért azoknak a mezőgazdasági üzemeknek engedik át, amelyeknek

nincs elegendő takarmányuk és saját erejükből képesek biztosítani a gyors begyűjtést, mint pl. a Moravsky Ján-i és a gbeli szövetkezetek, amelyek eddig már 100 hektárnyi rét hozamának betakarítását engedték át más mezőgazdasági üzemeknek.

Bár az idei begyűjtés előkészületeit következetesebb munkával végezték mint eddig, magával a begyűjtéssel mégsem lehetünk teljesen megelégedve. A kedvezőtlen időjárás e napokban arra kényszeríti a mezőgazdasági dolgozókat, hogy a takarmányt szinte lelopják és hogy szép idő esetén minden percet felhasználjanak szárításra, főként az elszállításra, nem is beszélve a korszerű konzerválás teljes kihasználásáról — a ventillátorokkal történő utánszárításról és az erőteljesebb silózásról. Példás kezdeményezést tapasztalhatunk a prievidzai járásban, ahol eddig már 640 hektár anyagát silózták le az eredetileg tervezett 340 hektár anyaga helyett. A műszárítást 100 ventillátor végzi. Ezekből 40 a Nitr. Pravno-i Állami Gazdaságban. A többi üzem még mindig nem alkalmazza eléggé a műszárítást. így pl. a Dolny Kubin-i járásban 140 ventillátorból csak 56 beépített. A Povazská Bystrica-i járásban az EFSZ-ek jelentős része még mindig nem értékeli a silózás jelentőségét; ezért a mezőgazdasági termelési igazgatóságok, a szövetkezetek e bizalmatlanságát erős meggyőző munkával és a silózás érdekében hozott konkrét intézkedésekkel igyekeznek biztosítani. A CSKP Központi Bizottságának májusi határozata alapján a járások többségében a begyűjtési munkálatokba a lakosság jelentős része is bekapcsolódott és a tömegszervezetekkel, patronáló üzemekkel és a katonasággal együtt igyekeznek meggyorsítani a begyűjtést.

A martini járásban pl. 14 napon keresztül 340 katona segédkezik a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban, de a szombati és vasárnapi műszakok alatt ez a szám a 700-at is eléri. Nem vallanak szégyent a patronáló üzemek sem. A prievidzai járásban szép munkát végez a handlovai bányaüzem, melynek dolgozói eddig már 100 hektárnyi rétet kaszáltak le a helybeli ÁG részére. Ugyancsak hathatós segítséget nyújtanak a handlovai villanytelep, az ottani húsipari vállalat, a járási nemzeti bizottság dolgozói is. Értékes felajánlást teljesítenek a handlovai nyugdíjas bányászok, akik vállalták, hogy közülük mindegyik lekaszál 2—3 hektárt olyan területről, ahol géppel nem lehet dolgozni. A Ni2ná nad Oravou-ban a Tesla n. v. üzem dolgozói üzemi szabadságukat az idén július 1-re tervezték, hogy aktívan vehessenek részt a takarmánybegyűjtési munkálatokban.

A lakosságnak a mezőgazdaság részére nyújtandó tevékeny segítségét céltudatosan használjuk fel, és szervezzük meg. A nemzeti bizottságok mezőgazdasági termelési igazgatóságokkal együtt oly módon irányítsák az üzemek dolgozóit és a lakosságot, hogy a begyűjtés valamennyi mezőgazdasági üzemben a lehető leggyorsabb ütemben folyhasson le, mindenekelőtt azokban az EFSZ-ekben, amelyek ebben a tevékenységben lemaradtak. A legnagyobbfokú tevékenységre a trencíni járásban van szükség.

A járások többségében most már csak arról van szó, hogy a takarmány gyors begyűjtésére irányuló intézkedések a lehető legrövidebb időn belül meg is valósuljanak.

J. Grohman—O. Golan

1963. június 30.

Bár a mezőgazdasági üzemek a járások jelentős részében magasabb (CTK) 1 hektárhozamokat érnek el mint ta-