Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-06-30 / 52. szám
A nők világkongresszusa Moszkvában jóval túlhaladja a szokásos nemzetközi konferenciák jelentőségének határát. Az egyenjogúságról, a békéről és a nemzetek közötti együttműködés megteremtésének szükségességéről tárgyaló nők szava eljutott az egész világba. Valentyina Tyeresková és Bikovszklj alezredes, akiket óriási lelkesedéssel fogadtak a kongresszus küldöttei is, nagyjelentőségű sajtóértekezleten számoltak be páros űrrepülésük eredményeiről. Kennedy nyugat-európai útjáról az az általános vélemény, hogy annak kifejezetten de Gaulle-ellenes éle van. A nők feladata a békeharcban Moszkvában hétfőn kezdte meg tanácskozását a nők világkongresszusa, amelyen több mint 100 országból mintegy 2000 küldőt vesz részt. A legfontosabb tárgysorozati pontok között szerepel a nők egyenjogúsága, a békéért folytatott harc fokozása és a szabadságukért harcoló népek megsegítése. A kongresszus küldöttei viharos lelkesedéssel fogadták a teremben megjelent Valentyina Tyereskovát, a világ első női űrhajósát és Bikovszkijt, a Vosztok-5 kormányosát. Tyereskovát a legkülönbözőbb országok nő küldöttei virágcsokrokkal kendőkkel, sálakkal és különböző ajándékokkal halmozták el. Valja Tyeresková a kongresszus szimbóluma lett. Nemcsak azért, mert a női egyenjogúságot ilyen magas szinten bizonyította be, hanem azért is mert fiatal. Hiszen soha ilyen sok fiatal arcot nem látott még a nőkongresszus. Negyven afrikai ország küldöttei között rendkívül sok a fiatal lány. Nyina Fopová a szovjet nőküldöttség vezetője megnyitó beszédében hangsúlyozta; korunkban már valósággá válhat a tartós, szilárd béke és a világ asszonyai, az emberiség nagyobbik felét képviselő nők egyre fokozottabban harcolnak azért, hogy ne törjön ki egy nukleáris világháború. A nők világszerte követelik, hogy szüntessék be a fegyverkezési hajszát, számolják fel a még meglévő gyarmati elnyomást. Hruscsov elvtárs üzenetet küldött a nők világkongresszusához, melyben többek között hangsúlyozta: teljesen törvényszerű, hogy a termonukleáris háború veszélye ellen vívott harc igen fontos ösztönző erővé vált a nők nemzetközi összefogásának erőfeszítésére. Ez a harc összeforrasztja a nemzetközi nőmozgalmat és egyesíti minden résztvevőjét bőrének színétől, politikai és vallási meggyőződésétől függetlenül. Eugenie Cotton asszony, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség H ogy mikor tette magáévá Martin Luther Kinga, a néger lelkész Gandhi tanait, arról hívei keveset tudnak; a tiszteletes úr sem sokat beszél magáról. Egyáltalában nem mutatkozik nagy egyéniségnek, nem az a prédikátor vagy politikus, aki nagyhangú szólamokkal ragadtatja el hallgatóságát. Beszédeiben mindig egyszerű és közvetlen: „Az úristen nem kívánja, hogy mi nyomorúságos viskókban éljünk és mások úgy bánjanak velünk, mint a barmokkal. Már ezen a sártekén, s nem majd csak a paradicsomban van joga mindenkinek egyenlőségre“. E humanisztikus meggyőződése őt a szocializmus közelségébe emelte. De még az ellenségei — és Kingnek épp elege van belőlük az egyházon kívül, de belül is — sem merték őt valaha eretneknek vagy szélsőséges elemnek nyílvánítani. A nagy befolyású római katolikus és protestáns egyházi körök Amerikában, Kinggel és munkatársaival ellentétben, mindeddig cserben hagyták harcában a néger lakosságot és zárva tartották előttük a „fehér; templomok kapuit, nemcsak a déli államokban, hanem fönt Északon és a Közép-Nyugat vidékein is. Az Egyesült Államok legnagyobb egyházi méltósága, Spellman bíboros még sohasem emelte fel szavát a négerek kizsákmányolása és elnyomása ellen. Ő szívesebben akkor hallatja hangját, ha arról van szó, hogy liberális felfogású papokat kell elmarasztalnia. Pedig Spellman nagyon sokat tehetne a színes lakosság érdekében, hiszen jelenleg a köztársaság elnöke is nyájának hívő tagja. M. L. King az alabami autóbuszbojkott alatt esett át a tűzkeresztségen. Ez az akció kirívó példája volt India egykori vezéralakja, Gandhi taktikájának. Mint indiai elődje,. a fehér elnyomókkal szembeni harcot King is a gazdasági fronton vette fel. elnöke kongresszusi beszámolójának bevezetőjében a nukleáris háború veszélyéről beszélt. Sürgette az általános és teljes leszerelés mielőbbi megoldását, síkra szállt az atomfegyver kísérletek azonnali betiltása mellett. A nők egyenjogúsági harcáról szólva hangoztatta; Szükséges, hogy a társadalom megadja a lehetőséget a nőknek ahhoz, hogy élhessenek anyagi és állampolgári jogaikkal. Reményét fejezte ki, hogy ez a jelenlegi nő találkozó döntő szakasz lesz az egész nemzetközi nőmozgalom további fellendülésében. A szovjet tudomány nemcsak tartja, de fokozza előnyét Több mint kétezer személy: újságírók, hírügynökségek, rádió- és televízió képviselői, tudósok, politikusok és közéleti személyiségek jelenlétében zajlott le kedden az a nagy jelentőségű sajtóértekezlet, amelyen Bikovszkij és Tyeresková szovjet űrhajósok számoltak be a világűrben megtett sikeres páros repülésükről. K e 1 d i s akadémikus megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy Bikovszkij és Tyeresková hőstette ismét bebizonyította az egész világ előtt a szovjet emberek bátorságát, a szovjet tudósok célkitűzésének nagyszerűségét és azt a képességüket, hogy el is tudják érni kitűzött céljaikat. Blagonravov akadémikus elmondotta, hogy jelentősen tökéletesítették az emberi szervezet zavartalan működését biztosító rendszert, az űrhajósok úgy érezték magukat a világűrben, mint a „fényűzés birodalmában“. Valerij Bikovszkij űrhajós részletesen ismertette indulását és útját a világűrben, majd részleteket közölt az űrrepülés program teljesítéséről. Elmondotta, hogy több esetben maga irányította az űrhajót, különböző megfigyeléseket tett orvostudományi célokra, megfigyelte a Földet, a látóhatárt, a Holdat és a Napot. Könnyedén mozgott az űrhajóban és jó étvággyal evett, majd megpihent és jól aludt. Beszámolt arról is, hogy mi mindent látott a földön. Az álló és folyó vizek szintje könnyen megkülönböztethető a szárazföldtől. Jól láthatók az utak és a városok, amelyeknek láthatósága különösen éjszaka kiváló. Tyeresková arról beszélt, hogy gyermekkorában mozdonyvezető szeretett volna lenni később az ejtőernyősök bátorságát csodálta, majd közéjük állt — s íme most űrhajós lettem tette hozzá mosolyogva. Az űrhajósnő külön kiemelte a Vosztok űrhajók rádió berendezését, amelyek kitűnő összeköttetést biztosítanak a földi megfigyelő állomásokkal. „Felejthétetlen élményekkel telített út volt ez, — hangoztatta rövid, de nagyon érdekes felszólalásában. A két szovjet űrhajós ezután válaszolt a világsajtó megjelent képviselőinek különböző kérdéseire. Egyes nyugati laptudósítók a három és félórás sajtóértekezlet lefolyásáról írt tudósításaikban kiemelik, hogy Bikovszkij és Tyeresková teljesítményével a Szovjetunió nemcsak tartja, hanem tovább fokozta előnyét a világűr békés meghódításáért folytatott nemes küzdelemben. Kennedy „az öreg kontinensen" Az amerikai elnök folytatja 10 napra tervezett nyugat-európai körútját. A Német Szövetségi Köztársaságban tett látogatása során Párizsban arról keseregtek, hogy Kennedy semlegesíteni akarja de Gaullet az atlanti táborban. A kilátások — hangoztatja a Figaro — nem a legrózsásabbak a francia elnök számára. Bár lehet, hogy Adenauer kitart párizsi barátja mellett, de Erhard és Schröder már hamarabb Washington mellé állhat. A Fehér Ház főnöke négy napot töltött Nyugat-Németországban, ebből egyet Nyugat-Berlinben. Adenauerrel folytatott megbeszélései nem nagy sikerre vezettek, hiszen a kiadott közös közlemény hangoztatja, hogy a többoldalú NATO-ütőerő megteremtésének ügyében még tovább kell folytatni a megbeszéléseket. Jóllehet Kennedynek az volt a iegfőbb célja, hogy ezen a téren végre bizonyos előrehaladást érjenek el. Az elnök több ízben hangoztatta, hogy az USA továbbra is kitart európai szövetségesei és Nyugat-Berlin ügye mellett, de hozzátette, hogy Európának is (értsd: Nyugat-Európa) többet kell tennie az egység megteremtésének útján. Itt természetesen de Gaullera célzott, aki továbbra is a különcködő szerepét játssza. Kennedy eleget tett a Ijonni revansisták meghívásának, hogy látogasson el a „frontvárosba“, Nyugat- Berlinbe. Üdvözlésekor Adenauer rendkívül uszító hangú beszédet mondott. Vajon összeegyeztethető-e ez Kennedynek azzal a többször hangoztatott kijelentésével, hogy az amerikai kormány őszintén törekszik a vitás kérdések békés megoldására? T. G. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség moszkvai kongresszusa a világ első űrhajósnőjét ünnepli. Képünkön a Nemzetközi Nőszövetség elnöke, Eugénie Cotton, N. Popova alelnöknő és Valentyina Tyeresková. A szovjet újságírók értekezése A Szovjet Újságírók Szövetsége kedden összeült, hogy megtárgyalja a sajtónak az SZKP KB legutolsó határozatából eredő feladatait. Szatyukov, a Pravda főszerkesztője és a szövetség elnöke szerint a sajtó egyik legfontosabb, feladata, hogy élő és konkrét példák alapján tolmácsolja a kommunista párt nagy t szervező erejét á, kommunizmus építésének minden szakaszában. A szovjet újságírók‘a pártosság és a népiség elveit tartsák mindig szem előtt és érvényesítsék, a lenini munkastílust. Vegyenek részt tevékenyen a marxista-leninista eszmék terjesztésében. A vita folyamán több kérdést megtárgyaltak, többek közt azt is, hogyan támogassa a sajtó a burzsoá jellegű ideológia elleni küzdelmet, azonkívül a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség elmélyítését. Az Equadori Kommunista Párt felhívása Guayaquili jelentés szerint az Equadori Kommunista Párt Központi Bizottságának végrehajtó bizottsága felhívást adott ki, amelyben élesen elítéli az ország haladó demokratikus erői ellen alkalmazott rendőrterrort. „Feszült légkört akarnak teremteni az országban — állapítja meg a nyilatkozat — hogy ostromállapotot hirdethessenek ki és elnyomhassák a munkások, parasztok és diákok állandóan erősödő mozgalmát. Katonai diktatúrára törekednek, amely az uralkodó osztály és az amerikai nagytőkések érdekeit szolgálná és megkönnyítené az ország gazdaságának kizsákmányolását“. A végrehajtó bizottság Equador népét egységakciókra szólítja fel. nyomasztó hangulat Szíriában Beiruti jelentések szerint az utolsó napokban újra kiéleződött a politikai helyzet. A libanoni lapok új államcsíny lehetőségéről számolnak be. A szűnni nem akaró politikai válság leglényegesebb oka abban a harcban nyilvánul meg amelyet a BAAS-párt a „párton kívüli“ hadügyminiszterrel, Zijad Hariri tábornokkal szemben folytat a szíriai hadsereg fölötti ellenőrzésért. A Baas-pártiak kihasználták a hadügyminiszter távollétét, aki Bitár miniszterelnök társaságában Algériában időzött, és a hadseregből Az alabamai fekete Gandhi eltávolították híveinek több befolyásos tisztjét. Kairói „Al-Ahrám“ napilap szerint a Baas-párt kísérletet tett arra nézve is, hogy egyszerűen nyugdíjba küldjék a hadügyminisztert. Más hírek szerint pedig „Haririt kinevezték Szíria katonai ataséjának Washingtonba“ és titkos utasítást adtak neki Algírba, hogy azonnal utazzon tovább az USA-ba. A hadügyminiszter azonban ezt megtagadta és visszatért miniszterelnökével Damaszkuszba. Több hírügynökség jelentése szerint a Hariri tábornok elleni akció szervezője Amin Hafiz ezredes, a Baas-párt befolyásos tagja, belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes. 1963. június 30. Felhívására az alabamai négerek elhatározták, hogy inkább gyalog járnak, minthogy azokban az autóbuszokban szorongjanak, amelyekben a néger utasok részére mindössze néhány kényelmetlen, piszkos ülést tartanak fenn. Az USA legfelsőbb bírósága a liberális gondolkozású Earl Warren főbíró alatt alkotmányellenesnek minősítette, hogy nyilvános közlekedési eszközökön különbséget tegyenek fehér és színesbőrű utasok között. A fehér fajgyűlölők azonban erre a határozatra fittyet hánytak, sőt Earl Warren vád alá helyezését követelték. Erre King lelkész elérkezettnek látt az időt arra, hogy elgondolása a gyakorlatban is megvalósuljon. Egyik napról a másikra harminc autóbusznak alig akadt utasa. A fajvédők eleinte csak mosolyogtak. A „niggerek; legfeljebb egy hétig bírják a gyaloglást, hiszen sokan közülük 20—25 kilométeres távolságból járnak munkába. Azonban múltak a napok, a hetek, s a fajgyűlölőknek lassan elment a kedvük a gúnyolódástól. Az a néhány társasgépkocsi, amely még üzemben volt, csak fehéreket szállított; s már nem álltak meg minden megállónál. S így most már szépszámú fehér polgár is gyaloglásra kényszerült. Az autóbusz-vállalatoknál pénzügyi gondok jelentkeztek és még több kocsit állítottak le. A felbőszült fajvédők terrorcselekményekkel, gyújtogatásokkal próbálták megfélemlíteni a néger lakosságot, megbolygatni szervezett akciójukat, de minden eredmény nélkül. King nagyszerűen megszervezte az akciót és egyetlen néger sem szállt autóbuszra. Vezérük meg is jósolta: Mi minden erőszakra fegyelmezettséggel válaszolunk. Engedékenységet tőlük várunk, mi nem engedünk“. És szavai be is váltak. VÁSÁROLJATOK FEKETÉKNÉL Mintegy két hónap elteltével a környék gyáriparosai az állandóan későn érkező vagy egyáltalában kimaradó néger munkások miatt idegeskedni kezdtek. A termelés állandóan csökkent és most már ők maguk kezdték sürgetni a megoldást a városi hatóságoknál, mit sem törődve a Ku-Klux- Klannal és egyéb négerfaló szervezetekkel. így pl. megfenyegették Birmingham város tanácsát, hogy minden politikai támogatást és szubvenciót megvonnak, ha azonnal meg nem teszi a szükséges intézkedéseket. Időközben King és munkatársai az atrocitások és terror cselekmények láttán még hatékonyabb eszközökhöz fordultak. „Vásároljatok csak feketéknél“ volt most az új jelszó, melynek hatását Alabamában minden fehér üzletember — a kis szatócstól és az újságárustól kezdve a mozi és színháztulajdonosig — megsínylette. A négerek csak ott vásároltak, ahol néger volt a tulajdonos és az alkalmazottak is. Most már a fajgyűlölő fehérek voltak azok, akik megértést, mértékletességet kértek. Kingák győzelme nagy tekintélyt szerzett az aránylag kis, fegyelmezett csoportnak. Táboruk állandóan erősödött, mozgalmukhoz igen nagy számban csatlakoztak és a községekben, városokban ellenállási bizottságokat szerveztek. Az újabb harcosok tömege mindenekelőt diákokból és munkásokból rekrutálódott. Küzdelmüket most már nagyobb elszántsággal, bátrabban folytatták és az utóbbi hetekben tömegesen vonulnak fel az utcákon. A politikai porond mindeddig nem nagyon érdékelte Kinget; talán úgy véli, ennek még nem jött meg az ideje, különösen a déli államokban, ahol a négerek nagy tömege az ottani törvények alapján még nem rendelkezik választójoggal. Okos taktikájával és bátor magatartásával azonban erős támogatást nyújt azoknak a politikai köröknek, akik a fekete lakosság jogaiért a kongresszusban és a szenátusban szállnak síkra. DÖNTÖ FORDULAT? A színes lakosság küzdelme a legutolsó hetek folyamán nyilván a legfontosabb mozzanatát és tetőpontját éri el. Ma már a déli államok mindegyikében jelentős néger demonstrációk nyugtalanítják a hatóságokat és a feketéket még mindig alsóbbrendű lényeknek minősítő fajvédőket. És úgy látszik a washingtoni központban is változtak az idők. Kennedy elnök egész tekintélyét latba veti és követeli a déli államok kormányzóitól a néger lakosság polgári jogainak érvényre juttatását, s ezeket a jogokat újabb törvényekkel akarja megerősíteni. Az utolsó újsághírek szerint Savannah-ban (Georgia), Charlestonban (Dél-Karolina) négerek ezrei felvonulásokkal tiltakoznak a faji elkülönítés ellen. Bojkottot jelentettek be azon üzletek, éttermek és üzemek ellen, amelyek a „szegregáció“, azaz az elkülönítés elvei alapján bánnak velük. Jelentős erkölcsi támogatást kapnak az USA-ban akkreditált afrikai színes diplomatáktól, akik nemrég hivatalos tiltakozásukat jelentették be a külügyi hivatalnál, mivel a főváros borbélyműhelyeiben nem akarják őket kiszolgálni. Tuscaloosában (Alabama), ahol a fajvédők Wallace kormányzó, az ismert fajgyűlölő vezérletével akarták megakadályozni két néger diák egyetemi felvételét, Kennedy elnök határozott utasítására a hadsereg gondoskodott arról, hogy a két fiatalember beiratkozhasson. Közeledik a nap, amikor az USA 17 milliós néger lakossága kivívja magának azokat a jogokat, amelyeket Lincoln elnök száz esztendővel ezelőtt egy véres polgárháború győzelmes befejezése után alkotmányosított e nagy népcsoport számára. És bár Amerikában még mindig léteznek fasiszta körök, amelyek orvgyilkosságoktól sem riadnak vissza, hogy megfélemlítsék ezt a népcsoportot, nem lehet már messze az az idő, amikor az alkotmányban 100 évvel ezelőtt leszögezett jogaikat épp úgy élvezhetik majd, mint fehér polgártársaik. SM • Tanácskozott a KGST állandó bizottsága. A KGST állandó külkereskedelmi bizottsága az elmúlt napokban' Varsóban ülésezett és több fontos határozatot hozott a tagállamok külkereskedelmének továbbfejlesztése érdekében. Az ülés résztvevői ezenkívül megvitatták az 1964. évi kereskedelmi egyezményekkel kapcsolatos tárgyalásokra tett előkészületeket. • Tovább tart a kormányválság Ausztriában. Az osztrák parlament szerdán ismét elhalasztotta a végleges döntést abban a vitás kérdésben: visszatérhet-e Habsburg Otto Ausztriába. E kérdés megvitatása válságos helyzetet idézett elő a kormánykoalícióban. A Reuter hírügynökség szerint a már 1 hónapja tartó osztrák kormányválság még sokáig elhúzódhat. • Bizalmat szavaztak a görög kormánynak. A görög parlament szerdán bizalmat szavazott az új Pipineliszkormánynak. A parlament ülésszakát július 17-ig felfüggesztették, eddig az időpontig megvalósul a görög király: család angliai látogatása, amelynek következtében bukott meg az előző görög kormány. © Újabb feszültség Szíriában. Damaszkuszi jelentések szerint a Szíriai Nemzeti Forradalmi Tanács rendkívüli ülése a szíriai hadsereg válságát tárgyalta, amely 30 magasrangú tiszt elbocsájtása és ezeknek baashista tisztekkel való helyettesítése révén alakult ki. Hírügynökségek megjegyzik, hogy Szíriában rendkívül feszült, a helyzet. • Az Angol Munkáspárt vezére ellenzi Nyugat-Németország felfegyverzését. Harold Wilson, az Angol Munkáspárt vezére kijelentette, hogy a Nyugat és Kelet közötti vitás kérdések sikeres megoldása azon múlik, hogy Nyugat-Németország lehetőséget kap-e az atomfelfegyverkezésre. Wilson kereken elutasította, hogy atomfegyvereket adjanak a Bundeswehr kezében.
