Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-06-26 / 51. szám
A huzavonára a tagság fizet rá Kifizetődött a kacsatenyésztés A faluba érkező az első percekben megláthatja, hogy Nagyfaluban nem lehet valami jő a munkaszervezés. A növények sokkal gyengébbek, mint a környékbeli szövetkezetek határában. Bodonyi János csoportvezetővel a burgonyatábla szélén találkoztunk, amint épp az iskolásokat nézte.- Nélkülük nem tudom mi lenne velünk — mondotta. Ha így áll a dolog, valami bajnak kell lenni a szövetkezetben. — Nem mondhatnám, egy kissé lemaradtunk ... Néhány lépéssel odább Szögei elvtárs, a helyi pártszervezet elnöke már másképp beszélt. Elárulta, hogy a növényápolással nagyon lemaradtak.- A cukorrépa egyeléstől a kertészetbe kell áthelyezni a munkaerőt, mert pár nap alatt 40 000 korona kár lehet a kertészetben. Még a széna is kinn van ... Hát bizony, a határjárás nem a legjobb képet adta. A befüvesedett cukorrépát és takarmányrépát most egyelik, a kertészetben pedig a nemrég palántázott paprikát megeszi a fű. Még nem is voltunk ilyen kertészetben, ahol egy lelket sem találunk. A kertészeti csoportok a munka indulásától minden nap dolgoznak, másképp nem is lehet elképzelni a zöldségtermesztést. Itt kertészeti csoport nincs, csak néha látogatja meg egyegy asszony, akinek épp kedve van hozzá. Mert Nagyfalun Így van ez. Nem dicsekedhetnek a funkcionáriusok sem. Azok feleségei sem járnak rendesen munkába. A takarmányrépában csak két aszszonyt találtunk. Bacsa Sándornét és lányát. — Hová lettek a nagyfalusi asszonyok — érdeklődtünk. Nem tudom én. Tán urat játszanak — mondotta a hatvannégyéves Bacsa Sándorné. — Én szeretek dolgozni. Reggel négy órakor kelek, hol a menyemnek, hol a lányomnak segítek. Így van ez Nagyfalun. Néhányan, mint Bacsa Istvánná, Naszvadi Lászlóné, Deák Lászlóné, Nagy Lajosné, Gyenes Jánosné, Hegedűs Lászlöné és Hegedűs Lajosné rendszeresen járnak munkába. De a többiek ... Nagyfalun, amint látjuk, meglazult a munkafegyelem. De vajon miért? A múlt hónapban nem volt fizetés, ez nem hat valami serkentőleg a munkafegyelemre. De vajon miért laza a munkafegyelem? Ennek több oka is van. Copák Antal könyvelő elmondja, hogy a negyedévi terv 216 000 korona bevételt irányzott elő és csak 105 000 koronát értek el. Ennek oka elsősorban a „hastervezés“. Például előirányozták 80 malac eladását, de csak akkor teljesíthetnék a szerződéses eladást, ha a meglévő 'állományt és a születő malacokat meghizlalnák, A hízók csak 18-20 dekát gyarapodtak naponta, mert nem adták be a takarmányt a keverőbe és a penészes kukoricától nem is várhatnak jő eredvért szült a falúban a múlt évben a Losonci Járási Nemzeti Bizottság adminisztratív beavatkozása is. A szövetkezet vezetőségét a taggyűlés összehívása nélkül leváltották. Hónapokon keresztül a leváltott vezetőség vezette is, nem is a szövetkezetei. Hosszú ideig valóságos kormányvál-A Pusztafalusi Állami Gazdaság királyfiai részlegének fő termelési ága az állattenyésztés. A tyúkfarm egyik felében hatvan napos kacsák vannak elhelyezve. Átlagsúlyuk 2,50 kg, — s pár nap múlva a piacra kerülnek. Átlagban 5,20 kg abraktakarmányt fogyasztanak el és két hónap alatt 20 000 korona értékű hasznot hoznak a gazdaságnak. Gyorsan megtérül arájuk fordított költség. A gazdaságnak kifizetődött a kacsatenyésztés kísérletképpeni bevezetése. A napokban nemcsak kacsákat, hanem csirkéket is szállítanak a piacra. Bukta János, Gése Alfonz, Gyürki Mária és Bukta Mária a tyúkfarmon dolgoznak, de a kacsákat is ők gondozzák. Tojáseladásból azonban erősen lemaradtak. Ezekre a hónapokra az idényterv kissé magas volt, és a kotlóstyúkok száma is jól emelkedett. De ezt a lemaradást a harmadik negyedévben behozzák, sőt túllépik, mert a járás legjobbjai között akarnak lenni. Májusig az átlagos tejtermelés 7 liter volt. Már 7,5 liter felé közeledtek, amikor változás állott be a takarmányozásban. Gyengébb minőségű rozskeverékkel takarmányoztak, minek következtében 6,5 literre csökkent a fejési átlag. Néhány nap múlva azonban megkezdik az árpakeverék etetését és ezzel visszaállítják a tejtermelést is 7,5 literre. Belányi János Több felelősségérzetet a földalap védelmében ményeket. Mióta keverőbe adják a takarmányt, 36 dekás a súlygyarapodás. Másik hibás lépés volt, hogy eladták a juhállományt, pedig van rá legelőjük és az előző években szép bevételt nyertek a juhtenyésztésből. Sorolhatnánk tovább a hibákat. A rossz gazdálkodás gyökerét a falu politikai életében kell keresni. Évek Bacsa Sándorné lányával a befüve-A sedett takarmányrépát egyeli óta viszály, megnemértés van a szövetkezet vezetősége és a helyi nemzeti bizottság között. A helyi nemzeti bizottság titkára kijelenti, hogy nem megy a szövetkezet vezetőségének ülésére, viszont a szövetkezt vezetősége sem akar kalapot emelni a- helyi nemzeti bizottság előtt. Amíg a két szerv veszekedik, huzavonával tölti az időt, a szövetkezetben többezres értékek mennek kárba. Rossz A hidvégi és nagyfalusi Iskolások^ segítenek sá gvolt. Feltehetjük a kérdést, hogy ilyen légkörben gazdálkodhat-e jól a szövetkezet. Amikor a helyi nemzeti bizottság és a szövetkezet vezetősége nem érti meg egymást, kívánhatunk^ jó munkafegyelmet a tagságtól. A nagyfalusi parasztok azelőtt mindig szorgalmasan dolgoztak, kiváló tehéntenyésztök voltak. Most az utolsó helyen vannak és nekik is fáj, hogy határukban tönkremegy a termés. Valamit sürgősen tenni kell. Szalai elvtárs a losonci Járási Termelési Igazgatóság instruktora majd minden nap látogatja a falut és igyekszik helyrehozni a baklövéseket és igyekszik megteremteni az összhangot a helyi nemzeti bizottság és a szövetkezet vezetősége között. Reméljük, hogy munkáját siker koronázza. Ha más falukban a helyi nemzeti bizottság és a szövetkezet vezetősége mozgósítani tudja a tagokat, nem hisszük, hogy Nagyfalun olyan emberek laknak, akik nem szeretnének dolgozni. Közelebb kell kerülni az emberekhez. Ma már nem érhetünk el eredményeket parancsolgatással és adminisztratív beavatkozással. Azt szokták mondani, amilyen a pásztor, olyan a nyáj. Ráillik ez Nagyfalura is, ha meglesz a helyi nemzeti bizottság és a szövetkezet vezetősége között az összhang, nagyobb lesz a bizalma a tagságnak a szövetkezeti gazdálkodáshoz s mindenki megállja majd a helyét a maga munkaszakaszán. Bállá József Pártunk XII. kongresszusának határozatai kimondják, hogy egyszer s mindenkorra véget kell vetni a földalap állandó csökkenésének. Földalapunk döntő tényezője mezőgazdasági termelésünk fejlesztésének, ezért a tékozlás megkárosítja egész társadalmunkat. A kelet-szlovákiai kerületben sok községet tervszerűtlenül kiterjesztenek a szántóterület terhére és sok esetben a legjobb termőtalajt használják fel más célokra. Nem szűkíteni, hanem kiszélesíteni a földalapot Nemzeti bizottságaink ugyan keresik a földalap kiszélesítésének módjait, elsősorban az alacsony hozamú rétek és legelők felszántásával, de ez még nem minden. A michalovcei járásban például a termelési-pénzügyi tervekben szerepelnek a földalap kiszélesítésének tételei is. Kevéshozamú rétek és legelők felszántásával új termőtalajt nyert a budkovcei EFSZ, de ugyanez a szövetkezet 40 hektár kitűnő minőségű földet legelővé változtatott. E szempontból nagyobb figyelmet kellene tanúsítani különösen a bardejovi, humennéi és a poprádi járások, helyi nemzeti bizottságainak. A poprádi járásban gyakran kerül sor a szántóföldek legelővé való átváltoztatására anélkül, hogy az illető EFSZ a nemzeti bizottság beleegyezését kérné. Ilyesmi történt Vydrníken, Jalovcén, Vefky Slavkovon és más szövetkezetekben. Podolinecben az ottani EFSZ-nek 22 hektár jó minőségű földet adtak át, amelyet azonban a szövetkezet nem művel meg és legelőnek használ. A szövetkezetek általában ezt azzal magyarázzák, hogy rendesén nehezen megközelíthető területekről van szó, ahol nem lehet alkalmazni a gépeket. így tűnt el a poprádi járásban tavaly 350 hektár jó minőségű szántóföld, amíg ugyanakkor csak 4,5 hektár legelőt szántottak fel Spisská Bélán. A humennéi járásban tavaly 441 hektárral csökkent a földalap, amiből 336 hektár szántóföld volt. Ugyanakkor rekultivációval csak 11 hektár új szántóföldet nyertek. Megjavítani a nyilvántartást A kerület sok községében hiányosságok vannak a földalap nyilvántartása terén. Számos esetben a nyilvántartás legfontosabb részét, a nyilvántartási térképeket sem vezetik; nem vezetik át a változásokat és így azok nem is felelnek meg a tényleges állapotnak. így van ez Giraltovcén, Stropkovon, Svidníkben, Dlhá Lúkán, stb. A helyi nemzeti bizottságok még ezt az elégtelen nyilvántartást is csak a felvásárlási feladatok szétírásának céljaira vezetik. Ez nem felel meg az erre vonatkozó előírásoknak. Sok községben nem használják az erre a célra rendszeresített nyomtatványokat, pl. Revúcán, Betléren és Pelsőcön. Sokszor nincs is felelős gazdája a nyilvántartásnak, hol a titkár, hol valamelyik adminisztratív erő vagy funkcionárius bábáskodik e fontos nyilvántartás felett. így nem is csoda, hogy nincsen időben és pontosan vezetve a tulajdonosok változása sem. A michalovcei járás Pod Hrádljom községében több telket utaltak ki még 1959-ben, a változás azonban azóta sincs bevezetve. A presovi járás számos községében sok építőtelket kivettek a földalapból, de azok még ma is szántóföldként szerepelnek a nyilvántartásban. Ez a helyzet megnehezíti az eladási feladatok szétírását is. A 12/1956 számú rendelet előírja a földtulajdonosok számára a tulajdonos és a termelt növény változásának kötelező bejelentését, de sok helyi nemzeti bizottság ezt az illetőktől nem követeli meg és a rendelet megszegőit nem vonja felelősségre. Nem tartják be azt a rendeletet sem, amely a földalap védelmét és annak használatát szabályozza. Gyakran megtörténik az is, hogy az építtető nem jelenti be a tervezett építkezés előkészítő munkálatait legalább fél évvel előbb a járási vagy a helyi nemzeti bizottságon. A kerület több járásában előfordult az is, hogy az építkezési szervek nem vizsgálják meg az építési terv és a földről szóló határozat közti összhangot. Megtörtént például Kucany községben, hogy az iskolát belterületen kívül építették fel, méghozzá építési engedély és a föld használatról szóló döntés nélkül. Kysta községben némely építő önhatalmúlag áthelyezte az építőtelk^t a szövetkezet szántóföldjére. A legtöbb zavart az okozza, hogy az építők minden áron a saját telkükön akarnak építeni és minél közelebb a főúthoz. Ezáltal a községek széthúzódnak és kisebbedik a szántóterület. Borsa községben két polgár a kültelken az országút mellett építette fel családi házát, építkezési engedély nélkül 4000 négyzetméter területen és persze kitűnő szántóföldön. A telket bekerítették és nagy részét kertnek használják. Önhatalmú változtatások Sok esetben önhatalmúlag változtatják át a szántóföldet más célú területté. Csanán, Hostovcén, Svinicán (kassai járás) jelentős parcellák váltak rétté, legelővé vagy kertekké. Több községben gyümölcskertekké és a szövetkezeti tagok zöldséges kertjeivé változtatták át a szántóföldeket. Tehát sok példa van a kerületben a visszaélésekre, a lelkiismeretlen, önző és felelőtlen gazdálkodásra. Itt az ideje, hogy a helyi nemzeti bizottságok magukévá tegyék a földalap védelmének ügyét és öntudatos védelmezőivé váljanak a termőföldnek, amely a kenyeret adja. B. NEMCEK Í Rozsnyói Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság eddigi munkájában a távlati, valamint az évi tervből indul ki, melynek alapján idényterveket készített. A tervek magában foglalják a meglévő földalap teljes bevonását a termelésbe és kihasználását, a terméketlen területek termővé tételét, az önálló takarmányalap biztosítását, a tervezett állatállomány feltöltését egészséges egyedekkel, valamint a hasznosság növelését és a felvásárlási terv teljesítésének biztosítását, a haladó munkamódszerek alkalmazásának kiszélesítését, a komplexbrigádok munkájának tökéletesítése segítségével, az agrotechnikai és zootechnikai követelmények betartását. A tervben meghatározott irányszámok a körzeti Instruktorok útján eljutottak a szövetkezetekbe, ahol ennek alapján idényterveket dolgoztak ki a termelés biztosítása érdekében. A tervek teljesítését rendszeresen ellenőrzik, hogy megállapítható legyen, melyik munkaszakaszon van javítanivaló. A többéves tapasztalat alapján megállapították például, hogy a rozsnyói járás egyes szövetkezeteinek körzetekbe sorolásánál nem vették tekintetbe az adottságokat és sajátosságokat, amelyek az illető szövetkezet termelésének irányát megszabják. így sok szövetkezet túl volt terhelve és nem tudta elérni termelési tervének irányszámait. Ezt a hiányosságot eltávolítják és a most folyó elemzésnél figyelembe veszik azokat a tényezőket (éghajlat, csapadék, talajviszonyok stb.), melyek befolyásolják a termelést. A szövetkezetek gazdasági megerősítése érdekében a termelési igazgatóság keretében megrendezték a szakemberek aktíváját, ahol résztvesznek a védnökségi üzemek, az állami bank, a gépállomás, a felvásárlóüzem, a tejfeldolgozó üzem és a talajjavítási szövetkezet szakemberei, hogy közvetlen segítséget nyújtsanak a mezőgazdasági üzemeknek. A haladó technológia követelményeinek megfelelően igyekeznek a gépparkok összetételét megváltoztatni és azokat feltölteni megfelelő gépekkel. Az instruktorok konkrét segítsége A szakképzést rövid iskoláztatással gyorsították meg. Az új irányítási módszerek valóban rugalmasságot hoztak a vezetésbe — nyilatkozott Piczinger elvtárs, a termelési osztály vezetője. Megmutatkozott ez a tavaszi munkák határidőn belüli elvégzésében, a felvásárlási terv teljesítésében, valamint a további csúcsmunkákra való felkészülésben. Érdemes megemlíteni két körzeti instruktor munkájának eddigi eredményeit: A pelsőci termelési körzethez tartozik a szilicei, a szalóci, a pelsőci, a gömörhorkai és a melléti szövetkezet. Az instruktor Kocsárdi elvtárs, a pelsőci szövetkezet volt elnöke. A gondjaira bízott szövetkezetekben sok probléma megoldására tett javaslatot és nyújtott aktív segítséget. A szilicei szövetkezetben a sertéshizlaldában és a hfzómarháknál a dolgozók kötött munkaegységet kaptak, akár teljesítették a tervet, akár nem. A problémát megtárgyalták a gondozókkal, és bevezették az érdekeltség alapján való jutalmazást Hasonló volt a helyzet a pelsőci szövetkezetben is Itt is az instruktor segítségével premizálási tervet dolgoztak ki és vezettek be. A sertéshizlalásnál csökkent a súlygyarapodás. Megállapították, hogy a hiba abban van, hogy a 300 darab befogadóképességű hizlaldában 520 sertést tartanak. Ezután 22’< sertést máshol helyeztek el és a súlygyarapodá' egy hónap múlva magasabbra emelkedett. Még a takarmány begyűjtésének ideje előtt meg beszélték a hideglevegös szárítás előnyeit. A gö mörhorkai, a pelsőci, a szalóci és a szilicei sző vetkezetben az évelő takarmányt már ezzel a módszerrel tartósítják. Már most megtettek minden intézkedést a gabona veszteségmentes betakarítása érdekében. A szövetkezetekben kidolgozták az aratási terveket, melyben meghatározták, hogy 6 — 8 nap alatt végzik el az aratást, továbbá a cséplés befejezésének napját és a termény eladásának határidejét. A körzetben 266 hektárról takarítják be a gabonát kétmenetes módszerrel. Versenyt indítanak az aratás gyors befejezéséért és a terményeladás mielőbbi teljesítéséért. Egy másik körzetben, amelyhez az ardói, hosszúszói, kecsői, borzovai, lekenyei és a csoltói szövetkezetek tartoznak, Hubai elvtárs az instruktor. Itt is sok olyan probléma oldódott meg, melyeknek nyomán javulás állt be. Voltak e körzetben olyan szövetkezetek is, ahol a haladó módszerek bevezetése akadályokba ütközik. A hosszúszói szövetkezetben hiányosságok voltak a munkaszervezésben. Ez főleg a növényápolási munkáknál mutatkozott meg. Áttértek az egyéni érdekeltségre, melynek az lett az eredménye, hogy a növényápolási munkákra többen jelentkeztek, mint amennyire szükség volt és a körzet a rozsnyói járásban elsőnek végezte el a cukorrépa egyelését. Az ardói szövetkezetben a kezdettől elhanyagolták a jutalmazást. így a munkaerkölcs sem a legkedvezőbben alakult. Az instruktor javaslatot tett e kérdés megoldására. A problémát megvitatták az igazgatóságon is és javasolták a prémiumrendszer bevezetését. A prémiumrendszer kidolgozásában segítséget adott az igazgatóság is. Nem feledkeztek meg a további munkákra való ielkészülésről sem. Az aratásban a múlt évekhez viszonyítva utat tört a gépesítés. Gabonakombájnokat vásároltak és kétmenetes módszerrel végzik najd az aratást. Érdekes, hogy Borzován, mely alán a körzet legjobb szövetkezete, nem alkalnazzák, sőt ellenzik a haladó módszerek bevezeését és a kiutalt kombájnt sem akarták megvásáolni. Pedig egy kis jóakarattal Borzován is lehetne kombájnnal aratni. A körzeti instruktorok működése, bár csak most van kibontakozóban,, de pozitívan kell értékelni azt, hogy a felmerülő problémákat a szövetkezetek vezetőivel és dolgozóival közösen oldják meg. És ez nagyon fontos, mert gsak a jó együttműködés és kölcsönös megértés útján lehet az eddigi hibákat eltávolítani és mezőgazdasági termelésünket a szocialista nagyüzemi gazdálkodás színvonalára emelni. Jablonci Lajos Dicséretet érdemelnek A Stúrovói Állami Gazdaság berki részlegén 110 hek,tár szénát két félnap alatt gyűjtöttek össze az igazgatóság és a többi részlegek tisztviselői, valamint iparosai. Nem csupán azért emlékezünk meg róluk, hogy ezzel az „önkéntes brigádot“ dicsérjük, hanem példaképül állítsuk őket, mint a délutáni órák jó kihasználóit. (-nj-) 1963. június 26.
