Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-01-20 / 6. szám
Élettől búcsúzó falevelek tarkították a gömöri kisközség — Vcselince utcáit, amikor Kiszling János, a Safárikovői Mezőgazdasági Szaktanintézet igazgatója felkereste a szövetkezet vezetőit, hogy tolmácsolja a tantestület és a tanulók segltőszándékát. Több mint két évvel ezelőtt, november 10-én történt. — Kell a hús, a tej, no meg a szalonnát se veti meg az ember... — kezdi a magyarázkodást Kiszling elvtárs.- Ez már Így igaz — bizonygatják a szövetkezetesek. Szó szót követett, majd kisütötték — meg kell mondani nagyon helyesen -, hogy sok, tehát minél több kukoricára van szükség. S ha már az iskola valóban segíteni akar, úgy segítsen hát szemes- és silókukoricát termelni. Erre várt csak Kiszling elvtárs. De az iskola növendékeit sem érte kellemetlen meglepetés. Hiszen alig várták, hogy tanítóik vezetésével meggyőzzék a kételkedőket arról, hogy szakszerű munkával és ésszerű tápanyagellátással nem 30, de 60, sőt kedvező időjárás mellett 100 mázsa szemeskukoricát is lehet termelni hektáronként. Nagy volt az öröm mindkét táborban. Az iskola lakói örültek, hogy példát mutathatnak. Az vcselince! szövetkezetesek pedig már a szárítókban és a silógödrökben látták a sok-sok kukoricát és zsebükben érezték az állattenyésztés növekvő jövedelmét. Tehát kedélyes, bizakodó hangulatban fogtak tollat a két fél képviselői, hogy aláírásukkal is szentesítsék a mezőgazdasági iskola és az egységes földművesszövetkezet együttműködésének legújabb formáját és azt a közös akaratot, hogy 20 hektáros területen - kedvező időjárás mellett - 100 mázsás hektárhozamot érnek el szemeskukoricából. A szerződő felek nem csalódtak egymásban. Mert az iskola növendékei Kiszling János igazgató szakszerű irányítása mellett, a növényápolással ;s a termény betakarításával járó összes munkát a legjobb tudásuk szerint, lelkiismeretesen elvégezték. A szövetkezet vezetősége is állta szavát. A tanulóknak szükség szerint rendelkezésére bocsátotta a gépeket és a pövényápoláshoz szükséges egyéb eszközöket, de a műtrágyával sem fukarkodott. Megadta azt, amit ígért, s amit megadhatott. Az eredmény nem maradt el. Mert 60 mázsás szemtermést értek el kukoricából hektáronként. S ez bizony az 1961-es kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett csúcseredmények közé sorolható. Ezek után egy cseppet sem lehet csodálkozni, hogy egy szép napon Battó elvtárs, a safárikovói szövetkezet elnöke — úgy tréfa formájában — szemrehányást tett a kukorica szerelmesének, Kiszling elvtársnak: — Mi az, te János... azt gondolod, hogy mi leprásak vagyunk ... vagy... hogy velünk nem lehet jól együtt dolgozni?... Necsak a szomszédot gazdagítsátok, hanem segítsetek már nekünk is valamit, mert úgyis annyi bajunk van az egyesített szövetkezettel, hogy fejünk sem látszik ki a sok munkából. Ennek a beszélgetésnek következményeként 1962-ben a Safárikovói Mezőgazdasági Szaktanintézet már nem 20, hanem 53 hektáron igyekezett bizonyítani az elmélet igazát, vagyis azt, hogy szakszerű gondozás mellett a kukorica hektárhozama lényegesen növelhető. Közismert tény, hogy a késői tavaszodás, az azt követő hideg időjárás, majd a rendkívüli szárazság, a múlt évben is kedvezőtlenül befolyásolta a kukoricatermesztést. Ennek dacára a szakszerűen végzett szorgalmas munka, az iskola és a szövetkezeti tagok együttműködése olyan eredményeket hozott, amelyekért nincs ok szégyenkezésre. Azon a területen, ahol a mezőgazdasági szaktanintézet vette gondjaiba a kukoricát — a safárikovói szövetkezetben 48 mázsás szemtermést értek el hektáronként, vagyis Battó elvtárs szövetkezeti elnök állítása szerint annyit, mint a szövetkezet termelt hektáronként csöveskukoricából. A vcselincei szövetkezetben sem panaszkodnak az iskolára, mert a 20 hektáros területen körülbelül 400 mázsa elsőrendű silókukorica termett hektáronként. De a vezetőség állítása szerint 50 mázsás hektárhozam szemeskukoricából is meglett volna. Lesilőzták, mert abraktakarmányból jól állnak és a dús levélzetű kukorica hasznos silóanyagnak ígérkezett. Nem véletlen tehát, hogy látogatásunk alkalmából mindkét szövetkezetben dicsérőleg nyilatkoztak az iskola, de főleg Kiszling János igazgató munkájáról, aki nemcsak Safárikovó környékén, de qrszágos méretben is azoknak a szakembereknek az állandóan növekvő csoportjába tartozik, akik következetesen és fáradhatatlanul küzdenek a kukorica hektárhozamának szüntelen növeléséért. A siker és a rendkívüli eredmények bizonyítására talán a 48 és a 60 mázsás hektárhozam emlegetése nem Is elégséges. Hiszen erre azt lehetne mondani, hogy máshol is értek el hasonló, sőt nagyobb hozamot is. De meggyőzően igazolja az iskola rendkívüli sikerét az a körülmény, amelyet Battó elvtárs, a safárikovói szövetkezet elnöke így jellemez: — Azóta nincs takarmányproblémánk, mióta Kiszlingékkel együttműködünk. Annyi kukoricasilónk van, hogy minden szarvasmarhára május végéig naponta 40 kg jut... Az eredmény megmutatkozik a tejtermelésben. Nem mintha valami magas lenne a fejési átlag — mondja az elnök - de ha a múlt év januári 1,57 literes átlaghozamot összehasonlítjuk az idei 3,61 literes darabonkénti napi fejési átlaggal, akkor láthatjuk a különbséget. Kosztúr Barnabás, a vcselincei szövetkezet elnöke sem tagadja, hogy azóta van sok kukoricájuk, és azóta nincs takarmánygondjuk, amióta Kiszlingék segítenek. — De lehetett volna még jobban is, különösen a múlt évben, ha nem lanyhultunk volna, ha megadtuk volna az iskola által kezelt kukorica alá hektáronként a tervezett 400 mázsa istállótrágyát... No ... meg ha megadtuk volna mind fajta, mind menynyiségileg azt a műtrágyamennyiséget, amit Kiszlingék kértek... De... bizony szó, ami szó ... a múlt évben egy gramm nitrogéntrágyát se juttathattunk a kukoricának — vallják a vcselinceiek. Igazuk van a vcselinceieknek. „Lehetett volna jobban is“. Elérhettek volna még szebb eredményeket is, ha ... Igen. Ha az illetékes járási szervek nem csupán tudomásul veszik, hanem segítik is a mezőgazdasági szaktanintézet és az említett szövetkezetek nemes kezdeményezését. Nem elég csupán biztatni. De azzal is nagyon keveset teszünk, ha bólintunk, vagy bizonygatjuk a kukorica döntő szerepét az állattenyésztésünk fejlesztése szempontjából. Sokkal többet kell tenniük a rimavszkászobotai járási szerveknek is. Támogatniuk kell azokat a hasznos kezdeményezéseket, amelyek a kukoricatermesztésben eddig még soha nem tapasztalt eredmények elérésére irányulnak. Nem szabadna előfordulni olyan esetnek, hogy a nitrogéntartalmú műtrágya után való eredménytelen futkározás miatt elvegyük a kezdeményezők kedvét, mint az a vcselinceiek esetében is történt. Sajnos, meg kell mondani őszintén, hogy a Rimavszkászobotai Járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztálya a „safárikovói kukoricások“ kétéves erőfeszítését mostohán szemlélte. De még mennyire mostohán. Hiszen még azt sem tudták, hogy kinek, illetve kiknek a munkája nyomán értejt el Vcselincén 1961-ben hektáronként 60 mázsás szemeskukoricatermést! Ez így igaz! Ezt a vcselincei szövetkezet vezetősége és a dicséretben, valamint 800 koronás pénzjutalomban részesített Orbán István agronómus is megmondja. Vajon nem a hiányos helyzetismeret következménye-e az, hogy a Safárikovói Mezőgazdasági Szaktanintézet növendékei helyett — akik az említett mennyiségű kukoricát valóban kitermelték, s akikre mint a jövőbeni szövetkezeti tagokra jó hatást gyakorolt volna egy kis dicséret... meg egy kis pénzjutalom. — Orbán István agronómust jutalmazta meg a járási nemzeti bizottság. Orbán fényképét láthatjuk a járási nemzeti bizottság épületében és Rimavszkászobota főterén. Azét az Orbán Istvánét, aki igaz, ami igaz, becsületes és jó szakember, s akitől valóban sokat vár a vcselincei szövetkezet, de aki a 60 mázsás hektárhozamról éppen úgy nem tehet, mint ahogy nem tehet a rozsnyói püspök. S miért nem tehet? Egyszerűen azért, mert 1961. július 1-ig egyéves mezőgazdasági szakiskolán volt, s mint tudjuk, július elseje után már nem befolyásolhatta — főleg 1961-ben nem — a kukorica hektárhozamát. Végezetül még. annyit, hogy a Safárikovói Mezőgazdasági Szaktanintézet helyes úton jár. Igazi „kukoricások", s ez nem szégyen, hanem dicsőség! Példás munkájukat, amelynek nyomán új módszerek honosodnak meg Safárikovó környékén, a kukoricatermesztésben, a többi mezőgazdasági szakiskolák is követhetnék. Pathó Károly (Kép és szöveg: Péterfy Gyula) A novézámkl! Járási Nemzeti Bizottság ezekben a napokban tárgyalta le és hagyta jóvá az ez évi beruházási tervet, amely a járás tertlletén lévő 710 hektár szántóföld víztelenítéséről szól. A járás területén 127 hektárt nyitott kanális útján víztelenítenek. Ebben az évben először építenek lefolyó csatornákat, melyek segítségével a trágyalevet a szántóföldig elvezetik és 161 hektáron az évelő takarmányt öntözik majd vele. A járás területén 250 hektárral bővül a szántóterület, kevéshozamú rétek felszántásával. A feladatok eredményes teljesítése érdekében minden mezőgazdasági üzem ősszhangolja évi tervét a talajjavító szövetkezettel és a többi illetékes szervekkel. ★ Busás prémium. A szecsianki szövetkezet 11 hektáros kertészetének dolgozói Hornyák András kertész vezetésével 200 ezer koronával túlteljesítették pénzügyi tervüket. A 14 tagú kertészeti csoport a terven felül termelt áru értékének 15 százalékát kapja prémium fejében. Lám, kifizetődik a dolgozók anyagi érdekeltté tétele, (sm) A csallóközi nyolcszáz lakosú Mihalnaosztrove falucska ifjúsági szervezetének 37 tagja közül 30 a helybéli közös gazdaságban dolgozik. A kertészeti csoport kilenc tagja — Hervai Valéria, Varga Rozália, Meleg Éva, Pammer Erzsébet, Svandra Rozália, Mácsali Margit, Nagy Éva, Kosár Borbála és Mészáros Ilona — mind fiatal, 16 — 21 éves és a XII. Pártkongresszus Brigádja megtisztelő cím birtokosa. Dicséret illeti a CSISZ vezetőségét, éppen azért, hogy a problémák nyílt feltárásával, a sokrétű szellemi tevékenység biztosításával (a többi között jelenleg színdarabot tanulnak), a baráti-elvtársi hangnem alkalmazásával, a rendszeres szervezeti élettel helyesen vezeti a falu fiataljait. A mihalnaosztrovei EFSZ kedvező termelési és gazdasági eredményeinek létrehozásához jelentősen hozzájárult a fiatalság, amely tudja és érzi, hogy nem hiába dolgozik. Természetesen, nem akarom azt állítani, hogy a falu már problémamentes életet él. Növelni kell a szövetkezeti dolgozók szakmai és politikai színvonalát, s javítani kell a munkafegyelmet is. Valamint az állatállomány egészségi állapota megjavítása terén is akad még tennivaló. Végül: a mihalnaosztrovei Jednota elfoglalta a művelődésháza helyiségét. A HNB határozott intézkedésére már egy évvel ezelőtt ki kellett volna a helyiséget üríteni — ez azonban a mai napig sem történt meg, mert a Jednota üzletvezetője „nem hajlandó“! Az, hogy a falusi CSISZ szervezet kénytelen egy ötnégyzetméteres helyiségben színdarabot próbálni — úgy látszik, ez a Jednota igazgatóságát nem bántja. Azt hiszem, hogy egy jól működő szövetkezet és lelkesedő, szorgalmas fiataljai mindenkitől támogatást érőiméinek - még a Jednotától is! Bátrabban használják fel a lehetőségeket Preszelaniban is készülnek az évzáró gyűlésre. A számadatok alapján nem mondhatnánk, hogy a szövetkezet a legutolsók között halad. Egy munkaegységre 15 korona előleget adnak és ezt előreláthatőlag még megtoldják. A 712 hektár földdel rendelkező szövetkezet (ebből 503 a szántó) az eladási szerződést elég jól teljesiti. Tojásból van némi lemaradás és a tejeladás is több lehetne. Kovács István, a helyi nemzeti bizottság titkára elmondja, hogy naponta 135 tehéntől 400 liter tejet adnak be. Csomó agronőmus szerint ezt a fejési átlagot „újig“ meg is tartják. Még 31 vagon lucernaszénájuk van. A szövetkezet a rendkívüli szárazság után minden lehetőséget felhasznált a takarmányalap biztosítására. Húsz hektáron termeltek silókukoricát és 400 mázsás hektárhozamot értek el. A kiváló silót csak később kezdik meg, gondosan beosztják a takarmányt. A szövetkezetben a munkaszervezés a múlt évekhez viszonyítva lényegesen megjavult. November 10-én levágták az utolsó szál kukoricakórót, a cukorrépát pedig már október 20-án kiásták. A répaszelettel silózott kukoricakórő Is gazdagította a takarmányalapot. — Lehetne nálunk többet is termelni — mondja a titkár — ha kihasználnánk minden lehetőséget. Igaz-e Csomó elvtárs? — fordul az agronómus felé. — Bizony, sok lehetőséget elmulasztunk. Szégyenlem bevallani, hogy határunkban vízbőség van, de egy hektárt sem öntöztünk. Pedig az öntözött lucerna nagymenynyiségü takarmányt adna — Adna, ha a vezetőségnek nem lett volna kemény a feje - kontráz a titkár. — Javasoltam, vegyenek egy 50 hektáros öntözőberendezést, nem tudom, lesz-e belőle valami. Ezenkívül lehetőség Is kínálkozik a takarmánytermelés bővítésére. — A rétre gondol ? — Nézetem szerint a 200 hektár rétből legalább 30-at fel lehetne törni, amelyen nagymennyiségű silókukoricát termelhetnénk. Az ipolymenti szövetkezetben a szakosítás után - mivel sok a rétjük — a tehéntenyésztést kellene fejleszteni, ehhez pedig sok takarmány szükséges. Amint a beszélgetésből itünt, erre minden lenetőségük advan van.-b-Mohovcei problémák Erősen dombos a mohovcei szövetkezet határa. Sok a javítanivaló a közös gazdaság 900 hektárnyi területén. Munkaerőkkel is szűkében vannak. Egyedül a gépek segítségével győzik a munkát. A dombos-lejtős terület eléggé kötött talaja megköveteli, hogy nagyobb vonóerejű, nehezebb traktoraik legyenek. Éppen ezért furcsának találjuk, hogy a Levicei Gépállomás a gépek elosztásánál nincs tekintettel a mohovcei szövetkezet határának domborzati viszonyaira ... Idén 200 000 koronát költhetnek mezőgazdasági gépek vásárlására. A többi között igen nagy szükségük lenne két boglyázó, valamint két trágyaszóró gépre. A gépállomás dolgozói naqy mértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a gépek célszerűen legyenek elosztva, hogy a trágyateregetés, a boglyázás elavult kisüzemi módszerét a haladottabb gépi munka váltsa fel Nem értek el ugyan kimagasló eredményeket az előző években, de megvan minden lehetőségük arra, hogy a rejtett tartalékokat feltárják és bevezessék a szakosítást, ami belterjessé teszi termelésüket. A múlt évben 160 hektár szántóföldet alagcsöveztek, amely azelőtt alig hozott termést. A talajvíz lecsapolásával megteremtették a szántóföld jobb kihasználásának előfeltételét és lehetővé válik a jobb talajművelés. További 28 hektárral gyarapodott a szövetkezet szántóföldterülete alacsony hozamú rétek felszántásával. Igv lehetővé válik a szántóföldi takarmánytermesztés, ami nagymennyiségű takarmányt biztosit majd az állatállomány részére. A szövetkezet 170 hektáron termel évelő takarmányt. A takarmánytermesztésnél bevezetik a komplex gépesítést. A kukorica termesztésére is nagyobb gondot fordítanak majd, amely biztosítja a jó minőségű abrak és silótakarmányt. Az állattenyésztésben a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére és a tejtermelésre specializálhatnák termelésüket. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a múlt évben átlagosan elértek 6,6 liter tejet tehenenként. A mohovcei szövetkezetesek nagy gondot fordítanak az alapok feltöltésére. Az oszthatatlan alap az egész évi jövedelem 20 %-a, a kultúralap 2 %-a és a szociális alap 3 %-a. A szociális alapot felhasználják a családi pótlékok kifizetésére, amelyet úgy fizetnek, mint az üzemekben Ebben az évben a szövetkezet tagsága a szociális alapból táppénzként Is részesül. A kulturális alapból a szövetkezet vásárolt az ifjúság részére sportfelszerelést, pingpongasztalt és televíziót. Mindannak ellenére, hogy a szövetkezet dicséretreméltóan fejlődik, a kulturális élet terén vannak még hiányosságok. Nem működik a szövetkezeti munkaiskola és a nemrég működő mezőgazdasági népi akadémia is felbomlott. Bizony, a szövetkezeti tagok nevelésére nagyobb gondot kellene fordítani. Ahhoz, hogy az ember eredményesebben tudjon termelni, tanulnia kell. Ha fontolóra vesszük a dolgot, megállapíthatjuk azt, hogy minden mögött az ember áll és mindent az ember alkot. Az újabb alkotásához újabb és újabb tudomány elsajátítására van szükség. A mezőgazdasági nagyüzemi termelés gépesítése Mohovcén is attól függ majd, hogy milyen mértékben gondoskodnak a szakemberek neveléséről. Jó lenne, ba a szövetkezet keretén belül a kulturális élet fellendítésére megalakítanák a szövetkezeti klubot, amely az egész községben felölelne mindenféle kulturális tevékenységet és biztosítaná az ifjúság és a szövetkezeti tagok szórakozását és művelődései. így megtalálná az ifjúság a szórakozási lehetősége^ és nem vágyna el a faluról. Elérhetnék azt, hogy a fiatalság megszeretné a mezőgazdaságot és elsajátítaná azt a magasfokú gépi technikát, amely a szocialista mezőgazdálkodás elválaszthatatlan része. JABLONCI LAJOS Több segítséget a kezdeményezőknek Helytálló fiatalok A magasabb terméshozamért 1963. január 20.
